Új Dunántúli Napló, 1999. április (10. évfolyam, 90-118. szám)

1999-04-01 / 90. szám

1999. április 1., csütörtök Baranyai Tükör Dünántúli Napló 5 Mosni az utcákat SZIGETVÁR A képviselő-testület mai ülésén dönt a várossal kap­csolatos legfontosabb kör­nyezetvédelmi feladatokról. A járdák, utak, terek burkola­tának lemosása, a belterületi csapadékvíz-elvezető árkok kitisztítása, a szennyvízcsa­torna-hálózat bővítése, a virá­gos városkép és a tiszta közte­rületek kialakítása - ezernyi a tennivaló. De a költségvetés­ből sok mindenre nem telik. Az anyagiak hiányát el­szántsággal lehet pótolni, ha a város lakói maguk is tenni akarnak és tesznek is a kör­nyezetükért. A közmunka is megoldást jelenthet. Az is eredményt hozna, ha a meg­hirdetett lomtalanítási akció ideje alatt mindent kitesznek a házak elé, aminek elvitelét vállalja a szemétszállító cég. Annál is hatékonyabb és ol­csóbb megoldás lenne, ha két lomtalanítási akció között nem kezdenék el illegális szemétlerakók kialakítását az ott élők az utcájuk bozótos, ligetes végén. Az ilyen lera­kók felszámolása nagyon sokba kerül, annak árából vi- rágosításra, parkosításra is tel­lene. Úgy még vonzóbb le­hetne a város. Mindehhez elhatározás és pénz kell. Meg együttműkö­dés a polgárokkal, vállalko­zókkal, rendőrséggel, polgár­őrséggel. Hogy Szigetvár la­kói egy emberként akarják is: városuk rendezett és szép le­gyen. B. M. L. Kilátásban a vízkorlátozás MOHÁCS Képviselői indítványra szü­letett a testület állásfogla­lása két éve, hogy azokba az újvárosi bérlakásokba, amelyek lakói fizetik a szol­gáltatás díját, önkormány­zati pénzen szereljenek fel vízmérő órákat. Akár ki is mondhatjuk, hogy igazságtalan döntést hoztak a képviselők, amikor a város egyetlen kerületére korlá­tozva kívánták azt az előnyt biztosítani, hogy a vízmérők árát a költségvetésből fedezik, a beszerelést pedig a szolgál­tatóra hárítják. Mohácson ak­kor ugyanis még közel két­száz önkormányzati lakás volt, s ebből Újvárosban öt­venhárom. Tavaly aztán mó­dosították is a rendeletet, és tovább rontva a helyzeten, már valamennyi újvárosi bér­lakásra előírták a munkát. A Mohács-Víz Kft. az ere­deti határozat szerint néhány családnak, a szolgáltatásért fizetőloiek elvégezte a szere­lést. Ám a módosított rende­letnek már nem kellett eleget tenni. A mérőórával még el nem látott huszonöt lakásban az órák túl sok pénzébe kerül­tek volna a városnak, így meg sem vették őket. Egyébként a szolgáltató többmilliós kintlévőségéből az adósság döntő hányadával az újvárosiak tartoznak, ezért várhatóan a közeljövőben el­sőként náluk lesznek kényte­lenek a vízkorlátozás beveze­tésével élni. B. M. Kitüntetés a városért KOMLÓ Negyven éve él és dolgozik a városban a földtudományok kandidátusa. A tudásszomj, a szorgalom, a kötelességtu­dat meghozta gyümölcsét. Meglepetésként érte néhány napja a Pro Urbe-díj híre dr. Bóna Józsefet. Addig csupán annyit tudott, hogy 70. szüle­tésnapja alkalmából jubileumi emlékülésfrendeznek tisztele­tére. Tegnap délután a Város­háza dísztermében Páva Zol­tán polgármester adta át a ki­tüntetést. Dr. Bóna József bio­lógia-földrajz szakot végzett az Eötvös Loránd Tudomány­egyetemen, majd két évig ta­nárként dolgozott. Komlóra 1958-ban jött, ahol a Mély­fúró Vállalatnál helyezkedett el. Itt előbb pollenanalízissel, majd mikropaleontológiával foglalkozott. 