Új Dunántúli Napló, 1999. április (10. évfolyam, 90-118. szám)
1999-04-30 / 118. szám
1999. április 30., péntek Hazai Tükör Dhnántúli Napló 3 Már a 2002-es választásra készül az MSZP Szociáldemokrata Charta A választási vereség okozta sokk kiheverése után új lendülettel készül a 2002. évi megmérettetésre, illetve az újbóli kormányra kerülésre a szocialista párt. E törekvés jegyében készítették el, s kezdik terjeszteni a május elsejei rendezvényeken a Magyar Szociáldemokrata Charta című vitaanyagot. Mint azt Kovács László pártelnök újságírók előtt megfogalmazta: a majdani választási program alapját is képező, különböző szellemi műhelyekben kiforrott, de még alakítható dokumentummal azt szeretnék bizonyítani, hogy az MSZP minden tekintetben szociáldemokrata párt. Azt, hogy a kormányzással együttjáró terhek leve- tése után van idejük és energiájuk a belső pártépítésre, egy új, szociáldemokrata alapszabály kimunkálására, a szervezeti formák megújítására, az eddiginél modernebb arculat megalkotására, a médiához fűződő viszony átformálására, a nők, a fiatalok, illetve az értelmiség felé való nyitásra. Kovács a várható változások között említette a pártvezetés fiatalítását, illetve egy hosszú távú stratégiai program megalkotását is. Vitányi Iván, az MSZP országos elnökségének tagja, a chartát összeállító munkacsoport vezetője a vitaanyagban lévő gondolatok és a nyugateurópai testvérpártok szellemiségének összecsengésére hívta fel a figyelmet, míg Kiss Péter ügyvezető alelnök a dokumentum „rugalmasságát” húzta alá. Szerinte a baloldali gondolkodású embereket, s másokat is várhatóan élénk vitára ösztönző chartában jó néhány, az ezredforduló utáni évekre vonatkozó „víziót” is szerepeltetnek a szocialisták. Takács Mariann Új munkaszüneti nap? Kormánypárti képviselők csütörtökön országgyűlési határozati javaslatot adtak be annak érdekében, hogy az idén munkaszüneti nap lehessen augusztus 11-e, a teljes napfogyatkozás napja. Molnár Róbert (FKGP), Koltai Ildikó (Fidesz) és Herényi Károly (MDF) azzal indokolja javaslatát, hogy idén 157 év után először lesz ismét megfigyelhető Magyarországról a teljes napfogyatkozás. Utódainknak legközelebb 2081-ben lesz hasonló élményben részük. A napfogyatkozás körülbelül 3 óra hosszat tart, fokozatos sötétedéssel, teljes elsötétüléssel és kivilágosodással, illetve a hőmérséklet esésével, majd ismételt felmelegedésével jár - írják indoklásukban többek között a képviselők, akik felhívják a figyelmet arra is: számos országban komolyan készülnek a napfogyatkozásra, szállodákat, moteleket és kempingeket építenek arra a területre, ahonnan látható lesz a ritka természeti jelenség. A munkaszüneti napot július 31-én, szombaton kellene ledolgozni. Stadler József előzetes letartóztatásban A barátok otthon maradtak Egyelőre börtönben marad az egy éve előzetes letartóztatásban lévő akasztói sportmecénás vállalkozó. Stadler József az elsőfokú eljárás alatt mindvégig ártatlannak vallotta magát. A Legfelsőbb Bíróság június 11-ére napolta el a következő tárgyalást. Stadler József tegnap, a másodfokú eljárás első napján nem érezhette a rokonok, hozzátartozók és egykor volt barátok támogatását. A Legfelsőbb Bíróság tárgyalótermébe nem jött el sem élettársa, sem pedig az Akasztóról ígért kétbusznyi Stadler-szimpatizáns. A vállalkozónak és hat vádlott társának a Legfelsőbb Bíróság előtt zajló büntetőpere az elsőfokú ítélet ismertetésével kezdődött. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság tavaly áprilisban különösen nagy kárt okozó csalás, gazdasági előny jogosulatlan megszerzése, adócsalás és magánokirat-hamisítás miatt kilencévi börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélte Stadler Józsefet. Az ítélet indoklása szerint az egyszemélyes társaságként működő Stadler cég 1993-ban és 1994-ben jogosulatlan áfa-visszaigényléssel, nem létező cégek által kibocsátott számlák segítségével több százmillió forintos meg nem térült kárt okozott. Stadler ugyanakkor az Ukrajnába és Romániába szállított mezőgazdasági termékekre jogosulatlanul vett fel exporttámogatást. A bíróság ezzel kapcsolatban szakértői bizonyítást rendelt el, és a tárgyalást június 11 -éré elnapolta. - h Nehéz időkben nemzeti összefogás Rendkívüli ülésnap volt is, meg nem is tegnap a parlamentben. Az MSZP és az SZDSZ frakciója azt akarta megvitatni, hogy a költségvetés mennyi pénzzel támogatja a hó, az ár-, és a belvíz által okozott károk mérséklését, a helyreállítást. A kormány azonban e hét keddjén már döntött erről, ezért a koalíciós pártok okafo- gyottnak ítélték ezt a témát és leszavazták a napirendi javaslatot, s csak napirend előtti felszólalásokra került sor. Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt, hogy a washingtoni NATO-csúeson nem került szóba a szárazföldi bevetés. A magyar résztvevőknek sikerült elérniük legfontosabb céljukat, hogy a délszláv kérdést érintő összes dokumentum kellő súllyal és megfelelő formában foglalkozik a Vajdasággal és az ott élő magyarokkal. Az érdekünk az, hogy mielőbb rendeződjék az albán kisebbség helyzete, megkezdődjék az újjáépítés, megszülessék a rendezési terv. A miniszterelnök megköszönte a parlament szinte egyhangú támogatását a koszovói ügyben, és kérte, hogy a nehéz időkben maradjon is fenn ez a nemzeti összefogás. A pártok képviselői támogatásukról biztosították a kormányt az érintett kérdésekben. Az MSZP és az SZDSZ szerint azonban a kormánynak mind a pártokat, mind a lakosságot gyorsabban és őszintébben kellene tájékoztatnia a háborúval kapcsolatos fejleményekről. Csurka István, a MIÉP frakcióvezetője szerint önrendelkezést kellene biztosítani a vajdasági magyarságnak, hogy az esetleg népszavazás útján érhessen el olyan életfeltételeket, amelyek csak a magyar állam keretein belül valósíthatók meg. A miniszterelnök azt válaszolta, hogy lehet beszélni a vajdasági magyarok programjának középpontjában álló autonómiáról, de meg kell jól gondolni, hogy ez mikor és hol célszerű. Martonyi János külügyminiszter szerint a kormánynak nincs a határok megváltoztatására irányuló szándéka. Simonffy Ágnes Ülősztrájk a Belügyminisztérium előtt. A Fővárosi Bíróság szerdán törvénytelennek minősítette a BRFK azon határozatát, amellyel megtiltotta az óvodabezárások ellen tiltakozó szülők demonstrációját. A megmozdulásra tegnap került sor. fotó: feb/diösi imre Hiányolják a párbeszédet és a működési támogatást A zöldek új minisztert akarnak A környezet- és természetvédelmi civil szervezetek egységes véleménye szerint a Környezetvédelmi Minisztériumban (KM) jócskán előtérbe kerültek a pártpolitikai érdekek az igazi feladatokkal szemben. Ez - mondják -, veszélyeztetheti hazánk környezeti állapotát és az európai integrációt is. A civil szervezetek úgy látják, hogy az európai uniós csatlakozási folyamat eljutott abba a szakaszba, amikor a jelenleginél lényegesen erősebb érdek- érvényesítő képességgel rendelkező környezetvédelmi tárcára lenne szükség. Ráadásul a minisztérium egy év alatt elért eredményeit is csak súlyos lemaradásként lehet értékelni. Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke a mintegy tizenhat egyesület és szervezet véleményét közvetítvén lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a KM jelenlegi vezetése nem alkalmas a ráháruló feladatok ellátására. Megítélésük szerint főleg a miniszter szakmai felkészültsége kifogásolható, ezért ahhoz, hogy a csatlakozás előtt áUó feladatok megvalósulhassanak, Pepó Pált mindenképp el kellene távolítani jelenlegi posztjáról. Lapunk tudomására jutott az is, hogy a zöldeknek már vannak elképzeléseik arra vonatkozóan, hogy kit látnának szívesen a bársonyszékben, illetve ki lenne az, aki az ország környezeti és természetvédelmi érdekeit képviselni tudná, s megoldaná a EU-csatlakozás előtti feladatokat. A zöldek szerint az utóbbi időben jelentősen felértékelődtek a pártpolitikai érdekek a megoldandó tényleges feladatok hátrányára. Kifogásolják azt is, hogy a tárca nem egyeztet velük, szakmai véleményüket figyelmen kívül hagyja és a működésükhöz szükséges támogatásokat is jócskán lefaragta. (h. gy.) Hírcsatorna Törvény a bírókról. Az Igazságügyi Minisztériumban elkészült az Alkotmánybíróságra vonatkozó alkotmány-, illetve törvénymódosítás koncepciója - közölte Pálffy Ilona, a tárca helyettes államtitkára. Az elképzelés szerint az alaptörvényben rögzítenék az Alkotmánybíróság hatásköreit, így megszűnne a lehetősége annak, hogy a jogalkotó külön törvényben állapítson meg hatáskört az Alkotmánybíróság számára. Innen ne bombázzanak. Suchman Tamás és Tabajdi Csaba szocialista képviselők javaslatot nyújtanak be a repülőterek átengedéséről szóló országgyűlési határozat módosítására. Mint Suchman elmondta, kezdeményezik, hogy a határozat szövegéből kerüljön ki a repülőterek használatával kapcsolatban a „korlátlan” szó. Azt szeretnék, hogy Magyarország területéről ne szállhasson fel olyan NATO-gép, amely bombázni indul Jugoszláviába. Az ellenzék fellebbez. Nagy Sándor szocialista frakcióvezető-helyettes hétfőn beadványban kér választ az Alkotmánybíróságtól arra: kimerül-e a rendkívüli parlamenti ülés összehívásához fűződő alkotmányos jog abban, hogy az ülést összehívják, vagy meg is kell azt tartani. Magyar Bálint (SZDSZ) szerint „a Fidesz lövészárkokat ás a két oldal között, amikor újabb támadást indít a parlament ellenőrző szerepe ellen”. Százmillió megelőzésre. Az Ifjúsági és Sportminisztérium négy különböző pályázaton összesen százmillió forintot juttat a drogmegelőzési feladatok ellátására - jelentette be tegnap Deutsch Tamás, a tárca vezetője. Kivonultak a képviselők. Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának csütörtöki üléséről kivonultak az ellenzéki képviselők, miután Szabó János honvédelmi miniszter úgy távozott az ülésről, hogy kérdéseiket válasz nélkül hagyta. Juhász Ferenc, a bizottság szocialista alelnöke szerint „a kormányzati többség nem veszi komolyan az ellenzék jogait”. Május 17-étől érettségi. Az idén a középiskolák nappali tagozatán május 17-én kezdődik és június 24-én fejeződik be az érettségi vizsgák sorozata. Kömyei László, az oktatási tárca helyettes államtitkára közölte: 1999-ben a gimnáziumokban 33 ezren, a szakközép- iskolákban 48 ezren fejezik be tanulmányaikat. ÁPRILIS 3G-AN MAR KAPHATÓ AZ ÜGYES 9* SZÁMA? HARMINC SKANDINÁV ÉS SZÖVEGES REJTVÉNYT. VALAMINT 101 VICCET S3NÄL AZ éfipes NŐI REJTVÉNY ES VICCMAGAZIN. Előfizetői fcnú&ót Tefeioi: 411-5656 As UTri&btü is as igisyc* sémái kt&utct. Shxíss? A közétkeztetésben a nyersanyagnormák 114—149 százalékkal nőttek Menzakoszt: mit, mennyiért Nemcsak a háziasszonyoknak, hanem a közintézmények élelmezésvezetőinek is egyre több fejtörést okoz, hogy miként lehet kevés pénzből egészségesen és megfelelő mennyiségben főzni. A szakemberek szerint a legtöbb gondot nem a nyersanyagnormák egynapi beosztása jelenti, hanem a változatos étrend fenntartása hosszabb távon is. Kamocsai Gábor informatikus a közétkeztetési intézmények adatainak ismeretében lapunknak elmondta:-Átlagosan 114—149 százalékkal emelkedtek tavaly az ebédnyersanyag-normák. Leginkább az önkormányzati bölcsődékben és óvodákban nőttek a keretek (149, illetve 123 százalékkal), a legkevésbé az időseket és a középiskolásokat étkeztető intézményekben emelkedtek (114—117 százalékkal). Természetesen az egyes konyhák között is jelentős szóródást mutatnak az adatok. 1998-ban az önkormányzati bölcsődékben 72-125 forint közötti összegből állították elő az ebédet. Az óvodákban 51-135 forintból főztek, míg az általános iskolások ebédjét 62-148 forintból készítették el. A középiskolások étkeztetésére fejenként 88-129 forint jutott, a felnőttek üzemi konyháján pedig 77-263 forintból kellett kihozni egy-egy adagot. Az idősek otthonaiban 74—206 forintból kellett megoldani a déli étkeztetést. A tisztiorvosi szolgálat ma már nemcsak a konyhák tisztaságát ellenőrzi, hanem azt is, hogy az adott nyersanyagnormából megfelelő arányban jut-e zöldségekre, gyümölcsökre és a gyermekek fejlődéséhez nélkülözhetetlen tápanyagokra. A megfelelő étrend összeállításában ma már számítógépes programok is segítik az élelmezésvezetőket. Kamocsai Gábor szerint a legtöbb szociális problémára az iskolai ebédlőkben derül fény, ahová egyre több éhes kamasz vágyakozik. Sok szülő ugyanis képtelen megfizetni a térítési díjakat, miközben segélyt kérni is szégyellnek. Németh Zsuzsa
