Új Dunántúli Napló, 1999. április (10. évfolyam, 90-118. szám)
1999-04-18 / 106. szám
Körkép Második oldal ™ 1999. április 18. Hírek • Hírek ❖ Megbukott az indiai kormány. Bombay - Az indiai parlament alsőházában rendezett bizalmi szavazáson megbukott Atal Behari Vadzspaji 13 hónapja hivatalban lévő kormánya. A voksolás után a miniszterelnök azonnal bejelentette lemondását, amelynek hírére a legnagyobb indiai tőzsdén hét százalékot esett a vezető részvények árfolyama. ❖ Castro is fügyel a. karibi csúcson. Santo Domingo - A dominikai fővárosban megkezdődött a karib-tengeri országok második csúcsértekezlete. A háromnapos tanácskozáson 25 állam vezetője vitatja meg a térség gazdasági fejlesztésének lehetőségeivel kapcsolatos kérdéseket, így a külföldi befektetések, a kereskedelem és az idegenforgalom terén adódó teendőket. A csúcsértekezleten részt vesz Fidel Castro kubai párt- és állami vezető is. ❖ Terror rendőri asszisztálással. Dili - Valóságos terror uralkodott el az indonéz fennhatóság alatt álló Kelet-Timor fővárosában: az Indonézia-barát milicisták ezrei a tétlen rendőrség és katonaság szeme láttára gyújtogattak és gyilkoltak. A tombolásban legalább harmincán vesztették életüket, többtucatnyian kerültek kórházba. Fájó sebeket kaptak a koalíciós partnerek • A szakítás réme Nem szerelmi házasság A Fidesz és az FKGP érdek- és nem szerelmi házasságot kötött, de még az ilyen kapcsolatban lévők között is ritka az a hangnem, amelyet az elmúlt napokban néhányan megütöttek. Lányi Zsolt kisgazda alel- nök Deutsch Tamás miniszter eddigi ténykedését nemes egyszerűséggel nagy nullának nevezte. Bánk Attila frakcióvezető pedig azt mondta: „Ilyet fideszes politikus kétszer tehet meg a Független Kisgazdapárttal: először és utoljára” - utalva ezzel arra, hogy Pokorni Zoltán, az oktatási tárca irányítója mégsem írja alá a felsőoktatás integrációjáról szóló megállapodást. A szóbeli ütközetek egyeBár mindkét fél tagadja, hogy súlyos következményei lehetnek, egyre nyilvánvalóbb, súlyos feszültség alakult ki a két legnagyobb kormánypárt között. Ráadásul könnyen elképzelhető, szertefoszlanák Torgyán József államfői álmai, emiatt egyre nagyobb a zavar a kisgazdáknál. nes következménye volt, hogy a parlamentben is fájó sebeket adtak egymásnak Deutsch és Torgyán inter- pellációs leszavazásával - az ellenzék legnagyobb gyönyörűségére. Mindennek a tetejébe az FKGP - egy nagyon fontos kérdésben - újabb frontot nyitott. Csúcs László a pénzügyi kormányzatot bírálta, mondván, késlekedik az adóreform elkészítésével. Az Országos Választási Bizottság (OVB) döntésére pedig - miszerint tartható voksolás a köztársasági elnök közvetlen, nép általi választásáról - kifejezetten ingerülten reagáltak a kisgazdák. I gaz, ők is támogatják ezt az államfő-választási módszert, ám a koalíciós megállapodás egyik alappillére rendülhet meg. Az emlékezetes tavaly nyári Orbán-Torgyán találkozó egyik legfontosabb megállapodása volt ugyanis, hogy 2000-ben az FKGP jelölheti a köztársasági elnököt, és a parlament koalíciós többsége ezt megszavazza. Bár hivatalosan ezt senki nem ismeri el, a jelölt Torgyán József lenne. Sokak szerint ez zseniális húzás volt a Fidesz-elnök részéről, hiszen így a meglehetősen öntörvényű kisgazda kollégája „rövid pórázon” tartható. Ha az Alkotmánybíróság is igent mond, összegyűlik