Új Dunántúli Napló, 1999. április (10. évfolyam, 90-118. szám)

1999-04-30 / 118. szám

2 Dunántúli Napló Világtükör 1999. április 30., péntek Megélénkültek a diplomáciai erőfeszítések a balkáni rendezés érdekében Belgrad feljelentette a NATO-t Jugoszlávia panaszt nyújtott be a hágai Nemzetközi Bíróságon a NATO tíz tagja ellen arra hivatkozva, hogy a szóban forgó országok légi hadjáratukkal megsértették a nemzetközi jogot. Rakéta csapódott be Szófiában FOTÓ: FEB/REUTERS Belgrád arra kérte az ENSZ legfelsőbb jogi testületét, hogy szólítsa fel a bepanaszolt or­szágokat a légitámadások be­szüntetésére mindaddig, amíg a keresetet elbírálja. A hágai döntések meghozatala évekig is eltarthat. Tegnap tizenkét óra alatt há­rom hullámban támadta a NATO légiereje a kisebbik ju­goszláv tagköztársaság fővá­rosa mellett elterülő katonai repülőteret. Találat érte a had­sereg Podgoricától tíz kilomé­ternyire lévő üzemanyagraktá­rát is. Milosevics elnök mind­eddig kihasználta, hogy a NATO gépei csak kis mérték­ben támadtak montenegrói célpontokat, és jelentős erőket menekített erre a területre. A NATO - hogy ne nehezítse a Belgrádtól elhatárolódásra tö­rekvő Milo Djukanovics mon­tenegrói elnök helyzetét - vi­szonylag kevéssé bombázta a jugoszláv tagköztársaságot. A podgoricai radarberende­zések a jugoszláv légvédelem fontos részét képezték, mert időben jelezhették a többi cél­pontra irányuló légi csapáso­kat. A jugoszláv katonai heli­kopterek korábban koszovói albán fegyveresek elleni beve­tésekre indultak a podgoricai repülőtérről. A NATO légiereje Koszo­vóban állomásozó szerb bel­biztonsági egységeket, köztük helikoptereket, páncélozott harcjárműveket, valamint ra­darberendezéseket is támadott. Csapást mértek a nyugat-szer­biai Rumában, s a Belgrádtól délkeletre fekvő Pozarevac vá­rosában (Milosevics jugoszláv elnök szülővárosában) lévő laktanyákra is. Az atlanti szövetség erői le­rombolták a Nist Szkopjéval, Macedónia fővárosával össze­kötő autópálya egyik hídját. Mivel a hídon távközlési kábe­lek is húzódtak, ezzel megsza­kadt a telefon-összeköttetés Nis, Leskovac és Belgrád kö­zött. A légitámadásoknak a Száva egyik hídja is áldozatul esett Belgrád közelében. A NATO egyik rakétája tegnapra virradóra Szófiában lerombolt egy emeletes lakó­házat. Az illetékes miniszté­rium szakértője a fegyvert AGM-88 HARM típusú le­vegő-föld rakétaként írta le, amelyet radarok megsemmisí­tésére vetnek be főként FI6-os gépekről. A rakéta a bolgár fő­város központjától öt kilomé­terre, Goma Banya külváros­ban csapódott be, de senki sem sérült meg. Jamie Shea NATO-szóvivő közlése szerint a gép „önvédelemből egy olyan jugoszláv légvédelmi rakétára akart csapást mérni, amelynek radarja előzőleg bemérte”. A rakéta azonban az indítását követően letért a pá­lyájáról, miután a radart ki­kapcsolták. A NATO május elsejétől szárazföldi csapatokat küld Koszovóba - értesült a Der Standard osztrák lap tudósítója Tiranában egy magas rangú amerikai tiszttől. Az informá­ció szerint a csapatok nem az egész tartományba vonulnának be, hanem hídfőállásokat léte­sítenének. Apache típusú heli­kopterek is védenék őket és a koszovói albánokat a szerb kü­lönleges erőktől. A washingtoni képviselőház megszavazta azt a javaslatot, amely kongresszusi hozzájáru­láshoz köti amerikai száraz­földi erők esetleges Koszo­vóba vezénylését, illetve an­nak finanszírozását. A tervezet szerint a szárazföldi erők oda- vezénylésének anyagi forrása csak akkor válik lehetségessé, ha a kongresszus előzetesen hozzájárul a vállalkozáshoz. Gerhard Schröder szerint az ENSZ főtitkára és az orosz el­nöki megbízott tevékenysége nyomán bizonyos előrelépés tapasztalható a koszovói poli­tikai rendezés irányában. A német kancellár ezt Viktor Csemomirgyinnel folytatott tárgyalásain hangoztatta. Az orosz politikus csütörtökön ér­kezett Bonnba, hogy ott a ko­szovói rendezésre vonatkozó „konkrét javaslatokat” ismer­tessen a Nyugattal. „Belgrád elvben beleegye­zik a koszovói nemzetközi je­lenlétbe az ENSZ-égisze alatt, Oroszország aktív részvételé­vel” - hangsúlyozta Csemo- mirgyin. Gerhard Schröder ismét felvetette, hogy a NATO esetleg szüneteltetné Jugo­szlávia bombázását, ha a szerbek kivonnák erőiket Ko- szovóból. Hírek röviden Dávid Ibolya szlovákiai tárgyalásai Szlovák kollégája, Ján Camogursky meghívására tegnap Po­zsonyban tárgyalt Dávid Ibolya. A két igazságügy-miniszter mindenekelőtt a szervezett bűnözés, a korrupció és a gazdasági bűnözés elleni harc módozatait tekintette át. Osztrák vasúti elképzelések Ausztria eddig elhanyagolta keleti részén a közlekedési vonalak korszerűsítését és kiépítését. 2010-ig azonban Nyugat-Magyaror- szágon keresztül vezetve rá kell csatlakoztatnia a Graz-Fel- sőőr(Oberwart)-Bécs vonalat a transzeurópai hálózatra - hang­zott el egy bécsi közlekedési konferencián. Mind több segélykérő Kárpátalján A lakosság elszegényedésével együtt nő a segélyt kérők száma Kárpátalján. Az 1,2 milliós megyében tavaly 140 ezer család fo­lyamodott állami támogatásért. Csaknem 105 ezren részesültek lakbér- és közműdíjkedvezményben, a többi kérelmező kedvez­ményes áron juthatott téli tüzelőhöz és palackozott gázhoz. Nyugdíjreform Franciaországban A párizsi kormány a nyugdíjrendszer radikális reformjára készül. Elképzelések szerint a következő 20 évben fokozatosan növelnék a jelenlegi 37,5 évről 42,5 évre a munkában töltendő időt, hogy a férfiak és nők egyaránt 65 éves korukban juthassanak hozzá az akkori teljes nyugdíjukhoz. Kölcsönkeret kelet-európai országoknak Több mint 36 százalékkal több kölcsönt helyezhet ki 2000-től a kelet-európai államokba az Európai Unió befektetési bankja, ha a tagországok elfogadják az EU erre vonatkozó javaslatát. A bank 10,1 milliárd dollárnak megfelelő eurót hitelezhet az unió hatá­rain kívül, ebből részesedhet a tagjelölt Magyarország is. Statisztika az uniós tagjelöltekről Egy Brüsszelben bemutatott statisztikai évkönyv szerint az uniós tagjelöltek közül 1997-ben Magyarországon épült a legtöbb la­kás: 28 130. Magyarországon 1990-ben ezer emberre 96, 1997- ben 303 telefon-előfizetés jutott. Alkotmánybírák a Benes-dekrétumok ellen A cseh alkotmánybíróság bírái támogatják kollégájuk, Vladimir Cermák azon véleményét, miszerint a cseh parlamentnek hatá­lyon kívül kellene helyeznie Edvard Benes volt csehszlovák ál­lamfő dekrétumait, amelyek a kollektív bűnösség elve alapján ki­telepítésre ítélték a szudétanémeteket. Hírháttér A gázai döntés Győzött a józanság és az óvatosság. így értékeli a legtöbb megfi­gyelő a Palesztin Központi Tanács gázai ülésén hozott határozatot, amelynek értelmében elhalasztják az önálló palesztin állam erede­tileg május 4-re tervezett kikiáltását. Izrael ugyanis jó előre beje­lentette: Palesztina függetlenségének deklarálására a Gázai öve­zetben és a Jordán nyugati partján még birtokában levő területek azonnali bekebelezésével fog válaszolni. Márpedig ez kiszámítha­tatlan következményekkel járhatott volna. Továbbra is kétséges azonban, vajon a gázai döntés nyomán nyugodtabb időszak köszönt-e be a térségben; sikerül-e fölvenni a közel-keleti béketárgyalások fonalát, vagy az önállóság tudatos „lebegtetése” ideiglenes megoldást hoz csupán. A palesztin mini- parlament illetékesei ugyanis leszögezték: júniusban (immár az iz­raeli választások ismeretében) ismét „átgondolják a helyzetet’’, vagyis alig másfél hónap múlva újra a mostani dilemmával kell megküzdeni Arafatéknak és a jeruzsálemi vezetőknek. Annyi bizonyos: a palesztin döntés elhalasztása esélyt kínál a párbeszéd felújítására, így üdvös módon a diplomácia előtt nyitja meg az utat. Ezért mondta tegnap Netanjahu miniszterelnök, hogy a gázai bejelentés a teljes összeomlástól menti meg a békefolyama­tot. Ez az időnyereség persze nem sokáig tarthat, s az új izraeli kormány mihamarabb szembe kell, hogy nézzen a palesztin állami­ság mind elkerülhetetlenebbnek tűnő tényével. Szondy Gábor Annán Moszkvában Az ENSZ főtitkára Jelcinnel tárgyalt Ha nem sikerUl helyreállítani a nemzetközi törvényességet, az erőszak önkényuralma alá kerül a világ - mondta a Kremlben az orosz elnök. Kofi Annan ENSZ-főtitkárt fo­gadva Borisz Jelcin elégedetten szólt arról, hogy a világszerve­zet vezetője ellátogatott Moszkvába. Az államfő a talál­kozó elején komoly aggodal­mát fejezte ki a balkáni válság­gal kapcsolatban. „A tétek na­gyon magasak, nemcsak a Bal­kán és Európa, hanem az egész világ számára” - jelentette ki az orosz elnök. A világszervezet első számú vezetője azért kereste föl az orosz fővárost, hogy rövid munkalátogatás keretében a ju­goszláviai válság politikai ren­dezésének lehetőségeiről foly­tasson eszmecserét. Találkozott Viktor Csemomirgyin balkáni különmegbízottal is, elutazása előtt pedig Jevgenyij Primakov miniszterelnökkel konzultált. II. János Pál levélben bátorí­totta az ENSZ-főtitkárt a bal­káni válság békés megoldását célzó erőfeszítésében. A pápa üdvözölte, hogy a világszerve­zet megpróbálja visszanyerni a koszovói válság kezelésében játszott szerepét. A pápa emlé­keztetett arra a meggyőződé­sére, miszerint „csak türelmes és következetes tárgyalások adhatnak választ az érintett né­pek jogos törekvéseire”. Osztrák telefonkedvezmény Nyugati szomszédunk első magán telefontársasága, az European Telecom Interna­tional „BigTel 50” néven nem mindennapi ajánlatot tett a sokat telefonálóknak. Mindazok, akik havonta leg­alább 50 ezer schillinges tele­fonszámlát csinálnak, vagy évente összesen 600 ezer schil- lingre rúg a számlájuk, a 12. hónapban, tehát decemberben annyit