Új Dunántúli Napló, 1999. április (10. évfolyam, 90-118. szám)
1999-04-01 / 90. szám
1999. április 1., csütörtök Háttér - Riport Dünántúli Napló 7 Jézus pere jogász szemmel, majd’ kétezer év múltán „Elég régóta már nemcsak mint keresztény embert foglalkoztat Jézus pere. Az európai kultúrának három pillére van: a hellén gondolkodás, a római jog és a keresztény erkölcs. E pillérek kutatása, mint polgári jogászt is feltétlenül érdekelt, miután a jog alapvetően etikai gyökerű és töltetű” - mondja dr. Lábady Tamás alkotmánybíró, aki a közelmúltban tartott előadást a kultúrtörténet legnagyobb peréről. Kutatásainak véletlen konkrét momentuma is volt.- Egyetemisták érdeklődtek a perről, annak római és zsidó jogi gyökereiről. Akkor szembesültem azzal, hogy nem tudok igazán válaszolni a kérdéseikre. Utánaolvastam, és meglepő dolgokat találtam.-A történet azzal kezdődik, hogy a fénykorát élő római birodalom új apró keleti tartományában megszületett egy zsidó ember.-Nem azért született, hogy eltörölje a törvényt, hanem - ahogy ő mondja - azért, hogy beteljesítse azt. Semmit nem vét. ÍJj parancsot hoz a világra, amely a keresztény kultúrának a meghatározója: a szeretet parancsát, amelyben benne van az ellenség szeretete is. Mégis két teljesen különböző jogrendszer alapján folytattak le ellene büntetőeljárást, és mind a két jogrendszer törvényei alapján halálos ítéletet szabtak ki vele szemben, és kivégezték. Arra kerestem a választ, hogy miért.- A mai nyelven szólva Jézus pere koncepciós per volt?- Különösen a per római jogi része vitán felül politikai töltetű volt. Poncius Pilátus, aki Judea tartományának helytartója, a császár megbízottja, teljes bírói hatalommal is rendelkezett. Nem sokat tudunk az életéről, de azt igen, hogy nem szerette a zsidókat, és gyűlölt helytartó volt Júdeábán. Mégsem akarta Jézust elítélni. Sőt háromszor és különféle módokon kísérelte meg, hogy szabadon bocsássa.-A zsidók mennyire voltak szabadok az akkori római birodalomban?- A forrásokból az következik, hogy a zsidók nagyon kiterjedt autonómiát élveztek akkoriban. A rómaiaknak akkor érdekük volt, hogy a birodalom határterületén szövetségeseik legyenek. A másik ok a zsidók egy isten hite. A római gondolkodók számára ez szinte tiszteletet parancsoló kuriózum volt. Ennek jelentősége van Jézus perében. A zsidók őt azért ítélték el istenkáromlás miatt, mert az isten fiának vallotta magát. Az viszont a rómaiknál nem volt bűn. Minden valamit érő római előkelő isteni származással dicsekedett. A rómaiak istenei igen sokan voltak, és úgy éltek, mint az emberek.- Mire terjedt ki a zsidók autonómiája?- Beletartozott az is, hogy működött az a hetventagú főtanács, amely igazgatási, politikai és büntető hatalmat is gyakorolt. Ez ítélkezett Jézus ügyében. Az egyik evangélium szerint katonák is részt vettek az akcióban a Getszemáni kertben Jézus elfogásakor. Tehát volt valamilyen korlátozott mértékű rendfenntartó fegyveres erő is. Római katonák bizonyosan nem vehettek részt az elfogatásban, hiszen akkor értelmetlen lett volna, hogy nem a helytartóságra viszik az elfogott személyt, hanem először a zsidó főtanács, a Szanedrin elé. Az ellentmondásos forrásokból arra a következtetésre jutottam, hogy a rómaiak a pallosjogot fenntartották maguknak: a zsidó főtanács halálos ítéletet nem hozhatott és ngm hajtathatott végre. Az előadásom egyik alapgondolata annak bizonyítása, hogy Jézust a zsidó főtanács mégis halálra ítélte.