Új Dunántúli Napló, 1999. április (10. évfolyam, 90-118. szám)

1999-04-26 / 114. szám

Háttér - Riport 1999. április 26., hétfő Autópályán a zene birodalmába Százmilliót ajánlott fel a MÁV a Kodály Zoltán Hangversenyterem építéséhez Egy megfelelő minőségű és méretű hangversenyterem már régi álma Pécs városának. Legutóbb az önkormányzat által kiírt pályázat ébresztette újjá a reményeket. A feladat ezúttal a Park mozi átalakítása volt, miután az ezt megelőző gondolatkí­sérlet az Apolló mozi átépítésére már csírájában elhalt. A Liszt Terem zsúfolásig meg­telt az áprilisi vasárnap délelőtt­jén. Nem volt nehéz eladni a jegyeket, hiszen a száz­hetvenezres város egyetlen hangversenytermében mind­össze 397 ülőhely található, amelyeket erre az alkalomra a színpadon elhelyezett 50 pót­székkel egészítettek ki. A nagy érdeklődés ezúttal két világhírű művésznek szólt, Joshua Beli­nek és Kocsis Zoltánnak, akik ilyen szerény színvonalú hang- versenyterembe ritkán vetőd­nek el. Hogy ne legyünk igaz­ságtalanok, el kell ismerni, en­nek a helynek is vannak érté­kei: kiváló az akusztika, ame­lyet a szellőzőberendezés ször­nyű zörgése sem tud teljes egé­szében élvezhetetlenné tenni, s kiváló a közönség, amely ezen a helyen az európai színvonal egyetlen képviselője. Persze a pécsi nagyzenekari koncertek nem a Lisztben zaj­lanak, hanem Közép-Európa egyik legrosszabb akusztikájú helyiségében, a POTE aulájá­ban. Az ott rendezett hangver­senyek sajátossága, hogy a fi­nom hangok nyomtalanul vész­nek el a térben. A pianissimo et­től függetlenül is élvezhetetlen, erről a koncert közben az elő­adótermekből kiáramló több száz hallgató surranása és a sűrű ajtónyitogatások gondos­kodnak. Az előző önkormányzat kul­turális bizottsága szerencsétlen határozatot hozott - mondja Tillai Ernő Ybl-díjas építész, a mostani pályázat harmadik he­lyezettje, amely arról szólt, hogy a Park moziból kell hang­versenytermet csinálni. Véle­ménye szerint hat-hétszázmilli- ónál olcsóbban nem lehet ezt a feladatot megoldani. Tervében eljutott egészen a nyolcszázöt­ven főig, de ehhez előtte szinte mindent le kellene bontani. A tervezői nyilatkozatban utalt arra, hogy ilyen körülmények között körülbelül 14 különböző építésügyi és egyéb szabályt nem lehet betartani, a hangver­senyterem ezen a helyen tehát jogi szempontból megvalósít­hatatlan. Tillai szerint a pályá­zaton díjazott elképzelések annyiba kerülnének, amelyből a Búza téren a METESZ székház toldalékaként meg lehetne va­lósítani egy újat is, amelyet ő már korábban megtervezett, sőt építési engedélye is volt rá. Dévényi Sándor, Ybl-díjas és Kossuth-díjas építész (első kis képünkön) már 1984-ben, Tillai Ernő előtt tanulmánytervet ké­szített az Irányi Dániel térre, amely a technika házát és egy hangversenytermet foglalt ma­gában, de sohasem valósult meg. A mostani pályázat során- amelyet Halas Ivánnal közö­sen készített tervvel nyert meg- egyértelműen a mozi átalakí­tását kérték a kiírók, magya­rázza, amely nem a legideáli­sabb helyszín, de a feladat megvalósítható. Pécs sajnos va­lóban leszakadó térség, mondja Dévényi, nincs idevezető tisz­tességes útja, sem infrastruktú­rája, sem különleges adottságai. Egyetlen értéke a kultúrája, en­nek kiaknázása olyan lehető­ség, amely akár a gazdasági ki­lábaláshoz is vezethet. Úgy véli, nem akkora összegről van szó, amely meghaladná a város költségvetését, s amelyet lehe­tetlen volna előteremteni. Természetesen arra is van lehetősége a városnak, hogy pá­lyázzon, s nem kizárt az sem, hogy a kormányzat beszáll a valamivel több, mint egymilli- árd forintba kerülő beruhá­zásba. Dévényi terve a meglévő mozit alakítaná át előcsarnokká és kiszolgáló épületté, meg­őrizve a Gebauer-féle secco- kat, magát a hangversenytermet pedig a szabadtéri helyén kép­zeli el, kihasználva ezáltal a nehezen beépíthető telek adott­ságait. Tekintettel arra, hogy a 800-900 nézőt befogadó terem konferencia- teremnek ki­csi lenne, a város konfe­renciaterme a Búza téren valósulhatna meg a ME­TESZ szék­ház északi ré­szén. Ami nagyon fontos lenne ebben az ügyben, hangsúlyozza az építész, hogy az idén elké­szülhessen a beruházási prog­ramterv, mert pályázni csak be­ruházási célokmánnyal lehet, egyébként senki sem veszi ko­molyan a város szándékait. Infrastruktúrára, képzésre, továbbképzésre, voltaképpen mindenre van pénz, de kulturá­lis jellegű beruházásra nem­igen, válaszolja dr. Kurucsai Csaba, az Országgyűlés integ­rációs bizottságának alelnöke A makett legalább elkészült FOTÓ: MÜLLER A. arra a kérdésünkre, hogy van-e esély pályázatok elnyerésére. Egy önkormányzat kulturális célú projektjének finanszíro­zása nehezen képzelhető el ak­kor, amikor az autópályaépítés érdekében is hiába küzd egy erős dél-dunántúli parlamenti lobbi. Hazai pályázaton akkor volna esélye a hangversenyte­remnek, ha beleférne a millen­niumi koncepcióba. De azt tudni kell, mondja dr. Kurucsai, pontosan hat évébe került el­érni, hogy meglegyen az egy- milliárd-háromszázmillió forint a megyei kórházra annak érde­kében, hogy ne kelljen be­csukni. 2001-ben újabb egymil- liárd kell a kórházra, s további egymilliárd a Papnövelde utcai műemléképületre, amelynek helyreállítása halaszthatatlan. Milyen esélye van ezek után, teszi fel a kérdést, egy újabb milliárdnak a hangversenyte­remre? Kurucsaival ellentétben egé­szen másként látja az esélyeket dr. Újvári Jenő alpolgármester (második kis képünk). A dolog kezdetén vagyunk ugyan, is­meri el, de mégis hatalmas az elmozdulás, mert nagyon sok emberben fölébredt a tenniaka- rás. Ezt bizonyítja az, hogy a Pécsi Szimfonikus Zenekar mellett majdnem minden pécsi együttes adott már jótékonysági hangversenyt. Ez ugyan nem oldja meg a pénzügyi gondokat, de kifejezi az elszántságot. Azt is tudni kell, hogy Kodály Zol­tánná az ügy mellé állt, vagy hogy alapítványt hozott létre a város, amelynek kuratóriuma kezdi szervezni a megvalósulás lehetőségeit. A MÁV pedig fölajánlott százmillió forintot, ha a létesítmény befogadja a Pécsi Vasutas Koncert-fúvós­zenekart. Hogy a város nem a levegőbe beszél, annak az a hát­tere, hogy a mozihálózat átren­deződésével nem kevés tőke képződhet. A következő lé­pés az lesz, hogy bemu­tatják a hang­verseny-láto­gatóknak a terveket, ame­lyeket az épí­tészkamara is megvitat. Véleménye szerint az elkezdődött folyamat immár megfordíthatatlan. Szkladányi Péter, a Pécsi Szimfonikus Zenekar igazga­tója, bár örül annak, hogy több lehetőség is felmerül a hang- versenyteremmel kapcsolatban, kicsit szkeptikusan fogadta Krausz Istvánnak, az izraelita hitközség vezetőjének azt a fel­vetését, miszerint a zsinagóga felújításával a város zenekarai működőképes koncertteremhez jutnának. Már 1991 óta évente adnak ott koncertet, tapasztalatból tudják tehát, hogy a zsinagógá­ban csupán húszfős zenekar és ugyanilyen létszámú kórus fér el. Nincsenek kiszolgáló helyi­ségek, s nem lenne megoldható, hogy az épület a zenekarnak otthona is legyen egy működő egyházi létesítményben. Bizo­nyos zenei darabokat pedig bib­likus okok miatt nem lehet elő­adni; az elkövetkező nyári ze­nei fesztiválon például ilyen okok következtében nem játsz­ható a zsinagógában Händel Messiása. Cseri László hetedik oldal w— Cseri László jegyzete Mozart és a hóhér Hallgatom Mozart A-dúr he­gedűversenyét, s miközben forog a kis ezüstkorong, a CD bontóját nézegetem. Herbert von Karajan átszellemült arc­cal mereng a távoli messze­ségbe, vállára vetett vörös sál­lal. Ezen az 1976-os felvételen a Berlini Filharmonikusokat dirigálja. Berlinben már ko­rábban is tevékenykedett, hi­szen 1941-ben a berlini opera karmestere volt. Azokban az időkben, amikor ezen a tájé­kon élő, s magára valamit is adó művész már régen az Egyesült Államokba emigrált. Persze a nagy művészek kö­zül többen is közel álltak a horogkeresztes eszmékhez, közismert Karajan több kar­mester kollégájáról is, hogy kiszolgálták a fasiszta gépeze­tet, részt vettek nagyszabású náci ünnepségeken. Nem akármilyen a névsor: Kari Böhm, Wilhelm Furtwängler, Hans Knapperstbusch, Cle­mens Krauss. De akadnak irodalmi pél­dák is. Ezra Pound, a zseniá­lis képességekkel megáldott amerikai költő a 2. világhá­ború alatt a római rádióban nyílt fasiszta propagandát fej­tett ki, a Nobel-díjas norvég Knut Hamsun pedig országa német megszállása után ellent nem állásra szólította fel hon­fitársait. Azért kapott csupán hatalmas pénzbüntetést és nem súlyosabb ítéletet a fel- szabadulás után, mert már 89 éves volt. És azon a héten, amikor egy amerikai iskolában két kezdő fasiszta halomra öldösi iskolatársait Adolf Hitler 110. születésnapján, akkor egy magyar kereskedelmi rádió reggeli műsorában barátságos női hang sorolja fel mindazon hírességek neveit, akik azon a napon születtek, s akik volta­képpen példaképül szolgál­hatnak a kedves hallgatóknak. Elhangzik Klaus Barbie neve is, akiről még azt sem lehet elmondani, hogy súlyos em­beri gyarlóságait az európai kultúra gazdagításával pró­bálta volna ellensúlyozni. Ő volt ugyanis a lyoni hóhér. _______Fotótár mm mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Motor, kerék, pár FOTÓ: MÜLLER ANDREA ^hetedik oldal holnap Riport Kastélytalanított gyermekvédelem. Működőképes-e megyénk­ben az új gyermekvédelmi forma? Végigvihető-e az a koncepció, hogy egyre több állami gondozott gyerek kerüljön kastélyok „fogságából” családi házakba? Lesz-e elég pénz, elegendőek-e a feltételek? Portré _ Szkladányi Péter fuvolista. „Előfordult, hogy a túra impresszáriója budapesti, sőt, prágai zenekarként plakatírozta őket." Portré Niké közelébe mandulást álmodott G. Detky Rita kényszerű pihenésre kárhoztatott térdműtét után lábadozik. Az elmúlt pár hét ágyhozkötöttség számára kész tragédia volt, hiszen élete a mozgás. A közelmúltban el­hunyt és legendás Bérezik Sára tanítványa volt egykor, művé­szi táncot tanult, s ez egyben hobbija is. Olykor pedig ha jó zene szól a rádióból, mozdul rá, akár egy gyors piruettel is. Budapesten nőtt fel a pécsi fő­kertész, de többet élt már itt, mint a fővárosban. Begyökere­sedett e földbe, akár gránátal­mafái, fügebokrai és mandu­lása, amelyek ültetésében, sza­porításában nagy szerepe van. A szubmediterrán (mediterrá- nocska) vidék ősnövényei ezek. Jelzik, hogy hol a határ. G. Detky Rita az egyetemen igazából nem kertészetet tanult, hanem azt, hogy miként illik az épített környezet a természetbe, illetve megfordítva a tételt: mit kíván a természet tőlünk, házat építő embe­rektől. Be­szélgetésünk fonalát egy idézet mellé kötjük, mi­szerint a ró­mai polgár úgy vallotta, hogy települése határa addig terjedjen, ameddig a bor és a jókedv megterem. Pécs viszont falja szőlőhegyét, felkúszik a domboldalon, s olykor oda nem illő házakkal (akár pane­lekkel) csúfítja el azt a termé­szetadta csodát, amit Evlia Cselebi török utazó még pár­száz éve földi paradicsomként emlegetett. A épületek persze megtörik a völgyek vonalát, s G. Detky Rita Budapesten született, s 1974-ben diplomázott a Kertészeti Egyetemen. Kertépítész és tájrendező diplomával került Pécsre, a Pécsi Tervező Vállalat nagyszerű közösségébe. Férje dr. Geszler Albert üzletember. Három gyermekük van: Dániel (22 éves), Mihály (18) és Cecília (9). elzárva a szellők útját éppen azt a cúgot kötve meg, ami ki­söpörte egykor a városból az áporodott, szennyezett levegőt. S fogy a zöld is, nagyon. Rita öt esztendeje főkertész, s talán arra a legbüszkébb, hogy makacs szívóssággal el­érte - kiharcolta -, hogy fel­adata ne abban merüljön ki, hogy hol és mikor kelljen a vá­rosban a füvet lenyírni (persze ez is fontos), ha­nem, hogy évti­zedekre szóló jövőt álmodjon, célzott progra­mokkal. Fásít­son, fasorok te­lepítéséről dönt­hessen (ezért majd még sok helyen az aszfal­tot is feltörik), s hogy őrizze a mediterránumot. Névjegyét le­téve már mandulást telepített a Szárnyas Niké emlékmű alatti domboldalon; háromszáz fát ültettek ki. A mandula ősnö­vény a Mecseken. Rita imádja a szépet, a har­móniát. Empátiát is gyako­rolva ugyan, de odüsszeuszi ravaszsággal kell harcolnia érte. S ebben a harcban csak támogatni lehet. Kozma F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom