Új Dunántúli Napló, 1999. március (10. évfolyam, 59-89. szám)
1999-03-30 / 88. szám
1999. március 30., kedd Kisebbségek Baranyában Dunántúli Napló 7 Oldalszerkesztö: Cseri László Hírcsatorna A Budavári Lengyel Ön- kormányzat és a Fővárosi Lengyel Kisebbségi Ön- kormányzat felhívással fordul valamennyi magyarországi nemzetiségi és etnikai kisebbségi önkormányzathoz, hogy az ez évre kapott pénzügyi támogatásuk egy részét utalják át az ár- és belvízkárosultak megsegítésére. A felajánlott összegeket a fővárosi IX. kerületi OTP-nél a magyarországi bel- és árvízkárosultak számára nyitott 11709002- 20045096 számú számlára lehet befizetni. A számlán összegyűlt pénz felhasználása fölött védnökséget vállalt Doncsev Toso, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke, Czuczuma- nov Dimiter, a Bolgár Kisebbségi Önkormányzat elnöke és Bubenkó Csaba, az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke. Eseménydús hónapja lesz április a dél-dunántúli német nemzetiségi kulturális életnek. 17-én, szombaton az ifjúsági énekkarok és szólók országos fesztiváljának dél-dunántúli válogatóját tartják Somberekén. 11 kórus és 18 szóló, duó és trió jelezte részvételét. A rendezvény 14 órakor kezdődik. Ugyancsak 17-én, szombaton de. 11 órakor Koch Valéria költő emléktábláját avatják fel szülőfalujában, Szederkényben. 18- án, vasárnap dél-dunántúli felnőtt tánccsoportok válogatója lesz Pécsváradon. Az országos fesztivált Pilisvö- rösvár szervezi november 14-én. Pécsváradon tartják egy héttel később az ifjúsági fúvószenekarok regionális találkozóját. Április 24-én, szombaton 17.30-kor a nagy zenekarok gálájára várják az érdeklődőket, vasárnap pedig a délelőtti versenyprogram után fél 4-kor 9 nemzetiségi programot bemutató fúvószenekar ad gálaműsort. Elkészült 33 magyarországi német egyházi ének fúvószenei átirata 27-29 szólamban. A Baranyai Német Önkormányzatok Szövetsége irodájában kapható, Pécs, Munkácsy M. u. 8. Egy törvény átalakítása Másodszor rendezték meg az elmúlt hét végén a baranyai cigányok tavaszi fesztiváljukat a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület szervezésében, a Rácz Aladár Közösségi Házban. sebbségi önkormányzatok számára. A módosítás szükségességét felveti az is, hogy a választások kapcsán bizony többen visszaéltek a kisebbségi törvény szellemiségével, mert olyan emberek is megválaszPECS-BUDAPEST A háromnapos rendezvénysorozaton belül sor került a magyarországi cigány képzőművészek legjobbjainak kiállítására, bemude ez számos problémával jár együtt, és az elmúlt hetek tapasztalatai alapján úgy lehet érzékelni, hogy az országos kisebbségi önkormányzatok képviselői nem igazából fogadják el, hogy bármifajta „regisztráció” érintse azokat a választó- polgárokat, akik a kisebbségi önkormányzatokat választják. Arra a kérdésre, hogy mikor Cigány képzőművészek alkotásaiból rendeztek tárlatot tatkoztak cigány költők, színházi előadás szórakoztatta az érdeklődőket Jónás Judit jóvoltából, fotókiállításon jelent meg a rendező egyesület abból az alkalomból, hogy éppen tízesztendős, emlékmisét rendeztek a II. világháború cigány áldozatainak tiszteletére. A második napon sor került szakmai tanácskozásra is, melynek témája: a kulturális autonómia érvényesülése a kisebbségi törvény tükrében. Ezen részt vett dr. Varjú Gabriella (kis képünkön), a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökhelyettese is, aki lapunknak elmondta: a kisebbségi törvény kapcsán az elmúlt években sok olyan probléma merült föl, melyek megoldása lehetővé tenné, hogy hatékonyabban működhessenek a kisebbségi szervezetek, elősegítve azt, hogy a kulturális autonómia megvalósítása valóságos lehetőség lehessen a kitárták magukat képviselőnek, akik a