Új Dunántúli Napló, 1999. április (10. évfolyam, 90-118. szám)
1999-04-10 / 98. szám
1999. április 10., szombat Kultúra - Művelődés Dunántúli Napló 11 Költészet napja — 1999 Akivel csoda nem történik Reményeink szerint a június 3-án kezdődő Ünnepi Könyvhéten a Véménden élő Makay Ida újabb verseivel is találkozhat az olvasó. Egy, esetleg két új kötete is a könyvpiacra kerülhet.- A Pannónia Könyvek szándéka az volt, hogy a költészet napjára jelenik meg a kötete.- Az se biztos, hogy a könyvhétre készen lesz. A Pannónia Könyvkaidónál lévő ver- séSkötetnek „Szigetlakó” lenne a címe. A Jelenkor Kiadónál is van egy válogatás „Se fény, se kegyelem” címmel - kiadása itt is pályázati pénztől függ. A könyvek megjelenésében már csak akkor lehet hinni, ha ott van a standon, ott van az ember kezében.- Mindig ilyen pesszimista?- Nem szeretem a rózsaszínt, mert ha megkaparjuk, mindig kijön alóla a fekete. Ismerem magam annyira, hogy tudjam, csoda nem történik velem. Volt idő, amikor 10-15 évet is vártam, és Lengyel Balázs szavának súlya kellett ahhoz, hogy ismét kötetem legyen. Eddig hét jelent meg - nem nagy szám.- Hogy emlékszik az elsőre ?-Volt férjem, Mihalik Zoltán nagyon jó kritikus volt, nem régen halt meg szegény. Majd amikor Csorba Győzőhöz vittem a verseket, Csorba is kíméletlenül sorolta a kifogásait: elmondta hol „dagályos”, „közhelyes”, miben utánérzé- ses, és kimondta a szentenciát: egyszerűsíteni kell. Akkor még nem sok fogalmam volt arról, hogy ez lesz az egyik legnehezebb feladat. A Galambosi Lászlóval, Bertók Lászlóval közös kötetben az „Asszonyvallomás” című ciklussal jelentem meg először.- Talán nem véletlen a lelki találkozás Juhász Gyulával, akinek a szelídségét egy irodalomtörténészünk „fekete bársony”-nak nevezte, és nem véletlen Pilinszky nevének felbukkanása sem.- Megfogott ugyan Juhász Gyula szelídsége, de a „találkozás” egészen véletlen. Ez volt meg Gyönkön a könyvtárban, ahogy Pilinszky-kötetet is találtam. Pilinszky János költészete sokkal szikárabb világ, ő önmagával is kíméletlen. Hozzá belső rokonság is fűz, ha nem is mérhetem hozzá magam. Kál- noky Lászlóhoz, és különösen Székely Magdához vagyok még nagyon közel. Aki verset ír, másoktól is tanul. Ez természetes.- És honnan a formának ez a lakonikus fegyelme ?- A vershez nálam hozzátartozik a rím, a ritmus és így tovább. Bár van néhány prózaversem is. Én inkább tájesszéknek nevezem őket.- Egy kritikusa szerint „ ismeri ugyan a lélek vulkanikus rezgéseit, de már csak a megkövesedett, egymásba gyúródott rétegeket tárja elénk". A halál, a magány témaköreit járva a jó- vagy rosszkedve segíti az írásban ?- Inkább valami eufórikus állapothoz hasonlítanám azt, ami a versírásban segít. Ihlet lenne? Bár ma azt illik mondani, hogy ihlet nincs. Ez az állapot azért nem olyan gyakran látogat meg. Az idézet Baán Tibor tehetséges kritikustól való. Nagyon szépen ír rólam. De a kritikusok esetében sokszor előfordul az is, hogy a költők lelkét elemzik, ahelyett, hogy a „A vers feladata az, hogy megszülessen” fotó:T.L. verséről mondanának véleményt. Egyszer azt találtam mondani egy esten, hogy a költészetnek semmilyen feladata nincs. A versé is csak annyi, hogy megszülessen. Legyen. Tudja, kik olvasnak manapság verset? Talán csak maguk a költők és néhány dilettáns. Vannak persze, kivételek is, de arisztokratikus műfaj. Talán nem is baj, hogy ez így van. Hiszen a költészet nem szószékre való, hogy üres szlogeneket gyártsanak belőle. B. R. Az apró dolgok segíthetnek élni Az 1980-as „Fél korsó hiány” című kötetben az ironikus líra „fiatal” képviselői közt találjuk Meliorisz Béla nevét, 1985-ben „Ma sem jön senki” címmel kerül a standokra első kötete. A könyvhétre várható újabb válogatás „Utazzunk Pardubicébe” címmel, a Jelenkor Könyvkiadó gondozásában jelenik meg.-Az irodalom barátai elsősorban a Jelenkorból ismerhetik a nevét. A pécsi Babits Gimnáziumban tanít. Mit lehet még tudni Meliorisz Béláról?-Nem hiszem, hogy ez túl érdekes lenne. Győrben születtem 1950-ben, vonz a vizek világa, ma is kapcsolatban vagyok a várossal, a győri Műhely című folyóirattal, de külső eseményekben nem túl gazdag az életem. Magyar-rajz szakon végeztem Pécsen a főiskolán, majd magyarból az ELTE-n is diplomáztam. Megnősültem, és itt tanítok 1973 óta.- Azt a korosztályt képviseli, amely a hatvanas évek végén nagyon intenzív időszakot élhetett át a főiskolákon-egyeteme- ken, de az első kötete csak harmincöt éves korában jelent meg - elég későn.- Ami a versírást illeti, nem a főiskola, hanem a Jelenkor, a Szederkényi Ervinnel, Csorba Győzővel való kapcsolat volt inkább hatással rám, és elsősorban Bertók László. A „Fél korsó hiány”-ban már egy olyan társaság jelentkezett, amely rátalált a saját hangjára, és a lírában képviselni tudott egy új szemléletet. Az, hogy az első és eddig egyetlen kötetem hosszabb idő után jelent csak meg, nem különösebben zavar, így alakult. Mindenesetre én azért választottam a tanítást, hogy mindennapi kapcsolatban legyek az irodalommal és a társművészetekkel, de legalább ilyen komoly feladatnak tekintem a pedagógiai munkát is. Az irodalmi élet hullámverései sem érintenek. De ez sem valami arisztokratikus kívülmara- dás; akiket fontosnak tartok, azokat olvasom, figyelem.- Verseinek egy része átirat, parafrázis, mimikri. Vannak-e költők, akik bármi okból jobban hatnak Önre, mint mások?- Kassák bátorságát, Radnóti finomságát, József Attila filozofikumát említhetném, az Új Hold-asok nemzedékét; Pi- linszkyt, Rába Györgyöt, Nemes Nagy Ágnest és a pécsieket is, de Dylan Thomastól Un- garetti-ig mondhatnék neveket a világlírából is, csak nem hiszem, hogy egy ilyen felsorolás önmagában sokat mondana. És akkor Szabó Lőrinc vagy a sokunk számára kedves Kormos István ki is maradna a sorból. A kortársaim közül Esterházy, Darvasi prózája ugyanúgy izgalmas jelenség, mint Vörös István, Térey János vagy Schein Gábor lírája.- Mint tanár, mennyire tartja fontosnak életünkben a költészetet?- Nem mondom, hogy ez a versek ideje. Mégis azt hiszem, hogy a költészet létszükséglet, és a fiatalok fogékonyak is rá. Nélkülözhetetlen: igyekszem is nem tantárgyként felfogni, nem az irodalomról, hanem az irodalmat tanítani. Hogy igényes olvasókká, értő befogadókká váljanak. Persze, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a ’tantárgyból’ érettségizniük is kell.- Mi mondható el az új köte„Igyekszem nem tantárgyként felfogni ” FOTÓ: T. L. téról ?- Az első könyv az addig - harmincöt éves koromig - született versek válogatása. Az „Utazzunk Pardubicébe” című kötet egyetlen versfolyam, amelyben az elégikus és az ironikus jelleg a domináns. A kötet verseiben ismét hangsúlyt kap a személyesség, visszatér az úgynevezett „lírai én”, és talán annak jegyében született, hogy az apró dolgok is segíthetnek élni, ha figyelünk egymásra. Bóka R. Máté Balázs jegyzete Méltóak vagyunk? Most magasztalnom illene Őt, aki „vidám és jó volt s tán konok”, és aki „egyben-másban istenhez is hasonlított”. Ám nem teszem, mert ezt megcse- lekedték sokan. Helyette mást javaslok: vizsgáljuk meg, hogy mi, akik megidézzük alakját, méltóak vagyunk-e szelleméhez? Méltóak va- gyunk-e, amikor a kukából elcsent kenyéren összevesznek a koldusok, amikor fővárosunkban zárt menetoszlopokban csukaszürke egyenruhások menetelhetnek háborítatlanul? Mindezek láttán a költő ajakán ma is csörömpölne a szó. Ne mentsük fel magunkat - hagyjuk hatni a szót, a szellemet! Hagyjuk, hogy mindenki tehesse a dolgát: a szemnek, hogy lássa, mi az, „mit szívedbe rejtesz”, és a szívnek, hogy mi az, mit eszeddel sejtesz! Bár „törvényünk háborús még”, mégis születnek versek, s még új könyvek is. így talán remény is van, hogy egyszer majd nem retteg a szegénytől a gazdag, s a gazdagtól sem fél a szegény. József Attila szelleme a ma élőket is kísérti. Nélküle nem létezhet magyar irodalom, és nélküle nem lehet nem létezni sem. Mit mondhatnék még? Hogy ég veled? Már nem nő sem szakállad, sem hajad. „Fölmondjuk sok szép versedet.” Néped talán sirat - „s társadtól jön egy sírirat”: itt nyugszik József - eladták testvérei. Magyarul magyarán Az írott nyelv stílusértékei Régi megfigyelés, hogy a szabályozott írásmódon, vagyis a helyesíráson belül is vannak változatok. Létrejöttük, alkalmazásuk szándékos vagy akaratlan. A szándékta- lanul rossz, primitív helyesírásnak is van stílushatása az átlagosan jó írástudók körében. Az igazi stílusérték forrása a szabályozott eljárásmódoktól való tudatos eltérés. Hogyan alakulnak ki a közösség által értékelt helyesírási stíluseszközök? Ha például nagyon tisztelünk valakit, az elhangzó beszédben ezt a szavakon kívül egész magatartásunkkal ki tudjuk fejezni, de írásban ezek a lehetőségek nem állnak rendelkezésünkre, tehát más eszközt keresünk és találunk: az illető személyre vonatkozó névmásokat vagy más szavakat az egyébként szokásos kisbetű helyett nagybetűvel kezdjük: Ön, Te, Veled, Uram stb. Ez az eljárás másoknak is megtetszik, és utánozzák. Az egyéni ötletből közösségi szokás, végül a helyesírási szabályzatnak egyik, finom megkülönböztetéseket is rögzítő pontja lett (Vö. AkH. 1984. 149.) - Túlzásba vitele is tapasztalható. A személyragozott határozóragok mint kiegészült névmásalakok (Önnél, Tőled, Neked, Rólad stb.) nagybetűs írása. Ezt a divatot „hajlongó nagy- betűk”-nek nevezi a józan mérséklet. A folyamat ellenkező irányú is lehet, miként azt Nemecsek Ernő megható történetén túl a helyesírási szabályzatnak ez a megjegyzése is bizonyítja: „A személynevek alkalmi kisbetűs írása -k többesjeles formában) stilisztikai fogás lehet: a név viselőjével szemben érzett megvetést, haragot stb. érzékeltetheti.” (AkH. 165.) Az AkH. 1984. évi 11. kiadása az első, amely az ún. „beljebbezett” megjegyzések formájában tesz észrevételeket az írásmód stilisztikai értékére nézve. Ezekben rámutat az átlagostól eltérő írásmódokban rejlő érzelemkifejező lehetőségekre. A betűformák stílushatása közismert jelenség. Alapja a ma szokásos nyomtatott latin betűkhöz való viszonyítás. A betűformák korjelző hatásával élt pl. Arany János, amikor a Buda halálának énekcímeit középkorias fraktúrabe- tűkkel szedette. Ugyanezt tette Jókai Mór a Rab Ráby- ban a fejezeteket bevezető rövid tartalmak esetében. A népekre és kultúrákra emlékeztető betűformák is közismertek. Gondoljunk csak az országban egyre szaporodó kínai vendéglők latin betűs, de „kínaias” cégtábláira. Terjedőben van a latin betűknek a régi magyar rovásírás technikájára emlékeztető kiformálása. Kopjafákon, székely kapukon látni ilyen feliratokat. Rónai Béla Kulturális ajánló Költészetnapi „versblattolás”. Április 12-én 10 órakor szavalóverseny lesz Pécsett a Művészetek Házában. A jelentkezők szabadon választott, majd előre nem ismert kortárs hazai költők versét olvassák fel. Pécsi Harmadik Színház: Lola Blau. Bemutatja a Harmadik Színház Georg Kreisler híres musicaljét, a Lola Blau-t. Egy színésznő pályafutásáról szól a darab. A címszerepben Dévényi Ildikó, rendező Moravetz Levente. Premier: április 14. Koncertek a Liszt Teremben. Április 12-én 10 óra 30-tól ifjúsági koncertek lesznek Pécsett a Liszt Teremben id. Dobos László zenei kalauzolásával. A műsorban Vivaldi „A négy évszak” című műve szerepel. Április 19-én 19 óra 30-kor Fodor Gabriella zongoraestjét tartják meg. A Pécsi Új Hang Irodalmi Társaság ma 14 órakor tartja összejövetelét a pécsi Várkonyi Nándor Könyvtárban. Kardos István költő „Az utolsó számla” című verseskötetét mutatják be. Költészet a Vigadóban. A szigetvári Vigadóban költészetnapi rendezvény lesz vasárnap délután 3 órakor a TESZ rendezésében. Köszöntőt mond Mozsgai Péter polgármester, közreműködnek Makay Ida költő valamint a zeneiskola és a gimnázium tanulói. Életműkiállítás - Kemény György grafikusművész (képünkön) 1961 és 1999 között készült alkotásaiból nyűt kiállítás tagnap a Pécsi Galériában. fotó: tóth László A múzeumok nyári nyitva tartása Ápr. 1-jétől okt. 31-éig a Janus Pannonius Múzeum pécsi kiállítóhelyei közül a Zsolnay kiállítás és az Amerigo Tot kiállítás, a Vasarely és a Csontváry Múzeum, a Káptalan utcai Modem Magyar Képtár és az Ókeresztény Múzeum naponta 10-től 18 óráig, a Várostörténeti kiállítás 10-től 17 óráig, a Régészeti és Néprajzi kiállítás 10-től 16 óráig tart nyitva, a Természettudományi 10-14- ig, a Nemes Endre Múzeum és a Schaár Erzsébet „Utca” 14-től 18-ig. Szünnap hétfő. Ideiglenesen bezárt a Martyn Múzeum, a Modem Magyar Képtár Szabadság úti épülete, a Reneszánsz Kőtár, a Római sírépítmények és a Későrómai Sírkápolna. v í t
