Új Dunántúli Napló, 1999. április (10. évfolyam, 90-118. szám)
1999-04-02 / 91. szám
1999. április 2., péntek Háttér - Riport Dunántúli Napló 7 „Színházamban középen az ember áll” Beszélgetés Balikó Tamással, a Pécsi Nemzeti Színház direktorával Éppen egy sikeres premier utáni szombat délelőttiül, a színház világnapján ültem le a Pécsi Nemzeti Színház direktori szobájának foteljébe. Feltételezem, hogy ilyenkor könnyebb a lélek. Egyik kollégája éppen néhány perce gratulált főnökének az előző estéhez, aki a jó szót természetesen örömteli mosollyal fogadta. Manapság az életünkben oly kevés a maradéktalanul boldog pillanat. De ez az volt, mert feltételeztem, hogy az a közel két évtizedes színházi múlt, ami Balikó Tamás mögött van, e gratulációt értékén tudja kezelni. Balikó Tamás színiigazgató, színész és rendező, tehát funkciókat halmoz. Meglehetősen kívülállóként - azért a színházért rajongó emberként - feltételezem, hogy e funkcióhalmozás alkatából ered. Hiszen erős, nagydarab, csupa tűz és csupa szív ember, akiből a teljesség akarása árad. Nyughatatlan lélek. Aki első blikkre akaija megítélni, azt mondaná, vele vigyázni kell, mert bármelyik pillanatban robbanhat. Nem biztos, hogy a párhuzam jó, de a Bessenyei Ferenc eljátszotta Dúvad szerepét ma rá osztanám.- Talán nem lesz sértő az olvasó számára a tegező nexus; kettőnk ismeretsége régről fakad. Kérdésem is a pécsiséged- hez kötődik: mit jelent számodra ez a vidék, a gyerekkor?- A múlt fantasztikusan szép emlékek tárháza. Ott laktunk a Dischka Győző utcai evangélikus parókián, hatalmas házban, óriási kerttel. Szeretett szüleim négy gyermeket neveltek, s én voltam a legújabb, a dédelgetett. Mit lehetne még ehhez hozzátenni? Az édesanyám teremtette légkörben szinte minden napunk csoda volt. Elvileg sohasem dolgozott - hiszen ahogy mondani szoktuk, csak a háztartást vezette -, s mi a szoknyája szélében kapaszkodva eszméltünk a világra. Áradó biztonságában, sugárzó jókedvében, szeretetében. Ő az ünnepek és hétköznapok minden percében óriási szeretet- tömeg volt. Családfő édesapám elfoglalt emberként hagyta a gyermeknevelés nyűgeit, ő inkább tekintélyével patriarchátust teremtett. S utólag döbbentem rá; anyu halála után apám olyan lett, mint egy zászló, rúd nélkül.- Bátyád és két nővéred az egészségügyben dolgozik, ismert emberek. Érdekelne engem, hogyan fogadták szüleid pályaválasztásodat, a döntést, hogy színész leszel.- Nagyon kétkedve. Apámnak akadtak fenntartásai. Sokáig nem örvendett, nem tudta átlátni, hogy merre fordul az életem. Még akkor sem érezte igazán ezt, amikor már idekerültem, diplomával a kezemben, kezdő színésznek, ő is az emberekkel való kapcsolatban éli az életét, de egészen más formában. A lelkésznek sokkal közvetlenebb az emberekkel való kapcsolata, némi blaszfémiával mondva sokkal egyszerűbb, tisztábban átlátható, mint a színészé. Ugyanakkor persze nagyon féltett az életformától, a közhelyektől is.- Akadt mitől féltenie ?- Volt is meg van is. De ha a kezdetekre gondolsz, nem tagadom, éltem az életet, faltam a nőket. Ugyanakkor égett bennem a vágy a család után, keresve azt a konszolidált, polgári létet is, amelyben felnőttem, és amely meghatározó példa volt. És akkor jött Hegyi Barbara, az a nő, akit megláttam és azonnal tudtam: tőle akarok gyereket, vele szeretném leélni az életem.