Új Dunántúli Napló, 1999. április (10. évfolyam, 90-118. szám)
1999-04-06 / 94. szám
4 Dunántúli Napló Baranyai Tükör 1999. április 6., kedd Hírcsatorna Betörtek Vasas-Hirden a vasúti váróterem elektromos helyiségébe, és a villamos kapcsolószekrényből három méter kábelt emeltek el. Már-már csodával határos, hogy a kábelelhurcoló személyeket nem érte áramütés. (cs) Segítség látássérült gyerekeknek. Kétmillió forint értékben kapott látásjavító készülékeket és gondozási eszközöket a Látássérült Gyermekek Rehabilitációs és Oktatási Központja. Az adományt az Életfa Alapítványnak köszönhetik a gyermekek. (sn) Már találtak gombát Orfűn és Pécsett a napokban. A késő őszi laskagombából a vásárcsarnokba is hoztak be eladásra. A legelső igazi tavaszi faj, a pereszke azonban nem indult meg. Pedig az eső kedvezne a fejlődésének, ám eddig kevés volt a napfény, így csak most várható, hogy előbújjon a növény. (cs) A gyászoló család fájdalommal tudatja, hogy BAGIISTVÁNNÉ Szécsi Erzsébet életének 90. évében elhunyt. Pécsett temetjük el 1999. április 8-án csütörtökön fél 11 órakor. 10 órától gyászmise a központi temető Szent Mihály kápolnájában. A gyászoló család Lottónyeremények 13. hét Ötös lottó Nyerőszámok: 12, 19, 27, 31, 35 Joker: 797807 Ötös nem volt Négyes 341 445 Ft Hármas 4 525 Ft Kettes 314 Ft Hatos lottó Nyerőszámok: 6, 7, 14, 18, 41, 42 Pótszám: 15 Hatos nem volt 5+1 nem volt Ötös 111104 Ft Négyes 2 675 Ft Hármas 440 Ft Joker 41 094 229 Mediterrán város vagy Balkán? A „mediterrán város” mítosza csak akkor élhet tovább és gyökerezhet meg mind szélesebben az országos köztudatban is, ha egészen praktikus kiegészítőkkel párosul: amik nélkülözhetetlenek a modern idegenforgalomban. be kell érni azokkal az évtizede felszerelt, és azóta már agyonkarcolt és sprézett, égetett zománcból való várostérkép-táblákkal, amik még itt-ott fellelA Széchenyi tér a turisták egyik kedvelt célpontja fotó: w. t. PÉCS Akik húsvétkor kint voltak a város utcáin, láthatták, hogy máris megkezdődött az idegen- forgalmi szezon, hiszen számtalan külföldi rendszámú autó és panorámabusz kacskaringózott a belvárosban. Miközben tárt karokkal fogadjuk őket, és abban reménykedik a sok vendéglátásból élő, hogy az újabb déli háború nem riasztja el megint évekre a turistákat a határszéltől, mégsincs minden úgy, ahogy az a „nagykönyvben” meg van írva. Hábel János gyakorló idegenvezetőként a következő problémákkal találkozik szinte valamennyi csoportja kísérése során:- Mindjárt az első gond a buszparkoló. Ugyan van két helyen is, de a Barbakánnal szembeni kis tér rendszerint személykocsikkal zsúfolt, az alagút utáni, várfal mentit pedig nehéz megtalálni. Nos, amint a vendégek a buszokból kiszállnak, többnyire rögtön a WC-ket keresik, amik nemigen vannak. A Széchenyi téren egyáltalán nincs, jobb megoldás híján a Király utca elején lévő éttermekbe vonulnak be, ami - bár még nem szólt rájuk emiatt senki - nem a legtökéletesebb megoldás. És ami a legfontosabb lenne: minél több tábla, eligazító felirat idegen nyelveken, vagy piktogram, mert számtalan esetben csak bámészkodó sofőröket látni, akik még a dómhoz sem találnak el! Sajnos, azt se lehet mondani, hogy a meglévő turisztikai térképek ebben segítségükre lennének, mert van ugyan egy belvárostérkép, azonban a különböző számokkal és színekkel olyan bonyolulttá tették, hogy ember legyen a talpán, aki kiigazodik rajta. Több önálló, egyszerű, közérthető kiadvány kellene - persze, tudom hogy mindig az a kérdés: ki fizesse a révészt? Nos, ez valóban súlyos kérdés, mert a felvetett problémákra válaszolók is gyakran hivatkoztak a pénzre. A Közüzemi Rt. részéről közlekedés ügyben Kemenes László nem nagyon tudott jó hírekkel szolgálni: tényleg kevés a buszparkoló és még kevesebb az irányító tábla. De mivel nekik nem a kihelyezés, hanem csak a karbantartás a feladatuk, hetők. - Nagy szégyene ez a városnak - kesergett az illetékes is. Ami a szintén az rt. kezelésében lévő WC-ket illeti, Balog Gábor (kis képünkön) arról tájékoztatott, hogy normális körülmények között a nyári szezon során öt nyilvános illemhely üzemel a belvárosban. Mivel ezek a vállalkozások még időszakosan sem tudnak gazdaságosan működni, elképzelhető, hogy a folyamatos nyitva tartás nem minden illemhelynél lesz biztosított. A városi és a megyei önkormányzat sokat tesz, hogy a Pécsre érkezők sorsát megkönnyítsék. A Pécsi Kulturális Központ, illetve a Tourlnform Széchenyi téri irodáiban a színházak műsorai ugyanúgy megtalálhatóak, mint a környező települések idegenforgalmi nevezetességeit bemutató prospektusok, programajánlatok. M. K. Autós szlalom a járdán A közterület-felügyelet és a rendőrség is tehetetlen az időnként járdákon közlekedő teher- és személyautókkal szemben. A Közüzemi Rt.-nek meg nincs pénze minden veszélyeztetett helyen a járműközlekedést megakadályozó oszlopok elhelyezésére. PÉCS Reggelenként a Nevelési Központ mögötti járdákon óvodások között szlalomozva próbálja lerövidíteni útvonalát néhány személygépkocsi és teherautó. Ismerjük mi is a helyzetet - adja tudomásunkra a hivatal informáltságát Kemenes László, a Közüzemi Rt. osztályvezetője. Aztán arról beszél, hogy évente több tízmilliós kárt okoznak a felelőtlen autósok, ugyanis a járdákat nem ilyen terhelésre tervezték. De mit tudunk tenni - sóhajt fel a vezető hivatalnok -, arra sincs pénzünk, hogy a járda kezdeténél vasrudakkal akadályozzuk meg az autós forgalmat. A rendőrség csak bejelentésekre indítja a járőröket, ha éppen nincs máshol dolguk - ad tájékoztatást lehetőségükről Németh Gyula, a III. kerületi rendőrőrs parancsnoka. Ilyen lakossági telefon vagy levél az utóbbi évben nem érkezett. Csatlós Ferenc, a Pécsi Közterületfelügyelet vezetője (képünkön) arra panaszkodik, kevesen vannak, állandóan nem járőrözhetnek a nagy területen fekvő Kertvárosban. Ettől függetlenül megígéri, sűrítik az ellenőrzéseket a reggeli órákban. Hozzáteszi: azt tapasztalják, a notórius szabálytalankodóknak a büntetés sem riasztó. B. G. Már két évtizede nincs „mecseki borvidék” Borverseny-joghatárok Egy nem létező borvidék megyei borversenyét hirdették meg erre a hétre a kertbarátok. A megtévesztő pontatlanság alighanem a szebb és rövidebb meghatározásra vezethető vissza. PÉCS, MOHÁCS Pécs város és a mecseki borvidék borversenyét hirdette meg erre a hétre a kertészek és kertbarátok szövetsége. Ez azonban nem a hivatalos borvidéki borverseny.-A kertbarátok törekvése nagyon hasznos és becsülendő, de ez a verseny félrevezető az árutermelő szőlészborász gazdák és vállalkozások számára. Ugyanakkor egy nem létező borvidék borversenyét hirdette meg - mondja dr. Lisicza István (képünkön), a Me- csekaljai Borvidéki Tanács titkára. A mecseki borvidéket 1977- ben egy MÉM rendelet egybeolvasztotta a Mohács környéki jó bortermelőhelyekkel. így jött létre a mecsekaljai borvidék. Az 1994. évi II. törvény alapján a borvidéki és az országos borverseny szervezése a hegyközségek és a borvidéki tanácsok feladata. A hét baranyai hegyközség a mecsekaljai borvidék idei versenyét május 13-án, Mohácson rendezi. D. I. Polgárőrség: bűnmegelőzés BARANYAI KÖRKÉP Azokon a kistelepüléseken, ahol hosszú ideje komolyan veszik a polgárőri vállalásokat, jelentősen csökkentek a bűnesetek. Sajnos, nem mindenhol van kitartás és kedv. Kemény tíz év van a megyei polgárőrök mögött, akik 1989-ben még Bűnmegelőzési és Vagyonvédelmi Egyesületként alakultak meg. A ma meglévő Baranya megyei Polgárőr Szövetség 30 településen 22 tagszervezetet számlál, és persze vannak olyanok is, akik nem a szövetség keretein belül végzik áldozatos és önkéntes tevékenységüket. Prifer György megyei elnök büszke arra, hogy jó kapcsolatokat ápolnak a legkülönbözőbb hatóságokkal, a Postával és a MÁV-val. Az, hogy jelenlétüknek haszna van, sok mindenben megmutatkozik. Orfűn például 15- szörös betörőt fogtak, míg Cserkúton voltaképp nullára csökkent a bűnesetek száma, de Szászvárott, Mágocson és Nagypeterden se találkoznak mostanában annyi kukorica-, krumpli és fatolvajjal, vagy éppenséggel orvhalásszal, mint másutt még esetleg igen.- Nem a bűnüldözés, hanem a bűnmegelőzés a mi feladatunk - szól az „ars poetica”, ami önmagában is nagy szó fegyvertelen, civil emberektől. - Itt mindenki a saját miliőjét védi! Persze, van, ahol lassacskán elfogyott a lelkesedés, és elfogytak a polgárőrök is. Ke- szüben a tavalyi nyaraló-ellopás után szervezték a hegy- pásztori szolgálatot - tudtuk meg Bagodics Józseftől -, de egy év alatt a 20 éjszakai járőrből a végére csak két pár maradt: aztán ők se vállalták az éjszakázást! M. K. A szakértők olcsóbbak PÉCSVÁRAD A képviselő-testület legutóbbi ülésén napirendre tűzték az önkormányzati bizottságok külső tagjainak megválasztását, azonban a városatyák mégsem döntöttek a személyekről. Zsáli János polgármester (képünkön) felvetette: jobban jár a város, ha a bizottságokba nem választanak külső (tehát nem képviselő) tagokat, hiszen nekik is állandó díjazást kell fizetni. A bizottságok azonban alkalmazhatnak szakértőket, eseti megbízással. A városatyák végül úgy döntöttek, idén minden csoport egy külső szakembert „fogadhat fel”. Ny. Sz. PORTRÉ Amikor nem lehet némának maradni Kitartás, elhivatottság, felelősség. Ezekkel a szavakkal jellemzi magát dr. Kosztics István, amikor jótulajdonságairól kérdezem. Mindezekre szüksége is volt pályafutásán, hiszen mindkét oldallal el kellett fogadtatnia magát: a cigányokkal és a többiekkel is. A bizalomért azonban meg kellett küzdeni. íllocskán, ahol nevelkedett, német, horvát, szerb, cigány, magyar emberek éltek együtt, elfogadva egymást, békében. Később is szerencséje volt a személyével kapcsolatban, mint mondja, soha nem viseltettek előítélettel. Nagyon szeretett iskolába járni, jó tanárok kezébe került. Azt, hogy emberekkel akar foglalkozni, már korán eldöntötte, de a cigánykérdéssel igazán a házi szociális gondozásban találkozott.- Ott főként cigánycsaládokat látogattam - emlékezik vissza. - Ezek az élmények indítottak el a politikusi pályámon is. Az országban elsőként, éppen tíz éve alakítottuk meg a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesületet, roma művészekkel, akik az érdekképviseletükhöz is segítséget kértek. Arra tettük fel az életünket, hogy támogassuk őket, s hogy tudatosítsuk a hatalommal is, hogy nincs minden rendben. Kosztics István úgy gondolja, annak, hogy a cigányság önmaga irányítsa a sorsát, a cigány polgárosodás, demokraDr. Kosztics István 1962-ben, Siklóson született. Kerámiakészttó'nek tanult, majd házi szociális gondozó, később családsegítő' lett. A pécsi cigány kisebbségi önkormányzat és a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület elnöke. 1995-ben jogi diplomát szerzett Miskolcon. Felesége tanárnő, Laura lányuk 14, Balázs fiúk 9 éves. tikus fejlődés lehet az alapja. De nemcsak politikus értelmiségi réteg kell. Az egyesületre is épp ezért büszke: mert bibliát adhattak ki, kiállításokat rendeznek, s megmutatják, hogy nemcsak negatív dolgok léteznek. Az előítéleteken a pozitív példák oldanak. A cigányságnak is egységesülnie kell, bár Kosztics István szerint az a nézet, hogy a cigányság is széthúz, inkább kívülről gerjesztett feltevés. Elfogulatlanul ugyanakkor azt is bevallja, hogy a régi cigányok azért mások voltak.- Szigorú belső szabályok szerint éltek, s ha azt valaki megsértette, kivetették maguk közül. A vendégszeretet alapvető volt, és talán az emberekkel is jobban megértették magukat, hiszen ettől függött az életük. Ma élesebb a kenyérharc, nő a türelmetlenség, a gyanakvás. Ezért vállal nagyobb felelősséget az, aki, mint ő is, közössége érdekét védve nem akar némának maradni. H. I. Gy. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy PAPP SÁNDOR zengővárkonyi lakos türelemmel viselt, gyógyíthatatlan betegségben, 68 éves korában elhunyt. Temetése ápr. 7-én, szerdán 15 órakor lesz a zengővárkonyi ravatalozótól. A gyászoló rokonság Fájó szívvel közöljük, hogy MAGDÓ JÁNOS volt pécsi lakos, 56 éves korában váratlanul elhunyt. Temetése IV. hó 7- én szerdán 11.00 órakor lesz a nagypalli temetőben. Ä gyászoló család (2223)
