Új Dunántúli Napló, 1999. április (10. évfolyam, 90-118. szám)
1999-04-29 / 117. szám
1999. április 29., csütörtök Hobbiállatok Pünántúli Napló 9 Oldalszerkesztő: Aprókák Gazdára váró kutyák a Misina Egyesület pécs-so- mogyi (Pajtás u. 16., telefon: 72/337-035) állatotthonában: Burkus: terrier jellfegű, barna, hosszú szőrű szuka. Tücsök, pumi jellegű fekete kan. Kira: fekete vizsla jellegű kétéves szuka. Cecília: fekete, hosszú szőrű németjuhász jellegű szuka. Lex: fekete, vékony vizsla jellegű szuka. Löki: közepes termetű, foltos (fehér alapon barna) kan. Telepes: nagy testű fekete-fehér keverék kan. Paula: belga juhász jellegű fekte szuka. Miki: óriás Schnauzer jellegű, hosszú szőrű kan. Panka: belga juhász jellegű barna színű szuka. Tamás: kopó jellegű 8 hónapos fekete-barna kan. Lovasszakkör lesz május 1-jén és 2-án is délelőtt 9-12 óra között Pécs-Somogyon. A Karámkör tagjai szombaton délután két órakor találkoznak a Misina Egyesület Oktatóközpontjában. Nem harapnak. Dániában a kutyák vagy okosabbak lettek, vagy jobban idomítják őket, mert egyre kevésbé harapósak. Ezt mondják a biztosítótársaságok, amelyeknek egyre kevesebb a kutyaharapással összefüggő „biztosítási eseményük”. A legtöbb szülő - igen helyesen - megtanítja gyermekét arra, hogy idegen felnőttekkel szemben hogy viselkedjen. Kevesen gondolnak viszont arra, hogy az állatokkal való bánásmódra is kioktassák őket. Bármennyire szabályozott a kutyatartás és a kutyasétáltatás, mindannyian tudjuk, hogy a szabályokat nagyon sokan nem tartják be. A szabadon szaladgáló ebeket a felnőttek általában kikerülik, a kisgyerekek viszont szeretnék megsimogatni őket. A játékos kiskutyák általában örülnek ennek a vidám közeledésnek, ám az már nem biztos, hogy egy felnőtt kutya ugyanígy fogadja őket. Épp ezért nagyon fontos, hogy a kisgyermekek néhány alapvető tudnivalóval tisztában legyenek. Természetesen a maguk értelmi szintjén szerencsés megmagyarázni nekik, hogy mit lehet és mit nem szabad tenniük a kutyákkal. így például tudniuk kell azt, hogy ha feldühítenek egy kutyát, vagy ha fájdalmat okoznak neki, az állat nem tudja arra kérni őket, hogy azonnal hagyják abba. Mivel nem tud beszélni, morgással jelzi a nemtetszését vagy harap. Sosem szabad meghúzni a kutya farkát, ugyanis a kutya a farkával „beszél”. Ha csóválja, az azt jelenti, hogy nagyon-na- gyon örül, s nem azt, hogy bele kell kapaszkodni. A kisgyermek biztosan megérti, hogy miről van szó, ha hozzátesszük, hogy a kutyának ez olyan érzés, mintha őt a nyelvénél fogva ráncigálnánk. Nagyon fontos tudni, hogy sose zavarja a kutyát evés közben, és ne próbálja elvenni előle vagy tőle az ennivalóját. Azt is meg kell vele értetni, hogy bármennyire sajnálja a teni akarásból bajba kerülnek, ám ők gyakran már akkor is menekülésre fogják a dolgot, ha a kutya ellenkező irányba megy. Velük azt kell megérMár kiskorában társ lehet verekedő kutyákat, nem szabad azzal kísérleteznie, hogy szétválassza őket. Ha elmagyarázzuk, hogy az egymással harcoló kutyák többnyire csak azt akarják kipróbálni, hogy melyikük az erősebb, viszont a harcukba beavatkozó embert könnyen megharaphatják, biztosan másként látja a helyzetet. Sok kisgyermek eleve nagyon fél a kutyáktól, őket ugyan nem fenyegeti az a veszély, hogy játékból vagy segíFOTÓ: MÜLLER ANDREA tetni, hogy a kutya alapjában véve vadászatra termett állat. Ha elfutnak előle, ösztönösen vadászni akar, megpróbálja utolérni a „zsákmányt”, s ha gyermekről van szó, biztosan utol is éri. Egy kisgyermeknek különösen nehéz legyűrnie a félelmét, ezért szinte bele kell sulykolni, hogy sose kezdjen el szaladni, ha meglát egy kutyát. Úgy kell viselkedni, mintha észre sem venné, akkor a kutya sem törődik vele! Az állatorvos tanácsai fS Dr. Gyökeres Sándor . / / Alveszettség Avjeszky Aladár 1902-ben írta le önálló bántalomként a veszettséghez hasonló tünetekkel járó vírusos megbetegedést. Az Avjeszky-féle betegség vírusának fenntartó forrása a sertés. A húsevők és a kérődzők is fertőződhetnek, az ember nem fogékony rá. Sertésekben a kór változatos formában jelentkezik, az állat korának és immunállapotának függvényében. A kocák elvetélhetnek, a szopósmalacoknál kényszermozgásokkal, bénulásokkal járó idegrendszeri tünetek vezetnek az elhulláshoz. Süldőkben és a felnőtt állományban a tüdőgyulladásos és hasmenéssel járó megbetegedések szaporodása utalhat a kórokozó jelenlétére, de esetenként mindössze múló lázas állapot jelentkezhet. A betegség gazdasági kártétele jelentős, világszerte komoly erőfeszítéseket tesznek a visszaszorítására. Hazánkban tavaly végezték a sertésállomány fertőzöttségé- nek felmérését. A vírusmentes régiók kialakítása részint állománycserével, részint vakcinázási programokkal történik. Húsevőkben és kérődzőkben a sertéstől eltérően a bán- talom következetesen halállal végződik. A fogékony fajok a kórokozót hordozó, de tünetmentes sertések orr-garat és hörgő váladékával fertőződnek, legtöbbször szájon át, esetleg belélegzéssel. A vírus az idegi pályák mentén jut az agyvelőben, és 2-4 nap lappangási idő után kialakuló idegrendszeri tünetek a veszettségre emlékeztetnek. Kutyákon a feltűnő levertség, nyugtalanság után nyálfolyás, majd bénulásos tünetek jelentkeznek. Kórjelző értékű a tűrhetetlen viszketés, amely addig fokozódhat, hogy az állat darabokat téphet ki magából. Fájdalmas nyögésektől, nyüszítéstől kísérve a beteg állat egy-két nap alatt elpusztul. A macskák különösen fogékonyak a vírusra. Például ha egy sertéstelepen az ott élő cicák száma hirtelen megcsappan, a lappangó vírus aktivizálódására, vagy behurco- lására számíthatunk. A cicák fájdalmas nyivákolás, öklendezés közben bőségesen nyálzanak, jellemző hogy a pupilláik egyenlőtlenül kitágulnak. A rángógörcsök náluk is kialakulnak, de kutyákra jellemző viszketés a macskáknál nem feltétlenül jelentkezik. A veszettségtől eltérően az állatok nem támadják az embert és a halál is gyorsabban 36-48 óra alatt bekövetkezik. A betegség gyógyíthatatlan. A sertéseknél jól bevált vakcinás védekezés a húsevők esetében még nem megoldott. A kutyák, macskák fertőződését leggyakrabban a nyers, vágóhídi termékek okozzák. Különösen veszélyes a sertésgége és légcső etetése, ezért csak felfőzés után szabad azt eledelként nekik adni. Az álmok fiaiéra válnak... I v «^6 , * 0Í:' A Virágok és kedvencek között Több százan dacoltak az időjárással az elmúlt hét végén, és elmentek a Föld napja alkalmából tartott rendezvényekre. A Misina Egyesület állatotthonában élő lakóinak elsőként a gyárvárosi Sziebert Róbert Általános Iskola tanulói örülhettek. A Föld Napja alkalmából április 22-én tartották az első programot. Ezen a napon az egyesület és a Művészeti Szakközép- iskola közös rendezvényeként a Rókus-dom- bon több száz látogatót vonzott a lehetőség, hogy megsimogassa a nyulakat, kecskegidá- kat, kisbárányokat, a törpedisznót és malacát. Rajtuk kívül ba- romfik, madarak és az állatkert által bemutatott teknősök, kígyók, óriáscsótányok jelentettek látnivalót. A JPTE botanikus növénykülönlegességeket mutatott be. A kézművesprogramok közül az agyagozás, kukoricacsu- hézás, fariázás, virágkötészet jelentett nagy vonzerőt a gyerekek számára. A nagyobbak a természetfotózásról szóló bemutató iránt érdeklődtek. Szombaton a Dömörkapu- hoz, illetve a Kisrétre szerveztek túrát, amely egyben az első erdei kerékpárút felavatását jelentette volna. A rossz idő ellenére csaknem százan vágtak neki az útnak, de csak Dömör- kapuig mentek; Pécs-Somogyon vasárnap várták a természet- és állatbarátokat. A programok sorát lovasfelvonulás, lovasbemutató nyitotta, aztán a természetről mondtak verseket a somogyi és a gyárvárosi általános iskola diákjai. A somogyi harcművészeti csoport bemutatót tartott, a jó zenéről a Szélkiáltó együttes gondoskodott. Akinek kedve volt hozzá, kipróbálhatta ügyességét a különböző kézművesprogramokon, illetve elidőzhetett a telep állatait nézegetve. Legtöbben a kéthetes kiscsikóra voltak kíváncsiak. A kéthetes kiscsikó volt a sztár a somogyi telephelyen fotó: laufer László KEK KEHELY tLEJk KEK KERESZT (Vásárcsarnoknál) (Régi állatkórház) Pécs, Nagy Lajos kir. út 18. Pécs, Megyeri út 24. Tel.: (72) 310-317 .*> Tel./fax: (72) 332-463 Hétfő-péntek: 7.30-17.00 yS Tel.: (72) 312-493 Szombat: 7.30-12.00 Allatpatika Hétfő-péntek: 7.30-16.00 Állatvédelmi konferéncia Május 15-én Visegrádon rendezik meg az I. magyat állatvédelmi konferenciát. A tanácskozás elsődleges célja az állatvédelmi törvény megismertetése és a végrehajtási rendeletek értelmezése. A résztvevőknek lehetőségük lesz a környező országok állatvédelmi szabályainak megismerésére, illetve a közvetlen tapasztalatcserére is. A meghívottak között ugyanis számos külföldi szakember szerepel, köztük Andrew Dickson, az Állatvédelmi Világszövetség elnöke. A konferencia központi témája magától értetődően az állatok védelme és kímélete lesz. Alapkérdések köré csoportosítva beszélik meg a következő időszak feladatait. Többek között azt, hogy miként lehet betartatni az állatvédelmi rendelkezéseket, hogyan lehet megakadályozni az állatok kínzását. Ugyanakkor szó esik a veszélyes állatokról, illetve ezek tartási feltételeiről, körülményeiről. Az említett témákról hazai szakemberek tartják a vitaindító előadásokat. A konferencia egyik szervezője a pécsi székhelyű Dél-dunántúli Regionális Állat- és Természetvédő Egyesület. Mellettük a Misina Természet- és Állatvédő Egyesület, a Pécsi Zöld Kör, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének és a Magyar Madártani és Természetbarát Egyesület baranyai képviselői vesznek részt a konferencián. I 4 Gyermekek nyelvén a kutyákról Félelem helyett barátság Török . Éva
