Új Dunántúli Napló, 1999. április (10. évfolyam, 90-118. szám)

1999-04-15 / 103. szám

1999. április 15., csütörtök Jogszabály-ismertetés Dünántúli Napló 9 Jog-Forrás Védendő adatok. Az 56/1999. (IV. 2.) Korm. rendelete a nemzetközi szerződés alapján átvett, vagy nemzetközi kötelezett­ségvállalás alapján készült minősített, valamint a korlá­tozottan megismerhető adat védelmének eljárási szabá­lyait tartalmazza. Járvány miatti kártala­nítás. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 33/1999. (IV. 2.) FVM ren­delete a járványügyi intéz­kedés estén járó kártalanítás új felső határait szabja meg állatfajonként. A rendeletet visszamenőleg február 26- tól kell alkalmazni. Módosított képzési jegy­zék. Az oktatási miniszter 16/1999. (IV. 2.) OM rende­lete az Országos Képzési jegyzékről szóló 7/1993. (XII. 30.) MüM rendeletet módosítja. A rendelet mel­lékleteként szereplő jegyzék 25 oldal terjedelmű a Ma­gyar Közlöny ez évi 28. számában. A képzési kör az ABC-eladótól a zsinórfona- tolóig terjed. Hivatalos jogszabály- gyűjtemény. A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelenteti a Törvények és rendeletek hivatalos gyűj­teménye, 1998 hatkötetes jogszabálygyűjteményt. Hajózási szabályzat. Megjelent a 144 oldal terje­delmű Hajózási szabályzat című kiadvány. A víziköz­lekedés rendjéről, a hajózási képesítésekről, a víziközle­kedés rendőrhatósági igaz­gatásáról, hajózásról, a ki­kötők használatának rendjé­ről, valamint a hajózási ha­tósági eljárások díjairól szóló jogszabályokat tar­talmazza. A kéziratot már­cius 1-jén zárták le. HaszonáHatok tartása. A földművelésügyi és vidék- fejlesztési miniszter 32/1999. (DL 31.) FVM ren­delete a mezőgazdasági ha­szonállatok tartásának állat- védelmi szabályait írja elő minden állattartással foglal­kozó számára az EU-nor- mákkal szinkronban. A ren­delet április l-jétől hatályos. Területek, ahol a víz lehet az úr A kormány 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelete a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyez­tetett területek használatáról és hasznosításáról szól. A károk megelőzését is szolgáló rendelet június 1-jén lép hatályba. A vízgazdálkodási szakfelada­tok ellátói a meder megközelí­tésére parti sávot használhat­nak. A parti sáv szélessége: a Duna, a Tisza, a Dráva, a Kőrö­sök és a Bodrog mentén a part­éltől - partvonaltól - számított 10 méterig; az egyéb vízfolyá­sok mentén 6 méterig; a holt­ágak partvonalától, valamint a közcélú vízilétesítmények med­rétől számított legfeljebb 3-3 méterig terjed; a természetes tavak esetén általában 3 méte­rig terjedő parti területet érint. A parti sávot is magába fog­laló parti ingatlan a vízügyi szakfeladatok közérdekű ellátá­sára figyelemmel használható, hasznosítható. Külterületen a parti sávban általában csak gyepgazdálkodás folytatható. Tilos az olyan növényzet (pl. fák) ültetése, továbbá az olyan tevékenység, amely a szakfel­adatok ellátását akadályozza. Ha ilyen veszély nincs, a parti sávban szántó, vagy egyéb mű­velési ágnak megfelelő haszno­sítás is engedélyezhető. A parti sávban épületet, építményt csak kivételesen lehet elhelyezni. A szakfeladatok ellátásához kapcsolódó jog gyakorlásáért külön kártalanítás nem jár. Az akadályoztatás, korlátozás mér­tékének megfelelő kártalanítás a szakfeladatokkal okozati ösz- szefüggésben, azokkal arányos mértékben állapítható meg. A parti sávban lévő építmé­nyek és növényzet eltávolításá­ért a tulajdonost (használót) a kisajátítási kártalanításra vo­natkozó szabályok szerint illeti meg a térítés, illetve kártalaní­tás. Az építmények, illetve a növényzet eltávolításáért a ren­delet hatálybalépését