telefonálhatnak ingyen, amennyit csak akarnak. Az European Telecom nagy fogyasztóira kidolgozott tele­fondíjszabás másik előnye az egységes, a nap 24 órájára azo­nos tarifa. Takarékossági meg­fontolásból tehát senkinek sem kell törnie a fejét azon, hogy melyik napszakban telefonál­jon, faxoljon vagy használja az elektronikus adattovábbítást. A BigTel 50-csomagban a távközlési vállalat 30 nagy tel­jesítményű vonalat is üzembe helyez. Az egyenként két megabájt átviteli kapacitású vonal révén az előfizető a szo­kásosnál jóval nagyobb meny- nyiségű adatot továbbíthat, fo­gadhat - olcsóbbért. Az új technika miatt nem változnak a meglévő, bevált, ismert hívó­számok, ami a nagy cégek ese­tén különösen fontos. Az European Telecom ezen kívül magára vállalja mindazo­kat a többletköltségeket, ame­lyeket a műszaki fejlesztés és a kapacitásbővítés miatt a ha­gyományos osztrák távközlési vállalat, a Telekom Austria fel­számolna. (kulcsár) inni. miMt Tvr Újság A legújabb műsorlap! Csak 38 forint! A család minden tagjának szól! A televízió- és rádióműsorok részletes, képes ismertetésén kívül gyógyító horoszkópot, heti időjárás-előrejelzést, orvosi tanácsot, rejtvényeket, és rengeteg olvasnivalót is tartalmaz. Tvr Újság Már szombaton kérje az újságárustól! A t!«t kedvence^ Syagyítá horoszkóp SÍI Rejtvény#*; rokavadaszat Aki háfomsaw hali ma Heti időjárás- eiófsjelíés K a »WiíCMb Koszovó aktuálisabb a jubileumnál Az ötvenedik évfordulóját ünneplő Európa Tanács szerdán egész nap a koszovói kérdéssel foglalkozott. Az elfogadott ha­tározat elítéli a szerb vezetést és csak a rambouillet-i szerződés elfogadását tartja megoldásnak. * STRASBOURG A leghatásosabb felszólalások Silvio Berlusconi egykori olasz miniszterelnök, Frunda román szenátor, illetve az Európai Néppárt vezérszónoka, Buchler nevéhez kötődtek.- Nyilvánosságra került az az adatsor, amely 1991 óta ösz- szegzi áz egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekményeket. A doku­mentum szerint az elmúlt 8 év­ben 3 millióan kényszerültek elhagyni otthonaikat, a háború­nak 200 ezer halottja van és öt­ezer gyilkosságra gyűjtöttek bi­zonyítékot - nyilatkozta lapunknak Kurucsai Csaba (ké­pünkön), az ET képvise­lője, a kis­gazdapárt tagja. A nap fő vendége Majdani albán elnök volt, aki beszédé­ben leszögezte, az albánoknak két álmuk van: a NATO és az EU tagság a távoli jövőben.-Nem törekszünk a Nagy- Albánia kialakítására. Nekem csak egy álmom van: hazámnak legyen jövője - fejezte be fel­szólalását az albán elnök. Ezzel szemben orosz részről több olyan beszéd is elhangzott, amelyek a NATO „technológiai fasizmusáról” szóltak, ám eze­ket értetlenség és felzúdulás fogadta. Tegnap Horvátország volt a napirenden, mégpedig a tagfel­vételkor vállalt kötelezettségek teljesítése, illetve a menekültek visszatérésének kérdése. A beszámolók elmarasztal­ták déli szomszédunkat a vá­lasztójogi reformok, az önkor­mányzatok kialakítása, a ki­sebbségek védelme, a valódi piacgazdaság létrehozása, il­letve a sajtószabadság terén. Az ET szerint fel kell oldani a köz­pontosított irányítást és meg kell indítani a valódi privatizá­ciót. Győrffy Z. <• Jt

Next

/
Oldalképek
Tartalom