a kétszázezer aláírás, és kiírják a választást, a kisgazdák, de az egész kormány- többség is nagy bajban lesz. Torgyánnak esélye sem lenne a győzelemre, ezért az egyre népszerűtlenebbé váló pártja élén kellene továbbra is valami emlékezeteset nyújtania. T orgyán az ilyen esetekben szokott valami egészen váratlant húzni. A módszerek tárháza kimeríthetetlen, egyes szakértők szerint akár még egy koalíciós szakítás is belefér. Nos, éppen ez az, amitől a Fideszben a leginkább tarthatnak. (a-a) LUZSKOV VILÁGHÁBORÚVAL FENYEGET Az időjárás tegnapra virradóra megkegyelmezett a jugoszlávoknak. A NATO az eddigiekhez képest jóval kevesebb célpontot bombázott. Ezzel szemben a szópárbaj gőzerővel tart. Clinton azt mondta: a NATO azzal a jugoszláv vezetéssel van konfliktusban, amely jogot formál magának arra, hogy embereket öljön csak azért, mert más nemzetiségűek. A moszkvai polgármester, Luzskov úgy véli, ha a nyugati katonai szövetség szárazföldi támadást indít, akkor nem zárható ki az sem, hogy kitör a harmadik világháború. Kasza József, Szabadka magyar nemzetiségű polgármestere pedig Göncz Árpádnak, Orbán Viktornak, a magyar Ország- gyűlésnek és Javier Solana NATO-főtitkárnak küldött levelében kifejtette: városa nem érdemelte meg a támadást, és a szövetség a népek évszázadokon át kialakított együttműködését bombázta/ Közben újabb békekötési kísérlet vallott kudarcot. A belgrádi kormány elutasította Kofi Annan ENSZ-főtitkár javaslatát, hogy nemzetközi katonai erőt is vonjanak be a visszatérő koszovói albánok biztonságának szavatolására. Az albán menekültáradat tovább folytatódik, s immár hivatalosan is megkezdődött a NATO „Szövetséges menedék” elnevezésű humanitárius segélyakciója. Ennek keretében 7300 katona segít a földönfutókká vált emberek ellátásában. S már van jugoszláv hadifogoly is: a 21 éves katonatisztet, akit az albán gerillák fogtak el, az amerikai hadsereg tartja fogságban Albániában. Milosevics telefonon tájékoztatta Kadhafi líbiai vezetőt az országa elleni támadásról. A jugoszláv elnök a NATO hadműveleteit „a Jugoszláviát alkotó valamennyi fél elleni agresz- sziónak" minősítette, s mint mondta: országában minden etnikai és vallási közösség teljes egyenlőséget élvez. Arra kérte Kadhafit, használja fel „a személyét övező általános tiszteletet és Líbiának a világban játszott jelentős szerepét" a válság megoldása érdekében. VR HÁBORÚS HÁTTÉR • VR HÁBORÚS HÁTTÉR • VR HÁBORÚS HÁTTÉR • VR HÁBORÚS HÁTTÉR • VR HÁBORÚS HÁTTÉR • VR HÁBORÚS HÁTTÉR • VR HÁBORÚS HÁTTÉR • VR HÁBORÚS HÁTTÉR Mit akar elérni a NATO? A szerb-koszovói békemegállapodás aláírását. 0 Koszovó státusának rendezését. @ Az etnikai tisztogatás megszüntetését. Q Békefenntartó NATO-katonák telepítését. 0 Milosevics megbuktatását. A katonák, a politikusok naponta elmagyarázzák a világ közvéleményének, hogy a NATO hol támadott, milyen célpontokat - laktanyát, fegyvereket, hidat, gyárat - semmisített meg. Az átlagpolgár kénytelen elhinni, hogy a katonai szövetség újabb sikereket ért el, ám a pusztításon kívül csak a százezrével menekülő, iszonyatos körülmények között élő embereket látja. A NATO azt ígéri, ha tovább folytatják az egyre intenzívebbé váló támadásokat, a jugoszláv vezetésnek előbb-utóbb le kell ülnie a tárgyalóasztalhoz, és végre béke lesz. A nagy kérdés: mikor? _______I____ ___ _____ A háború győztesei: O A nyugati hadiipar, mert állami megrendeléseket kap. ^ A NATO katonai ve” /élői, mert élesben kipróbálhatják legújabb fegyvereiket. A feketézők, mert a fellépő áruhiányból meg© gazdagodhatnak. O Milosevics, mert meg- ^ ■ szilárdította diktatórikus hatalmát. © A tömegtá- . jékoztatási W' eszközök, mert megnőtt a nézettségük, hallgatottságuk, olvasottságuk, így a bevételük. VR-ILLUSZTRÁCIÓ Az újjáépítésben majdan részt vevő országok. cegek, meri a háború befejezését követően megrendeléseket kapnak. A háború vesztesei: ffc A jugoszláviai lakosság, mert ^ veszélybe került életük, vágyó- ^ nuk, munkájuk; a koszovói albán kisebbség pedig különösen, hiszen elűzték hazájukból, földönfutókká tették őket. A jugoszláviai demokrácia, mert gyakorlatilag megszűnt az ellenzék. © A jugoszláviai nemzetgazdaság, mert több száz milliárd dolláros kárt szenved el az ország O A NATO, valamint a tagországok politikai vezetői, mert nem érték el diplomáiddal céljukat, a békemegállapodás aláírását. © A Jugoszláviával szomszédos országok, mert megnehezedik a kereskedelmük, csökken a turizmusuk, veszélyes övezetté váltak. © Oroszország, mert nem tudta megakadályozni a háborút, presztízsveszteséget szenvedett. Mladics Koszovóban öldököl A nemzetközileg körözött volt tábornok, Ratko Mladics ma Koszovóban irányítja szabadcsapatait, amelyek továbbra is öldökölnek és rabolnak. Legutóbb a brit védelmi miniszter, Robertson mondta: „Nem csoda, hogy az efféle brutális gyilkosok elől ennyi ember menekül.” Mladics - akinek a lánya apja szolgálati fegyverével lőtte magát agyon - azért az 1995-ös srebrenicai mészárlásért is felelős, melynek során két nap alatt 800 boszniai férfit gyilkoltak le. A mostani háború előtt Boszniában bujkált. A szárazföldi támadás sem hozná el a békét? Egyre több nyugati elemző - például Brzezinskl, Carter egykori amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója - vallja, hogy a NATO az eddigi légitámadásokkal nem érte el a célját, ezért mielőbb be kell vetni a szárazföldi haderőket. Márpedig Magyarország is szóba kerülhetne a támadás kiindulópontjaként. N agy László, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem docense nem ért egyet ezekkel a megállapításokkal. A nyugalmazott ezredes szerint az eddigi légicsapások nem törték meg Milosevicsékat, de a katonai szakértők nem is számítottak gyors sikerre. A további intenzív csapások azonban előbb-utóbb térdre kényszeríthetik a belgrádi vezetést. Ám - állítja Nagy László - a szárazföldi csapatok harcba küldése nem sokat segítene a helyzeten. Koszovó elfoglalásához ugyanis 100-200 ezer ember és hatalmas haditechnikai apparátus kellene, amelynek felvonulásához időre volna szükség. Ha be is tudnák venni a tartományt, az még mindig nem hozná el a békét. E gyébként pedig a jugoszláv katonai vezetők alig várják, hogy meginduljon a támadás, hiszen sokkal nagyobb hatékonysággal vehetnék fel a küzdelmet, mint most, a légitámadások során, és súlyos veszteségeket okozhatnának a NATO-nak. A z ezredes szerint Magyar- országról vagy Horvátország északi részéről csak abban az esetben lenne indokolt szárazföldi erőkkel támadni - a sík terep ugyanis megkönnyítené az előrenyomulást -, ha Belgrád elfoglalása lenne cél. Márpedig a szerb nép ellen nem akar a katonai szövetség barikádháborút folytatni.
