Új Dunántúli Napló, 1999. április (10. évfolyam, 90-118. szám)
1999-04-03 / 92. szám
1999. április 3., szombat Kultúra - Művelődés Dtinántúli Napló 11 Négy évszázad kórusművei Új CD az arhívumban: egy tudatos építő, nevelő munka színvonalas eredménye Felemelően szép művel gazdagodott Pécs zenei archívuma. Megjelent a Pécsi Egyetemi Kórus első CD-je, felölelve a reneszánsztól napjainkig ívelő énekkari irodalom 16 kiváló mesterének remekeit. A hibátlan formai érzékkel válogatott művek Tillai Aurél Liszt-díjas karnagy tudatos építő, kórusnevelő munkáját dicsérik. Könyvfesztivál A VI. budapesti nemzetközi könyvfesztivál április 23-án nyitja meg kapuit a Budapest Kongresszusi Központban. A Könyv és Szerzői Jog Világnapján kezdődő eseménysorozaton első alkalommal mutatkozik be Csehország, Lengyelország, Oroszország, Spanyolország és India irodalma. A magyar könyvkereskedelemmel és -kiadással foglalkozó cégek 150 pavilont állítanak. A szakmai programok középpontjában hagyományosan a köz- és felsőoktatás, valamint a tudományos és szakkönyvkiadás termékeinek elemzése, az olvasáskultúra, és a könyvtárak helyzetének megvitatása áll. Az egyes darabok kronologikus sorrendben követik egymást, mégsem érződik a műsor szerkesztésében semmi mesterkéltség, oly színesen - hol a feszült- ségkeltés-oldás, hol a további elmélyülés szándékával - kapcsolódnak egymáshoz a művek. Ezt éreztem az ünnepélyes Lassus-művet (Alma tu) követő Passereau-darab pajkos köny- nyedségében, ill. a romantikusok (Mendelssohn, Brahms és Bruckner) egymásra épülő megrázó drámaiságában. Debussy: Trois chansons-jában a hangulatok finom váltása, a kifinomult könnyedség ragadott meg. Dukits Dalma és Károly Ágnes stílusos szólóéneke, Kop- jár Anikó, Németh Renáta, Szabó Krisztián, ill. Schulteisz Gábor, valamint Békési Zsolt Csaba, hivatásos énekeseket is megszégyenítő ragyogó kvartettje kellemes színfoltja a műsornak. Külön is szót érdemel a kórus kiegyenlített hangzása, a szoprán csillogó fénye, az alt bársonyos melegsége, a férfi szólamok erőlködés nélküli homogén hangzása. Ezt igazolhatja többek közt Schütz: Es ist erschienen című motettája, Brahms: Warum ist das Licht gégében költői, a szöveg mélyen átérzett fogantatása, vagy Poulenc ritkábban hallható La blanche néige c. darabja egyaránt. Kodály Zoltán Ady Endre versére komponált kórusának megszólaltatása (Akik mindig elkésnek) nem először tanúsítja Tillai tanár úr mély elkötelezettségét a nemzeti sorskérdések iránt. Átélt, drámai Kodály- interpretációja a lemez egyik legszebb éke. A magyar kórusművészetet Kodály Zoltán, Bárdos Lajos, Orbán György és Szokolay Sándor művei mellett két Til- lai-mű reprezentálja. A Kodály ihletésű Bánat és a hely szellemének is tisztelgő Dunántúli népdalok. A most megjelent CD küllemében is vonzó, Csontváry: Za- rándoklás a cédrushoz Libanonban képe díszíti. Az ismertető minden lényeges információt tartalmaz kórusról és karnagyáról egyaránt. Talán érdemes lett volna néhány mű esetében a szövegforrásra is konkrétabban utalni, esetleg a fordítást is mellékelni. A felvétel készítése Dobos László értő, színvonalas és alapos munkáját dicséri. A kórus egykori tagjaként nem kis nosztalgiával és hálás szívvel hallgattam a felvételt. Szívesen ajánlom mindazok figyelmébe, akik szeretik a szép kórus muzsikát, nemkülönben azoknak, akik kórusvezetői, tanári munkájukban is örömmel hasznosítják. Nagy Ernő Magyarul magyarán Helyesírási bizonytalanságaink A lélek filmlenyomatai Bizonytalanságainknak több oka van. Sokan a megérzésükre (helyesírási érzék) hagyatkoznak, anélkül, hogy tanulással tudatossá tették volna írásgyakorlatukat. A tudatosításhoz nélkülözhetetlen a nyelvtani alapozás. Még a hivatásos írók közül is kevesen alkalmazzák a szabály szerint a mondat belseji vesz- szőt mint írásjelet. A szabály úgy szól, hogy az összetett mondat tagmondatait vesszővel választjuk el egymástól. Ehhez viszont tudnunk kell, melyik egyszerű és melyik összetett. Áz és, s, meg, vagy kötőszók előtt csak akkor tesszük ki a vesszőt, ha tagmondatot vezetnek be. Mérgében nagy patáliát csapott, és dühösen