Új Dunántúli Napló, 1999. április (10. évfolyam, 90-118. szám)

1999-04-22 / 110. szám

1999. április 22., csütörtök Baranyai Tükör Dunántúli Napló 5 Utolsó csepp a pohárban KOMLÓ A vízszolgáltatóval szem­beni köztartozás megha­ladja a 40 millió forintot. Ebből a lakossági rész 34 millió, amelynek döntő többsége a társasházaktól nem érkezik be. A Komlóvíz Kft. akciót kezd a kinnlévő- ség behajtására.- 1998-ban 17 társasház volt notórius adósunk - ellenük bírósági eljárást indítottunk most már ez a szám közel jár a 40-hez. Bár tudjuk, hogy ebből számlánkra pénz soha nem érkezik, nincs más vá­lasztásunk, mint a vízkorláto­zás - adta tudtunkra Németh László, a Komlóvíz Kft. ügy­vezető igazgatója. Kiderült, a tartozók túl­nyomó többsége eddig nem tartott attól, hogy megbüntet­hetik, így most kénytelenek lesznek szigorításokat alkal­mazni. Adott esetben szó le­het részletfizetésről, meghatá­rozott időtartamra vonatkozó halasztott fizetésről is. A tervek szerint a tartozók­tól a vizet megvonják, azaz elzárják. Senkinek nem lehet kifogása amiatt, hogy 150 mé­teres sugarú körön belül az alapvető vízellátást lajtosko­csiról biztosítja majd a szol­gáltató. Erre ugyan a város­ban még nem volt példa, de hamarosan nem lesz más vá­lasztás. Deák G. Civil oktatás Istenkúton? Iskola nélkül a közösség sem fejlődhet PÉCS Egy hónappal a közgyűlés döntése után - amely bezá­rásra ítélte az istenkúti isko­lát az Istenkúti Közössé­gért Egyesület elkészítette a fejlesztési programját.- Az önkormányzat csak a sa­ját érveit tartja elfogadható­nak, pedig ezzel nem csak egy iskola, hanem egy település- rész lakóközösségének sorsát is behatárolja - vélekedik B. Erdős Márta (képünkön), az egyesület egyik tagja. Az Istenkút 2000 elneve­zésű közösség- és területfej­lesztési programban a készí­tők a közösségi iskolává ala­kulás lehetőségével számol­nak. Erre alapozva hosszú távra szeret­nék megha­tározni a pe­remkerület fejlesztési irányait.- Az ön- kormányzat­tal ellentéte­sen mi in­kább bővíteni szeretnénk a közösségi iskola funkcióit, egyúttal minél több helyható­sági feladat és szolgáltatás el­látását is fel szeretnénk vál­lalni - szögezi le Peták Péter egyesületi tag. A szakértők ál­tal készített programot az ön- kormányzattal is meg kíván­ják tárgyalni. További elutasí­tás esetén rendszeres de­monstrációkat terveznek, de az önkormányzat beperlését is fontolgatják. Gy. Z. Szóba állnak az iparosokkal MOHÁCS Az iparosok évek óta szor­galmazzák, hogy az önkor­mányzat ne hozzon olyan őket érintő döntést, amely­ről előzetesen velük nem tárgyalnak - ám eddig min­den együttműködést célzó ajánlatukat elutasították. A Mohács és Vidéke Ipartes- tület az elmúlt választási cik­lusban legalább négy terveze­tet tett a képviselők elé, amelyben kérték az önkor­mányzat együttműködését. Az ipartestület 150 tagja öt éve szorgalmazza, hogy le­gyen beleszólásuk a várospo­litikába. Szerették volna el­érni azt is a helyben adózók, hogy az iparosok foglalkozta­tásával támogassa őket a vá­rosháza. Például a különböző felújításoknál, karbantartá­soknál előnyt reméltek a munkák odaítélésénél. Most egy újabb együttmű­ködési megállapodás-tervezet készült el, és mint Szenner