Új Dunántúli Napló, 1999. április (10. évfolyam, 90-118. szám)
1999-04-24 / 112. szám
10 Dunántúli Napló Bemutatkozik A Pécsi Erőmű Rt, 1999. április 24., szombat Kamerák előtt A Pécsi Erőmű Részvény- társaság PR kapcsolataiban fontos szerepet tölt be a tanulóifjúság.- Mi vezérelte ezt a felismerést? - kérdeztük Halmos Gábort, az rt. pr-vezetőjét (képünkön).- Iskolai programunkkal- mely több éve része pr- feladatainknak a tanulókban kialakított erőműkép, az energiatudatos és környezetvédelmi szemléletű nevelés segítését céloztuk meg. Ez fontos, mert a diákok „erőműképe” meghatározó lesz felnőtt korukban is.- Milyen programokkal kívánják ezt megvalósítani?- Az Erőmű Rt. jelenének és a jövő fejlesztési elképzeléseinek szemléletes megismerését szolgálja a már közel 5 éve működő Bemutatótermünk. Ide várjuk a jelentkező felső tagozatos diákokat, középiskolásokat, egyetemi, főiskolai csoportokat, akik szeretnék megismerni a villamos- és hőenergia előállításnak a folyamatát, amely mindennapjaink része. Megismerhetik az rt. környezetvédelmi tevékenységét is. Harmadik éve szervezzük az „Ajándék a fizika ötösért” akciót, melyben az általános iskolák felső tagozatosait ösztönözzük. Idén a legfelkészültebbek a Pécs TV-ben rendezendő vetélkedőn szerepelnek. Ide azok jutnak el, akik az elődöntőkön már igazolták jó tudásukat a hőtan, hidrodinamika, elektromosság témakörében.- Mivel próbálják felkelteni a fiatalok figyelmét?-Több éve elkezdtük a különböző korosztályok életkorához igazodó munkafüzetek készítését. Óvodásoknak készült erőműves alapismereteket nyújtó kifestő füzet. Szaktanárokkal közösen munkafüzetet állítottunk össze, amelyben a „Hőtanról kicsit másképp” beszélünk, olyan kísérletek és feladatok formájában, amelyek egyszerre segítik gyakorlati példákon át az erőműves technológiai folyamatok megismerését és a fizika tananyag elsajátítását. (2^ p É C S I WZkA ERŐMŰ ....... Rl—— Az oldal a Pécsi Erőmű Rt. támogatásával készült. Szorosan egymásra utalva A Pécsi Erőmű Rt. és környezete kapcsolatának alakulása A Pécsi Erőmű Rt., mint az egyetlen nagy energiatermelő egység, meghatározó szerepet tölt be a térségben. Mint ilyennek, feladatai, kötelezettségei vannak. Ezekről beszéltünk dr. Kamarás Béla (képünkön), műszaki igazgatóval. Az erőmű és közvetlen környezete szorosan egymásra utalt. Míg az előbbinek piacot jelent a város, illetve Baranya, utóbbinak a legkézenfekvőbb A környezetvédelmi problémákra is keresik a megoldásokat- A villamosenergia-termelés mellett alapfeladatunk, hogy üzembiztos módon hőenergiával lássuk el a várost. Miután világossá vált, hogy Pécsett nem épül új erőmű, a mai berendezésekkel kell megfelelnünk ezeknek az elvárásoknak. A jelenleg működő kazánok műszakilag lehetővé teszik az üzembiztos termelést, környezetvédelmi szempontból azonban szükségszerű a beavatkozás - tájékoztatott a műszaki vezető. A szénnel fűtött pécsi erőmű esetében a kéndioxid-kibocsátás csökkentése a legfontosabb feladat, mivel a többi környezetterhelési tényezőben nem jellemző a határértékek átlépése. Az elfogadott jogszabályok szerint a blokkok 2004-ig működhetnek ilyen formában, tehát időszerűek azok a tervek, amelyek megoldást találhatnak a környezetvédelmi problémákra. Ezekről az elképzelésekről a következőket mondta dr. Kamarás Béla.- A megoldásra két változat van előkészületben. A szénalapú termelésben gondolkodva a meglévő blokkok olyan füstgáz kéntelenítő berendezéseket kaphatnak, amelyek biztosítják számunkra a normán belülre kerülést. E technológia mellett szól, hogy világviszonylatban erőteljes fejlődés tapasztalható, a kénlelenítés területén. A kazánok égőinek cseréjével a nitrogén emisszió is csökkenthető, ezzel párhuzamosan a berendezések élettartamát növelő beruházásra is sor kerülhet. A mindösszesen 6-7 milliárd forintba kerülő változat együtt jár az új külfejtési gödör megnyitásával - természetesen a hatóságok által rögzített előírások betartásával. A másik változat a cégünk által 1994 óta vizsgált földgáz alapú fejlesztés lehet, aminek keretében az értékes energiahordozót egy jobb hatásfokon működő berendezéssel hasznosíthatnánk. Az ugyancsak gáz-gőz üzemű egység beruházási költsége'filbb mint 50 százalékkal meghaladja a szenes fejlesztések forrásigényét. alternatívát jelenti a PE Rt. a villamosenergia- és hőigény kielégítésére. Szakértői számítások alapján a térséget villamos energiával ellátó nagyfeszültségű távvezeték kiépítése meghaladná a 10 milliárd forintot, míg egy távfűtésre kialakított gáz alapú fűtőerőmű költsége ugyancsak 6-7 milliárd lenne.- A közös érdekek mentén az utóbbi években érezhetően közeledett egymáshoz a cég, illetve a város, a folyamat eredménye egy hosszú távú megállapodás lehet. Szándékunkban áll a nyitott, jó kapcsolat fenntartása a város vezetőivel, lakosságával, ennek keretében munkánkban egyre nagyobb hangsúlyt kap a tájékoztatás. Szeretnénk, ha minél többen felismernék az erőmű valós szerepét környezetében. Erőmű és környezet, szakmai szemmel A Pécsi Erőmű Rt. működése környezetvédelmi szempontból két fontos tényezőre bontható a városban: a jelentkező lég- szennyezésre és a külfejtés hatásaira. Az erőmű és környezete kapcsolatát szakmai szemmel Tiderenczl József, a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója így értékeli.- A bánya művelése, az erőmű működése és a zagytározók kezelése egyaránt bizonyos környezeti terheléssel jár, elég csak a porzásra, az emisszióra vagy zajra utalni. Sajnálatos, amit ma már tudunk, hogy nem valósul meg a PE Rt. tervezett fluid ágyas fejlesztési terve, ami jelentősen javította volna a légszennyezési mutatókat (csökkentenék a Pécsre jellemző szmoghelyzeteket). Az alternatíva egy kéntelenítő beépítése, amely az új levegőtisztaság-védelmi jogszabályok életbe lépésével mindenképpen szükségessé válik. A másik felmerült lehetőség a földgázbázisra épülő erőmű - ezen belül egy kombinált ciklusú erőmű létesítése - amely környezetvédelmi szempontból sok előnyös hatással járna. Csökkenne az emisszió, nem keletkezne salak, pernye - fejtette ki az igazgató. A szakember külön kitért a tervezett új külfejtési bánya kérdésére.- Környezetvédelmi szempontból maga a külfejtés, annak elhelyezése, lehetséges hatása nem kifogásolható. Neuralgikus pontnak számít viszont a közlekedés és a szállítás, annak a közúti változata véleményem szerint meglehetősen problematikus. A külfejtéses szén szállításának két változatát, a közútit és a vasútit vizsgálja az erőmű. A kétféle változat összehasonlítását környezetvédelmi szempontból tartom igen fontosnak. Az erőmű környezetvédelmi törekvéseit, együttműködését a szakhatósággal így értékelte Tiderenczl József:-Elmondható, és pozitívan értékelhető, hogy a cégnél ezek a törekvések megvannak. Az együttműködés ésszerűségét úgy tudjuk javítani, hogy egy- egy megoldás alternatíváinak kidolgozásához naprakész informális kapcsolatokat kell működtetni. A város, a megye és az erőmű kapcsolatát bizonyos egymásra utaltság is jellemzi. Ilyen módon mind az erőmű, mind a felügyelőség szakmai munkájának értéke növekedni fog. Nem csak 30 ezer lakás fűtése a tét! A Dunántúli Napló 1999. március 31-i számában (Sz. S. tollából) a pécsi tervezett nagybányaréti külfejtéssel foglalkozó cikk jelent meg. Ebben az olvasó-szerző megkérdőjelezi a Pécsi Erőmű Rt. szakmai szavahihetőségén túl azt is, hogy tulajdonosai képesek saját társaságuk érdekeit felismerni és a lehető legköltségesebb tüzelőanyagellátást választják. Társaságunkat érintő újságcikkek szakmai tévedéseire általában nem kívánunk és nem is szoktunk reagálni - az legyen a szerző felelőssége. A szóban forgó írásban azonban olyan mértékű aránytévesztésekről van szó, amelyek - tényként kezelve - alkalmasak és képesek a közvélemény megtévesztésére, az erőmű tevékenysége elleni hangolásra! Csak a legfontosabbakra reagálva:- Egy külszíni bánya gazdaságosságát meghatározó egyik fontos mutató a kitermelt meddő köbméter és a kitermelt szén tömegének aránya (mVtonna), és semmiképpen sem a szerző által bemutatott meddő és szénvastagsági arányok. A helyes értelmezés mellett a pécsi külfejtések letakarítási aránya viszonylag kedvező, mintegy 6 m3/t.- A külfejtéseknél alkalmazott termelőeszközök hatékonysága lényegesen magasabb az építőiparban, vagy a közúti szállításban megszokottaknál - ezért fajlagos üzemeltetési költségeik is arányosan alacsonyabbak.- A tájrendezési kötelezettség teljesítése társaságunk üzleti filozófiájának egyik alappillére. Ezzel együtt a szerző által bemutatott összes költségen belüli 30%-os aránya jelentősen túlzó, legalább kétszerese a ténylegesen felmerülő - sajnos így is sok milliárd forintos - költségeknek.-Az előzőekben cáfolt tévedésekre alapozva a szerző teljesen irreális 50-80 eFt/ tonna széntermelési költséget kalkulál, illetve mutat ki - a valóság azonban az, hogy annak tizedét sem éri el. (Egyébként amennyiben Sz. S.-nek lenne igaza, a PERt. évente csak a távfűtésnél több mint 20 milliárd Ft veszteséget könyvelne el - ez ugye képtelenség!). Ennyit a szakmai hitelességhez! Az előző félreértések elkerülhetők lettek volna, ha a társaságunk részéről többször és mindenki számára felajánlott közvetlen .tájékoztatást is igénybe veszi. Úgy gondoljuk, hogy olyan fontos kérdéseket feszeget, amelyben az együttgondolkodás nemcsak fontos és szükséges, de közérdeket érintő volta miatt szinte kötelező is. Természetesen - megfelelő források rendelkezésre állása esetén - elképzelhető földgáz- tüzelésre történő átállás is (lényegesen kockázatosabb ellátás biztonsággal és kiszámíthatatlan költségnövekedések mellett), de eszébe jut-e a szerzőnek, hogy ebben az A távhő kényelmes fűtési megoldás esetben hány hektár erdőt kell kiirtani a kitermelő területen, majd a vezeték nyomvonalán, amíg a gáz Pécsre ér? Vagy fontos-e számára, hogy ez milyen regionális foglalkoztatási helyzetet teremtene és hány családot érintene közvetlenül vagy közvetve? Minden ország, minden régió igyekszik kihasználni azokat a természeti kincseket, amivel rendelkezik (ez így van az USA-tól Ausztráliáig is). A fenntartható növekedés problémakörét vizsgáló szakemberek szerint a világ környezetvédelmi problémáira nem az a megoldás, hogy mindent abba hagyunk ami a környezetet igénybe veszi, mert ez szinte megoldhatatlan társadalmi feszültségekhez, katasztrófákhoz vezetne. A megoldás az, hogy a szükséges tevékenységeket környezeti szemlélettel úgy végezzük, hogy a lehető legkisebb károsodás következzen be. A Pécsi Erőmű Részvénytársaságot ez utóbbi szemlélet vezérli! Környezetvédelem négy évtizeden át Az 1958-ban üzembe helyezett Pécsi Hőerőmű története Pécs és Baranya megye szolgálatának története. Ez alatt elsősorban az energiatermelést - a hő- és villamosenergia szolgáltatást - értjük, de azt is, hogy az erőmű vezetői folyamatosan törekedtek a várost és a megyét szennyező források kiiktatására is. Dr. Cserta Péter már a kezdetektől az erőműnél dolgozott, s nyugdíjazása után megírta a vállalat első harminc évéről szóló könyvet.- Az erőmű első nagy környezetvédelmi beruházása az volt, hogy a háború utáni időszakban elsőként az országban elektro- filtereket szereltek föl. Ezek a füstből a por közel 98 százalékát kiszűrték. Már a kezdetektől hozzájárult a cég az újhegyi erőmű által felhalmozott pernyehányó és a palahegy feldolgozásához. Szintén akkor sikerült a szénmosó széniszapját eltüzelni, így azt már nem szállították be a városba fűteni, nem szállt az iszapból képződő por mindenfelé.-Mi lett az elektrofilterek által kiszűrt porral?- Tárolására zagy tavakat létesítettünk, amelyek azonban erős szélben porzottak. Védekezésképpen földtakaróval fedtük le a betelt kazettákat, majd növényeket telepítettünk. Ma már sokan nem is tudják, hogy a Balokánytól délre eső, ma már zöldellő részeken egykor zagytér volt.- A hetvenes évek jelentős környezetvédelmi eredménye egész Pécsre nézve az, hogy az ipari gőz és forró víz szállítása lehetővé tette a város ipari üzemeinél a füsttisztítók nélküli, szennyezést kibocsátó kazánjainak leállítását - veszi át a szót Sugár György, az erőmű környezetvédelmi szakértője.- Fontos volt-e környezetvédelmi szempontból a lakások távfűtésének megoldása?- A nyolcvanas évekre befejeződött Pécsett az alacsony kéményű, rossz hatásfokú, egyedi széntüzelési rendszerek kiváltása. A Kertváros kiépülésével mintegy 30 ezer városi lakás közvetlen közelében már nem jelent meg a kályhákból, kazánokból származó füst.-Az 1986-ban kezdó'dött rekonstrukció során milyen szerepet kaptak a környezetvédelmi szempontok?- Az országban elsőként ehhez az erőművi rekonstrukcióhoz készítettek környezetvédelmi hatástanulmányt. Javult a termelés hatásfoka, aminek kevesebb tüzelő-felhasználás és károsanyag-kibocsátás lett az eredménye, de lecserélték a régi elektrofiltereket is. Rendkívül drágák lettek volna a füstgázkéntelenítők, amiket az akkori gazdaság- és környezetpolitika nélkülözhetőnek tartott. A környezetkímélés - különösen a talajvízvédelem terén - nagy javulást a sűrűzagyos technológia bevezetése hozott, amellyel minimálisra csökkent a zagytavak kiporzá- sának lehetősége. A zagytereket folyamatosan fásítjuk, gondozzuk.- Mit tesznek a légszennyezés csökkentése érdekében?- A várható fejlesztések tervezése során alapkövetelmény a természetvédelem. Addig is lehetőséget látunk a meteorológiai előrejelzések felhasználásában. Több éve naponta háromszor mérjük a széljárást és -erősséget. Kiderült, hogy az esetek csak 13 százalékában fújt a város felé a szél, de ezen esetek 73 százalékában is az erős szél átvitte a Mecsek fölött a füst döntő többségét. Ezek az adatok arra utalnak, hogy az elmúlt év négy százalékában jelentett kockázatot az erőmű füstje a városra. Ennek a négy százaléknak a kiiktatása is fontos, ezért az Országos Meteorológiai Szolgálat jelentéseit visszamenőleg vizsgáljuk. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy a műholdas felvételek alapján készített pécsi prognózisokból megállapíthatóak-e előre ezek a ritkán bekövetkező, kedvezőtlen légköri viszonyok.- Mit hoz a jövő'?- A környezetvédelmi moratórium lejártáig, 2005-ig olyan erőművet kívánunk létrehozni és üzemeltetni, amely már az EU országaiban is elfogadott kibocsátási határértékeket is teljesíteni képes.