kisebbségi közösség szerint nem tartoznak az adott közösséghez. Végig kell gondolni, hogyan lehet a szabad identitásválasztást és a kisebbségek tényleges képviseletét összeegyeztetni úgy, hogy az a 13 kisebbségnek leginkább az érdekeit szolgálja. Mindenképpen elkerülendő, hogy olyan emberek legyenek képviselők, akik korábban egy másik kisebbséghez tartozónak vallották magukat. A román közösség joggal mondja azt, hogy az az ember, aki most egy kisebbségi önkormányzatban a képviselője a helyi ldsebbségnek, az soha nem tartozott a kisebbséghez, nem ismeri a nyelvét, a hagyományait, nem tudja a kisebbség érdekeit érvényesíteni. Sokan gondolják, hogy egyszerűbb és világosabb lenne a rendszer, ha csak a kisebbséghez tartozók választhatnának, várható a kisebbségi törvény módosítása, Vaíjú Gabriella azt válaszolta, hogy elsődlegesen ugyan cigányügyekkel foglalkozik, de a hivatal képviseletében részt vesz abban a munkában, amelyet az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága által létrehozott ad hoc bizottság végez. Ez az ad hoc bizottság elkezdte a törvény módosításának előkészítő tevékenységét, több alkalommal tartott ülést, melyeken a pártokon kívül részt vettek a különböző hivatalok képviselői. Nagyon fontos, hogy minden esetben ott voltak a tizenhárom országos önkormányzat elnökei vagy képviselői is. Nem akar jóslásokba bocsátkozni, de a törvény bizonyos részleteinek változtatása sürgős, olyan időpontban kell tehát módosítani, amely még lehetővé teszi, hogy a ciklus közepére a tényleges tartalmi módosulás megtörténjen. Pécsi szociológus Boszniában A Bosnyák Értelmiségiek Kongresszusára - amely leginkább talán a Magyar Tudományos Akadémiához hasonlítható - évtizedek óta neves tudósokat, közéleti személyiségeket, politikusokat hívnak meg. Idén meghívást kapott Tuzlába és Szarajevóba egy pécsi szociológus, a JPTE-n tanító dr. Gyúrok János is. A szervezet voltaképpen az értelmiségi létet koordinálja Bosznia-Hercegovinában, mondja Gyúrok János, s a mostani meghívást azért is érezte fontosnak, mert szerveződés alatt áll a Duna-Dráva-Száva Régió, melyben Pécs és Tuzla is érdekelt. A szarajevói kongresszuson természetesen az értelmiség elitje és valamennyi ott élő náció képviselője jelen volt. Gyúrok János, aki A magyarországi kisebbségek és a magyarországi bosnyák-sokac horvátok címmel tartott előadást, hangsúlyozva a kisebbségi törvény tapasztalatait, Boszniában úgy észlelte, hogy jól lehet építeni a kisebbségekre. Nemcsak úgy, hogy hiúként „átmennek rajtuk”, hanem összekötő kapocsként kiválóan működhetnek. Az előadás heves vitákat indukált a kongresz- szus résztvevői körében. Azt próbálták tisztázni, mennyire illeszkedik be a magyar kisebbségi törvény az európai jogrendbe, s felvetették azt a kérdést, vajon Boszniában létre lehetne-e hozni valami hasonlót. A megalakulófélben lévő Duna-Dráva-Száva Régió szépséghibája egyébként, hogy a hazai kisebbségeket teljesen kihagyták belőle, pedig megalakultak a szakbizottságai is, amelyek már túl vannak az első üléseken. Megalakult az Országos Önkormányzatok Kerekasztala Országos Önkormányzatok Kerekasztala néven politikai egyeztető fórumot hozott létre a fővárosban a hivatalosan elismert 13 kisebbség országos vezetése. Dzindzisz Jorgosz, a görög országos önkormányzat elnöke közölte: a kerekasztalt a cigány, a görög, a német és a szerb kisebbségi vezetőből álló ügyvivői testület irányítja. Lásztity Péró elmondta: azért esett rájuk a választás, mivel a kisebbségek érdekeit korábban is ők képviselték a különböző szakmai egyeztetéseken. A négytagú vezetőség mellett a testület minden alkalommal - rotációs rendszerben - kibővül a többi önkormányzat egy-egy vezetőjével - közölte Dzindzisz Jorgosz. Hangsúlyozta: a szervezet megalakításának célja, hogy az országos képviselettel rendelkező kisebbségek minden őket érintő kérdésben egységes álláspontot képviseljenek. Legitimnek tekintik és bevonták az egyeztetésbe az országos önkormányzat nélkül maradt román helyhatóságok szövetségét. Áz egyeztetésen szó volt a kisebbségi, a választójogi és a közoktatási törvény módosításáról. Ez utóbbival kapcsolatban Lásztity Péró, a szerb önkormányzat vezetője elmondta, hogy a kisebbségi ombudsmanhoz fordultak, mert csak három nap állt rendelkezésükre a tervezet véleményezésére. Ez ügyben újabb egyeztetést sürgetnek - tette hozzá. A kisebbségi vezetők tárgyaltak a novemberi pótválasztások kérdéséről. Egyetértenek abban, hogy ezt ki kellene iktatni a törvényből, és ehelyett az időközi választások intézményét bevezetni. Az ILIOSZ gyönyörű görög népviseletben lépett fel Tánc és szabadságharc A görög nemzeti szabadságharc 178. évfordulójára rendezett ünnepséget március 13-án a Pécsi Görög Önkormányzat, melyen részt vettek a bolgár, a cigány, a horvát, a lengyel és a szerb kisebbség képviselői, valamint dr. Toller László polgármester is. Mint Mandzurakisz Vaszilisz, a Pécsi Görög Önkormányzat elnöke is hangsúlyozta, a görög nép legnagyobb ünnepén megemlékezik az 1821-ben kezdődött görög szabadság- harcról, amely a török 1453 óta történt megszállása alól szabadította fel az országot, keserves küzdelemben. A szabadságharc eredményeként végül 1830-ban, a londoni konferencián deklarálták az ország függetlenségét. Az est folyamán bemutatkozott a görög gyermekcsoport énekkel és verssel, a kiváló muzsikus, Sarantis Mantzourakis, és az ILIOSZ Tánccsoport, gyönyörű népviseletben. Emlékhely a Gandhiban „Mert a filozófiai problémák akkor keletkeznek, amikor a nyelv szabadságra megy.” (Wittgenstein) Emlékhelyet alakítottak ki a tragikus körülmények között, fiatalon elhunyt Bogdán János tiszteletére a pécsi Gandhi Gimnázium aulájában az intézmény közalapítványának kuratóriuma és az iskola vezetésének kezdeményezésére. Mindezt azért is tartották szükségesnek, mert a család kérésére nem történt temetés - a hamvakat ugyanis szétszórják -, s így mód nyílott arra, hogy méltóképpen elbúcsúzzanak a magyarországi roma közélet egyik kiemelkedő személyiségétől. Attól, akinek fő életműve a világ egyetlen cigány gimnáziumának létrehozása és működtetése volt. Az emlékhely létrehozásában óriási segítséget nyújtott Patartics Zorán, a gimnázium tervező építésze, s a szobrász, Pál Zoltán: mindketten a néhai igazgató iránt érzett tisztelettől vezérelve ingyen hozták létre a művet. A szobor Bogdán Jánoshoz méltóan, s az épület stílusához igazodóan visszafogott, kőtábláin egy Braille-írás, illetve egy Wittgenstein-idézet található. Az anyagköltségekre dr. Kékes Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke saját keretéből, továbbá a megyei közgyűlés, a Mecseki Bányavagyon-hasz- nosító Rt., Pécs Város Önkormányzata és a Középülettervező Rt. biztosított pénzt. • • Önbevallás Kaltenbach Jenó' továbbra is fontolgatja, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul a kisebbségi választások tapasztalatai alapján megfogalmazott észrevételeivel. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa úgy fogalmazott: akkor választja ezt a megoldást, ha felvetéseivel szemben „bizonyos közegellenállás keletkezik”. A biztos úgy gondolja: törvénymódosítással el lehetne érni, hogy az esetlegesen sikertelenül végződő elektor! gyűléseket hat hónapon belül ismét ösz- szehívják. Elképzelése szerint az egyes kisebbségekről önbevallás alapján választási névjegyzékek készülnének, amelyek a kisebbségek politikai aktivitását tükröznék, létszámukra vonatkozóan viszont nem tartalmaznának pontos adatokat.