megelőző létesítés, illetve telepítés esetén csak akkor illeti meg kártalaní­tás, ha a parti sávot magában foglaló terület beépítése, bete­lepítése a beépítés időpontjában nem volt jogellenes. A vízfolyások mentén az építmények és a növényzet el­távolításáért csak akkor jár kár­talanítás, ha a terület beépítése, illetőleg betelepítése jogsze­rűen a rendelet hatálybalépése előtt történt. A folyók hullámterét csak jogszabályban meghatározott módon szabad használni (hasz­nosítani). A hullámtér rendelte­tése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése. A hullám­téri ingatlanok tulajdonosai (használói) a hullámtéren me­zőgazdasági művelést, erdő- gazdálkodást, vagy bármely más tevékenységet kizárólag saját kockázatukra, a környe­zetvédelmi, természetvédelmi előírások betartásával és az ár­vizek levezetésének akadályo­zása nélkül folytathatnak. A hullámtéren csak a meder használatával, a folyó, a vízfo­lyás fenntartásával közvetlenül összefüggő megfigyelő, jelző állomást, a hullámtér használa­tával összefüggő vízilétesít­ményt, továbbá kikötői, rév- és kompátkelőhelyi, vízirendé­szeti épületet, építményt szabad elhelyezni. Közösségi, vízi­sport és sporthorgászati épít­mények a hullámtéren csak he­lyi építési szabályzat, szabályo­zási terv alapján helyezhetők el. A hullámtér hasznosításának korlátozásáért és a mederből a hullámtérbe kilépő vizek által okozott károkért - ideértve a nyári gátak feladásával össze­függő kárt is - kártalanítás csak akkor igényelhető, ha a hullám­tér hasznosítása, beépítése, be­telepítése, a létesítéskor hatá­lyos jogi szabályozás szerint nem volt jogellenes, illetve a kártalanítást jogszabály nem korlátozta, vagy nem zárta ki. A gyakori vagy tartós elönté­sek miatt szántó művelésre nem alkalmas területeken külterjes erdő- és gyepgazdálkodás foly­tatható. Az árvízvédelmi töltések mentesített oldalán lévő, fel­színre törő fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett terü­leteken építmény elhelyezésé­nek engedélyezése csak a víz­ügyi szakhatóság állásfoglalása alapján történhet. Ilyen területre az építési tila­lom is kimondható. A mező- gazdasági használatot, haszno­sítást a tulajdonos (használó) a saját felelősségére (kockáza­tára) végezhet. A terület adott­ságaiból eredő esetleges káro­kért kártalanítás nem jár. Az előbbiekkel azonos sza­bályok érvényesek a vízjárta te­rületekre is, amelyekre az idő­szakos elöntés jellemző. Ilye­nek tipikusan a folyók árterei, a dombvidéki patakok, a völgyek és egyéb vízmosások által érin­tett területek. Vízparti fogalmak Partvonal: a meder és a part találkozási vonala Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az árvédelmi töltés (fal) közötti terület Parti sáv: a vizek partvonala és közcélú vízilétesítmények mentén húzódó területsáv a szakfeladatok ellátásához Védősáv: (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mentén annak láb vonalától számított, 10 méter széles terület; Nyári gát: a hullámtéren épült, a fővédvonalnál és a mértékadó árvízszintnél alacsonyabb töltés, amely ezért a gyakoribb árvíz ellen véd Vízjárta területek: időszakosan elöntött, vagy vízzel telített talajú területek. Holtág (holtmeder): olyan meder (mederszakasz), amely a természetes vízszállításban nem vesz részt A hullámtér beépítése kockázatos fotó: w. t. Diákigazolvány-rend Az oktatási miniszter 15/1999. (III. 24.) OM rende­lete a diákigazolványok elő­állításának, kiadásának rendjéről szól. A miniszteri jogszabály töb­bek között kimondja, hogy a rendelet - kihirdetésével meg­történt - hatálybalépése után igényelt állandó közoktatási igazolvány térítési díja 280 forint. Az