Új Dunántúli Napló, 1999. április (10. évfolyam, 90-118. szám)
1999-04-22 / 110. szám
1999. április 22., csütörtök Háttér - Riport Ide, Fekedre, hazatérnek Egy kis falu történetében, amelynek a lélekszáma nem éri el a háromszázat, igazán nagy szó, ha néhány éven belül húsz család is letelepedik náluk. Ráadásul mindegyikük tehetős polgár, akik vagy építkezésbe vagy felújításba fognak. Nem véletlenül: mert bár nem innen származnak őseik, mégis úgy érzik, voltaképpen hazatérnek. Ide, Fekedre. felújított házának nappalijában, mely iroda és tervezőműhely is. - Otthon mindent olyan szűkösnek éreztem valahogy. Itt még van terület és idő is arra, hogy az ember azt tehesse, amihez igazán kedve van. Stefan Klinkhart Természetesen a munka az első. A megrendelések faxon érkeznek, ezután az egyes bútordarabokat a három munkással együtt elkészítik, majd érkezik a kamion, és az áru megy ki Németországba.-A szomszédoknak kisebb- nagyobb munkákat mindig szívesen megcsinálunk, sőt a falunak felszereltünk hintákat is, de a magyar piac meghódítását egyelőre nem tervezem mondja, miközben körbevezetett a műhelyben. - Van elég munka így is, különben meg nem jutna időm a lovakra! Fenn a „hegyen”, ahogy a helybeliek hívják, a Krindlin, már csak német-németek laknak. Csupa-csupa újjá varázsolt ház, kovácsoltvas kerítések, sziklakért. Kari Spohn - Károly bácsi - fél hat óta talpon, a maga több mint hetven évével tevékenyen vesz részt a munkában.- Amikor bemegyek Mohácsra vagy Pécsre építőanyagért, az a pihenőnap! - zöttyen le a veranda egyik nyugszé- kébe, és „saját” borából tölt egy fröccsöt. - Márka vagy forint - mindegy, építkezésnél mindegyik gyorsan elfogy! Élettörténetére sommásan azt lehetne mondani, hogy „jellegzetes”, ám mégis mindenképp elismerésre méltó.- Erdősmárokon születtem. Mikor a háborúnak vége lett, tizenhét éves voltam. Jött a kitelepítés. Kint Németországban padlóburkoló szakmám volt, parkettáztam és emellett működtettem egy ugyanilyen profilú kiskereskedést. Rég nyugdíjban vagyok már. Freisingben van egy bérházam, kilenc lakással, voltaképp az ebből befolyó pénz jelenti számomra a nyugdíjat. De hogy milyen lassan tud sokszor ideérkezni! - nevet. - Mostanáig volt az arizonai Phoe- nixben is egy kis házam, de eladtam. A telet, decembertől március végéig ott töltöttem, mert nem nagyon szeretem a hideget. Arrafelé olyankor nagyon kellemes idő van, minden virágzik, mint most itt. Áprilistól pedig átjövök ide Fekedre. Először a sógoFOTÓK: WÉBER TAMÁS TO Ül Vett itt egy házat, ő szólt, hogy az övé mellett van egy másik is, ami eladó. Azóta járok ide, és tényleg olyan, mintha hazajönnék, ismerős tájakra. Egyébként a feleségemmel is Harkányban ismerkedtem meg, Máriagyűdön volt az esküvő. Az építkezés, persze, mint mindig, macerás, de közben kertészkedem is - most két hete vagyok itt, és már három kilót leadtam! De a borkészítéssel magam már nem bíbelődöm, azzal inkább megbízok valaki mást. (Éppenséggel magát a polgármestert.) Az ebédidő végeztével, pontban egy órakor visszaérkeznek a munkások. Folytatódik a tetőfedés, a kerítésépítés. A „német kolónia” egyik hölgy tagja festeget, neki egy olyan külön műtermet építettek a kertben, amely leginkább egy világítótoronyra hasonlít. Amint lefelé gurulunk a hegyről, a polgármester megmutatja a szülőházát. Már azt is megvették. Igaz, magyarok, itt nyaralnak! Méhes Károly Egy hamisítatlan áprilisi napon a keleti Mecsek dombjai között megbújó Feked valóban az idill fényeiben fprdőzik. Virágzó gyümölcsfák, zöldellő lankák, amúgy meg béke és csönd. Vagyis... Azért, aki jobban fülel, innen is, onnan is hallhat kopácsolást, malterkeverőgép- zörgést. A falu első embere, Tillmann Józsefi kis képünkön) ugyan azt szeretné leginkább, ha minél több fiatal építkezne, mint például az ő fia, és nem mennének el a városba, de természetesen annak is örül, hogy vannak olyanok, akik a „semmiből” jőve, külföldről érkezve fedezik fel maguknak Fekedet - és bele is szeretnek.- Tizenhét német és három osztrák család vásárolt itt házat az utóbbi években mondja. Nem is olyan régen még 200-600 ezer forintért lehetett hozzájutni a régi sváb parasztházakhoz, amelyekből kihaltak az idős emberek, ma persze már más a helyzet, az árfekvés 1,5- 2,5 millió között van inkább. Az első németünk Andreas Eckert volt Hannoból, ő a Balatonon nyaralt, onnan jött le egy baranyai kirándulásra, és talált rá Fekedre. Azóta a németek szinte „egymásnak adják” a falu nevét, úgyhogy már vannak itt freisingiek, heidelbergiek is. Persze, javarészt nyugdíjas emberekről van szó, az osztrákjaink azonban kivétel nélkül fiatalok. Az egyik srác Pécsett jár egyetemre, és úgy döntött, nem a városban vesz ki albérletet, hanem itt vásárolt egy házat. A „tőkeerős” nyugdíjasok jelenléte sokat jelentett Fékednek. Nem csak azzal büszkélkedhetnek, hogy már két úszómedencés háza is van a falunak, hanem a segítségükkel valósult meg a gázprogram, és abban is részük volt, hogy a kultúrház a kiegészítő berendezésekkel együtt elkészülhetett.-A háború utáni kitelepítés ellenére a falu lakossága ma is 95 százalékban sváb, úgyhogy a régi szokások, bizonyos értelemben az életforma igazából sosem szűnt meg. Akik most érkeznek ide, azonnal meghitt környezetben találják magukat, jóformán ismerős emberek társaságában! - adja meg Tillmann József Feked népszerűségének hihetetlenül egyszerű magyarázatát. Stefan Klinkhart bútorasztalos. Ausztriából érkezett. Kizárólag kemény fával dolgozik, német exportra. Mivel már gyerekkorában megismerte Baranyát, és mindig is jól érezte magát, úgy döntött: itt telepedik le, és a műhelyét is ideköltöztette.- Itt valahogy , szabadabban lehet élni - mondja félszeg mosollyal hatalmas, gyönyörűen Lendvai Dávid jegyzete Szívzűr „Végképp szerencsétlen volt, amikor a múlt héten a parlamentben a koalíciós pártok keresztbe szavazással nem fogadták el egymás minisztereinek válaszát. ” A szövegkörnyezetéből természetesen kiragadott fenti idézet a Magyar Rádióban hangzott el tegnap reggel, nem mástól, mint Orbán Viktortól. A miniszterelnök ezzel a kijelentéssel a kormánypárti frakcióknak a Deutsch - Tor- gyán vita miatti sajátos reagálását kommentálta. Igaza van, nem szabad gyerekeskedni, durcizni, végtére is felnőtt emberekről van szó, sértődöttségből, dühből nem lehet politizálni. Olyan nem fordulhat elő, hogy egy minisztert leszavazzon az egyik koalíciós frakció. Ha normálisan, egymással egyeztetve dolgoznak a tárcák képviselői, akkor pedig szinte teljességgel kizárt az ilyesmi, hisz a véleményeket előzetesen megvitatják, a különböző kérdésekben pediglen konszenzus alakul ki. Nem csoda, hogy Orbán Viktor (sem megerősítve, sem megcáfolva) úgy döntött, megfegyelmezi az egymás ellen szavazókat. Hogy ez mit jelent, borsóra térdepeltetést vagy leváltást, nem tudni, az sincs kizárva, hogy a rosszul viselkedő miniszterek és frakciótagok egy hétig nem nézhetnek tévét és