elrohant; de ha csak mondatrészeket kötnek össze, akkor elmarad a vesz- sző: A tésztára sok mákot és cukrot szórt. Oka lehet a bizonytalanságnak a részletes szabályozás hiánya. Tudomásul kell vennünk, hogy mindent nem lehet tételesen szabályozni, s a szótárakba se kerülhet bele minden leírandó jelenség. Valaki pl. a Dráva-híd földrajzi nevet akarja helyesen leírni. Az AkH. szótári részében azonban nem találja. Csak az rémlik neki, hogy a híd utótagot kötőjel nélkül írjuk. Ez azonban csak részben igaz. Ha a híd jelöletlen birtokos jelzős kapcsolat (minek a hídja?), akkor kötőjellel írjuk, ha viszont minőségjelzős (milyen híd? kiről elnevezett híd?), akkor különírjuk: Erzsébet híd. Segítségünkre lehet az analógia is. A Duna- híd már benne van a szótárban, a Duna-táj, Duna-part, Duna-korzó szintén. Ugyanaz a nyelvtani képlet, tehát az írásmódjuk is azonos. Gondot okoz az újonnan keletkező szavak helyesírása. Egyetlen példát. Az 1990-es adótörvények nyelvi hozadéka az áfa és szja mint két új köz- névi betűszó. Toldalékolásukra egyértelműen a betűszókra vonatkozó szabályozás érvényes. Azaz kötőjellel kapcsoljuk: tmk-ban, tbc-s, tsz-ben, tv-zik. A baj csupán az, hogy a szabály példái mind mássalhangzóra végződnek. A 286. a) szabályban a,e,o végű köznevekről nincs szó, csak tulajdonnevekről: MÁV-ot, ENSZ-szel, DNS-sei, ill. MTA-nak, ELTE-n, ETO- hoz, vagyis a magánhangzóra végződő tulaj donnévi betűszók toldalékolásakor írásban nem nyújtjuk az a,e,o-1. A szóösszevonásokhoz (a szórövidítés másik fajtája) viszont kötőjel nélkül: gyesen, telexszel, trafója stb. kapcsoljuk a toldalékot. A mindennapi gyakorlat azt mutatja, hogy a szórövidítés két fajtája között általában nem tesznek különbséget, ezért a köznévi magánhangzóra végződő áfa, szja egybeírva szerepel: áfát, áfáról, szját, szjá- nak. Hosszabb-rövidebb vajúdás után letisztul a szabálynak megfelelő írott formájuk, úgy, hogy a meglévő szabályt az ilyen típusú szóalakokra is kiterjesztik. Rónai Béla Amikor megígérte, hogy nem lesz se matematikus, se orosztanár, átengedték az iskolában. Valójában háztartásbelinek készült, aztán meg olyan munkát keresett, ahol télen meleg van, és nem kell súlyokat emelgetni. Dolgozott nyomdában, volt hadosztályfényképész és hivatásos focista, de sosem lett doktor, ahogyan az édesapja szerette volna. Fényképész lett, és fotóművész. Marsaiké Péternek már a neve is különleges, és mielőtt bárki rákérdezne, maga meséli el, hogy Erdélyből katonaként menekült apja a Marschalkó- ból „magyarosított”, így viszont alig van olyan ember, aki először ne marslakót olvasna ki a betűkből. De ez sohasem zavarta. Amúgy is mindig kicsit másnak érezte magát, hiszen neki megadatott, ahogy mondja, hogy sodródhatott az élet naposabb oldalán, s gondolkodhatott, míg kellett, hogy alkalmas-e a feladatra, amire vállalkozik. Mert fotózni nem is olyan egyszerű.- Egy embert lefényképezni olyan intim dolog, mint amikor egy nő elmegy a nőgyógyászhoz - meséli. - A jó képhez bizalom kell, és idő, hogy a belső értékeket meg tudjuk mutatni. Az olyan szöveg ostobaság, mint a „nem vagyok plasztikai sebész”, vagy hogy a „hozott anyagból csak ezt lehet”. A lélek átsüt a képen, olyan hatalma van, hogy megdöbbenek. A kamera látja, ha valaki okos, gyengéd, intelligens, gonosz. De lát mást is Marsaiké Péter kamerája, olyan képeket, melyek aztán kiállításokra kerülnek. Atomháború utáni időkről például, amikor az érdek és önzés átitatta széthullott világ után megszületik egy új, különös nemzedék. Vagy torz maszkok mögé bújt embereket, akik egy vigasztalan nagyváros manipulált lényei, s akik most, a képek elkészülte után 17 évvel még riasztóbban ismerősek. De az alkotó szeme egy letűnt, kényelmes polgári kort idéző borbélyszéket is ki- emelnivalónak lát, különösen ha elviszi mondjuk Bissére, olyan emberek közé, akik lassan maguk is elenyésznek az idővel.- A képről, az esztétikai minőségekről, a szépség, az arány, a tónus, a fény és árnyék szabályairól a Focus Csoportban tanultam a legtöbbet - emlékezik. - Mégis, a technikai tudás ellenére ösztönösen dolgozom, elkezd foglalkoztatni egy téma, s ilyenkor megváltozom. A legfontosabb, hogy a lényeget a lényegtelennel soha ne keverje össze az ember. És azt is vállalni kell, hogy megbukhatunk. A vállalás nem idegen tőle, hiszen akkor lett „maszek”, 17 éve, amikor az még nem volt divat, s az egész család rettegett attól, hogy meg tudnak-e majd élni.- Nagy kérdés, hogyan lehet a belső, intim dolgokat pénzzé tenni. A vállalkozók ma többnyire pénztárgéprendszerben gondolkodnak és nem üzletpolitikában. Sokan azt hiszik, a pénz hozza meg a sikert, pedig a pénz csak romlik, ami megmarad, az a szakmai érték. Ebből jutott Marsaiké Péternek is. Nemcsak a Magyar Fo- tóbiennálén 1995-ben kapott első díj ilyen, hanem minden mosolygós találkozás az utcán, minden köszönő telefonhívás, melyet egy-egy portréért kap. Arcképekért, melyek sohasem hazudnak. Hodnik I. Gy. A Dunánál Megjelent a Somogy új száma A Kaposváron szerkesztett, kéthavonta megjelenő Somogy című folyóirat idei második száma annak a fo- lyónak a nevét viseli, amelyet a kiváló olasz író, Claudio Magris „a Közép-Euró- pát megteremtő és egybefogó folyam”-ként említ, és amely az ismert József At- tila-versben „múlt, jelen és jövendő”. Szándékuk szerint a folyóiratban olvasható művek is a Dunának ehhez a többértelmű - földrajzi, politikai, históriai és metaforikus - vonatkozásához kapcsolódnak. A versrovat szerzői közül külön említést érdemel Határ Győző, Makay Ida, Mön- tör Piroska, Pintér Lajos, Szirmay Endre. Kurucz Jenő prózája sajátos adalék Kö- zép-Európa félmúltjához. Serfőző Simon szintén prózával van jelen a lapban. Szakonyi Károly hangjátéka mellett ugyancsak figyelemre méltó Fejtő Ferenc, T. Mérey Klára és Tüskés Anna tanulmánya, Poszler György, Salamon Nándor és Szekér Endre esszéje. Szász Imre ezúttal Rácz. Editet interjúvolta meg. A gazdag kritikai anyagból kiemelkedik G. Komoróczy Emőke, Kónya Orsolya és Péntek Imre írása. A Somogy idei második számát többek közt Bóka Dezső, Rácz Edit, Rippl-Rónai József és Vaszary János képei díszítik. Berze Nagy emlékezete A százhúsz éve született dr. Berze Nagy János néprajz- tudósra emlékezve, április 6-án 14 órakor síremlékénél tartanak koszorúzást a pécsi köztemetőben, majd ünnepségsorozat kezdődik munkássága tiszteletére. A hosz- szúhetényi Nemes János Művelődési Házban június 3- án iskolások tárlata nyílik, 4- én mesemondó verseny lesz. Június 5-én a Berze Nagy János emlékülésnek ad helyet a ház. Augusztus 22-én néprajz szakos hallgatók utaznak Besenyőtelekre, a tudós szülőfalujába, 23-án a Csorba Győző Megyei Könyvtár életművét bemutató tárlatot nyit. Az eseményt emléktáblaavatás zárja Pécsett. B. R. A Jazz+Az együttes nagy sikerű koncerten mutatta be a Kalózok című film betétdalait tartalmazó albumát Pécsett, a Lauber Dezső Sportcsarnokban. Dés László zenéje és Geszti Péter szövegei nem csak a fiatalok számára jelentettek kellemes kikapcsolódást. fotó: wéber tamás Kulturális ajánlatok A költészet napjára. „Szívemhez szóltak, szívemből szólok” címmel költészet napi estet rendez a Várkonyi Nándor Könyvtár április 9-én 18 órakor. Az esten legkedvesebb verseikkel a város neves közéleti személyiségei, tanárai és művészei működnek közre. (ly) Fellbachi siker. A Ciszterci Nagy Lajos Gimnázium Orff-ze- nekara és leánykórusa Fellbachban adott nagy sikerű hangversenyt. Az esten karnagyuk, Ivasivka Mátyás új kompozíciója, a Yugur-magyar fantázia is elhangzott. A testvérvárosiak április végén viszonozzák a pécsi látogatást. (ly) Klasszikus zene. Reneszánsz táncok és többek között Händel, Donizetti, Debussy művei lesznek hallhatók Vígh Andrea hárfaművész hangversenyén a pécsi Művészetek Házában 7-én 19 órakor. 9-én ugyancsak este 7-kor Kovács István énekel, és Stefan Meylaers zongorázik. Műsorukban Mozarttól Brahmson át Gershwinig több zenemű is elhangzik. (ly) Képek és fotók. A pécsi Ifjúsági Házban április 6-a és 16-a között a Zsolnay gyermekrajzverseny győztes rajzai tekinthetők meg, míg 9-én 18 órakor Gellér Marcell fotókiállítása nyílik. A Gyöngyszem Galériában e napon 17 órakor Kovácsné Neményi Katalin tárlata kezdődik. (ly) 4 1*>.