állandó felsőokta­tási diákigazolványé pedig 1180 forint. A rendelet hatálybalépése után igényelt ideiglenes mű­anyag kártya térítési díja azo­nos az állandó közoktatási diákigazolvány térítési díjá­val. A személyi lap térítési díja az állandó közoktatási diákigazolvány térítési díjá­nak 25 százaléka. A tanuló, illetve a hallgató állandó diákigazolvány esetén a térítési díj 100 százalékát, ideiglenes műanyag kártya esetén a térítési díj 25 száza­lékát, személyi lap esetén a térítési díj 100 százalékát kö­teles megfizetni a kiadó in­tézménynek. Természetesen az okmány kiadásakor és a kiadónál szabályozott módon. Az ideiglenes műanyag kártya elvesztése esetén az újabb ideiglenes diákigazol­vány kiadásakor a tanuló, il­letve a hallgató a térítési díj 100 százalékát fizeti meg a kiadó intézménynek. Az 1999. március 1. előtt a kibocsátó és a kezelő külön megállapodása alapján a kia­dónak átadott ideiglenes diák- igazolványokra az előbbi ren­delkezések nem vonatkoznak. A kiadó intézmény az új diákigazolvány és az ideigle­nes diákigazolvány kiadása­kor legfeljebb a közoktatási diákigazolvány térítési díja 50 százalékának megfelelő ösz- szegű eljárási díjat számolhat fel a kiadás költségeként. Jogi tanácsadó L. T. kérdése: van-e lehető­sége a bérlőtársa lakásbér­leti jogviszonyának meg- szüntetésésére? A jogszabályi előírások ér­telmében a bérlőtárs és a társ­bérlő a bíróságtól kérheti a lakásban lakó másik bérlőtárs, illetőleg a társbérlő lakásbér­leti jogviszonyának megszün­tetését, ha az, illetőleg a vele együttlakó személy a/ a lakással kapcsolatos közös költségek őt terhelő ré­szét nem fizeti meg; b/ a közös használatú he­lyiségeket szándékosan ron­gálja, beszennyezi, vagy a tisztántartásukra vonatkozó rendelkezéseket megszegi; c/ a lakásban lakó szemé­lyek nyugalmát zavarja, vagy velük szemben az együttélés követelményeit durván sértő, botrányos magatartást tanúsít; d/ a lakásrészbe a törvény tiltó rendelkezése ellenére más személyt befogad. A fentebb ismertetetteket házastársak és volt házastár­sak esetében akkor lehet al­kalmazni, ha a lakásbérleti jogviszonyukat a házasság felbontását, illetőleg a házas­sági életközösség megszűné­sét követően bírósági eljárás nélkül megállapodással ren­dezték, vagy azt a bíróság kö­zöttük szabályozta. A kereset megindítása előtt a bérlőtársat (társbérlőt) fel kell hívni a költség megfize­tésére, illetve a kifogásolt magatartás megszüntetésére. Nincs szükség előzetes fel­szólításra, ha a magatartás olyan súlyos, hogy a sérelmet szenvedett féltől a bérlőtársi (társbérleti) jogviszony to­vábbi fenntartása nem várható el. Ha a felszólítás eredmény­telen volt, a keresetet, a felhí­vásban a költség megfizeté­sére megszabott határidő el­teltétől, illetőleg a sérelmes magatartás folytatásától, vagy megismétlődésétől, ha pedig a felszólításra nincs szükség, a tudomásra jutástól számított harminc nap alatt kell megin­dítani. E határidő elmulasz­tása jogvesztéssel jár. Ha valamelyik bérlőtárs a lakást a visszatérés szándéka nélkül hagyta el, a bíróság - a visszamaradt bérlőtárs kérel­mére - az eltávozott bérlőtárs bérlőtársi jogviszonyát meg­szüntetheti. S. A. Két esztendő plusz A Munka Törvénykönyvének változásával 10 év helyett a gyermek 12 éves koráig illeti meg a munkavállalót az a ked­vezmény, hogy a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetésnélküli szabadság első évére is megilleti a szabadság. 