még zsebpénzt sem kapnak. így van ez rendjén. Csak az a baj, hogy ennek a rádiónyilatkozatnak van folytatása is, amit ismételten kiragadva citálnék ide. „Szerintem a képviselők. nem az eszükkel, hanem a szívükkel szavaztak. A lényeg, hogy ez ne váljon követendő' magatartássá. ” Na, ez érdekes. Nem tudom, emlékeznek-e, de a mostani vezető kormánypárt egykori választási szlogenje imigyen hangzott: „Hallgass a szívedre!” És még képesek azt állítani, hogy á Fidesz nem az ellenkezőjét képviseli annak, mint néhány évvel ezelőtt. Fotótár És ki él házaséletet? ^hetedik oldal í holnap Riport Lesz-e valaha új hangversenyterem Pécsett? Ezt a nem könnyen megválaszolható kérdést boncolgatják holnapi riportunk nyilatkozói. Vajon honnan lesz egymilliárd forintja a városnak a Park mozi teljes átépítésére? Portré Nagy Ibolya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat pécsi vezetője. „A lista végtelenített, mint a tűje akadt hanglemez. Ismétlődik újra és újra. Ő azok közé tartozik, akik megpróbálnak segíteni. ” Portré Ha nincs ember, nincs madár A Szigi. így hívja a szakma és a terjedelmes baráti kör ember- emlékezet óta. Fantasztikus kisugárzása van. A tervező vállalatnál sűrűn állt le a munka, mert a Szigi beszélt. Hol fantasztikusnak tűnő történeteket mesélt, hol meg szótekervényeit, melyek hihetetlen mennyiségben áradtak belőle.- A Dugonics utcai óvoda tervezésével kezdtem Pécsett 1954-ben. Utána azt mondták, ha óvodát tudok tervezni, tudok sörgyárat is. így kaptam meg a Kanizsai Sörgyárat, majd terveztem több száz épületet Cott- bustól Szabolcsig. De közben 1956 nevezetes év volt.-Az építészet területén is?- Nem. Jött az ár. A Mohácsi-sziget helyreállításában vettem részt, ahogy 1965-ben is. ’70-ben pedig 900 házat építettünk újjá májustól novemberig Szabolcsban. A minisztérium által megbízott vezetője voltam a munkálatoknak. Akkor aztán azt mondtam, dekelnek, mondhattam, mert erre akkoriban semmi esély nem volt. És egyszer csak ott találtam magam a szlavóniai Szentlászlón, ahol tanítványaimmal a romokat mértük fel, s megterveztem a Petőfi Sándor művelődési házat, meg a kóró- gyi templom felújítását. évig senki sem élt ott, s amikor először lementünk, 3-4 méteres gaz takart mindent. Ijesztő volt a csönd. Nem lehetett hallani még madárcsicsergést sem. Ha nincs ember, nincs madár. Most kilencen élnek a faluban, meg egy szem kutya.- Nem csak építészeti tervezéssel foglalkozik. elég, legközelebb csal földrengést vállalok. Bejött, mert következett c peremartoni rengés. Azután meg azt mondtam, hogy a jövőben már kizárólag csak a háborús károk ér-Milyen állapotok vannak most Szentlászlón?- A földig lerombolták. Hét- írtam néhány könyvet a népi építészetről, a festett fameny- nyezetes templomokról, építészettörténetet tanítok a JPTE műszaki karán, s a kezdetektől szójátékokat írok egy pécsi kéthetilapban.-Nem könnyű kéthetenként újabb ötletekkel előállni.- Dehogynem, ez ömlik belőlem, s a szóval játszani nagy megkönnyebbülést jelent.- Milyen katasztrófa jöhet még az árvíz, földrengés és háború után ?- Verseket írok, mert a mai magyar irodalomnak már úgyis mindegy. Cseri László t Szigetvári János 1929-ben született Szigetváron. Kaposvárott érettségizett, majd Pesten, a Műszaki Egyetemen végez 1954-ben. A PTV-hez került, onnan ment nyugdíjba. A népi műemlékek rekonstrukcióiért, amelyek kapcsán 1600 községben járt, Ybl-díjat kapott. Kétszer nősült, négy gyermeke és hat unokája van.