- Nagyon kevés forrás van erről. Márk evangéliuma kifejezetten, azt mondja, hogy „valamennyien méltónak ítélték a halálra”. A Máté evangéliumában közvetett utalás van: amikor Judás látta, hogy Jézust halálra ítélik, visszaadta a harminc ezüst sékelt, amit az árulásért kapott, és öngyilkos lett. A jogász számára a halálos ítéletről döntő bizonyíték a főtanács eljárásának a rendje, a mózesi törvényekből származó szokásjog. Kimondta, hogy halálos ítéletet a főtárgyalás napján nem szabad kimondani, hanem csak másnap, hátha addig még valami sorsdöntő bizonyíték előkerül. Az evangéliumok szerint Jézust hamis prófétasággal vádolták a mózesi törvények szerint, de miután nem találtak két hamis tanút, akik egybehangzóan bizonyították volna, hogy elkövette azt a bűnt, akkor Kajafás főpap megkérdezte tőle: Te vagy-e a Messiás, a Megváltó, az áldott Isten fia? Jézus azt válaszolta: „Én vagyok.” Akkor Kajafás azt mondta: „Mi szükségünk van tanúkra, hiszen káromolja az Istent!” A mózesi törvények szerint Isten káromlása halálbüntetéssel járt: „Az egész közösség kövezze őt meg!” Ez hangzik el a főtárgyaláson, és másnap reggel tartanak még egy tárgyalást. Ez teljesen értelmetlen lett volna, ha a tanács nem hoz halálos ítéletet.- Miért merészkedett a zsidó főtanács arra, hogy átlépje a rómaiak megszabta keretet?-A zsidók a római elnyomásban élve politikai felszabadítót vártak a messiás személyében. Jézus pedig egyáltalán nem az volt. O azoknak ígért örök életet, akik szeretik egymást és képesek megbocsátani az ellenségeiknek is. A főtanács tagjai attól féltek, hogy Jézus maga mellé állítja a népet, és ezzel veszélyeztetve lesz az ő hatalmuk. Ezért állították törvényszék elé és ítélték halálra.- Miért merték ezt megtenni, amikor nem volt joguk rá?- A válaszom erre három ágú. A korlátozott autonómia ugyan nem terjedt ki a halálos ítélet meghozatalára, de arra igen, hogy büntetőeljárást lefolytassanak. Egy elnyomott nép nagyon igyekszik élni a meghagyott szabadságával. A másik ok: nagyon valószínű, hogy miután tudták, Pilátus elé csak hamis váddal állíthatják Jézust, valamilyen módon nyomást akartak gyakorolni a római helytartóra. Akinek nem lehetett figyelmen kívül hagyható körülmény, hogy a vazallus zsidók büntető törvényszéke kimondta a halálos ítéletet. De azt hiszem, hogy a harmadik volt a döntő ok. Pár nappal előbb van a dicsőséges bevonulás Jeruzsálembe, ahol Jézust nem akármilyen tömeg ho- zsannázza. Ennek a tömegnek a hangulatát át kellett formálni. A zsidó társadalom vallási alapon épült fel, és tisztelte a főpapjait - akik a büntetőhatalmat is gyakorolták -, ezért nagyon lényeges volt, hogy ők bűnösnek mondják ki azt az embert, akit a nép éltetett és dicsőített.- Jézust elvitték a helytartóhoz. Mennyire változott meg a vád Pilátus előtt?- A vallási bűnnel, amiben a főtanács bűnösnek találta, nem mentek volna semmire, mert a római jog szerint nem volt bűn, ha valaki Istentől származónak mondta magát. Tehát transzformálódott a Jézus elleni vád: lázítónak, népfelkelőnek nevezték a római helytartó előtt.- Pilátus elhitte, hogy a főtanács Róma érdekeit védi?- Pilátus érezte, hogy ez koncepciós ügy. Azt mondta: semmi dolgom nincs vele, menjetek és intézzétek el ti. János evangéliuma szerint viszont a zsidó főtanács képviselői kimondják: „De nekünk senkit sem szabad megölni.” Ez is bizonyíték arra, hogy ők halálos ítéletet nem hozhattak, viszont azt is mondják, hogy nekünk törvényünk van, és e törvény szerint a bűnös Jézusnak meg kell halnia.- Róma joga szerint is?- Pilátus, mint a császár helytartója, csak a római törvények szerint járhatott el. Szabadulni akart az ügytől. Előbb vissza akarta adni a zsidóknak: „Intézzétek el magatok között.” Ám ők követelték, hogy folytassa le az eljárást. Pilátus akkor megtudta, hogy valami köze van Jézusnak Galileához. Heródes Antipasz, a Nagy He- ródes második fia Galileának az uralkodója, aki pallosjogot is gyakorolhatott, hiszen ő volt az, aki lefejeztette Keresztelő Jánost. Pilátus elküldte Jézust Antipaszhoz, aki húsvéti ünnepre készülődve éppen Jeruzsálemben tartózkodott. Antipasz örült Jézusnak. Arra akarta rávenni, hogy tegyen valami csodát, varázslatot. Ám Jézus szóra se méltatta. Ettől Antipasz dühbe gurult, de ő sem ítélte el Jézust, hanem kigúnyolta és visszaküldte Pilátushoz. Akkor Pilátus úgynevezett eljárási kegyelemmel, pertörléssel próbálkozott. Felkínálta a népnek a választási lehetőséget, hogy kinek kegyelmezzen meg: a lázadó felkelő Barabásnak, vagy Jézusnak. Arra gondolt, hogy Jézust így szabadon engedheti. A tömeg viszont Barabást választotta. Ám Pilátus még mindig nem akarta halálra ítélni Jézust. Azt mondta: „Akkor megostoroztatom, és szabadon engedem”.