12 évre emelkedett a korhatár abban is, hogy a gyermek be­tegsége esetén az otthoni ápolás érdekében a betegség tartamára fizetésnélküli szabadságot köteles engedélyezni a munkáltató. A légi személyszállítás megújult normái A Kormány 25/1999. (II. 12.) Korm. rendelete a légi személyszállítás szabályait állapítja meg. A rendelet - amelynek főbb pontjait ismertetjük - 1999. május 1-jén lép hatályba. Többek között kimondja, hogy a menetjegy elvesztése, szabálytalan, sérült volta a légi személyszállítási szerző­dés érvényességét - önmagában - nem érinti. Az utas a légi személyszállítás útirányát megvá­laszthatja, és útmegszakításokat köthet ki. Ha a menetjegy kiadásáig ilyen kívánságot nem nyil­vánít, az útirányt a légitársaság választja meg. Az utas poggyásza nem tartalmazhat annak nem minősülő, valamint olyan tárgyat (anyagot), amely mások életét, vagyonát vagy a repülés biz­tonságát veszélyezteti. A légitársaság az utast felszólíthatja, hogy a poggyászából a szállításból kizárt tárgyat távolítsa el. Az utas köteles a fel­adott és kézipoggyászt úgy csomagolni, hogy azt a csomagolás megóvja, a poggyász mások sze­mélyét, vagyonát ne veszélyeztesse, azokban kárt ne tegyen. Ellenkező esetben a poggyász szállítását a légitársaság megtagadhatja. A légitársaság a tőle át nem vett, feladott poggyászt, a légijárművön maradt kézipoggyászt és személyes használati tárgyat - a gyorsan romló dolog kivételével - legfeljebb 60 napig kö­teles megőrizni. A légitársaság a légiközlekedéssel össze­függő elháríthatatlan ok esetében: az utast más osztályon vagy járaton szállíthatja; maga helyett más légitársaságot állíthat ki; a menetjegyen vagy menetrendben feltüntetett útvonalat meg­változtathatja, közbenső leszállóhelyet kihagy­hatja, illetve közbenső leszállóhelyet iktathat be; a menetjegyen vagy menetrendben feltüntetett indulási és érkezési időpontokat megváltoztat­hatja. Ilyenkor többletköltséget nem számít fel, a visszajáró viteldíj-különbözetet kifizeti. Az utas viszont a légi személyszállítási szerződéstől ilyen esetekben azonnali hatállyal elállhat. II A légitársaság a jelentős (5 órát meghaladó) késés esetén a légi személyszállítási akadály el­hárulásáig - legkésőbb az akadály bekövetkezé­sétől számított 24 óráig - díjmentesen köteles az utas élelmezéséről; a késés miatt indokolt üzene­teinek továbbításáról: s ha kell, az elszállásolásá­ról és oda eljutásáról gondoskodni. A légitársaságnál a légiközlekedéssel össze­függő elháríthatatlan ok miatti szállítási akadály esetén az utas jogosult a légitársaság költségére a rendeltetési helyre utazni, akár nem légi úton is. A légitársaság a légi személyszállítási szer­ződéstől - a viteldíj visszatérítésével - azonnali hatállyal elállhat, ha az utas betegsége, vagy testi állapota miatt saját magára vagy a légijármű fe­délzetén tartózkodó személyekre veszélyes lehet, továbbá szállításához a légitársaság olyan külön­leges támogatására lenne szükség, amelyet a légi- társaság nem, vagy csak aránytalanul magas rá­fordítással tudna megadni; a menetjegyen feltün­tetett vagy az üzletszabályzatban meghatározott megjelenési időpontban a repülőtéren utazásra nem jelentkezik; a beszállásra való felhívásig a határ átlépésére nem kap hatósági engedélyt; ki­zárása a légi személyszállításból biztonsági, rendfenntartási, illetve a szállítás során érintett állam előírásai megsértésének elkerüléséhez szükséges; az útját előzetes kikötés nélkül meg­szakítja, vagy egyéb, az utazással kapcsolatos be­jelentési, tájékoztatási, visszaigazolási, kötele­zettségének nem tesz eleget; a repülőtéran vagy a légijármű fedélzetén olyan magatartást tanúsít, amely a repülés biztonságát vagy az utasok nyu­galmát veszélyezteti; megtagadja, illetve nem hajlandó alávetni magát és kézipoggyászát a biz­tonsági ellenőrzésnek. 1 Dunai Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom