Új Dunántúli Napló, 1999. március (10. évfolyam, 59-89. szám)
1999-03-13 / 71. szám
1999. március 13., szombat Kultúra - Művelődés Dunántúli Napló 11 Elhunyt Galambosi László Hetvenegy éves korában, 1999. március 10-én elhunyt Galambosi László, költő, tanár. 1928. július 2-án született tanítói família harmadik gyermekeként Berkesden. Magyarhertelenden és Cserkúton nevelkedett. A falu nyugalma, biztonságot árasztó magánya, élő népművészete, a háborítatlan táj szépsége ihletője lett diákkorában kibontakozó költészetének. A Pécsi -Tanítóképző elvégzése után a Pécsi Kisegítő és Foglalkoztató Intézet tanára volt. Egészségének romlása miatt fiatalon, 42 éves korában nyugdíjba ment. A 60-as évektől kezdve versesköteteit a Szépirodalmi Kiadó adta közre. Galambosi költeményeinek színes képisége, erőteljes ritmusvilága, csengő-bongó zeneisége, népi művészetben gyökerező szürrealisztikus kifejezésmódja népszerűséget, elismertséget hozott számára. Tizenöt nyomtatásban megjelent és két kéziratban maradt verseskötetet hagyott maga után. Boldog volt, amikor 70 éves korában Pécs Önkormányzata művészeti díjjal jutalmazta költői munkásságáért. Betegségében a költészet, a versírás jelentett számára fogódzót és gyógyító erőt. Utolsó hónapjai a szeretett otthonban és a kórtermekben teltek. Fájdalmak közt c. versében ezt írta: „Uram, fogadd az érkezőt, / a fájdalmak közt éhezőt: / ültesd világló asztalod / mellé s tárd izzó ablakod, / hogy aranyként játsszon a fény / kopottá zilált üstökén.” Március 23-án, 13,30-kor temetik a pécsi központi temetőben. Szavalóverseny A nyolcvanas években volt Kürti Péter a pécsi Leőwey Gimnázium tanulója. A jelenleg Dániában élő egykori pécsi diák pénzt ajánlott fel volt iskolájának arra a célra, hogy Vörösmarty Mihály emlékére szavalóversenyt rendezzenek. A Leőweyben csütörtökön délután tartották a versenyt 33 tanuló részvételével. Vörösmarty és egy huszadik századi magyar költő versét kellett előadniok. Az első helyezett Vastagh Noémi lett (felkészítő tanára Mihalik Zsolt), a második Wé- ber Tilla (Bús Éva), a harmadik Kakatics Lili (dr. Szabó Szabolcs). A Bibliofil Országos Könyvesbolt Hálózat különdí- ját - könyvjutalmat - Kábái Zsófia (Bús Éva) nyerte. Kürti Péter felajánlásából tizen kaptak könyvjutalmat. Mohácsi fesztivál Mohácson pénteken megkezdődött a Zenei Tovább- képzős Növendékek III. Országos Fesztiválja. A Kossuth Filmszínházba az ország egész területéről és külföldről is érkeznek versenyzők. A közel 300 ifjú zenész vetélkedése vasárnap 10 órakor fejeződik be. Az eredményhirdetés után a győztesek gálahangversennyel búcsúznak a rendezőktől és vendéglátóiktól. Kovács Győző, a zeneiskola igazgatója elmondta: a rendezvény támogatói jelentős anyagi segítséggel járultak hozzá, hogy értékes díjakat adhassanak a nyerteseknek. S. L. Hírcsatorna Zenekari est. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Pécsi Tanárképző Intézetének zenekari estje lesz március 19- én 19 órakor Pécsett a Liszt Teremben. A főiskolai zenekart Blázy Lajos, a Pécsi Nemzeti Színház zeneigazgatója vezényli. Tárlat a Csoport-Hordában. Pécsett a Horvát Színház Anna utcai Csoport-Horda Galériájában március 18-án 18 órakor Erdős János képzőművész munkáiból nyílik kiállítás, bevezetőt mond Sokcsevits Dénes művészettörténész. Múzeumi nyitva tartás. Szünnap nélkül tart nyitva az ünnepek alatt a Csontváry, a Vasarely és az Ókeresztény Múzeum, a Zsolnay Kerámia Kiállítás, a Modern Magyar Képtár és a Múzeum Galéria. Március 15-én kinyitnak a Várostörténeti, a Néprajzi és a Régészeti Múzeum kiállítóhelyei, 16-án és 17-én zárva lesznek. A Természettudományos Kiállítás március 14-én, 15-én és 16-án is zárva tart. Tavaszváró tánc. Pécsett a Helyőrségi Művelődési Otthonban március 19-én 17 órakor a Gyárvárosi Szieberth Róbert Általános Iskola tart tánc- bemutatót „Tavaszváró 99” címmel. Fotók a természetről. Szigetváron a Vigadó Galériában március 15-én 18 órakor Pin- czehelyi József fotóiból nyílik tárlat. A vadakat, természetet fotózó alkotó korábban erdészként dolgozott. A március végéig naponta 9-tól 17 óráig látogatható kiállítást Körtvé- lyesi László fotóművész nyitja meg. A Pécsi Galériában a Fiatal Képzőművészek stúdiójának kiállítása nyílott meg fotó: t. l. Tavaszi Fesztivál először Idén Pécs is csatlakozott a Budapesti Tavaszi Fesztivál eseménysorozatához. A következő két hétben a baranyai megyeszékhely bebizonyíthatja, hogy a város valóban a kultúra hazája, s művészei össze tudnak fogni ennek megmutatására. PÉCS Tegnap ünnepélyes keretek között nyílt meg a Pécsi Tavaszi Fesztivál. A Művészetek Házában, ahol a francia nagy- követség főtanácsosa, Jean Charles Berthonnet Konok Tamás festőművész tárlata elé mondott bevezetőt, a Ház igazgatója, Molnár G. Judit a fesztivál jelentőségét méltatva azt emelte ki, hogy most a legkiemelkedőbb, a minőség és az értékjegyében válogatott produkciók láthatók, mégpedig koncentrált formában. A Házban tegnap kezdődött a 3 napos, II. Országos Amtmann Prosper Fuvolaverseny is, ahol 30 jelöltből választja ki az országos zsűri a legfelkészültebb fiatalokat. A legkiválóbb produkciókból és a névadó pécsi fuvolavirtuóz műveinek legjobb előadásaiból 14-én 19 órakor tartanak hangversenyt. A tehetség a jelszó a Pécsi Galériában is, ahol dr. Toller László pécsi polgármester köszöntötte a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának kiállítását, melynek anyagát Tímár Katalin művészettörténész válogatta. A 22 alkotó (köztük egy pécsi) olyan ifjú festő, szobrász és grafikus, akik hamarosan főszereplői lehetnek a hazai művészetnek. Pinczehelyi Sándor galériaigazgató szerint minden ilyen alkalom lehetőség arra, hogy ünneppé tegyük a hétköznapokat. Ma este fél 8-kor a Liszt Teremben a pécsi szimfonikusok játszanak. Holnap 18 órakor a Dominikánus Házban a Szélkiáltó Együttes Petőfire emlékező ünnepi koncertje hangzik fel, míg a nemzeti ünnepen 19 órakor a Pécsi Nemzeti Színházban Erkel Hunyadi Lászlóját mutatják be. A színház ad otthont 16-án 19 órakor a pécsi néptáncegyüttesek gálájának is, 19-én a Nosferatu, a halhatatlan című balett lesz műsoron, 26- án pedig a Hollywoodi mesék bemutatóját tartják. 24-én 19 órakor a Palatinus Szállóban Perényi Miklós és Rohmann Imre ad koncertet, 25-én este a POTE aulában a pécsi szimfonikusok játszanak, míg ugyanitt másnap a Pécsi Vasutas Koncert-Fúvószenekar lép fel. 27-étől Hrabal filmfesztivál kezdődik, s bál és kiállítás lesz a Parti Galériában. H. I. Gy. „A pécsi közönség az én családom” Egy színésznőnek nincsen életkora. Főleg, ha egy-két „ikszet” le is tagadhat. Mint Péter Gizi, akiről csak a lexikonok hiszik el, hogy holnapután lesz hetvenéves. Jóízű kacagása, tüzes pillantása ma is a régi. Negyvenkét évadot játszott végig a Pécsi Nemzeti Színházban, melynek örökös tagja. Egy évtizede nyugdíjas, ám visszahívják egy-egy szerepre, s ennek őnála csak a közönség örül jobban.- Gyermekkoromban táncosnő akartam lenni - idézi a múltat. - Édesanyám beíratott egy pécsi mozgásművészeti iskolába, ahol azt javasolták: az Operában próbáljunk szerencsét. De ott elutasítottak: - Csúnya, vékony kislány, sosem lesz belőle jó nő! Egy magántanár, Brada Dezső vett fel az iskolába. Nagyon hajlékony voltam, főleg az akrobatikát szerettem. Tizennégy éves koromra diplomás táncosnő lettem. A vizsgán egy impresszárió Egyiptomba kínált szerződést. De anyám nem engedett el. 1944-45-öt írtunk. Itthon nem működtek revüszínházak, lokálok, ahol elhelyezkedhettem volna. Elmentem hát az Országos Színészképző Egyesület Iskolájába.- Kik tanították ott?- Ascher Oszkár beszédtechnikát, Apáthi Imre drámát — ő, nem tudom, miért, Júlia helyett állandóan Rómeót játszatott velem. Utassy Gizi volt a tánctanárnőnk, akitől Honthy Hanna is tanult. 1947-ben kaptam meg a színész oklevelet.-Szolnokra került, ahol az Ordöglovasban debütált.- A direktor meg akarta mutatni a közönségnek, milyen hatalmas a társulat, ezért mindenki fellépett benne. Aki tudott táncolni, az görl volt, a többiek, a nagy drámai színészek is, statisztáltak. A bemutató után azt mondta az igazgató: - Jézusom, téged még görlnek sem lehet használni, mert sokkal magasabbra emeÓ led a lábad, mint a többiek! Rettentően elkeseredtem, de másnap megláttam a Szent- ivánéji álom szereposztását, s hogy Hermiát fogom játszani. Ezzel kezdtem a pályám.-1951-ben Szendrő József szerződtette Pécsre, majd 1959- től három szolnoki év következett, s Nógrádi Róbert hívta vissza a PNSZ-hez■ Rengeteget játszott. Kik voltak kedvenc partnerei?- Első pécsi előadásomban, a Liliomfiban Gordon Zsuzsa, Máthé Erzsi, Kálmán György és Mester János. Később a „kis” Latabár Kálmán, Pataki Ottilia, Mester István - az 1962-es Bajadér főszereplői. Barátok voltunk, mindenhova együtt mentünk. A cingár Men- delényi Vilivel szemben én voltam „erőfölényben”, s ezt a rendezők úgy használták ki, hogy folyton én, a szubrett ütöttem, pörgettem, vettem a váltómra vagy a hónom alá őt, a táncoskomikust. Amikor átadtam ezt a szerepkört Vári Évának, s komika lettem, új partnerek jöttek: Faludy László, Galambos György, Szívler József, Balázs Samu.- Van kedvenc szerepe?-Rengeteg! Talán nincs is olyan szubrett és komikaszerep, amit el ne játszottam volna. Sok vígjátékban, s néha egy-egy drámában is részt vettem. Vannak visszatérő szerepeim. Régen ilyen volt Stázi, de Zulejkát, akit most játszom a Gül Babában, huszonöt éve Mendelényi Vili és Faludy László partnereként már szintén megkaptam. Többször is előfordult, hogy a rendezők szerepet írtak nekem a darabba. Az utóbbi időben a Mágnás Miska kleptomániás öregasszonya volt a legkedvesebb feladatom. Moravetz Leventének köszönhetem, akivel remekül tudtunk együtt dolgozni.- Kimaradt-e valami az életéből? . - A gyermek. Sajnos. Pedig itt szaladgálhatnának már a dédunokáim is.- Boldog embernek érzi magát?- Igen, hisz imádott szülővárosomban lehettem színésznő, itt arattam sikert, s a közönség ma is szeret. Ők az én igazi családom. Csató Andrea Magyarul magyarán Tudunk-e helyesen írni? Az anyanyelvi nevelés tervezői szerint az iskolai gyakorlatot a múltban az írásközpontúság jellemezte. Munkásságuk hatására a beszédközpontúság az eddiginél nagyobb teret kapott. Ekkor került be a tantervekbe a beszédművelés mint az alkalmazott nyelvészet egyik résztárgya. A németek már több évtizeddel ezelőtt különbséget tettek a nyelvtan (Sprachkunde) és a beszédtan (Sprechkunde) között. Az elhangzó beszéd, az élőszavas nyelvhasználat előtérbe kerülését jelezték és segítették a különféle kiejtési és beszédversenyek. Közben az írásbeliség helyessége háttérbe szorult. Énnek következtében mind a közélet, mind a magánélet írott szövegei tele vannak súlyos vagy kevésbé súlyos helyesírási hibákkal. Erről győznek meg bennünket például az érettségizők magyar írásbeli dolgozatai is. Ezért állapította meg az oktatásügyi kormányzat, hogy a helyesírás napjainkban társadalmilag megkövetelt normakövető tevékenység. Ugyanis a kezünkből kikerülő írott szövegbe az írásmű helyesírási milyenségével rejtett vagy kevésbé rejtett üzenetet kódolunk iskolázottságunkról, személyiségünkről, igényességünk fokáról. Vagyis önmagunkról állítunk ki bizonyítványt. Ezért nem lehet közömbös, milyenné válik az iskolapadból kikerülő nemzedékek helyesírása. A magyar helyesírásról két szélsőséges vélemény alakult ki: túlságosan nehéz, szinte megtanulhatatlan, illetve nagyon könnyű, főként azoknak, akiknek jó nyelvérzékük van, akik logikusan gondolkodnak. Az igazság - mint minden másban - a kettő között keresendő. Helyesírásunk legfőbb jellemzője az értelemtükrözés. Ez érvényesül a különírásban és az egybeírás- ban: kis asszony - kisasszony, a szókezdő kis-, ill. nagybetűs írásban: bogáncs (gyomnövény) - Bogáncs (kutya tulajdonneve), folytat (folyamatosan tesz valamit) - fajtat (meggyilkoltat). A legsúlyosabb hibát az követi el, aki ezt, ti. az értelemtükröző vonást hagyja figyelmen kívül. A magyar helyesírásnak négy alapelve van. Az első a kiejtés szerinti írásmód elve, azaz úgy írjuk, ahogy ejtjük. Sajnos, sok bizonytalanság forrása az egységes köznyelvi kiejtés hiánya - legalábbis a mindennapi gyakorlatban. Ezért jár rá a kezük - főként a dunántúliaknak - a kút, tűz, szin, búza, túró szavakban a rövid i, u, ü írására, mert ezeket a magánhangzókat következetesen röviden ejtik. A második a szóelemzó' írásmód elve. A tud-ja, mond-juk, látjátok, szabadság stb. szavaink a szótőből és a hozzájuk kapcsolt toldalékból állnak. Ezeket külön-külön a kiejtés szerint kell leírni, de kiejtésükben a hangkapcsolatok törvényszerűségei (hasonulás, összeolvadás) érvényesülnek. A hagyomány elve főként a j hang kétféle jelölésében (j -ly) érvényesül. Az egyszerűsítés elve alapján egyszerű szavakban a hosszú kétjegyű mássalhangzóknak csak az első jegyét kettőzzük (asszony, buggyan, tottyan). Rónai Béla 4 1 i 1 4 pécsi színház örökös tagja: negyvenkét évadot játszott végig itt