-Ami meglehetősen rohanó. Égeted magad.-Muszáj. Ha megkérded tőlem, hogy hol az otthonom, azt mondom, útközben az autóban. Hiszen Pécsett töltöm a legtöbb időt, miközben Pesten van a lakásom, ott él feleségem és kislányom Rozi, a csöppség. A legkisebb Balikó. őrült szép gyerek. Számomra mindenkinél többet ér, s bár a két dolog nem összehasonlítható, ő tölti be lelkemben azt az űrt, ami tíz évvel ezelőtt édesanyám halálakor keletkezett. Ha tehetem, akár éjjel is beülök az autóba, és rohanok hozzá, ölelem, falom, égbe emelem. Most is vágyom; legalább egy órát, egy percet látni, érezni.- Hallottam, hogy Arthur Millerből doktorálsz.- Először fordul elő Magyarországon, hogy ilyen, művészeti szakágban a PhD-hez hasonló nagydoktori képzés kezdődött, s nekem ebben kell helytállnom szakdolgozatvédéssel, nyelvvizsgával, opponensekkel.-Meglehetősen furcsa lesz: színházrendező doktor.- Egyetértek: még furcsa. De megtaláltam Millert, aki az én elmúlt húsz évemet meghatározta. S némi kutatás, színház- történeti vizsgálódás során sok olyan dolgot meglel az ember, amiből a mai színházi világ, benne a magyar színház kiköBalikó Tamás rendezésében most a Hollywoodi meséket láthatja a pécsi közönség vetkeztethető. És sok minden egyéb is, persze.-Millernél maradva: a sikert áhí'tó kisember, a kényszervállalkozó tragédiáját megfogalmazó „Az ügynök halála ” időszak például most ért ide hozzánk.-Jól látod. Ezért nyúltam érte.- Ha már itt tartunk, kézenfekvő, hogy megkérdezzem, milyen színházról álmodsz? A közönségszínház bevételt hoz, de a kritika nem figyel oda, a művész-színház viszont könnyen csődhelyzetet teremt.-Létező a gond, de azért ennyire sarkítva nem jelenik meg. Mind a gondolataimban, mind az elmúlt hét év gyakorlatában hagyományt követek. Népszínházát csinálok, ami azt jelenti elsősorban, hogy a legkülönbözőbb műfajokban kell évadról évadra megjelennünk. Éppen ezért olyan darabokat kell választani, ami a művészi megjelenítés lehetőségét biztosítja, ugyanakkor a közönséget is behozza. A társulatot - a rendezőt, díszlettervezőt, színészeket - pedig az minősíti, ahogy az előadás létrejött. Az olyan színházban nem igazán hiszek, amelyik középpontjában mondjuk egy sajátos filozófia, politikai doktrína vagy a polgárok megbotránkoztatása áll. Az én színházam közepében mindig egy ember áll, akit akár ki is nevethetünk vagy megsirathatunk. A feladatunk az, hogy történeteket meséljünk el. Engem minden olyan beszélgetés fáraszt, aminek a mélyén nem húzódik valamiféle szenvedély, elcsüggeszt minden olyan kulturális tevékenység, melyben nem lelhető fel a humánum. Ez nem azt jelenti, hogy valamiféle önjelölt küldetéstudattal nézem a világot, csupán annyit, hogy a hülyés- kedést megvetem.- Meglehetősen nehéz út művészi értékeket is képviselni, közönséget is üstökön fogni, ugyanakkor aktualizálni is a témát.