Új Dunántúli Napló, 1999. április (10. évfolyam, 90-118. szám)

1999-04-27 / 115. szám

1999. április 27., kedd Háttér - Riport Kastélytalanított gyermekvédelem Az adatok akár napról napra is változhatnak. Azért szokásos sarokpontként vehetjük csak, hogy - Péccsel együtt - tavaly december 31-én a baranyai gyermekvédelmi intézetek és szak- szolgálatok gondoskodásában 1058 kiskorú volt. Közülük 503 nevelőszülőknél, 555 intézményi elhelyezésben. Mindezen felül az ellátási rendszer 125 fiatal felnőttel is foglalkozott, akik viszont elhelyezhetők lakásotthonokban is. Ennek a gyermekvédelmi formának a kiterjesztésében Ba­ranya Megye Önkormányzata úttörő módon élen járt. Az ilyesmi azonban nemcsak dicsőség, hanem gond is. Különösen, ha a kormányzat menet közben változtat a feltételeken. Az ENSZ-ben 1989-ben írták alá a gyermekjogi egyezményt, amihez Magyarország is csat­lakozott. Nálunk 1991-ben hir­dették ki az egyezményt.-Ez arra sarkallja a csatla­kozó államok gyermekvédel­mét, hogy a családi, illetve a családias jellegű nevelést kívá­natos erősíteni. A hazai szak­mai körök is ezt szorgalmazták régóta - mondja dr. Kovács Zsuzsanna (első kis képünkön), a Baranya Megyei Gyámhivatal vezetője. A gyermekvédelmi törvény azonban csak 1997-ben szüle­tette meg. A Népjóléti Minisz­térium viszont már 1996-ban pályázatot írt ki a nevelőottho­nok kiváltására, családi házak vásárlásához. Baranya az elsők között pályázott. 1996-ban a csertői gyermekotthon kiváltá­sával indult a program. Önerő­ként 6 milliót adott a megyei önkormányzat és 18 milliót nyert a Népjóléti Minisztérium­tól. Ebből hat családi házat vet­tek Szigetváron. 1997-ben B ükkösd volt a következő in­tézmény, amelynek a kiváltá­sára összesen nyolc házat vásá­roltak Pécsett, Komlón, Bogá- don, Berkesden, Sellyén és Szentlőrincen. Ehhez 10 millió forint volt az önerő és 22 mil­liót adott a minisztérium. 1998- ban a bakócai kastélyépület ki­váltása kezdődött meg. A már megvalósult első ütemben há­rom házat vá­sároltak Kom­lón és egyet Majson, va­lamint négy utógondozói lakást Pécsett és egyet Komlón. Eh­hez 12,5 mil­liót adott a megye és 21,5 mil­liót a minisztérium.- A gyermekvédelmi tör­vényhez kapcsolódó a szakmai szabályok - amelyek többek között a lakásotthonok műkö­dési feltételeit is meghatározza - 1998 áprilisában jelent meg és a 1998. május 1-jétől kell al­kalmazni. Tavaly november végéig kellett kiadni a műkö­dési engedélyeket. Az tapasz­taltuk, hogy a lakásotthonokban mindenütt szakképzett pedagó­gus az intézmény vezetője, ám a gyermekfelügyelők, a gondo­zónők még nem mind rendel­keznek szakképesítéssel. A 14 lakásotthon közül 9 nem felel meg a szakmai normáknak. Ezek a családi házak ugyanis nem arra épültek, hogy 12 gye­rek - ez a megszabott maxi­mum - és legalább négy felnőtt lakjon bennük. Van olyan, ahol a szakmai szabályok szerint csak hét gyerek lehet, és van, ahol csak kilenc. Pillanatnyilag még nincs komoly gond, mert a feltételeknek 2002. december 31-ig kell maradéktalanul meg­felelni. Ám az épületeken jelen­tős átalakításokat kell elvé­gezni. Azt kérjük a megyei ön- kormányzattól, hogy a munka ne maradjon az utolsó évre. A mecsekjánosi gyermekott­hon külön probléma. Az intéz­mény csecsemőotthonként köz­ismert, ám az új törvény nem ismeri ezt a fogalmat.-Tavaly novemberben még 85 főre kapott működési enge­délyt, hiszen annyi pici gyerek volt ott. Ám nemcsak csecse­mők és bölcsődéskorúak. Van­nak, akik az otthonból járnak óvodába, iskolába. 2002 után már a mecsekjánosi otthon is csak 40 gyermeket fogadhat. Ez azért számottevő gond, mert a megyei önkormányzat fenntar­tásában mindössze ez az egy csecsemőotthon van - mondja a megyei gyámhivatal vezetője. Némiképp más szemszögből látja a gondokat Koch József (második kis képünkön), a Ba­ranya Megyei Önkormányzat humánpolitikai irodájának fő­tanácsosa:- Amikor elkezdtük a kas­télykiváltást, nem tudhattuk, hogy milyen normákat szab meg a minisztérium. Miután a rendelet egy főre 12 négyzet- méter hasznos alapterületet ír elő, az épület alapterületének megfelelően lehet az elhelyez­hető gyermekek létszámát meghatározni. Az a szándék szenved csorbát, hogy minden házban a maximumként meg­szabott 12 gyerek legyen.-Ezek szerint több családi ház kell a kastélykiváltáshoz.- A megyei önkormányzat költségvetésének teherbíró ké­pessége véges. Nem mindegy, hogy a gyermekvédelmi rend­szer milyen üzemeltetési költ­séggel működtethető. A 12 gye­rek elhelyezése házanként - ahogy az a gazdaságosság szempontjából ideális lenne - nem megy. Ám nemcsak csa­ládi házakban gondolko­dunk, mert hagyományos gyermekott­honokra is szükség van. Ugyanakkor ezeknek is meg kell fe­lelniük a lakásotthonos kialakí­tás követelményeinek, még ha egy nagyobb épületen belül is. Az átmeneti időszak igen nehéz lesz, és 2002-ig kell megfelelni a törvénynek, ha a feszített ha­táridőket egyáltalán képesek le­szünk tartani.- 2002feszített határidő?-Az idei költségvetés már adott. Marad három év, és egyes feladatokra 2002-nél korábbi ha­táridők vannak. A házak átalakí­tása jelentős kiadással jár. A dolgozók szempontjából is meg kell feleim a követelményeknek. Ez létszámnövekedést jelent az intézményeknél, nem csekély bérhatással.- Mennyi pénzt szántak ilyen célokra idén?-Az intézményeknél 7 mil­lió forint összegben lesz lét­számfejlesztés, 10 milliót szánt a megyei önkormányzat a már megvett, de még be nem rende­zett családi házak és lakások berendezésére. Hogy az ott dolgozók bére milyen nagyság- rendű lesz, azt még nem tudom. A minisztérium minden évben ad segítséget. A Szociális és Családügyi Közlönyben már megjelentek az idei pályázati lehetőségek. Most készül a számvetés, hogy mire pályáz­zunk és mennyi saját erővel tu­dunk beszállni. Május 31. a pá­lyázat beadási határideje.- Újabb házakat vesznek?- Elképzelhető, hiszen a ba­kócai otthon kiváltásának má­sodik üteme még visszavan. Újabb 40 gyerek másféle elhe­lyezéséről van szó. A megvaló­sítási módjáról azonban még szakmai tanácskozások foly­nak. A családiház-vásárlás nemcsak a keresleten, hanem a kínálaton is múlik. A szakmá­ban is különböző elképzelések vannak. Például az, hogy nem­csak lakásotthonokban kell gondolkodni, hanem 40 fős gyermekotthonokban is. A gyermekvédelmi rendszer lé­nyege, hogy sokféle elhelyezési forma legyen, mert az igények is sokfélék lehetnek.- A kastélyok értékesítéséből nem lehet visszacsorgatni a pénzt a gyermekvédelembe?- A költségvetést erősíti ez a bevétel, és a gyermekvéde­lemre is jut belőle, de nem lehet mereven kezelni ezt a kérdést. Vannak más önkormányzati feladatok is. Úgy tartják, hogy a költség- vetés műfajától idegen a kia­dási céllal megcímkézett bevé­tel. Ezért a korábbi adatokhoz képest külön összehasonlítás nélkül említjük meg, hogy gyermekotthonok kastélyai kö­zül a bükkösdi már elkelt. Ma­gánszemély vette meg 40 millió forintért. Közgyűlési döntés alapján a csertői kastélyt nem­rég hirdette meg eladásra a me­gyei önkormányzat. Most gyűj­tik az ajánlatokat. Dunai Imre A lakásokban valóban otthon érezhetik magukat fotó: t. l. Méhes Károly jegyzete Atomtáska Ezt igazából Borisz Jelcintől vártam volna. Mármint hogy elhagyja azt a kis kuffert, amiben az atomrakétákat in­dító kódot őrizgetik. Ismervén szegény Borisz hányattatá­sait, dácsából ki, szanatóri­umba be - csoda, hogy a kuf- fer mégis mindig megvan! Pedig sokan szívesen maguk­hoz ragadnák, azzal a sanda céllal, hogy ha másképp nem, rakétákkal repítsék vissza Oroszországot az őt megillető csúcsokra. Ezzel szemben a Clinton Bili cselekedte meg azt a fe- ledékenységet, hogy a legna­gyobb NATO-ünneplés kellős közepén keverte el az atom­táskáját. Ott feledte valami szállodában, és a legszélesebb mosolyával távozott vissza a Fehér Házba. Még szerencse, hogy a ta­karítók ráakadtak, és utánaér­deklődtek, ugyan, kié ez a szütyő? Igaz, addigra már az elnöki irodában is keresgél­tek, s fullajtár nyargalt vissza a tett színhelyére. Az ilyesmi tényleg csak krimiparódiákban szokott elő­fordulni. Egy savószín tekin­tetű gonosz nyúl ki bőrkesz­tyűs kézzel, s ragadja magá­hoz a bőröndöcskét. Majd megkezdődik az eszeveszett hajsza és alkudozás. Leslie Nielson, miközben mondjuk óvakodik a törpétől, pizzatá- nyér-sapkás orosz generáliso­kat ejt át percenként. Ám a megoldást egy szőke szépség (Hillary Clinton? - talán mégsem) hozza, aki ugyan­olyanjói tud szeretkezni, mint oroszul társalogni, és ha kell, lőni. De hát az élet - szerencsére - nem fenékig Hollywood, és bizonyos dolgokat elég gyor­san rövidre lehet zárni. A táska megvan, ezentúl biztos sokkal jobban vigyáznak majd rá. Moszkvában pedig végre egy jót mosolyoghatnak a tányérsapkák árnyékában. Mi magyarok pedig örülhe­tünk, hogy se táskánk, se fele­lősségünk. Koncentrálhatunk arra, amiben úgyis olyan erő­sek vagyunk: a békés, nyu­godt alkotómunkára! Fotótár Két világ határán FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ hetedik oldal holnap Riport Őrangyalok és keménylegények. A kuplerájok, bárok többnyire saját erőkkel dolgoztatnak. Ebből azonban nem következik, hogy profi őrző-védőknek a normális életvitelű éjszakai szórakozóhely őrzése alantas feladat lenne. Portré Dr. Vargha Dezső főlevéltáros. „Példa nélküli az országban, hogy tíz év alatt harminc emléktáblát sikerült összehoznom." Portré Direktor fuvolával Szkladányi Péter fuvolistát pécsi neves művészbarátjának szerzői estjén, a fővárosi „Fészekben” hallottam egyetlenegy­szer kíséret és társak nélkül (a nagyszerű és méltán híres Me­csek Fúvósötösből „kilépve”), egy szál hangszerével, szinte ma­gára hagyva. Az író-költő műveihez választott átkötő dallamot, hihetetlen ráérzéssel, csodával. Véletlenül lett muzsikus. Apját 1956 után elmarasztalták és ezért úgy gondolták a szülők (édesanyja nyomdokain), hogy semleges pályát kell a fiúnak választani. Zongorát, hegedűt tanult, aztán felvételizve a fu­vola tanszakon kötött ki. Tizenöt éve zenekari igaz­gató, s ez a tizenöt év a pécsi szimfonikusok életében a leg­szebbek közül való. Sokféle ki­törés, országos majd nemzet­közi elismerések, koncertköru­tak Európában és a tengerentú­lon. Nem ő mondja, hanem a legszűkebben vett szakma vélekedik így: a közel 100 fős pécsi zenekar az egyik legjobb magyar hangverseny­zenekar. Tény, hogy ritka ki­tüntetésként a Liszt Ferenc Zeneakadémia kuratóriumának „Bartók Béla-Pásztory Ditta Díját” is megkapták. S való igaz, sok méltán nagyszerű koncertet hallhat évad- ról-évadra a közönség; Pécsett ezres állandó táboruk van, s ta­lán a megérdemeltnél keve­sebb a munka után elvárható honi sajtóvisszhang. Németor­Szkladányi Péter, a Pécsi Szimfonikus Zenekar igazgatója, 55 éves. Mohácsi gyermekkorral a háta mögött él Pécsett. Felesége a Művészeti Szakközépiskolában korrepetitor. Vérbeli muzsikus; olykor feláll a karmesteri pulpitusra is. A Magyar Köztársasági Érdemérem Kiskere szíj ének tulajdonosa. szágban, az USA-ban, Olasz­országban mintha gyakoribb lenne. Szkladányi Péteré a menedzseri, művészeti és munkáltatói teendők ellátása - utóbbit az angol Howard Wil­liams karmesterrel közösen. 'Már legendaszámba megy, hogy valaha előfordult; a kül­honi túra impresszáriója „bu­dapesti”, sőt „prágai” zenekar­ként plakatírozta őket. Felejt­sük el gyorsan. Tiltakozott is el­lene, hiszen Pécs mégis csak Pécs. Akármilyen fur­csán is hangzik angol vagy fran­cia nyelven, ők e város nagyköve­tei. És micsoda sikerek! Köln vagy Amszterdam óriási hang­versenytermeiben. Néhány év alatt 25 CD-t adtak ki. Miről álmodhat még a direktor? Elsősorban arról, hogy végre Pécsett is legyen hang- versenyterem, hogy egyre töb­bet állhasson a karmesteri pul­pituson, s hogy folytathassa a levéltári gyűjtést, tovább ír­hassa amit megkezdett. Feltár­hassa Pécs város komolyzenei életének történetét. Kozma F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom