Új Dunántúli Napló, 1999. április (10. évfolyam, 90-118. szám)
1999-04-26 / 114. szám
Háttér - Riport 1999. április 26., hétfő Autópályán a zene birodalmába Százmilliót ajánlott fel a MÁV a Kodály Zoltán Hangversenyterem építéséhez Egy megfelelő minőségű és méretű hangversenyterem már régi álma Pécs városának. Legutóbb az önkormányzat által kiírt pályázat ébresztette újjá a reményeket. A feladat ezúttal a Park mozi átalakítása volt, miután az ezt megelőző gondolatkísérlet az Apolló mozi átépítésére már csírájában elhalt. A Liszt Terem zsúfolásig megtelt az áprilisi vasárnap délelőttjén. Nem volt nehéz eladni a jegyeket, hiszen a százhetvenezres város egyetlen hangversenytermében mindössze 397 ülőhely található, amelyeket erre az alkalomra a színpadon elhelyezett 50 pótszékkel egészítettek ki. A nagy érdeklődés ezúttal két világhírű művésznek szólt, Joshua Belinek és Kocsis Zoltánnak, akik ilyen szerény színvonalú hang- versenyterembe ritkán vetődnek el. Hogy ne legyünk igazságtalanok, el kell ismerni, ennek a helynek is vannak értékei: kiváló az akusztika, amelyet a szellőzőberendezés szörnyű zörgése sem tud teljes egészében élvezhetetlenné tenni, s kiváló a közönség, amely ezen a helyen az európai színvonal egyetlen képviselője. Persze a pécsi nagyzenekari koncertek nem a Lisztben zajlanak, hanem Közép-Európa egyik legrosszabb akusztikájú helyiségében, a POTE aulájában. Az ott rendezett hangversenyek sajátossága, hogy a finom hangok nyomtalanul vésznek el a térben. A pianissimo ettől függetlenül is élvezhetetlen, erről a koncert közben az előadótermekből kiáramló több száz hallgató surranása és a sűrű ajtónyitogatások gondoskodnak. Az előző önkormányzat kulturális bizottsága szerencsétlen határozatot hozott - mondja Tillai Ernő Ybl-díjas építész, a mostani pályázat harmadik helyezettje, amely arról szólt, hogy a Park moziból kell hangversenytermet csinálni. Véleménye szerint hat-hétszázmilli- ónál olcsóbban nem lehet ezt a feladatot megoldani. Tervében eljutott egészen a nyolcszázötven főig, de ehhez előtte szinte mindent le kellene bontani. A tervezői nyilatkozatban utalt arra, hogy ilyen körülmények között körülbelül 14 különböző építésügyi és egyéb szabályt nem lehet betartani, a hangversenyterem ezen a helyen tehát jogi szempontból megvalósíthatatlan. Tillai szerint a pályázaton díjazott elképzelések annyiba kerülnének, amelyből a Búza téren a METESZ székház toldalékaként meg lehetne valósítani egy újat is, amelyet ő már korábban megtervezett, sőt építési engedélye is volt rá. Dévényi Sándor, Ybl-díjas és Kossuth-díjas építész (első kis képünkön) már 1984-ben, Tillai Ernő előtt tanulmánytervet készített az Irányi Dániel térre, amely a technika házát és egy hangversenytermet foglalt magában, de sohasem valósult meg. A mostani pályázat során- amelyet Halas Ivánnal közösen készített tervvel nyert meg- egyértelműen a mozi átalakítását kérték a kiírók, magyarázza, amely nem a legideálisabb helyszín, de a feladat megvalósítható. Pécs sajnos valóban leszakadó térség, mondja Dévényi, nincs idevezető tisztességes útja, sem infrastruktúrája, sem különleges adottságai. Egyetlen értéke a kultúrája, ennek kiaknázása olyan lehetőség, amely akár a gazdasági kilábaláshoz is vezethet. Úgy véli, nem akkora összegről van szó, amely meghaladná a város költségvetését, s amelyet lehetetlen volna előteremteni. Természetesen arra is van lehetősége a városnak, hogy pályázzon, s nem kizárt az sem, hogy a kormányzat beszáll a valamivel több, mint egymilli- árd forintba kerülő beruházásba. Dévényi terve a meglévő mozit alakítaná át előcsarnokká és kiszolgáló épületté, megőrizve a Gebauer-féle secco- kat, magát a hangversenytermet pedig a szabadtéri helyén képzeli el, kihasználva ezáltal a nehezen beépíthető telek adottságait. Tekintettel arra, hogy a 800-900 nézőt befogadó terem konferencia- teremnek kicsi lenne, a város konferenciaterme a Búza téren valósulhatna meg a METESZ székház északi részén. Ami nagyon fontos lenne ebben az ügyben, hangsúlyozza az építész, hogy az idén elkészülhessen a beruházási programterv, mert pályázni csak beruházási célokmánnyal lehet, egyébként senki sem veszi komolyan a város szándékait. Infrastruktúrára, képzésre, továbbképzésre, voltaképpen mindenre van pénz, de kulturális jellegű beruházásra nemigen, válaszolja dr. Kurucsai Csaba, az Országgyűlés integrációs bizottságának alelnöke A makett legalább elkészült FOTÓ: MÜLLER A. arra a kérdésünkre, hogy van-e esély pályázatok elnyerésére. Egy önkormányzat kulturális célú projektjének finanszírozása nehezen képzelhető el akkor, amikor az autópályaépítés érdekében is hiába küzd egy erős dél-dunántúli parlamenti lobbi. Hazai pályázaton akkor volna esélye a hangversenyteremnek, ha beleférne a millenniumi koncepcióba. De azt tudni kell, mondja dr. Kurucsai, pontosan hat évébe került elérni, hogy meglegyen az egy- milliárd-háromszázmillió forint a megyei kórházra annak érdekében, hogy ne kelljen becsukni. 2001-ben újabb egymil- liárd kell a kórházra, s további egymilliárd a Papnövelde utcai műemléképületre, amelynek helyreállítása halaszthatatlan. Milyen esélye van ezek után, teszi fel a kérdést, egy újabb milliárdnak a hangversenyteremre? Kurucsaival ellentétben egészen másként látja az esélyeket dr. Újvári Jenő alpolgármester (második kis képünk). A dolog kezdetén vagyunk ugyan, ismeri el, de mégis hatalmas az elmozdulás, mert nagyon sok emberben fölébredt a tenniaka- rás. Ezt bizonyítja az, hogy a Pécsi Szimfonikus Zenekar mellett majdnem minden pécsi együttes adott már jótékonysági hangversenyt. Ez ugyan nem oldja meg a pénzügyi gondokat, de kifejezi az elszántságot. Azt is tudni kell, hogy Kodály Zoltánná az ügy mellé állt, vagy hogy alapítványt hozott létre a város, amelynek kuratóriuma kezdi szervezni a megvalósulás lehetőségeit. A MÁV pedig fölajánlott százmillió forintot, ha a létesítmény befogadja a Pécsi Vasutas Koncert-fúvószenekart. Hogy a város nem a levegőbe beszél, annak az a háttere, hogy a mozihálózat átrendeződésével nem kevés tőke képződhet. A következő lépés az lesz, hogy bemutatják a hangverseny-látogatóknak a terveket, amelyeket az építészkamara is megvitat. Véleménye szerint az elkezdődött folyamat immár megfordíthatatlan. Szkladányi Péter, a Pécsi Szimfonikus Zenekar igazgatója, bár örül annak, hogy több lehetőség is felmerül a hang- versenyteremmel kapcsolatban, kicsit szkeptikusan fogadta Krausz Istvánnak, az izraelita hitközség vezetőjének azt a felvetését, miszerint a zsinagóga felújításával a város zenekarai működőképes koncertteremhez jutnának. Már 1991 óta évente adnak ott koncertet, tapasztalatból tudják tehát, hogy a zsinagógában csupán húszfős zenekar és ugyanilyen létszámú kórus fér el. Nincsenek kiszolgáló helyiségek, s nem lenne megoldható, hogy az épület a zenekarnak otthona is legyen egy működő egyházi létesítményben. Bizonyos zenei darabokat pedig biblikus okok miatt nem lehet előadni; az elkövetkező nyári zenei fesztiválon például ilyen okok következtében nem játszható a zsinagógában Händel Messiása. Cseri László hetedik oldal w— Cseri László jegyzete Mozart és a hóhér Hallgatom Mozart A-dúr hegedűversenyét, s miközben forog a kis ezüstkorong, a CD bontóját nézegetem. Herbert von Karajan átszellemült arccal mereng a távoli messzeségbe, vállára vetett vörös sállal. Ezen az 1976-os felvételen a Berlini Filharmonikusokat dirigálja. Berlinben már korábban is tevékenykedett, hiszen 1941-ben a berlini opera karmestere volt. Azokban az időkben, amikor ezen a tájékon élő, s magára valamit is adó művész már régen az Egyesült Államokba emigrált. Persze a nagy művészek közül többen is közel álltak a horogkeresztes eszmékhez, közismert Karajan több karmester kollégájáról is, hogy kiszolgálták a fasiszta gépezetet, részt vettek nagyszabású náci ünnepségeken. Nem akármilyen a névsor: Kari Böhm, Wilhelm Furtwängler, Hans Knapperstbusch, Clemens Krauss. De akadnak irodalmi példák is. Ezra Pound, a zseniális képességekkel megáldott amerikai költő a 2. világháború alatt a római rádióban nyílt fasiszta propagandát fejtett ki, a Nobel-díjas norvég Knut Hamsun pedig országa német megszállása után ellent nem állásra szólította fel honfitársait. Azért kapott csupán hatalmas pénzbüntetést és nem súlyosabb ítéletet a fel- szabadulás után, mert már 89 éves volt. És azon a héten, amikor egy amerikai iskolában két kezdő fasiszta halomra öldösi iskolatársait Adolf Hitler 110. születésnapján, akkor egy magyar kereskedelmi rádió reggeli műsorában barátságos női hang sorolja fel mindazon hírességek neveit, akik azon a napon születtek, s akik voltaképpen példaképül szolgálhatnak a kedves hallgatóknak. Elhangzik Klaus Barbie neve is, akiről még azt sem lehet elmondani, hogy súlyos emberi gyarlóságait az európai kultúra gazdagításával próbálta volna ellensúlyozni. Ő volt ugyanis a lyoni hóhér. _______Fotótár mm mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Motor, kerék, pár FOTÓ: MÜLLER ANDREA ^hetedik oldal holnap Riport Kastélytalanított gyermekvédelem. Működőképes-e megyénkben az új gyermekvédelmi forma? Végigvihető-e az a koncepció, hogy egyre több állami gondozott gyerek kerüljön kastélyok „fogságából” családi házakba? Lesz-e elég pénz, elegendőek-e a feltételek? Portré _ Szkladányi Péter fuvolista. „Előfordult, hogy a túra impresszáriója budapesti, sőt, prágai zenekarként plakatírozta őket." Portré Niké közelébe mandulást álmodott G. Detky Rita kényszerű pihenésre kárhoztatott térdműtét után lábadozik. Az elmúlt pár hét ágyhozkötöttség számára kész tragédia volt, hiszen élete a mozgás. A közelmúltban elhunyt és legendás Bérezik Sára tanítványa volt egykor, művészi táncot tanult, s ez egyben hobbija is. Olykor pedig ha jó zene szól a rádióból, mozdul rá, akár egy gyors piruettel is. Budapesten nőtt fel a pécsi főkertész, de többet élt már itt, mint a fővárosban. Begyökeresedett e földbe, akár gránátalmafái, fügebokrai és mandulása, amelyek ültetésében, szaporításában nagy szerepe van. A szubmediterrán (mediterrá- nocska) vidék ősnövényei ezek. Jelzik, hogy hol a határ. G. Detky Rita az egyetemen igazából nem kertészetet tanult, hanem azt, hogy miként illik az épített környezet a természetbe, illetve megfordítva a tételt: mit kíván a természet tőlünk, házat építő emberektől. Beszélgetésünk fonalát egy idézet mellé kötjük, miszerint a római polgár úgy vallotta, hogy települése határa addig terjedjen, ameddig a bor és a jókedv megterem. Pécs viszont falja szőlőhegyét, felkúszik a domboldalon, s olykor oda nem illő házakkal (akár panelekkel) csúfítja el azt a természetadta csodát, amit Evlia Cselebi török utazó még párszáz éve földi paradicsomként emlegetett. A épületek persze megtörik a völgyek vonalát, s G. Detky Rita Budapesten született, s 1974-ben diplomázott a Kertészeti Egyetemen. Kertépítész és tájrendező diplomával került Pécsre, a Pécsi Tervező Vállalat nagyszerű közösségébe. Férje dr. Geszler Albert üzletember. Három gyermekük van: Dániel (22 éves), Mihály (18) és Cecília (9). elzárva a szellők útját éppen azt a cúgot kötve meg, ami kisöpörte egykor a városból az áporodott, szennyezett levegőt. S fogy a zöld is, nagyon. Rita öt esztendeje főkertész, s talán arra a legbüszkébb, hogy makacs szívóssággal elérte - kiharcolta -, hogy feladata ne abban merüljön ki, hogy hol és mikor kelljen a városban a füvet lenyírni (persze ez is fontos), hanem, hogy évtizedekre szóló jövőt álmodjon, célzott programokkal. Fásítson, fasorok telepítéséről dönthessen (ezért majd még sok helyen az aszfaltot is feltörik), s hogy őrizze a mediterránumot. Névjegyét letéve már mandulást telepített a Szárnyas Niké emlékmű alatti domboldalon; háromszáz fát ültettek ki. A mandula ősnövény a Mecseken. Rita imádja a szépet, a harmóniát. Empátiát is gyakorolva ugyan, de odüsszeuszi ravaszsággal kell harcolnia érte. S ebben a harcban csak támogatni lehet. Kozma F.
