Új Dunántúli Napló, 1999. április (10. évfolyam, 90-118. szám)

1999-04-26 / 114. szám

2 Dunántúli Napló VILÁGTÜKÖR 1999. április 26., hétfő ______________Csák elemér jelenti Washingtonból______________ A NATO elfogadta új stratégiáját A magyar kormány kedden tárgyal az olaj embargóról Az Észak-atlanti Tanács - immár 19 ország vezetőinek rész­vételével - Washingtonban elfogadta a NATO új stratégiai koncepcióját. Tegnap, a jubileumi ülésszak harmadik, záró napján a tanács a békepartnerségi programban részt vevő 23 ország állam- és kormányfőivel találkozott. Fél századdal a háta mögött a kibővített NATO módosította a célját és feladatait tartalmazó stratégiát: eszerint az emberi jogok védelmében fegyveres erőt alkalmazhat bárhol Euró­pában. „A nemzetközi kapcso­latok rendszere felé haladunk, amelyben az emberi jogok, a kisebbségek hétköznapi jogai sokkal fontosabbak, mint a szuverenitás” - mondta ezzel kapcsolatban sajtóértekezletén Javier Solana főtitkár. A stratégiai koncepció nem változtatott a Szövetség alap­vető célján, amely a tagorszá­gok biztonságának védelme és garanciája, az 50 évvel ezelőtti szerződés azonban csak vá­laszcsapást helyezett kilátásba, ha bármelyik országot támadás érné. Most kibővültek a „biz­tonsági környezet” határai, s a NATO kész megelőző katonai akciókra, ha egy konfliktus a békét veszélyeztetné. A dokumentum végső elfo­gadása előtt az Észak-atlanti Tanács tagjai szombat éjjel még egy rendkívüli ülést tar­tottak. Vita folyt arról, hogy szükség van-e az ENSZ jóvá­hagyására a NATO akcióihoz vagy sem? A stratégiai kon­cepció végül nem tartalmaz Orbán Viktor fotó: REUTERS ^ 1949 - 19W ilyen feltételt. Hozzájárult a csúszáshoz, hogy Törökország - amely nem tagja az Európai Uniónak - megpróbálta kiseb­bíteni az EU szerepét egyes katonai lépésekben. A NATO-tanács záródoku­mentuma hangsúlyozza, hogy a Szövetség nyitott, és kész to­vábbi bővítésre. Ennek érde­kében úgynevezett felzárkóz­tatási programot adtak ki - ajánlásokkal az újabb jelent­kezőknek. A Ferenczy Euro- press kérdésére sajtótájékozta­tóján Orbán Viktor miniszter- elnök elmondta: a már koráb­ban megnevezett Szlovénia, Románia és Bulgária mellett személyesen szorgalmazta, hogy Szlovákia is kerüljön be a következő körbe. A kormányfő megerősítette: a NATO meg kívánja szigorí­tani a Jugoszláviába irányuló üzemanyag-szállítások ellen­őrzését. Ez a döntés arra köte­lezi a magyar kormányt, hogy már kedden intézkedéseket hozzon a vasúti és a vízi olaj­szállítási embargó érvényesí­tésére. Vezetéken keresztül eddig sem ment olaj Jugoszlá­viába Magyarországon át - hangsúlyozta Orbán Viktor. A miniszterelnök tegnap részt vett és beszédet mondott a magyar NATO-tagságot ak­tívan támogató Amerikai-Ma­gyar Koalíció nevű emigráns szervezet estélyén. Vasárnap a NATO-csúcs résztvevői különértekezletet tartottak a Jugoszláviával szomszédos országok - Albá­nia, Bosznia, Bulgária, Hor­vátország, Románia, Szlovénia és Magyarország - vezetőivel. A tanácskozásról távozva Martonyi János külügyminisz­ter elmondta: hazánk támo­gatja azt az elképzelést, hogy a béke megteremtése után hoz­zanak létre újjáépítési alapot a Balkán számára. „Ez üzenet lenne a szerb népnek is, hogy a NATO lát más alternatívát is, mint a háború.” Borisz Jelcin felhívta az amerikai elnököt telefonon Egyre nagyobb erők Albániában Újabb négyezer koszovói menekült érkezett a tartománnyal határos Macedóniába a hét végén. Ezzel 137 ezerre emelke­dett a jelenleg ott tartózkodó albánok száma. A menekülttáborok jelenlegi kapacitása Macedóniában elégtelen, ezért az ENSZ Me­nekültügyi Főbiztosságának il­letékesei el akarják érni a szkopjei hatóságoknál, hogy engedélyezzék újabb három tábor felépítését. A Jugoszlá­via elleni NATO-csapások kezdete óta 170 ezer koszovói albán volt kénytelen Macedó­niába távozni. Egy részüket már elszállították más orszá­gokba, de az ott maradottak is rendkívüli tehertételt jelente­nek a mindössze 2,2 millió la­kosú Macedónia számára. Belgrádban vasárnap dél­után ismét megszólaltak a NATO-légicsapás veszélyére figyelmeztető szirénák. Az előző légiriadó szombaton es­tétől vasárnap reggelig tartott. A támadásban a jugoszláv fő­várostól délre fekvő Avala-he- gyen találat ért egy transzfor­mátorállomást, amely az RTS főadójának áramellátását biz­tosította. A szerb televízió há­rom csatornája közül vasárnap délután még egyik sem kezdte újra műsorainak sugárzását. Elnémulása előtti utolsó híradásában a televízió kö­zölte, hogy a jugoszláv hadse­reg albán katonák és gerillák támadását verte vissza Jugo­szlávia területén, a koszovói határ közelében. A beszámoló szerint a jugoszláv hadsereg kényszerítette visszavonulásra a „terroristákat” - ez a Koszo­vói Felszabadítási Hadsereg fegyvereseinek elnevezése a jugoszláv médiában -, akiknek csoportját albán katonák tá­mogatták és NATO-repülőgé­pek fedezték. A jugoszláv külügyminisz­ter az ENSZ Biztonsági Taná­csának soros elnökéhez írott levelében kifogásolta, hogy a testület mindeddig nem ítélte el a NATO jugoszláviai légi­csapásait. Zivadin Jovanovics aláhúzta: az immár egy hó­napja zajló légicsapások az ENSZ alapokmányának legsú­lyosabb megsértését jelentik a világszervezet létrehozása óta, s „emberiség elleni bűntettet” testesítenek meg. Tiranába érkezett Wesley Clark tábornok, a NATO eu­rópai erőinek főparancsnoka, hogy megszemlélje az Albáni­ába telepített NATO-erőket. Közben újabb Apach helikop­terek szálltak le az albán fővá­ros közelében. Washingtonban Orbán Viktor bejelentette, hogy Magyarország a NATO rendelkezésére bocsátja repte­reit. Jelcin tegnap telefonon érintkezésbe lépett Clinton el­nökkel a koszovói válság ügyében. A beszélgetést az orosz államfő kezdeményezte, miután tanácskozott balkáni különmegbízottjával, Viktor Csernomirgyinnel. Moszkvában bejelentették, hogy Oroszország nem veszi figyelembe a Jugoszláviával szembeni olajembargót. Belga ejtőernyősök indulnak Albániába. fotó: feb/reuters Az elkövetők gyűlölik a színes bőrűeket Neonáci merénylet Második pokolgépes merény­letét követte el egy héten belül a Combat-18 nevű, fajgyűlölő nézeteiről hírhedt csoport. A szögekkel töltött robbanó­szerkezettel végrehajtott me­rénylet hét embert sebesített meg a London keleti részén lévő, hetvenezres lélekszámú Tower Hamlet negyedben. A Scotland Yard fajgyűlöletből eredő támadásként kezeli a me­rényletet, amely a brit főváros ázsiai közösségének egyik köz­pontját vette célba. A támadás ugyanabban az időpontban, és ugyanolyan kö­rülmények között történt, mint egy hete a feketék lakta Brixton negyedben elkövetett hasonló robbantás. Abban a merénylet­ben ötven ember sebesült meg. A Combat-18 neonáci cso­portosulás még szombat este te­lefonon vállalta a merénylet el­követését. A szélsőjobboldali Brit Nemzeti Párt szakadárai- ból alakult, alig 200-300 fős fajgyűlölő csoport, amely a fe­hér lakosság egyedüli létjogo­sultságát hirdeti a szigetország­ban, az utóbbi években csak egy-egy elszigetelt akcióval hallatott magáról. A mostani szombati robban­tás azért nem szedett több áldo­zatot, mert a pokolgépet rejtő bevásárlótáskára felfigyelt egy járókelő, gépkocsija csomagtar­tójába tette azt, és elindult vele a közeli rendőrőrsre. A házi ké­szítésű pokolgép, amely ha­sonló erejű volt, mint az egy héttel korábbi, a gépkocsiban lépett működésbe, de a karos­széria felfogta a robbanás ere­jét. A hét sebesültnek, köztük a gépkocsi vezetőjének, nem sú­lyos az állapota. A merénylettel komoly anyagi károkat okoztak a környező épületekben. Hírek röviden Tömegtüntetés Pekingben Egy vallási közösség több mint tízezer tagja tüntetett Pekingben a szertartásai és hite szabad gyakorlását, valamint őrizetbe vett veze­tői szabadon engedését követelve. A tüntetők órákon át álltak né­mán vagy ültek keresztbe font lábbal a „tiltott város” nyugati ré­szén fekvő Csungnanhaj épületegyüttest körülvevő magas fal előtti járdán mintegy 2 kilométer hosszan kígyózó, óriási sort formálva. Gazdákra talált a magyar vetőmag Kárpátalján végéhez közeledik az a mezőgazdasági segélyprog­ram, amelynek keretében magyarországi gazdák és a magyar Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 27 kamionnyi vetőmagot adományozott az utóbbi fél évben több természeti csa­pást elszenvedett ukrajnai megye magángazdáinak. Vádemelés fajgyűlölők ellen Vádat emeltek Olaszországban 25 fiatal ellen azon a címen, hogy egy nemzetközi hálózat részeként fajgyűlölő nézeteket terjeszte­nek. A csoport levelezést folytatott az amerikai David Lane-nel, a múlt heti iskolai vérengzés elkövetőinek szellemi atyjával. A ház­kutatások során kerültek elő azok a levelek is, amelyeket a fajgyű­lölet amerikai teoretikusával folytattak. A vizsgálat feltárta, hogy országos csoportja létezik a keresztbe tett kalapácsról hammers- kinnek nevezett fajgyűlölőknek. Megfeledkeztek az „atombőröndről” Clintonnak a NATO-csúcstalálkozó színhelyéről gyorsan vissza kellett érnie a Fehér Házba. Ezért az elnöki konvoj anélkül az em­ber nélkül indult el, aki az atomrakéták indításának „kulcsát” tar­talmazó táskát hordja mindig az elnök után. A véletlenül hátraha­gyott „táskahordozó” ezért kénytelen volt gyalog megtenni azt a négyszáz méteres utat, amely a Fehér Ház és a csúcstalálkozónak otthont adó épület között húzódik. Az amerikaiak nem is sejtették, hogy Amerika egy jó félórára „harcképtélén volt” egy esetleges külföldi atomcsapással szemben. Hőhullám és erdőtüzek Indiában Indiában legkevesebb 44 ember vesztette életét az országot sújtó hőhullám következtében. A szubkontinens első nyári hónapja, ápri­lis az idén kivételes forrósággal köszöntött be. Az ország keleti ré­szén fekvő Orisza szövetségi államban már 46 Celsius-fok fölé kú­szott a hőmérő higanyszála, Delhiben 42 fokot mértek. Az áldoza­tok hőgutát kaptak vagy kiszáradás miatt vesztették életüket. Az északi Uttar Prades állam hegyeiben erdőtüzek tombolnak. Életveszélyes az orosz lakáspiac Jelige: „Otthonomat sürgősen sírhelyre cserélném” Bűnözők terrorizálják az orosz lakáspiacot, az idős embereket. Aki nem enged az erőszaknak, azt igyekeznek eltenni láb alól. Jobbik esetben az illető megúszhatja a bolondokházával is. A Novij Peterburg című lap le­leplező riportjából kiderül: az ingatlanmaffia által kiszemelt lakás nagyságától függően 500-2000 dollárért bárki feje fölül eladható a lakás. Tavaly egy bizonyos Larissza asszony 2000 dollárért szabályosan ki­végeztette saját öccsét, annak feleségét és egy hónapos gye­reküket, hogy megszerezhesse a kis család otthonát. Moszkvától északra, Jarosz- lavlban a Partner néven mű­ködő ingatlanügynökség tagjai a múlt év végén 13 embert öltek meg a lakásukért. Előbb kín­zással, fenyegetéssel kicsikar­ták belőlük a lemondó-, átadó­nyilatkozatot, majd lelőtték őket. Vitalij Rjabov moszkvai ál­lamügyész szerint az utóbbi időben sokat javult a helyzet, már nem történik annyi erősza­kos bűncselekmény, emberölés ingatlan miatt, mint öt évvel ezelőtt. Akkor sorra gyilkolták az otthonukhoz ragaszkodó nyugdíjasokat. 1994-ben csak Moszkvában negyvenen lelték így halálukat. Az orosz főváros egyik lapja ezzel a címmel számolt be az eseményekről: „Lakásomat két négyzetméter­nyi sírhelyért elcserélném.” Az áldozatok továbbra is az idős, nem egyszer alkoholbeteg emberek - mondja Rjabov ügyész. Két-három üveg vod­káért bármit aláírnak, a meg­vesztegetett közjegyzők pedig hitelesítik a „szerződéseket”. Feltűnően rövid idő alatt szok­tak elhunyni azok a nyugdíja­sok is, akikkel lakásukért kü­lönféle káefték életjáradéki szerződést kötnek. Egy szentpétervári asszonyt a bírónő fenyegetéssel fölérő módon beszélte le mindennemű kártérítési igényről. A piszkos ügyet kiteregető szerkesztőség­ben pedig ügyészi végzést lo­bogtatok tettek rendet házkuta­tás ürügyén. A lakásmaffia keze nagyon messze elér Oroszországban... (kulcsár) Végső búcsú az áldozattól. A Colorado állambeli Littletonban (USA) megtartották az első temetést: az újfasiszta vérfürdőben tizenkét iskolás és egy tanár lelte halálát április 20-án. Rachel Scott koporsóját diáktársai látják el kézjegyükkel. fotó: feb/reuters

Next

/
Oldalképek
Tartalom