Új Dunántúli Napló, 1999. április (10. évfolyam, 90-118. szám)
1999-04-28 / 116. szám
1999. április 28., szerda Háttér - Riport Őrangyalok és keménylegények Ha őrző-védőkről hall az ember, a legegyszerűbb általánosításba csúszva egy hatalmas hústornyot képzel el napszemüvegben, aki kíméletlenül odahat. Pedig ez a legrosszabb, ami ebben a szakmában előfordulhat. Az igazán bennfentesek azt mondják, a jó őr valóban olyan, mint az őrangyal: észre sem lehet venni, ha ott van valahol! Pécs egyik legnagyobb vagyonvédelmi vállalkozásának cégismertetője már jelzi, hogy az ál-romantikus, „Na mit nézel, kaphatsz egyet!” csihi-puhi vagányság nem igazán sajátja a mostani formációknak. „Korrekt, udvarias és kiszámítható szolgáltatást kívánunk nyújtani minden kedves megbízónk számára” - szól a szöveg, és bizony a kemény konkurencia- harcban ezen nincs mit csodálkozni. Baranyában jelenleg 88 kisebb-nagyobb cég működik e műfajban. Nem véletlen, hogy dr. Go- lobics Károly (kis képünkön) ügyvezető igazgató szinte rögtön azzal kezdi, hogy a szakmát ;,tisztítani” kell, méghozzá szoros együttműködésben a rendőrséggel, ahonnan az őrző-védő cégek szakemberei többnyire „kirepültek”, s ahonnan a mai napig is foglalkoztatnak még aktív rendőröket is.- Sajnos, sokan rontják a szakma hitelét azzal, hogy nem jelentik be alkalmazottaikat, s mivel máról holnapra élnek, hajlandók olyan „mélyre süly- lyedni” az árban (is), amiért igazából nem is szabadna elfogadni a felajánlott munkát, ha valaki tisztességes ellenszolgáltatást vár! Az őrök többsége profi rendőri, katonai vagy éppen határőri pálya után (alatt) csatlakozik az egyes cégekhez. Ám akiket az utcáról vesznek fel, manapság már nagyon megrostálják. A személy- és vagyonőrök nemrégiben alakult kamarájának oktatási-képzési elnöke, Béres Alajos arról szólt, hogy a jelentkezők számára alkalmassági tesztet dolgoztak ki és vizsgálják az illetők előéletét (priuszo- sak automatikusan kizárva).- Rengetegen jelentkeznek: elsősorban pályaelhagyók, munkanélküliek, és mi tagadás, olyanok is, akik nem szeretnek dolgozni, és arra számítanak, hogy ez afféle ücsörgős „portás” állás. Pedig a 300 órás kiképzőtanfolyamon alkotmány- jogtól kezdve kriminalisztikai ismeretekig sok mindent meg kell tanulniuk a jelölteknek, a 120 órás önvédelmi oktatásról nem is beszélve! Zsíros József, a szakma - fizikai paramétereiben is - nagy mestere ugyanezen témát érintve nagyon plasztikusan fogalmaz:- Tény, hogy nagy a fluktuáció a pályán, de miért? A fiatal gyerekek azt hiszik, ha jól kigyúrják magukat és letolják a sérót kopaszra, azzal minden el van intézve! Épp ezek azok, akik szeretik kicsit fitogtatni, mutatni magukat, ami ennek a szakmának a halála. A kiválasztásnál éppenséggel az számít, hogy az illető ne szerepelni akarjon, hanem a háttérből figyeljen, ne befolyásolja a környezetét, és főképp tudjon magán uralkodni. Ezzel máris ott vagyunk, hogy ki az ideális alany erre a pályára? Úgy tűnik, a szakma komoly gyakorlói 8-9 évnyi tapasztalattal a hátuk mögött eléggé egyértelmű választ tudnak erre adni.- Vegyük például a rendezvénybiztosítást, ahol a személyi őrök leginkább megjelennek - mondja Tamon Attila. - Ez szakmailag maximális odaadást igényel, hiszen előfordulhat minden - atrocitás, bombavagy tűzriadó ami befolyásolja a rendezvény menetét, hangulatát. Tudjuk, hogy vannak olyan emberek, akik azért jönnek oda eleve, hogy provokáljanak, egymást, minket, mindenkit - ezeket le kell szerelni. Egy biztonsági őr nem gurulhat dühbe! Aki nem uralkodik az érzelmein, azon az érzelmei uralkodnak el - ősi bölcsesség. Egy meccsen, például, elég, ha az elején kiemeljük a vezérszurkolót, és felhívjuk a figyelmét, hogy mi várható, ha balhézni kezdenek ... Természetesen mindig a törvényesség keretein belül kell maradnunk, és ha arra kerül sor, csak olyan fokú védekezést használhatunk, amilyen a támadás mértéke. De a legfontosabb a megelőzés, hogy ne legyen tömegverekedés, tömeg- hisztéria! Elvégre ezeken a helyeken az a fontos, hogy az emberek jól érezzék magukat, mi nem ellenük vagyunk ott, hanem hogy vigyázzunk rájuk.- Mindig a hangütés a fontos .- egészíti ki Zsíros József, az egykori bokszoló, aki kidobólegényként ugyanúgy dolgozott már, mint személyi testőrként.- A csibészeket csak csibészmódszerekkel lehet leszerelni, a részeg vendégeket, pedig az állapotukhoz igazodóan. Pécsett jelenleg „még nem olyan a helyzet” hogy bárki is állandó testőrt alkalmazna. Azonban - ha ugyan nem reprezentációról van szó- egy-egy komolyabb üzleti tárgyalásra már igénybe veszik Zsíros úr szolgálatait, hogy lássák: mögöttük is áll valaki segítőkészen ...- A testőrszerep óriási felelősség, ezért csak azt szabad elvállalni, amit az ember meg is tud csinálni. Egy biztos: nem szabad feleslegesen kérdezni, se beszélni. Azonosulni kell a megbízóval, olyannyira, hogyha, teszem azt, templomba megy és úrvacsorát vesz, akkor ez a testőr kötelessége is! Mindehhez az is kell, hogy a testőr tudja, hol a határ, mibe megy bele. Alvilági megkeresések, pénzbehajtás?- érdeklődtem többfelé is. Csak tiltakozó hangokat hallottam.- Az alvilág megtalálja a maga embereit a megfelelő feladatokra - mondta Go- lobics Károly.- A kuplerájok, bárok többnyire saját erőkkel dolgoztatnak, amivel nem azt akarom mondani, hogy egy normális életvitelű éjszakai szórakozóhely őrzése alantas feladat lenne. Ami a pénz- behajtást illeti, komoly cégek jogi úton nem rendezhető felkéréseket szerintem nem vállalna. Ezt törvényes eszközökkel úgysem lehet elvégezni. Mindenki emlékszik az önrabló pénzszállítókra és egyéb stiklikre, amiket épp az őrök, vagy az ő segítségükkel követtek el. Ám manapság szinte büszkélkednek az illetékesek: a bárhol előforduló fegyelemsértésen túl az őrzők valóban vigyáznak a strázsán. Méhes Károly őrzés - számokban Minimál órabér: 320 Ft/óra Fegyveres-kutyás őrzés: 400-450 Ft/óra Kiemelten veszélyes helyen: 500 Ft-tól í Testőri védelem: 2500-30 000 Ft/óra i Fizetés főállásban: 30 000-100 000 Ft Fizetés mellékállásban: 20 000-25 000 Ft Munkaidő: 300-340 óra/hó A rendezvényeknek már a legelején ki kell szűrni a lehetséges rendbontókat M' M "í/ WMM f Víí MSMSM W8M& 5' M ^WSMMIMMBSSMISSÍi hetedik oldal ■■■■■■■■■■mim Kozma Ferenc jegyzete Országházi vonalon Utóbbi években egyre magasabb lett a telefonszámlám, s bevallom, hogy az okokat keresve főképpen két eladósorba került leányomra gyanakodtam, akik fölöttébb szeretnek diskurálni. Náluk az idő nem számít - még annyira fiatalok, hogy nem érzik az évek súlyát -, így aztán a beszélgetések közben azt sem igen veszik észre, hogy időtartam-produkcióikkal a Guinness-re- kordok könyvébe is bekerülhetnének. Gyanakvásomnak további reális alapot adott, hogy a Matáv meglehetősen komolyan veszi kisrészvényesei biztonságát (amerikai és német tulajdonosok aggódnak érettünk), s ezért, hogy a cég bevételeit fokozzák, meglehetősen magas percdíjakat kreáltak. Egyesek szerint világviszonylatban sem olcsó a magyar telefónia- tarifa. Ebben a helyzetben tehát érthető, hogy húzósak a számlák is. Már éppen szóvá akartam tenni családi körben a helyzet tarthatatlanságát, amikor hallom a hírt, hogy vietnamiak csoportja feltörte az Országház telefonközpontjának kódját, s az eddigi adatok szerint a parlamenti számlára 28 millió forintnyit „rátettek”. Az ORFK szerint jól szervezett akcióról, magasan kvalifikált csalókról van szó, s a bűnüldözők további feladata kideríteni, hogy miképpen tudtak rácsatlakozni e fontos vonalakra ázsiai polgáraink. Hiszen feltételezhető, hogy hasonló módszerekkel más telefonvonalakon is megjelenhettek e vonaltolvajok. Hát ez az. Ha jobban belegondolok, könnyen elképzelhető, hogy nálunk, odahaza is ez a helyzet, s a magas telefonszámla miatti gyanakvásomat a lányaim és a Matáv mellett a vietnamiakra is ki kell majd terjesztenem. Fotótár Tavaszi fáradtság FOTÓ: MÜLLER ANDREA hetedik oldal i holnap Ki—ff __________ Cs end és nyugalom a déli határon. Lovász József dandártábornok, határőrigazgató j szerint 1991 és 1995 között igen feszült helyzeteket is átéltek a déli baranyai határon. Mára csend lett a túlsó oldalon is, és a mi j szakaszunkon csak tizenhármán kértek menedéket. Portré Feigl Ferenc, Barcs polgármestere. j „Rendszeresen futok, | focizok, de úszni nem tudok" - mondja a Dráva szerelmese. Portré A szenvedélyes levéltáros szerepei Rengeteget publikál, mégsem levéltári iratmoly. Közéleti szereplő. Elnöke a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület helytörténeti szakosztályának. Városvédő őrjáratuk Podma- niczky-díjas. Pécsett Pro Communitate kitüntetésben részesült.-Még a PMSC meccsein is rendező' volt hajdan. Miből fakad ez a nagy nyüzsgés?- Mindig közösségi ember voltam. Családunk valójában Somogy megyei. Az ottaniak szenvedélyességét ötvöztem a pécsi lokálpatriotizmussal.- Oszlopos tagja az Értelmiségi Klubnak is.- Majdnem a kezdetektől részt veszek a klub életében. Agilitásomat látva beválasztottak a vezetőségbe is.- Mindenben agilis?- Amit elvállalok, azt a legnak koszorúzási ünnepsége, a zsidó mártírokról való megemlékezés, a pécsi dalostalálkozók, a helytörténeti előadások sorozata hagyomány lett. És példa nélküli az országban, hogy 10 év alatt 30 emléktáblát sikerült összehoznom.- Mi a fő kutatási területe? Dr. Vargha Dezső, a Baranya Megyei Levéltár főlevéltárosa 1950-ben született Sátoraljaújhelyen. Pécsett 1953 óta él. A Pécsi Tanárképző Főiskola történelem-magyar szakán végzett 1977-ben. Utána az ELTE levéltáros szakán is diplomát szerzett. 1987-ben doktorált ugyanott. Nős, lánya 1976-ban született. jobb tudásom szerint igyekszem teljesíteni, bármi is legyen az. A játék sem kivétel.- Elég sok mindent vállalt.-A régiek szellemében szerettem volna megajándékozni a pécsieket olyan dolgokkal, kezdeményezésekkel, amelyekre büszke lehet a város. A 48-as honvédok és az 56-os forradalmárok sírjai- Hegedülni tanultam. A muzsika szeretetéből fakad, hogy az egyik fő témám Pécs zenetörténete. Főként a kórusmozgalomé. A másik a 30- as, 40-es évek pécsi szociálpolitikája. Az ősszel a JPTE BTK szociológia tanszékének professzora meghívott óraadónak.- Családja hogyan viseli bokros elfoglaltságait?- Elég nehezen, de szakmailag mégis sokat segítenek. Feleségem történelem-ének szakos tanár, kórusvezető, a lányom pedig szakkönyvtáros.- Feltűnő, hogy szeret szerepelni.- Ez igaz. Ám ha valaki önzetlenül tevékenykedik a városáért, azt el kell ismerni. Ilyenkor jogos szerepléssel learatni az erkölcsi sikert. Az önelégültség ellen a hajdani pécsiek tettei adják a viszonyítási alapot. Az ő lokálpatriotizmusukra emlékeztetek, az általuk képviselt szellemet próbálom feltámasztani. Jó tudni: ebben sohasem voltam egyedül. Mindig volt egy csapat. D. I.