Új Dunántúli Napló, 1999. április (10. évfolyam, 90-118. szám)

1999-04-03 / 92. szám

1999. április 3., szombat Kultúra - Művelődés Dtinántúli Napló 11 Négy évszázad kórusművei Új CD az arhívumban: egy tudatos építő, nevelő munka színvonalas eredménye Felemelően szép művel gazdagodott Pécs zenei archívuma. Megjelent a Pécsi Egyetemi Kórus első CD-je, felölelve a rene­szánsztól napjainkig ívelő énekkari irodalom 16 kiváló meste­rének remekeit. A hibátlan formai érzékkel válogatott művek Tillai Aurél Liszt-díjas karnagy tudatos építő, kórusnevelő munkáját dicsérik. Könyvfesztivál A VI. budapesti nemzetközi könyvfesztivál április 23-án nyitja meg kapuit a Buda­pest Kongresszusi Köz­pontban. A Könyv és Szerzői Jog Világnapján kezdődő ese­ménysorozaton első alka­lommal mutatkozik be Csehország, Lengyelország, Oroszország, Spanyolor­szág és India irodalma. A magyar könyvkereske­delemmel és -kiadással fog­lalkozó cégek 150 pavilont állítanak. A szakmai prog­ramok középpontjában ha­gyományosan a köz- és fel­sőoktatás, valamint a tudo­mányos és szakkönyvkiadás termékeinek elemzése, az olvasáskultúra, és a könyv­tárak helyzetének megvita­tása áll. Az egyes darabok kronologikus sorrendben követik egymást, mégsem érződik a műsor szer­kesztésében semmi mesterkélt­ség, oly színesen - hol a feszült- ségkeltés-oldás, hol a további elmélyülés szándékával - kap­csolódnak egymáshoz a művek. Ezt éreztem az ünnepélyes Lassus-művet (Alma tu) követő Passereau-darab pajkos köny- nyedségében, ill. a romantiku­sok (Mendelssohn, Brahms és Bruckner) egymásra épülő megrázó drámaiságában. De­bussy: Trois chansons-jában a hangulatok finom váltása, a ki­finomult könnyedség ragadott meg. Dukits Dalma és Károly Ágnes stílusos szólóéneke, Kop- jár Anikó, Németh Renáta, Szabó Krisztián, ill. Schulteisz Gábor, valamint Békési Zsolt Csaba, hivatásos énekeseket is megszégyenítő ragyogó kvar­tettje kellemes színfoltja a mű­sornak. Külön is szót érdemel a kórus kiegyenlített hangzása, a szop­rán csillogó fénye, az alt bárso­nyos melegsége, a férfi szóla­mok erőlködés nélküli homogén hangzása. Ezt igazolhatja többek közt Schütz: Es ist erschienen című motettája, Brahms: Wa­rum ist das Licht gégében költői, a szöveg mélyen átérzett fogan­tatása, vagy Poulenc ritkábban hallható La blanche néige c. da­rabja egyaránt. Kodály Zoltán Ady Endre versére komponált kórusának megszólaltatása (Akik mindig elkésnek) nem először tanúsítja Tillai tanár úr mély elkötele­zettségét a nemzeti sorskérdé­sek iránt. Átélt, drámai Kodály- interpretációja a lemez egyik legszebb éke. A magyar kórusművészetet Kodály Zoltán, Bárdos Lajos, Orbán György és Szokolay Sándor művei mellett két Til- lai-mű reprezentálja. A Kodály ihletésű Bánat és a hely szelle­mének is tisztelgő Dunántúli népdalok. A most megjelent CD külle­mében is vonzó, Csontváry: Za- rándoklás a cédrushoz Liba­nonban képe díszíti. Az ismer­tető minden lényeges informá­ciót tartalmaz kórusról és kar­nagyáról egyaránt. Talán érde­mes lett volna néhány mű ese­tében a szövegforrásra is konk­rétabban utalni, esetleg a fordítást is mellékelni. A felvé­tel készítése Dobos László értő, színvonalas és alapos munkáját dicséri. A kórus egykori tagja­ként nem kis nosztalgiával és há­lás szívvel hallgattam a felvételt. Szívesen ajánlom mindazok fi­gyelmébe, akik szeretik a szép kórus muzsikát, nemkülönben azoknak, akik kórusvezetői, ta­nári munkájukban is örömmel hasznosítják. Nagy Ernő Magyarul magyarán Helyesírási bizonytalanságaink A lélek filmlenyomatai Bizonytalanságainknak több oka van. Sokan a megérzé­sükre (helyesírási érzék) ha­gyatkoznak, anélkül, hogy ta­nulással tudatossá tették volna írásgyakorlatukat. A tudatosításhoz nélkülözhetet­len a nyelvtani alapozás. Még a hivatásos írók közül is ke­vesen alkalmazzák a szabály szerint a mondat belseji vesz- szőt mint írásjelet. A szabály úgy szól, hogy az összetett mondat tagmondatait vessző­vel választjuk el egymástól. Ehhez viszont tudnunk kell, melyik egyszerű és melyik összetett. Áz és, s, meg, vagy kötőszók előtt csak akkor tesszük ki a vesszőt, ha tag­mondatot vezetnek be. Mér­gében nagy patáliát csapott, és dühösen elrohant; de ha csak mondatrészeket kötnek össze, akkor elmarad a vesz- sző: A tésztára sok mákot és cukrot szórt. Oka lehet a bizonytalan­ságnak a részletes szabályo­zás hiánya. Tudomásul kell vennünk, hogy mindent nem lehet tételesen szabályozni, s a szótárakba se kerülhet bele minden leírandó jelenség. Va­laki pl. a Dráva-híd földrajzi nevet akarja helyesen leírni. Az AkH. szótári részében azonban nem találja. Csak az rémlik neki, hogy a híd utóta­got kötőjel nélkül írjuk. Ez azonban csak részben igaz. Ha a híd jelöletlen birtokos jelzős kapcsolat (minek a hídja?), akkor kötőjellel írjuk, ha viszont minőségjelzős (mi­lyen híd? kiről elnevezett híd?), akkor különírjuk: Er­zsébet híd. Segítségünkre le­het az analógia is. A Duna- híd már benne van a szótár­ban, a Duna-táj, Duna-part, Duna-korzó szintén. Ugyanaz a nyelvtani képlet, tehát az írásmódjuk is azonos. Gondot okoz az újonnan ke­letkező szavak helyesírása. Egyetlen példát. Az 1990-es adótörvények nyelvi hozadéka az áfa és szja mint két új köz- névi betűszó. Toldalékolá­sukra egyértelműen a betű­szókra vonatkozó szabályozás érvényes. Azaz kötőjellel kapcsoljuk: tmk-ban, tbc-s, tsz-ben, tv-zik. A baj csupán az, hogy a szabály példái mind mássalhangzóra vég­ződnek. A 286. a) szabályban a,e,o végű köznevekről nincs szó, csak tulajdonnevekről: MÁV-ot, ENSZ-szel, DNS-sei, ill. MTA-nak, ELTE-n, ETO- hoz, vagyis a magánhangzóra végződő tulaj donnévi betű­szók toldalékolásakor írásban nem nyújtjuk az a,e,o-1. A szóösszevonásokhoz (a szó­rövidítés másik fajtája) vi­szont kötőjel nélkül: gyesen, telexszel, trafója stb. kapcsol­juk a toldalékot. A mindennapi gyakorlat azt mutatja, hogy a szórövidítés két fajtája között általában nem tesznek különbséget, ezért a köznévi magánhangzóra vég­ződő áfa, szja egybeírva sze­repel: áfát, áfáról, szját, szjá- nak. Hosszabb-rövidebb vajú­dás után letisztul a szabálynak megfelelő írott formájuk, úgy, hogy a meglévő szabályt az ilyen típusú szóalakokra is ki­terjesztik. Rónai Béla Amikor megígérte, hogy nem lesz se matematikus, se orosz­tanár, átengedték