Mátyás, az ipartestület elnöke elmondta, reményeik szerint ennék alapján az elképzelé­seik már valóra válthatóak. Ha a soros testületi ülésen egyetértenek a megfogalma­zott feladatokkal, a jövőben például a vállalkozókat érintő témákkal foglalkozó tanács­kozásokra rendszeresen meg­hívják az ipartestület képvise­lőjét. B. M. Ébresztőt fújna a polgári védelem Bár a katasztrófavédelmi törvény még az Országgyűlés jóvá­hagyására vár, Baranya megyében - a belügyminiszter utasítá­sára - megkezdték a polgári védelem és a tűzoltóság összevo­nását. Amíg a törvény nem lép életbe, a polgári védelem to­vábbra is önálló szervezetként működik - küzdve a fél megye érdektelensége ellen. A sok ládányi gázálarc és vegyvédelmi ruha remélhetőleg a hosszúhetényi raktár mélyén maradhat fotó: laufer László PÉCS A tűzoltóság és a polgárőrség megyei szerveinek összevoná­sával egységes katasztrófavé­delmi szervezet felállítását ter­vezi a kormány. A katasztrófa- védelmi törvényt ugyan csak az elmúlt héten teijesztették a Par­lament elé, Baranyában már el­dőlt: a két érintett szervezetet közös épületbe költöztetik. Az átszervezés az ország négy me­gyéjében előzi meg a törvény hatályba lépését. A tűzoltóság és a polgári védelem ennek el­lenére nem olvad össze a kivá­lasztott városokban, így Pécsett sem. A munka ugyanúgy folyik tovább, igaz, a pv nem a belvárosi Já­nos utcában, hanem az En­gel János úti tűzoltólakta­nyában mű­ködik tovább. Korábban hírt adtunk arról, hogy a me­gyei közgyűlés volt épületének kiürítésekor a Baranya Megyei Polgári Parancsnokságnak mi­lyen nehezen találtak megfelelő helyet a városban. Bár a tűzol­tólaktanya akkor is szóba ke­rült, végül - hatmillió forintos ráfordítással - tavaly október­ben egy háromszáz négyzetmé­teres, József utcai épületbe köl­tözött a parancsnokság. Május elején újabb költözés vár a szervezetre, de a tűzoltólakta­nya üres irodáinak felújítási költségeit, - mintegy tizenkét­millió forintot - ezúttal köz­ponti forrásból fedezik. Ha a törvényt elfogadják, a közös fedél alatt minden bizonnyal a két szervezet összeolvadása is megtörténik.- A működésünkhöz szüksé­ges alapvető feltételeket az új helyen is sikerül biztosítanunk - mondta Kovács Lajos alezre­des (kis képünkön), Baranya megyei polgári védelmi pa­rancsnok. - Alapvető problé­mánk az, hogy a települések nagy része nem fordít elég fi­gyelmet, pénzt az egyébként törvény által előírt polgári vé­delmi feladatokra. Nem a jugoszláviai bombá­zás miatt, hanem előzetes ter­vek alapján minden városnak, falunak el kellett volna már ké­szítenie az óvóhelykataszterét, vagyis számba kellett volna venni a szükség esetén bunker­nak is megfelelő föld alatti he­lyiségeket. Összesen tíz telepü­lésen tettek eleget a felkérés­nek.-Március végéig mindenütt át kellett volna alakítani a pol­gári védelmi szervezeteket, de a települések fele nem is reagált a megkeresésünkre. Hasonló a kép az ugyancsak határidős ve­szélyhelyzeti alaptervekkel - sorolta a hiányosságokat a pa­rancsnok. Az érdektelenség oka min­den bizonnyal az önkormányza­tok szűkös költségvetése. Ezekre a feladatokra a legtöbb helyen csak az utolsók között jut pénz - ha jut egyáltalán. A hiányosságok valószínűleg csak akkor derülnének ki, ha egyszer véletlenül tényleg szükség lenne a beavatkozásra.