-Jól érzed. S az utóbbi a legnehezebb. Hiszen a délszláv háború kapcsán nem kell azonnal egy aktuális, harcias darabot keresni, miközben, ugye, tagadhatatlan, hogy az életünkbe, mindennapjainkba beköltözött a bombázások híre, a fenyegetettség érzése, a szorongás. De hogy miként lehet egy színielőadásban fonál, egy olyan gondolat, ami felmerülhet a nézőben, az a művészet dolga, tudva, hogy a kapukon kint felejteni nem lehet.- Félve merem föltenni a kérdést, de a sok-sok vendégművész érkezése okán kikívánkozik belőlem: jó a pécsi társulat?- Természetesen jó. Bárhol megállnák - megállják - a helyüket. A kérdés abból a szempontból fontos, hogy megválaszoljam: szükségesnek tartom időnként a vendégművészek meghívását. Jó ez a prózai társulatnak is, hiszen nagyon kicsi, alig húsz emberből áll, és jótékony hatású az érkező művésznek is, nem beszélve a közönségről. Arra azért vigyázok, nehogy pesti nevek üljenek a nyakunkra. Másrészt ha körülnézel látod, hogy a tár- sulatosdi bomlóban, megszűnőben van, fogalmam sincs lassan arról, hogy ki, hol szerződött, hogy közalkalmazott-e avagy bt.-t működtet. Nyitott és átjárható a színház, jár benne a friss levegő.- Hobbid?- A tenisz és a lovaglás; mindkettő szenvedély szinten. Van két lovam kint a Takácstanyán, s talán lesz egy harmadik is, hiszen az öreget befedeztettük.- Feltételezem, hogy Barbara is imádja a szép lovakat?- Igen, de egyelőre meglehetős távolságból és szorongással tekint rájuk. A Gesztenye névre hallgató kétéves csikót Barbarának nevelem, s már látnivaló, hogy nyugodt vérű kanca lesz belőle.- Hogy érzed magad ma, 1999-ben?- Legyünk már túl ezen a huszadik századon. Még akkor is azt mondom, ha kimaradtam a javából, hiszen 1958-ban születtem. Hozott annyi mocskot és aljasságot világméretekben, hogy könnyen felejthető lesz, ezért várom, legyen már belőle történelem.- Milyen terveket dédelgetsz?- Ez az ezredvégvárás pillanata akarva-akaratlanul beköltözött a színházi terveinkbe is. Hiszen akad valami misztikuma, ami a darabok választását meghatározza. Nem direkt módon, inkább tematikusán.- Például?- Grandiózus témákat választottunk. Mondok három műfajt és három darabot. Operett a Viktória, opera a Carmen, a musical pedig a Jézus Krisztus szupersztár. Túlnőnek egy- egy bemutató keretein.-A Jézus Krisztus szupersztár befér a pécsi színpadra?- Remélem.- Milyen lesz?- Újra fordíttatom. És persze én biblikus képeket és nem uzi- géppisztolyos római katonákat szeretnék látni a színpadon. Azt a gondolatot tükrözve, amint egy sovány, beesett arcú zsidó ember az óriási jeruzsálemi zsinagóga tövében kimondja, hogy én ezt a templomot lerombolom, és három nap alatt felépítem, ő persze ezt jelképes beszéddel értette: az ember lelkében van a templom, s az istennel való közösség mindennapos. A zseniális darabnak a fő mondanivalója ez. A fő díszlet a zsinagóga. A színészek öltözete hasonlítson Tiziano képeihez, s az előadás végére, a Golgotára, le kellene omlani a falaknak - ehhez kell egy fantasztikus díszlettervezői lelemény -, és az üres, kopasz térben kell megjelennie a halálnak. Olyan tartalmat és látványt teremteni, ami a krisztusi értelembe vett egyházat - és nem a szektákat - jelképezi az ezredvégen. — Talán illetlen egy evangélikus lelkész fiától megkérdezni: számodra mennyire jelenik meg az egyház, a vallás, az Isten?