az iskolában. Valójában háztartásbelinek ké­szült, aztán meg olyan munkát keresett, ahol télen meleg van, és nem kell súlyokat emelgetni. Dolgozott nyomdában, volt hadosztályfényképész és hiva­tásos focista, de sosem lett doktor, aho­gyan az édes­apja szerette volna. Fény­képész lett, és fotóművész. Marsaiké Péternek már a neve is kü­lönleges, és mielőtt bárki rákérdezne, maga meséli el, hogy Er­délyből kato­naként mene­kült apja a Marschalkó- ból „magya­rosított”, így viszont alig van olyan ember, aki először ne marslakót olvasna ki a betűkből. De ez sohasem zavarta. Amúgy is mindig kicsit másnak érezte magát, hiszen neki megadatott, ahogy mondja, hogy sodródha­tott az élet naposabb oldalán, s gondolkodhatott, míg kellett, hogy alkalmas-e a feladatra, amire vállalkozik. Mert fotózni nem is olyan egyszerű.- Egy embert lefényképezni olyan intim dolog, mint amikor egy nő elmegy a nőgyógyász­hoz - meséli. - A jó képhez bi­zalom kell, és idő, hogy a belső értékeket meg tudjuk mutatni. Az olyan szöveg ostobaság, mint a „nem vagyok plasztikai sebész”, vagy hogy a „hozott anyagból csak ezt lehet”. A lé­lek átsüt a képen, olyan hatalma van, hogy megdöbbenek. A kamera látja, ha valaki okos, gyengéd, intelligens, gonosz. De lát mást is Marsaiké Pé­ter kamerája, olyan képeket, melyek aztán kiállításokra ke­rülnek. Atomháború utáni időkről például, amikor az ér­dek és önzés átitatta széthullott világ után megszületik egy új, különös nemzedék. Vagy torz maszkok mögé bújt embere­ket, akik egy vigasztalan nagyváros manipulált lényei, s akik most, a képek elkészülte után 17 évvel még riasztóbban ismerősek. De az alkotó szeme egy letűnt, kényelmes polgári kort idéző borbélyszéket is ki- emelnivalónak lát, különösen ha elviszi mondjuk Bissére, olyan emberek közé, akik las­san maguk is elenyésznek az idővel.- A képről, az esztétikai mi­nőségekről, a szépség, az arány, a tónus, a fény és árnyék szabá­lyairól a Focus Csoportban ta­nultam a legtöbbet - emlékezik. - Mégis, a technikai tudás elle­nére ösztönösen dolgozom, el­kezd foglalkoz­tatni egy téma, s ilyenkor megvál­tozom. A legfon­tosabb, hogy a lényeget a lé­nyegtelennel soha ne keverje össze az ember. És azt is vállalni kell, hogy meg­bukhatunk. A vállalás nem idegen tőle, hi­szen akkor lett „maszek”, 17 éve, amikor az még nem volt di­vat, s az egész család rettegett attól, hogy meg tudnak-e majd élni.- Nagy kérdés, hogyan lehet a belső, intim dol­gokat pénzzé tenni. A vállalko­zók ma többnyire pénztárgép­rendszerben gondolkodnak és nem üzletpolitikában. Sokan azt hiszik, a pénz hozza meg a sikert, pedig a pénz csak rom­lik, ami megmarad, az a szak­mai érték. Ebből jutott Marsaiké Péter­nek is. Nemcsak a Magyar Fo- tóbiennálén 1995-ben kapott első díj ilyen, hanem minden mosolygós találkozás az utcán, minden köszönő telefonhívás, melyet egy-egy portréért kap. Arcképekért, melyek sohasem hazudnak. Hodnik I. Gy. A Dunánál Megjelent a Somogy új száma A Kaposváron szerkesztett, kéthavonta megjelenő So­mogy című folyóirat idei második száma annak a fo- lyónak a nevét viseli, ame­lyet a kiváló olasz