- Megkezdtük a lakosság ri­asztását szolgáló szirénák álla­potának felmérését. A megyé­ben összesen kétszázhetvenegy készülék van, többségük nem működik, javításra, felújításra szorul - jellemezte az állapoto­kat az alezredes. Egy nemrég született megál­lapodás értelmében az önkor­mányzatok kérésére a DÉ- DASZ Rt. bevizsgálja a sziré­nákat, darabonként ezer forin­tért. Ennek felét a polgári véde­lem fedezi. Ha a felmérés meg­történt, az még mindig csak fél siker, hiszen megoldást kell ta­lálni arra is, hogy a készülékek működőképes állapotba kerül­jenek. Remélik, hogy az ön- kormányzatok partnerek lesz­nek a programban. S. G. Kölcsön az első lakáshoz jutóknak Áprilisig a fiatal házasok és a gyermeküket egyedül nevelők első lakáshoz jutását az önkormányzat 150 ezer forint vissza nem térítendő támogatással segítette. A képviselők belátták hogy ez kevés, ezért a rendelet módosításával 300-500 ezer fo­rintra emelték a kamatmentes hitelként adható támogatást. SZIGETVÁR-Az infláció és az egyéb ár­emelkedések miatt a korábbi 150 ezer forintos vissza nem té­rítendő támogatás valójában már igen kevés segítséget nyúj­tott lakás megszerzéséhez - mondja Hajduné dr. Kovács Edit (képünkön), a polgármes­teri hivatal hatósági irodájának vezetője. - Felmerült annak igénye, hogy nagyobb összeg­gel kellene támogatnia az ön- kormányzatnak az első lakás­hoz jutókat. A képviselő-testü­let anyagi okok miatt nem emelhette a vissza nem térí­tendő összeget, azért döntött a korábbinál jóval nagyobb, de kamatmentesen adható támoga­tás mellett, már csak azért is, mert az idővel újratermeli önmagát. A kölcsön ösz- szegét úgy kell megálla­pítanunk, hogy a havi törlesztendő részlet a ké­relmező családjában keletkező nettó jövedelem 33 százalékát ne haladja meg. Évente 22-30 igénylő kapott 150 ezer forintot. Most viszont változó az adható összeg és an­nak törlesztési ideje is. A vá­rosban lakásvásárlásra, építő- közösség által épített magán­erős lakásépítésre vagy magán­erős családi ház építésére, ma­gánforgalomban történő lakás vagy családi ház vásárlására 500 ezer forint kölcsön adható 5 évre. Emeletráépítés, tetőtér­beépítés és legalább egy lakó­szobával történő lakásbővítés esetén - ha az új, önálló lakást eredményez, és a bővítendő in­gatlannak az igénylő nem tulaj­donosa - 4 évi. törlesztésre 400 ezer forint kölcsön adható. A nem lakáscélú helyiség lakássá történő átalakításához az ön- kormányzat akár 300 ezer fo­rint kamatmentes hitelt is adhat 3 éves törlesztésre. Ahogy az előző támogatási formánál, úgy az április 1-jével életbe lépett módosításánál sincs olyan keretösszeg, amit városi szinten nem léphet túl az önkormányzat. Az új lehető­ségre máris két konkrét kére­lem futott be, és egyre több az érdeklődő. Aki a rendeletben foglalt valamennyi feltételnek megfelel és megkapja a támo­gatást, annak a kamatmentes kölcsön felvételétől számított következő hónapban kell kez­denie a törlesztést. B. M. L. írek segítenek PÉCS A Dél-dunántúli Regioná­lis Fejlesztési Ügynökség szervezésében az írországi Shannon régió mutatko­zott be a napokban a Do­minikánus Házban. A szigetországot gyakran emlegetik az Európai Unió leglendületesebb gazdasági fejlődést mutató államaként. A fejlődés egyik motorja, a Shannon Fejlesztési Ügy­nökség 1959-ben jött létre, térségükben napjainkig egymilliárd font értékben tettek érdekeltté külföldi be­ruházókat. Az ír szakemberek gya­korlati tanácsokkal szolgál­tak a gazdaság, idegenforga­lom és vidékfejlesztés terü­letéről, amelyeket magyar kollégáik is hasznosíthatnak az európai integráció előké­szítése során. Gy. Z. A könyvtárak az információ új lovasai Az uniós elképzelésekben a könyvtárak funkciója ma már szinte mindenütt kiegészül információk, adatok szolgáltatásá­val, s ez a szerepük a jövőben csak növekedni fog. Tegnap a Művészetek Házában zajló konferenciának ez volt a fő témája. PÉCS A szakemberek, Nagy Ferenc,, a fővárosi Európai Tájékozta­tási Központ munkatársa, dr. Hermann Ákos, az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár főigazgatója és más szakemberek az intézmé­nyük bemutatása mellett azok­ról az egyre gyorsabban nö­vekvő információs láncokról beszéltek, amelyek behálózzák Európát. Azt a tényt sem hallgatták el, hogy a sokat emlegetett európai integrációnak egy olyan világ­régió gazdaságát kell szolgálni, amely ma a leszakadástól tart. A könyvtár az a hely, ahova a kisdiáktól a vállalkozókig min­denki betérhet, ezért alapvető a szerepe abban, hogy a nagy in­formációs központok kínálatát közvetítse, innovációs folyama­tokat erősítsen fel. A világon 400 ezerféle folyó­irat van, egy átlagos amerikai egyetemen 28 ezerre (!) fizet­nek elő. Magyarországra a fo­lyóirattengerből hozzávetőleg 12 ezer jut és a könyvtárak ren­delési állománya is csak har­mada a szükségesnek. A me­gyében a JPTE Központi Könyvtára vezeti a listát, amely évente 743-féle folyóiratot, szaklapot rendel, mindamellett ez a „legkeményebb” összeg a költségvetésükben. A táblázat is mutatja, hogy az in­tézmények többségében a legszüksége­sebbekre sem jut elég pénz. Internettel, főként a So­ros-alapít­vány pályázata révén, a városi könyvtárak többsége már ren­delkezik, használatukért a ki­írásban meghatározott ideig csak telefondíjat fizetnek az in­tézmények. Néhány hónapja vezették be a szolgáltatást Szi­getváron is, ahol a leglátványo­sabb a beiratkozok számának növekedése - 1996-ban 1175, ’97-ben 1247, tavaly 1375 ol­vasójuk volt. A Pécsi Városi Könyvtár igazgatóhelyettese, Gyó'rft Csabáné (kis képünkön) elmondta, hogy nemcsak mó­dosulóban van a könyvtárak feladatköre, de a használók - az alkalmi látogatók - száma is növekszik. Náluk 1996-ban 76 ezren, tavaly már 77 721-en fordultak meg. Ma minden könyvtár információs szolgálta­tásai bővítését tervezi - a sok­felé osztandó pénz miatt a jövő itt is a könyvtárak együttműkö­désében van. A konferencián sorolt uniós pályázati programok sokasága mutatja, rendkívüli a lehetősé­gük is. Tehetség dolga is, hogy élni tudnak-e azokkal. B. R. Könyv- és folyóirat-állomány néhány könyvtárban 939.159 könyv (dokumentum), 740-féle folyóirat 245.000 könyv (dokumentum), 175-féle folyóirat | Forrás: könyvtárak JPTE Központi Könyvtár Pécsi Városi Könyvtár Siklósi Szigetvári Városi Városi Könyvtár Könyvtár

Next

/
Oldalképek
Tartalom