Új Dunántúli Napló, 1999. március (10. évfolyam, 59-89. szám)

1999-03-05 / 63. szám

1999. március 5., péntek Baranya Kultúrájával A Kulturált Ezredfordulóért-Baranyában Dunántúli Napló 7 Leltár a nemzetközi kapcsolatok között Baranya megye településein nem ritka, hogy évtizedes múltra tekintenek vissza az egykor spontán kezdeményezésre kiala­kult nemzetközi kapcsolatok. A Baranya Megyei Önkormány­zat olyan kiadványt szerkeszt, amely átfogja és rendszerezi a gazdasági-kulturális együttműködések kusza szövedékét. Az ismertető füzet elsődleges célja, hogy növelje a már létező kap­csolatok hatékonyságát. A kapcsolatok az iskolákat is érintik, érkeznek vendégdiá­kok a testvérmegyékből, testvérvárosokból is fotó: laufer l.- Nem sokkal a megyei önkor­mányzat alakuló közgyűlése után, szinte az első lépéseink között kezdeményeztük Bara­nya nemzetközi kapcsolatainak áttekintését. A települések, a különböző gazdasági szerveze­tek és a kül­földi partne­rek között a korábbi évek­ben nagyrészt spontán ala­kultak ki ezek a kapcsola­tok. A sok­színűség jó, de magam is gyakran találkoz­tam olyan véleménnyel, misze­rint ezen a téren teljes a koordi­nálatlanság. A jelenlegi körül­mények is azt indokolják, hogy az egymásról nem tudó, de egymás mellett futó szálakat összekapcsoljuk. A tudomá­nyos-kulturális kapcsolatok erősítsék a gazdasági-kereske­delmi viszonyokat és fordítva - mondta dr. Kékes Ferenc (kis képünkön), a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke. A közelmúltban felkérték a településeket és a vezető gaz­dasági szervezeteket, hogy ad­janak átfogó információt a kap­csolataikról. A beérkezett ada­tokat összefoglalják, megszer­kesztik, és mindenkinek vissza­juttatják, ezzel is erősítve a már megkezdődött folyamatokat.- A megyei önkormányzat elsősorban transzmissziós, közvetítő feladatokat vállalhat. Olyan információs helyzeteket kell kialakítanunk, ahol az ér­dekelt felek találkozhatnak és felismerhetik a lehetőségeiket - mondta az elnök. A nemzetközi kapcsolatok számbavétele természetesen a hangsúlyok áthelyezésével is jár.- Az ausztriai Steier Eurore- gionális kezdeményezés hatal­mas tartalékokat rejt magában. Az osztrák partner elsősorban a vállalkozásfejlesztésben érde­kelt, terjeszkedni akar, és mi örömmel fogadjuk, hiszen a kis és közepes méretű közös vál­lalkozások, korszerű, új mun­kahelyeket teremthetnek - jel­lemezte Baranya egyik legfiata­labb és legdinamikusabban fej­lődő nemzetközi partnerkap­csolatát dr. Kékes Ferenc. A francia együttműködés ugyancsak ígéretes. Már az el­múlt években is több francia, lyoni vállalkozás telepedett meg Baranya megyében, a kö­zeljövőben pedig Pécs minden valószínűséggel Lyon testvér- városa lesz, ezért megyei szin­ten is érdemes lenne hivata­lossá tenni az együttműködést. Hasonlóan sok lehetőség rejlik az angol, valamint a finn kap­csolatokban, és a nyugat-euró­pai partnerek mellett egyre erő­sebb a horvát-bosnyák-magyar együttműködés is. Három folyó mentén A Duna-Dráva-Száva Euro- regionális együttműködés lét­rehozásáról tavaly írtak alá szándéknyilatkozatot a felek, november végén pedig az alap­szabály is elkészült.-A program három terület együttműködését készíti elő. Magyarországról Baranya me­gye és Pécs város kapcsolódott önkormányzati, illetve kamarai szinten, Horvátországról Eszék, Baranya megye és a kamara, Bosznia-Hercegovinából pedig a Tuzla-Drina menti kanton, maga a város és a kanton kama­rája tette le a régiós együttmű­ködés alapjait. Azóta Szekszárd és Barcs is csatlakozott hoz­zánk - mondta Weller János, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara területfejlesztési osztályvezetője. Pénteken Pécsett ülésezik az eurorégió gazdasági munkabi­zottsága.- A találkozón az együttmű­ködés lehetőségeit keressük és igyekszünk kiküszöbölni a még létező gátló tényezőket. Segíti a közös munkát, hogy a Pécsi Ipari Parkba folyamatosan tele­pülnek a vállalkozások az utóbbi években, Mohácson pe­dig Vállalkozási övezetet hoz­tak létre. Eszéken hasonló, sza­bad övezeti zónák vannak. Mindenekelőtt az információ- csere, a kölcsönös tanácsadás a fontos. Mivel a bosnyák rend­szer még az újraépítés idősza­kában van, részükről még nem beszélhetünk ilyen jellegű együttműködésről, de a szán­dék már megvan. Ha változik Horvátország uniós megítélése és Boszniában is konszolidáló­dik a helyzet, akkor válhat iga­zán gyümölcsözővé ez a kez­deményezés - mondta az osz­tályvezető. A gazdasági együttműködés megalapozására először a sta­tisztikai rendszereket kell ösz- szeegyeztetniük a szakembe­reknek, hiszen a három terület gazdasági életének összehason­lítása csak azonos fogalmak alapján és azonos módszerek­kel történhet. Március 18-án Eszéken a Duna-Dráva-Száva Eurorégió-elnökség tagjai ta­lálkoznak. S. G. A Duna menti országok közös tervei Nyitni földön és vizen Baranya megye elzártsága csak az uniós csatlakozással összeegyeztethető, a nem­zetközi igényeket is kielégítő közlekedésfejlesztési kon­cepció alapján oldható fel - véli dr. Kernya István.- A csatlakozási tárgyalások során mindig is az az elképze­lés volt a domináns, hogy az unió keleti kapuja Záhony, déli kapuja pedig Mohács és térsége legyen. Ez az elgon­dolás természetesen nemcsak a várost és közvetlen környe­zetét, hanem egész Dél-Bara- nya közlekedési, infrastruktu­rális helyzetét érinti - mondta dr. Kernya István a megyei közgyűlés képviselője. Egy nemzetközi szakértők­ből álló munkabizottság által néhány évvel ezelőtt kidolgo­zott terv szerint két nagy köz­lekedési folyosó hagyná el Mohácsnál Magyarországot: a folyón a VII-es Duna korri­dor, a szárazföldön pedig az V/C gyorsforgalmi út. A re­gionális kereskedelmi és olaj­kikötő megvalósulásával a város a kombinált vízifuvaro­zás központjává is válhatna.- A Duna menti tartomá­nyok közlekedés- és hajózás­szervezési bizottságában ma­gam is dolgoztam. A munka- csoport egyik legnagyobb fel­adata a Duna menti közleke­dés megtervezése volt. A munkával 1996-ra készültünk el. A dokumentum megadja, hogy milyen szempontok alapján történjenek a fejlesz­tések, és Baranya elzártságát, közlekedésszervezését regio­nális tervbe helyezve kezeli. Bár jelenleg vannak más el­képzelések is, úgy gondolom, hogy az átfogó tervektől nagymértékben eltérni nem ésszerű - hangsúlyozta a kép­viselő. Schneider G. Hiányzik az ökonómiai szemlélet Hatáskör híján a Baranya Megyei Önkormányzat leginkább elvi állásfoglalásai és pályázatai révén fogalmazhatja meg mindazt, amit a megye környezetvédelmi helyzetéről és a szük­séges teendőkről, szemléleti változásokról gondol. Van néhány település Baranya megyében, amely környezetvé­delmi problémák miatt vált hí­ressé, néha nemcsak a szűkebb régióban, hanem országszerte is. Garéval például hétről hétre találkozunk a hírek között. A kisebb-nagyobb környezetvé­delmi katasztrófák elkerülésére vannak szakemberek által veze­tett programok. A megyei köz­gyűlés az általános ökonómiai szemlélet kialakításában érzi leginkább érintve magát.- A környezetvédelem ott kezdődik, hogy rendben tartjuk, szeretjük a házunk táját, azt a szűkebb-tágabb környezetet, ahol élünk. A környezeti, a természeti és a társadalmi világ szorosan összefügg és nem mindegy, hogy milyen minő­ségben tudjuk megélni ennek a kölcsönhatásnak az eredmé­nyét, magát az életet. En­nek a minő­ségnek a javí­tásáért kell újabb és újabb környe­zetvédelmi stratégiákat kialakítanunk - mondta Bokor Béla, a Bara­nya Megyei Önkormányzat közgyűlésének alelnöke. A súlyos környezetvédelmi ügyekben a területpolitikai fele­lősségből adódóan a megyei önkormányzat a problémák összehangolt, érdemi megoldá­sát kezdeményezi a szakmai és civil szervezetekkel együtt. Több mint üzenetértékű, hogy a megye bekapcsolódott a garéi perbe a Baranya Megyei Köz- igazgatási Hivatal oldalán, és nem támogatja azt az elképze­lést, hogy az égetőt helyben építsék meg. Mint az alelnök hangsúlyozta, ez a lépés nega­tív hatással lenne a fejlett gyógyturizmusra és a fejlődő borkultúrára is, és a Villányi­hegység természeti értékeire. Baranya megyében az utóbbi időben kedvező környezetvé­delmi folyamatok is tapasztal­hatók: csökkent a felszíni vizek és a levegő szennyezettsége, valamint az ipari üzemek zaj­szintje is. Nőtt viszont a zöldte­rületek aránya és egyre több a környezetvédelmi beruházás.- Idén olyan, a településfej­lesztés minőségi jegyeit erősítő pályázatokat írunk ki, mint A kulturált települési környeze­tért, az Ev lakóháza, az Épített kultúráért, a Védett épületek, vagy a Kincses, virágos Bara­nyáért pályázatok. A pozitív pél­dák bemutatása szemléletformáló erejű lehet, ami hosszú távon je­lent érdemi változásokat - mondta Bokor Béla. S. G. K I M PC C C 1 Ín v JD ÜÜI BARANYA Hírcsatorna Az osztrák nagykövetet Pörös Béla fogadta. Hannes Pórias, az Osztrák Köztársaság nagykövete hétfőn Pécsre látogatott, ahol megbeszélést folytatott Pörös Bélával, a megyei közgyűlés alelnökével, és Pálné dr. Kovács Ilona nemzetközi tanácsnokkal. A tárgyaláson Baranya és Steiermark kapcsolatának kiszélesítéséről is szó esett. (nf) Az önkormányzati szö­vetség ülése Budapesten. Bokor Béla, a megyei köz­gyűlés elnöke vett részt szerdán Budapesten a Me­gyei Önkormányzatok Or­szágos Szövetségének ülé­sén, ahol többek között az 1999. évi költségvetés, alapszabály-módosítás volt a téma. (nf) Nyelvtanfolyam a megye közreműködésével. A Baranya Megyei Önkor­mányzat közreműködésével a SOL Hungary Alapítvány 10 baranyai diák angliai nyelvtanfolyamát szponzo­rálja. A kiutazók a SOL an­golverseny - melyre már­cius 16-ig lehet jelentkezni az Angol Tanári központban - győztesei közül kerülnek majd ki. Európába megy a megye. Immár kilencedik alkalom­mal rendezi megy a Baranya Megyei Önkormányzat az Európába megy a megye - megyékkel a régiókért című tudományos konferenciát március 11-12-én Pécsett, a Palatinus Hotelben. (nf) Oldalunk a Baranya Megyei Önkormányzat támogatásával készült Koncepcióval - kifelé a gödörből A foglalkoztatási szint csökkenésének megállítása, stabilizá­lása, a munkaerő újraelosztásának elősegítése: ez Baranya megye rövidtávú foglalkoztatáspolitikai koncepciójának lé­nyege. 1991 őszétől félévente meg­kérdezik Baranya gazdálkodó szervezeteit gazdasági helyze­tükről, kilátásaikról, munka­erő-politikájukról. A mintában szereplő cégek létszámcsökke­nése 1998 második felének vé­géig 8 százalékkal elmarad 1997 azonos időszakának ada­tától. A megkeresett gazdálko­dók 801 főt terveztek elbocsá­tani, és ez fele az 1997 máso­dik félévére bejelentetteknek. A cégek tervei szerint 1999 első felében várhatóan csak 457 ember veszti el munkahe­lyét. Pécsett és körzetében vár­ható a létszám csökkenésének 77,7 százaléka. Az elbocsátások közel fele szükségszerűen a szakképzet- len munkaerőt érintené. Új dolgozó felvételét a felkereset­tek kétharmada jelezte tavaly az utolsó hat hónapra, főleg a feldolgozóipar nyitotta meg kapuit. 1999 első felében egy- harmaddal kevesebb munka­erőt igényelnek. A felmérésben részt vevők több mint felénél a szakmunkáskéz hiányzik. Fel­sőfokú végzettséggel betölt­hető álláshelyek közül az állat­orvosi, mérnöki, pedagógusi feladatkörre lesz elsősorban kínálat. A szakképzett munkaerő pótlása érdekében a gazdál­kodó egységek 18,4 százaléká­nál folyik vállalaton belüli képzés, átképzés. Egyre több cég szervez gyakorlati szakmai képzést szakmunkástanulók részére. A baranyai munkaerőpiacon a regisztrált munkanélküliek számának további csökkenése várható: 1999 júniusában 19 800-nál nem lesz több a nyilvántartott állástalan. Az Európai Unióhoz való csatlakozás után a legfőbb fel­adat az lesz, hogy a dél-dunán­túli régió és ezen belül Bara­nya alkalmazkodjon az EU gazdasági munkamegosztásá­hoz. Ehhez kell majd rendelni a szerkezetváltást követően ki­alakuló új stratégiai ágazato­kat, az infrastruktúra és humán erőforrások fejlesztését, vala­mint a mukaerőpiaci esély- egyenlőség feltételeinek meg­teremtését. A célok és feladatok pontos meghatározása azért rendkívül fontos, mert a megyei munka­nélküliségi ráta már régóta meghaladja az országosat. Ez azt bizonyítja, hogy Baranya az ország leszakadó térségei­hez tartozik. Jól érzékelhető például az a törésvonal, ami a Dunántúl északi, északnyugati része és a dél-dunántúli térség között immár évek óta húzó­dik. N. F. 1991 I 1994 A népesség és az aktív lakosok számának alakulása Baranya megyében (ezer fő) aktív lakos il lakónépesség 418,6 1996 1997

Next

/
Oldalképek
Tartalom