- Nem vallásos, hanem hívő vagyok. Személyiségem legintimebb része, legbensőbb magánügyem a hit. Mélyebb, mint a gyász vagy a szeretet. Erőforrás. De szégyellek róla beszélni, mert oly sokan teszik. Hogy jobban értsd, egy példát mondok. „Van Isten?” - kérdezi Vászka, Gorkij Éjjeli menedékhelyében. „Ha hiszel benne, akkor van, ha nem hiszel, akkor nincs” - hangzik a válasz.- Magánéleted?-Rajongva szeretem a családom, de nagyon nehéz életet élünk Barbarával. Budapest és Pécs között, állandó száguldásban. Nem is tudom, hogy hosz- szú ideig tartható-e? Fogalmam sincs, hogy mi a megoldás erre. Ők jönnek ide, én megyek utánuk? Egyelőre elhessegetem magamtól ezt a kérdést, hiszen nem tudom megválaszolni.-Lehet, téged, a csupa erő, nagydarab embert csöpp Rozi lányod fog legyőzni?- Már legyőzött. Kozma Ferenc BMW, Rover, Land Rover: figyelemreméltó újdonságok A három piacra készült 316i népszerűvé vált a magyar piacon A BMW 316i három piacra készül A pécsi Schneider és Soós Kft., a BMW, Rover és Land Rover típusú gépkocsik regionális márka- kereskedésének és szervizének vezetője több érdekes újdonságról számolt be. Schneider János elmondta, hogy az év eleje óta értékesített BMW 316i-t a hazai piacon kívül csupán Görögországban és Portugáliában értékesítik, nagy sikert aratott a vevők körében. Az ok nyilvánvaló: az 1596 köbcentiméteres 105 lóerős, 4200-as fordulaton 150 Nm-t leadó motorral szerelt változat ára 6 millió forint alatt van, de az alapfelszereltsége ugyanolyan, mint az erősebb motorral szerelt társaié. Szériatartozék például a hat légzsák, a CBC-vel házasított blokkolásgátló, a kipörgésgátló, rádiós-magnó hat hangszóróval... Ugyancsak a BMW újdonsága az 530d, a müncheni gyár újgenerációs dízel motorjának a tagja. (Érdemes megemlíteni, hogy a BMW dízelprogramjának fejlesztési vezetője a magyar származású Anisics Ferenc, akit a dízelmotorok atyjának is neveznek.) Ennek a kategóriájában egyedülálló, 2926 köbcentiméteres 184 lóerős erőforrásnak az átlagfogyasztása mindössze 7,2 liter. Mint ismeretes, az angol Rover autógyár 1994-ben a BMW tulajdonába került. Az első új Rover modell, az R 75-ös a nyár elején jelenik meg a hazai piacon. Nagy várakozás előzi meg az 1.8, 2.0, és 2.5 literes benzines és 2.0 literes dízel motorral gyártott, a középkategória felső osztályába szánt 4 ajtós autók érkezését, amelyek egyesítik magukban az angol tradíciót és a német precizitást. A Schneider és Soós Kft. a pécsi márkakereskedésben májusban mutatja be a Rover 75-öst. A Land Rover Defender, a világ egyik legnépszerűbb, embert és gépet próbáló expedíciók terepjárója új dízelmotort kapott. A 300 Tdi 25-30 százalékkal takarékosabb, mint a közvetett befecskendezésű motorok, s csökkentették a károsanyag kibocsátását is. Az eredmény: az eddigieknél gazdaságosabb és erőteljesebb jármű, amely kategóriájában utolérhetetlenné teszi a Defended. A tavaly megjelent Land Rover Freelanded, amely teljesen új koncepciót képviselve a kicsi és közepes szabadidő autó piacra készül, rövidesen már három ajtós változatban, kisteherautóként is kínálja a Schneider és Soós Kft. Az 1998-as év dealere Schneider & Soós Autó Kft. 7630 Pécs, Buzsáki út 1 -3. Telefon: (72) 539-000 Fax: (72) 539-001 O ~o oo (hirdetés)