-A megostorozás a kereszthalál mellékbüntetése volt a rómaiknál.- Tibérius császár idején azonban néhány évig önálló büntetési nem lett. Pilátus Jézust megostoroztatta, töviskoronát tetetett a fejére, és utána jött a híres „Ecce homo” (íme az ember!) jelenet, amikor 39 ostorcsapás után a vérző, legyengült Jézusra mutatott a helytartó: „Ezt az embert akarjátok ti megölni? Hagyjátok, menjen el szabadon.” Ám akkor a felhergelt tömeg - itt működik a zsidó főtanács ítélete -, mindenképpen Jézus halálát követelte: „Ha nem ítéled el, akkor nem vagy a császár barátja.” És ettől Pilátus már megijedt. „A császár barátja” címet viselte, de valószínűleg végiggondolta: a zsidók őt is bevádolhatják hamisan a császár előtt, és nem sok jóra számíthat, ha a betegesen gyanakvó Tibériushoz eljut az a hír, hogy a helytartó futni hagyta azt az embert, aki a császárral azonos hatalmat kívánt magának. Mert azzal vádolták Jézust, hogy lázító, és királlyá akarta koronáztatni magát. Augustus császár törvénye szerint az ilyen tett kereszthalállal büntetendő felségsértés volt. A megfenyegetett Pilátus ekkor ült csak a bírói székébe, és mondta ki a halálos ítéletet, aztán mosta kezeit.-Miért nem lehetett védője Jézusnak? A római jog elismerte annak lehetőségét.- Ha Jézus nem zsidó, hanem római polgár, akkor megillette volna a teljes eljárás, a védő és a fellebbezés joga is. A római polgár Szent Pál ügye így került Rómába. Itt azonban a Pilátus előtti eljárásban fel sem merült ez a lehetőség. Nem találtam a nyomát. A zsidók csak vazallusok voltak, vagyis nem teljes jogú római polgárok. Náluk viszont nem volt védő Krisztus korában. Csak a 2-3. században kezdik el az eljárási jogukat írásba foglalni, és ekkor kezdődik a védő szerepe.- Jézus pere félelmesen gyorsan pergett le. Az ünnep előtti sietség lehetett ennek az oka, vagy valami más?- Ma már teljesen bizonyos, hogy az egyházi liturgiával ellentétben Jézust nem nagycsütörtök este fogták el. Az ókereszténység csak a 4.században alakította ki a ma is érvényes húsvéti liturgiát. Az egyértelmű, hogy Jézust pénteken feszítették keresztre, hiszen a szombat húsvét a zsidóknál: Nissan hónap 15. Jézus és tanítványai azonban az esszénus naptár szerint ünnepelték a húsvétot. A mózesi idők naptárában a húsvét mindig szerdán van. Az utolsó vacsora után Jézust elfogták. Törvény volt azonban, hogy a zsidó főtanács éjszaka soha nem ülésezhetett. Tehát szerdán volt Jézus perének első tárgyalása, és bizonyos, hogy tartottak még egy tárgyalást csütörtökön reggel is, amikor kimondták a halálos ítéletet. Utána vitték el még délelőtt Jézust a helytartóhoz. így Pilátus háromszori szabadítási kísérlete péntek délutánig, a kereszthalálig megtörténhetett. A két eljárás nem illeszthető bele rövidebb időtartamba.-Sikerült jogászként megtalálni a kétségekre a választ?- A történelemben példátlan, hogy két különböző jogrendszer alapján nyilvánvalóan ártatlanul halálra ítéltek valakit, és ha lehetett volna, kétszer végrehajtották volna rajta a halálos ítéletet. Ennek okára jogászként nem találtam meg a feleletet. Mint keresztény ember, a megváltás misztériumából vezetem le a sejtésemet. A zsidóság a választott nép, amellyel Isten szövetséget köt. Ebbe a népbe születik a Megváltó, akit elítél a választott nép. Ám ő nemcsak a választott nép megváltója, hanem az egész világé, a pogányokat is beleértve. Tehát meg kell történnie az elítéltetésének a világ másik fele által is. A római birodalom olyan óriási volt, hogy jelképezhette az egész világot. Dunai Imre Holdfióka Mert ez év februárjában fedezték fel, 1999 CG9 lett a neve annak a picinyke égitestnek, amelynek átmérője mindössze 50 méter. A csillagászok „holdfiókának” tekintik a sziklarögöt, mert feltételezésük szerint kísérő bolygónk felszínéről szakadt ki. A februárban felfedezett sziklarög csaknem kör alakú pályán kering a Nap körül, s alig valamivel hosszabb idő alatt teszi meg ezt az utat, mint a Föld - nagyjából egy év és egy rövid hónap alatt. Ez a plusz idő alatt azonban 9 millió kilométerrel növeli meg a Földhöz képest pályahosszát. A holdacska azonban lehet kakukkfióka is, mert a sejtett holdi eredetet csak anyagának összetétele igazolhatná. Ezt azonban egyelőre nem sikerült meghatározni. M. A. Nem bántja a szemét? Emlékeznek még a nem is oly régmúlt sikeres plakátjára, amely azt hirdette: „Nem bántja a szemét?” Azóta még több szemét hever szanaszét a járdákon, úttesteken, a parkokban, mindenütt. Álmom a tiszta település. Ahol az ott élők és az idegenek nem szemetelnek. Mert az egyszerűbb és olcsóbb, mint utólag a szanaszét dobált, „figyelmetlenül” leejtett, szándékosan eldobott üdítős dobozokat, mindenféle papírzacskót, dobozt, papírzsebkendőt utólag eltüntetni. Hogy tényleg ne bántsa a szemünket a szemét. A hűség kupái Már vagy tizenkét éve, hogy Péterrel kiötöltük, jó lenne havonta egyszer összejönni valamelyik vendéglőben, és sör mellett megvitatni kis hazánk, a nagyvilág és a családunk dolgait. Végre találtunk egy megfelelő helyet. Aztán kiegészültünk egy újabb Péterrel és Ernővel, kibővültünk néha- néha Sanyival, Fülessel és Jancsival. Janó többé-kevésbé megmaradt stabil tagnak a sör- puccsainkon - mert azóta csak így hívjuk a havi találkozóinkat. Kedvenc helyünket úgy választottuk meg, hogy este tizenegy óra után még busszal hazaindulhassunk Uránvárosba. Mivel a feleségeink hajdan osztálytársak vagy barátnők voltak, kitaláltuk, évente egy- szer-kétszer őket is bevonjuk a buliba: közösen vacsorázunk, iddogálunk és beszélgetünk. Aztán megmaradtunk inkább a havonta esedékes sörpuccsnál. Kitartásunkért a vendéglátó újabban már meg-meglepett libatöpörtyűvel, sajttállal. Kezdtük élvezni a helyhez kötődő hűség időszakos előnyeit. Legutóbb mégis zavarba jöttünk. A pincér - épp Csaba volt szolgálatban - az általunk rendelt „vágott” alapanyag, a szőke és a barna Szalon mellé nem a megszokott poharat, hanem kinek-kinek a nevével ellátott kupát hozta pohárként. Tudom, nem nagy ügy. De ha mondjuk az adóhatóság és egy sor más intézmény, bolt is ilyen, valójában filléres, ám annál kézzelfoghatóbb módon mutatná ki háláját a törzsgárda tagságunkért, a hétköznapjaink is elviselhetőbbek lennének. Felvételi stressz- Hogy mit állunk ki manapság szülőként, és mit a gyerekeink! - panaszolja egy elkeseredett anyuka. Szerinte, ha így megy tovább, már a bölcsődébe is csak pénzes előkészítőn és igencsak kemény felvételi vizsgán át lehet bejutni. Az óvodába már csak azt veszik fel, aki legalább két idegen nyelvből sikeres alapfokú vizsgával rendelkezik, folyékonyan ír és olvas. Az általános iskolai felvételinél még szigorúbbak a követelmények: minimum középfokú nyelvvizsga legalább két idegen nyelvből, Kant és Hegel, akár Rousseau munkásságát elemző tudományos igényű, 12 íves esszé megírása, egy-egy sportágban legalább hazai bajnoki cím, esetleg valamilyen hangszerből zene- konzervatóriumi végzettség. A középiskolákban már olyan magas a mérce, hogy azt követni sem lehet, talán a kémiai, irodalmi vagy fizikai Nobel-díj elnyerése jelenthet valamiféle esélyt a felvételizni vágyóknak. Minél kevesebb a gyerek, annál magasabb a mérce - állítja az anyuka. De jó a felsőfokú tanintézetekbe jelentkezőknek! ők évtizedek óta csak sikeres felvételivel lehetnek főiskolások, egyetemisták. De maradiak! B. Murányi László Szálkák Kertvárosba, <