író, Clau­dio Magris „a Közép-Euró- pát megteremtő és egybe­fogó folyam”-ként említ, és amely az ismert József At- tila-versben „múlt, jelen és jövendő”. Szándékuk szerint a fo­lyóiratban olvasható művek is a Dunának ehhez a töb­bértelmű - földrajzi, politi­kai, históriai és metaforikus - vonatkozásához kapcso­lódnak. A versrovat szerzői közül külön említést érdemel Ha­tár Győző, Makay Ida, Mön- tör Piroska, Pintér Lajos, Szirmay Endre. Kurucz Jenő prózája sajátos adalék Kö- zép-Európa félmúltjához. Serfőző Simon szintén pró­zával van jelen a lapban. Szakonyi Károly hangjátéka mellett ugyancsak figye­lemre méltó Fejtő Ferenc, T. Mérey Klára és Tüskés Anna tanulmánya, Poszler György, Salamon Nándor és Szekér Endre esszéje. Szász Imre ezúttal Rácz. Editet interjúvolta meg. A gazdag kritikai anyagból ki­emelkedik G. Komoróczy Emőke, Kónya Orsolya és Péntek Imre írása. A So­mogy idei második számát többek közt Bóka Dezső, Rácz Edit, Rippl-Rónai Jó­zsef és Vaszary János képei díszítik. Berze Nagy emlékezete A százhúsz éve született dr. Berze Nagy János néprajz- tudósra emlékezve, április 6-án 14 órakor síremlékénél tartanak koszorúzást a pécsi köztemetőben, majd ünnep­ségsorozat kezdődik mun­kássága tiszteletére. A hosz- szúhetényi Nemes János Művelődési Házban június 3- án iskolások tárlata nyílik, 4- én mesemondó verseny lesz. Június 5-én a Berze Nagy János emlékülésnek ad helyet a ház. Augusztus 22-én néprajz szakos hallga­tók utaznak Besenyőtelekre, a tudós szülőfalujába, 23-án a Csorba Győző Megyei Könyvtár életművét bemu­tató tárlatot nyit. Az ese­ményt emléktáblaavatás zárja Pécsett. B. R. A Jazz+Az együttes nagy sikerű koncerten mutatta be a Kalózok című film betétdalait tar­talmazó albumát Pécsett, a Lauber Dezső Sportcsarnokban. Dés László zenéje és Geszti Péter szövegei nem csak a fiatalok számára jelentettek kellemes kikapcsolódást. fotó: wéber tamás Kulturális ajánlatok A költészet napjára. „Szívemhez szóltak, szívemből szólok” címmel költészet napi estet rendez a Várkonyi Nándor Könyv­tár április 9-én 18 órakor. Az esten legkedvesebb verseikkel a város neves közéleti személyiségei, tanárai és művészei mű­ködnek közre. (ly) Fellbachi siker. A Ciszterci Nagy Lajos Gimnázium Orff-ze- nekara és leánykórusa Fellbachban adott nagy sikerű hangver­senyt. Az esten karnagyuk, Ivasivka Mátyás új kompozíciója, a Yugur-magyar fantázia is elhangzott. A testvérvárosiak április végén viszonozzák a pécsi látogatást. (ly) Klasszikus zene. Reneszánsz táncok és többek között Hän­del, Donizetti, Debussy művei lesznek hallhatók Vígh Andrea hárfaművész hangversenyén a pécsi Művészetek Házában 7-én 19 órakor. 9-én ugyancsak este 7-kor Kovács István énekel, és Stefan Meylaers zongorázik. Műsorukban Mozarttól Brahmson át Gershwinig több zenemű is elhangzik. (ly) Képek és fotók. A pécsi Ifjúsági Házban április 6-a és 16-a között a Zsolnay gyermekrajzverseny győztes rajzai tekinthetők meg, míg 9-én 18 órakor Gellér Marcell fotókiállítása nyílik. A Gyöngyszem Galériában e napon 17 órakor Kovácsné Neményi Katalin tárlata kezdődik. (ly) 4 1*­>.

Next

/
Oldalképek
Tartalom