1989-es nyugdí­jazása óta szerződéses mun­kákat végez a miskolci és pesti egyetemeknek, s gyak­ran publikál szaklapokban. A díjátadás után dr. Kecs­keméti Tibor, a Magyar Ter­mészettudományi Múzeum főigazgató-helyettese köszön­tötte az ünnepeltet. Az ülésen ezt követően neves geológu­sok, egyetemi tanárok, föld­tani szakemberek beszéltek Pécs-Baranya földtani meg­ismerésének évszázadai­ról. Koha Zs. Pécsi diákok kábítószerhez való viszonya Lányok A diákok együtt 10,8% Fiúk 3,8% I 13,7% mf | 1 65,9% * Egyszeri kipróbáló — Rendszeres fogyasztó] Még nem próbálta Kisvárosnyi drogos a megyében Baranyában is egyre aggasztóbb képet mutatnak a kábítószer­fogyasztásra vonatkozó adatok, egyes becslések szerint már egy kisebb várost megtöltenének azok, akik megyénkben rend­szeresen használnak valamilyen tiltott tudatmódosító szert. A romló statisztikák és az egyre lehangolóbb hírek késztették arra a megyei önkormányzatot, hogy felmérje a droghelyzetet és kidolgozzon egy helyi stratégiát. BARANYAI KÖRKÉP Az elmúlt évek alatt Baranyá­ban és persze főleg Pécs váro­sában egy már-már a nyugat­európai nagyvárosokéhoz ha­sonló kiterjedtségű kábítószer­piac alakult ki. Négy év alatt a kábítószerrel való visszaélés ka­tegóriájába tartozó (!) bűncse­lekmények száma majdnem hússzorosára nőtt a megyében. A pécsi Fact-intézetnek a megyeszékhely középiskolásai körében végzett, idén február­ban közreadott felméréséből kiderül, a diákok egynegyede kipróbált már valamilyen tu­datmódosító szert. Az összefog­laló adatok azt mutatják, hogy a 16-17 évesek „fejében” kezde­nek elmosódni a legális és a til­tott drogok közötti határok. Fi­gyelemre méltó tény, hogy a felmérés szerint az alkalmi drogfogyasztók aránya megha­ladja az alkalmi dohányosokét. A pécsi adatok azt tükrözik, hogy a szakmunkásképzőben tanuló diákok sokkal gyakrab­ban nyúlnak a szerhez, mint e korosztály egyéb tagjai. A Baranya Megyei Ön- kormányzat Közgyűlésé­nek alelnöke, Pörös Béla (kis képünkön) úgy véli, minél hamarabb át kell szervezni a megyében a drogbetegellátás­sal, rehabilitációval foglalkozó intézményi struktúrát. Ennek érdekében előterjesztést nyúj­tott be a közgyűlés legutóbbi ülésén, melyet a testület elfo­gadott. Kérdésünkre az alelnök kiemelte: az új drogpolitika megalapozásában a megyei ön- kormányzatnak elsősorban kezdeményező szerepet kell vállalnia. A Drogambulancia éves be­tegforgalma két év alatt 800-zal nőtt, a Keszüi Narkomán Mun­katerápiás Otthon gondozott­jainak száma pedig kétszere­sére. A komlói LEO Amici Alapítványhoz jelenleg is so­kan várnak felvételre. Az emlí­tett szervezeteknek az utóbbi években csak a munkája lett több, a pénze nem, finanszíro­zásuk ugyanis alig változott. Baranyában egyébként nem lé­tezik olyan kórházi osztály, ahol drogbetegek ellátásával foglalkoznak. A szóban forgó intézmények anyagi nehézségekkel küzde­nek. A megyei önkormányzat Narkomán Fiatalokat Gyógyító és Foglalkoztató Közhasznú Alapítványa - mely a Keszüi Munkaterápiás Otthont lenne hivatott segíteni - nem műkö­dik, plusz forrásokat létreho­zása óta nem sikerült feltárnia. Szinte minden szakember egyetért abban, hogy mind a keszüi otthont, mind a drogam­bulanciát a jövő év elejétől le kell választani a gyermekkór­házról, önálló intézményként kell működtetni, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fi­nanszírozása ugyanis nem elég arra, hogy rendelt feladatukat színvonalasan ellássák. N. F. Ne a lakást, a lakót támogassuk Ha a közgyűlés ma elfogadja az előterjesztésben foglaltakat, akkor április elsejétől 5150 forintra emelkedik egy összkomfor­tos, ötven négyzetméteres pécsi önkormányzati bérlakás átla­gos havi bérleti díja. Ez 11,7 százalékos növekedést jelent. PÉCS Mai ülésén harmadik napirendi pontként tárgyalja a pécsi köz­gyűlés az önkormányzati bérla­kások lakbérének felülvizsgála­táról, illetve növeléséről szóló előterjesztést. Egy 1996-os rendelet alapján a lakások használati értékét és a fenntar­tás önkormányzatra háruló költségeit figyelembe véve ezt miden évben májusig kell meg­tenniük a képviselőknek. A mostani előterjesztés a maxi­mumként meghatározott 12 százalékot megközelítve 11,7 százalékos emelést javasol. Az önkormányzati lakások bérleti díja meg sem közelíti az albérletekét, így az arra rászo­ruló lakók az önkormányzat támogatását élvezik.- Véleményem szerint a je­lenlegi támogatási rendszer rossz, mert nem a lakók, hanem a lakások szerint differenciál. A bérleti díjat most a lakás hasz­nálati értéke és az alapterülete határozza meg, nem pedig az, hogy milyen szociális helyzet­ben vannak azok az emberek, akik benne laknak - mondta Bókay Endre, a közgyűlés la­kásfejlesztési és gazdálkodási bizottságának elnöke, a napi­rendi pont előadója. S. G. Hírcsatorna Felesleges tüzek a pécsi kiskerteknél. Sok helyen a földtulajdonosok begyújt­ják a mezsgyét, hogy kiirt­sák a kullancstanyákat. Na­gyobb baj, hogy a tűzre nem ügyelnek, és a lángok gaz­dasági értékeket veszélyez­tetnek. A múlt héten na­ponta két-három magára hagyott tűzfészket számol­tak fel a tűzoltók - nem cse­kély költséggel. (cs) Három év alatt elkészült Mázán a 21 kilométeres szennyvízcsatorna-hálózat. A község 150 portáját (az összes porta 40 százaléka) már csatlakoztatták az utcai gerincvezetékre. (cs) Már a szüretre készül­nek Baranya kádármeste­rei. Most rakják máglyákba a tölgy-, akác- és eperfából hasított dongákat, amelyek júliusra kiszáradnak. Akkor pedig megkezdődik a hor­dógyártás. (cs) A megrepedt kőhíd fel­újítását tervezik Kisbesz- tercén ezen a tavaszon. Amíg tart az újjáépítés, al­kalmi hídra terelik a közúti forgalmat. A régi létesít­ményt a falu lakói építették évtizedekkel ezelőtt közös­ségi munkában. (cs) Évente tíznél is többször történik terménytől vaj lás Csányoszrón. A külső zárt­kertekből például elsősor­ban kukoricát hordanak el. Most fegyveres mezőőrség megszervezését tervezi a község vezetősége. (cs) Kombinált madáretetők tucatja található Eilenden, Gyenis István portáján. A gazda úgy alakította ki a fára erősített házikókat, hogy abban fészkeljenek is az állatok. Az udvarban erre a tavaszra végleg letelepe­dett a széncinke, a házi rozsdafarkú, a fekete rigó és a vadgalamb. (csj) A siklósi Mattyi-soron gyújtogatás történhetett március 29-én az első helyszínelés adatai szerint, mert az esőben is leégett a présház tetőzete. Az ügyet a rendőrség is vizsgálja. (cs) Gödrén a nyugdíjasok­nak rendezvénytermet alakított ki az önkormányzat a szolgáltatóház emeleti ré­szében. A csaknem har­mincfős közösség tagjai he­tente egyszer jönnek össze, vezetőjük Balatoni Klára. (cs) A kistérségi iskola SÁSD-HEGYHÁT Az iskola csaknem tíz vi­déki oktatási intézménnyel együttműködve pedagógiai műhelyt hozott létre, hogy az oktatók és a nevelők lá­togassák egymás óráit, és tapasztalatcseréket tartsa­nak. A műhelymunkában csaknem százan vesznek részt, jeleskednek például a baranyajenői, gödrei, ma­gyarszéki, mindszentgodisai valamint a vásárosdombói pedagógusok. Jelenleg Sás- don jönnek össze, a későb­biekben vidéki helyszínt is választanak, tudtuk meg Gyó'rpál Arpádné igazgató­nőtől. Mindehhez a Soros­alapítvány 1,6 millió forint támogatást nyújtott. Cs. J. Garantált lesz az áramszolgáltatás A hat hazai áramszolgáltató cég - köztük a DÉDÁSZ Rt. is - az 1995-ös privatizáció óta összesen több mint 95 milliárd forintot fordított a hálózati korszerűsítésekre, így május 1-jétől garan­tált szolgáltatást nyújthatnak a fogyasztóknak. BARANYAI KÖRKÉP- A Magyar Áramszolgáltatók Egyesülete és a Magyar Ener­gia Hivatal megállapodása ér­telmében mi is vállaljuk a ga­rantált szolgáltatást, melynek tervezett hat eleméből négyet májusban vezetünk be, a többit 2000. január 1-jén - mondja Bobula András (képünkön), a DÉDÁSZ Rt. értékesítési igaz­gatója. A cég a fogyasztóknak olyan, nemzetközi mértékekkel mérve is igényes minőségi szolgáltatást ajánlhat, ame­lyek bárki számára el­lenőrizhetők lesznek. Te­hát vállalhat­ják a megmé­rettetést, a ga­rantált szol­gáltatás bevezetését. Hogy a DÉDÁSZ ezzel kapcsolatban milyen lépésekre készül, azt az április 21-ei sajtótájékoztatóju­kon hozzák nyilvánosságra. A társaság üzletszabályzatában fogalmazza meg a garantált szolgáltatásokra vonatkozó elő­írásait. A megállapodás értelmében általánosságban néhány alapelv máris biztosra vehető. Például: a szolgáltatások hiányosságai esetén a jövőben kártérítést fi­zet a fogyasztónak a nemrég kidolgozott, országosan egysé­ges szolgáltatási normafeltéte­lek alapján. Ha normális időjá­rási viszonyok között kimarad az áram, a hiba elhárítására munkanapokon Pécsett 8, a megye többi településén 24 órán belül kiszállnak a lakos­sági hívásra. A DÉDÁSZ Rt. jelentős erő­feszítéseket tesz a villamos há­lózatok, a belső infrastruktúra és fogyasztói kiszolgáló szer­vezetének korszerűsítésére. Napjainkban igen sok gondot okoznak a késedelmes áramdíj­fizetések. A tartozások összege több százmillió forintra tehető. Ezek behajtása, csökkentése nagyon nehéz és hosszadalmas. Kivételes esetben részletfize­tési lehetőség bevezetésével is igyekeznek könnyíteni a rászo­ruló, pénzzavarral küzdő fo­gyasztók helyzetén. Amennyi­ben nincs méltányolásra okot adó körülmény, akkor a szol­gáltató rákényszerül az áram kikapcsolására. Az utóbbi idő­ben sok ilyen kikapcsolásra ke­rült sor. Éz a kényszerintézke­dés azonban nem ingyenes, ugyanis a fogyasztónak közel háromezer forintjába kerül a visszakapcsolás. B. M. L. Fa Nándor a Dráva mellett SELLYE Tegnap tartotta soros köz­gyűlését Sellyén az Ormán­ság Fejlesztő Társulás. Az ez évi költségvetés, az alap­szabály-módosítás és a tag­díjak változása mellett több, az egész Ormánság jövőjét érintő kérdés is szóba került. Az ülésen részt vett Fa Nándor világutazó, aki a drávai sétahajózás és a kikö­tői infrastruktúra fejleszté­sének témaköréhez szólt hozzá. A hajós Barcsról ér­kezett az Ormánság főváro­sába, innen pedig informá­cióink szerint Drávasztárára és Vejtibe utazott, hogy helyszíni élményeket is sze­rezzen. N. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom