Új Dunántúli Napló, 1999. március (10. évfolyam, 59-89. szám)

1999-03-05 / 63. szám

2 Dünántúli Napló Világtükör 1999. március 5., péntek Újabb nem az egyetemre Kétféle megítélés a kisebbségi jogokról A román képviselőház okta­tási bizottsága nagy több­séggel elvetette a kolozsvári magyar nyelvű állami egye­tem újraalapítására benyúj­tott törvénytervezeteket. A két javaslat emlékeztetett arra, hogy Kolozsvárott év­százados hagyománya volt a magyar nyelvű egyetemi ok­tatásnak, amelyet a kommu­nista rendszer számolt fel. Asztalos Ferenc RMDSZ- képviselő, az oktatási bizott­ság alelnöke azzal érvelt, hogy a magyar nyelvű egye­temmel nem etnikai alapú ok­tatási elkülönülésre töreked­nek, hanem alternatívát kí­vánnak nyújtani a magyar nemzetiségű diákoknak. A ja­vaslatokat elutasító ellenzéki képviselők, illetve az ellen­zékhez csatlakozott kor­mánypárti képviselőit ugyan­akkor úgy fogalmaztak, hogy nem lehet kivételt tenni a ma­gyarokkal, és az „európai szellemnek a multikulturális oktatási forma felel meg”. A képviselőházi bizottság vitájával egy időben Rázván Ungureanu, a külügyminisz­térium államtitkára arról tájé­koztatta a szenátus külügyi bizottságának tagjait, hogy Ukrajnában a két ország kö­zött érvényben lévő alapszer­ződés ellenére nem tartják tiszteletben a kisebbségek jo­gait és nem biztosítják a ro­mán nemzeti kisebbség szá­mára az anyanyelvű oktatást. Reálisak a magyar elképzelések a csatlakozási menetrendre Időben elkészülnek a reformok Biztos vagyok abban, hogy a csatlakozási tárgyalások sikere­sen zárulnak ie az Európai Unió tagjelöltjeinek élcsoportjához tartozó Magyarországgal - jelentette ki Jean-Luc Dehaene belga miniszterelnök, miután találkozott magyar kollégájával, Orbán Viktorral, a Liberális Internacionálé alelnökével. megbeszélés alapján úgy ítélte meg azonban: jó esély van arra, hogy a reformokról folyó tár­gyalásokat időben befejezik, s azok így nem lassítják majd a Dehaene elismerte, hogy a csat­lakozási folyamat sikeréhez az Európai Uniónak is fel kell ké­szítenie önmagát az új tagok befogadására. A bővítés előtt végrehajtandó reformokról szólva emlékeztetett arra, hogy múlt heti találkozójukon a kö­zösség állam- és kormányfői egyértelműen kijelentették: el­tökélt szándékuk a mezőgazda- sági és pénzügyi reformok ki­dolgozása március végéig. Orbán Viktor megemlítette, hogy Dehaene szavaiból érez­hető volt a bizonytalanság a re­formokat illetően. A csütörtöki Orbán Viktor és a belga kormányfő fotó: feb/reuters csatlakozási tárgyalásokat. Nem kerülték meg a találkozón a csatlakozás időpontjának kér­dését sem. Orbán Viktor szerint Dehaene úgy vélekedett, hogy az ezzel kapcsolatos magyar remények nem irreálisak. Ma­gyarország feltételezése az, hogy a csatlakozásra 2002. ja­nuár 1-jén kerülhetne sor. A kétoldalú kapcsolatokat mindkét miniszterelnök rende­zettnek minősítette. Orbán Vik­tor méltatta, hogy Belgium más nyugat-európai országokkal összevetve, méretéhez képest jelentős befektető Magyaror­szágon. A Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöke a Liberális Interna- cionálé péntekig tartó kong­resszusán vesz részt a belga fő­városban. Orbán Viktort az SZDSZ képviselőjével, Eörsi Mátyással együtt szerdán taggá választották a nemzetközi párt- szövetség legfőbb döntéshozó testületében, a büróban. Hírcsatorna A magyar-spanyol katonai ve­gyes bizottság Madridban tartotta évi esedékes ülését. A tanácskozá­son magyar részről Fodor Lajos, a honvédelmi minisztérium véde­lempolitikai államtitkár-helyet­tese, spanyol részről pedig Fran­cisco Torrente Sánchez védelmi politikai főigazgató, a vegyes bi­zottság társelnöke elnökölt. Ultimátumot intézett Olaszor­szág uniós társaihoz, hogy megvétózza a közös költségve­tést, ha fennmarad az agrártá­mogatások jelenlegi rendszere és az olasz mezőgazdaság hát­rányos helyzete. Massimo D’Alema olasz miniszterelnök levélben fordult Gerhard Schröder német kancellárhoz, az Európai Unió soros elnöké­hez és Jacques Santerhez, az Európai Bizottság vezetőjéhez. Az orosz-brit kapcsolatok, va­lamint a világpolitika időszerű kérdéseiről, így az európai biz­tonságról, a fegyverzet-ellenőr­zésről, az ENSZ kereteiben való együttműködésről, Koszovó és Irak problémájáról tárgyalt Moszkvában csütörtökön Igor Ivanov orosz és Robin Cook brit külügyminiszter. Moszkva re­ményei szerint „hamarosan sor kerülhet Tony Blair oroszországi látogatására”. Vietnamba utazik még ebben a hónapban Celestino Migliore vatikáni külügyminiszter-he­lyettes. Megbeszélésein várha­tóan felmerül a diplomáciai kapcsolatok létesítésének lehe­tősége - jelentette be csütörtö­kön a hanoi külügyminiszté­rium. A Szentszék és Vietnam között évek óta feszült a vi­szony. Hanoi nem hagyja jóvá automatikusan a pápai kineve­zéseket. Vietnamban mintegy 8 millió katolikus él, ami Délke- let-Azsia második legnagyobb katolikus közössége a Fülöp- szigeteki gyülekezet után. „Kiszélesítették” az amerikai és a brit katonai vezetők a tűz- párbaj szabályait az iraki repü­lési tilalmi övezetben járőröző harci gépek pilótái számára, hogy azok az iraki hadsereg pa­rancsnoki és légvédelmi rend­szere ellen is csapást mérhesse­nek. Irak csütörtök hajnalban újra üzembe helyezte a hét ele­jén amerikai légi csapások kö­vetkeztében megrongálódott kőolajvezetéket. Tiltakozott Németország csü­törtökön Walter LaGrand ki­végzése miatt. A német szüle­tésű férfin helyi idő szerint szerda este Arizona államban hajtották végre a halálos ítéle­tet. Bonnt az ország történelme miatt különösen érzékenyen érintette, hogy a kivégzésre gázkamrában került sor. Magyar megfigyelő megy Koszovóba Az albán fegyveresek nagy erőket vonnak össze a tartományban A NATO-csapatok jugoszláviai felvonulása egy szuverén ál­lam megszállását jelentené - mondta csütörtökön Minszkben Zivadin Jovanovics jugoszláv szövetségi külügyminiszter. A jövő héten jószolgálati kül­detésre Belgrádba és Koszo­vóba utazik az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Szent-Iványi István - jelentette be Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke azt követően, hogy a párt Brüsszelben tartózkodó küldöttsége csütörtökön talál­kozott Klaus-Peter Klaiber NATO-főtitkárhelyettessel. A küldetésben részt vesz a bol­gár, a macedón és a román parlament külügyi bizottságá­nak elnöke is. A Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) csütörtökre nagy erőket vont össze a szerb tartomány középső térségé­ben, hogy megakadályozza a jugoszláv hadsereg egyik konvojának előzetesen beje­lentett áthaladását. * A nemzetközi békepróbálko­zások ellenére a háború kiúju- lása fenyeget Koszovóban - jelentette munkatársunk, Si­mon Hunor Pristinából. Amint a nemzetközi segélyszervezet, a World Vision is közölte, a rambouillet-i béketárgyalások sikertelensége újabb össze­csapásokhoz vezethet a szer- bek és az albánok között. „A jugoszláv hadierő és a koszovói albánok készen áll­nak a harc folytatására” - kö­zölte munkatársunkkal Chalon Lee, a koszovói World Vision szóvivője. Ez több áldozatot követelne a civil lakosság kö­rében, mint az eddigi össze­csapások. Lee jelentése szerint most már a városi lakosok is menedékhelyeket rendeznek be házaikban, hogy az esetle­ges támadások alatt bizton­ságban legyenek. Eddig a har­cok a vidéki régiókra összpon­tosultak. Annak ellenére, hogy a tartományban a konfliktus szenvedő alanyai főként az al­bánok, a World Vision értesü­lése szerint egyre nagyobb ve­szély fenyegeti a szerb lakos­ságot. A szerbek kevesebb mint tíz százalékát teszik ki a kétmillió lelket számláló ko­szovói lakosságnak. Koszovóban már a városi lakosság is menekülni kezd FOTÓ: FEB/SIMON HUNOR Tvr Újság A legújabb műsorlap! Csak 38 forint! A család minden tagjának szól! A televízió- és rádióműsorok részletes, képes ismertetésén kívül gyógyító horoszkópot, heti időjárás-előrejelzést, orvosi tanácsot, rejtvényeket, vicceket, recepteket és rengeteg olvasnivalót is tartamaz. Tvr Újság Már szombaton kérje az újságárustól! Több tízmilliárd dollár folyt el az adóparadicsomba Oroszországot kifosztották Az orosz állami pénzek nagy része a brit adóparadi­csomba, Jersey szigetére ván­dorolt - egy csupán ezer dol­lár tőkével alapított céghez. Miután Jurij Szkuratov orosz főállamügyész házkutatást ren­delt el az orosz központi bank­nál, a lefoglalt papírokból kide­rült: öt év alatt 50 milliárd dol­lár áramlott ki az országból. A vizsgálat eredményéről a tör­vényhozás alsóházát, a dumát is tájékoztatta. Az „áruló” másnap már nem volt főügyész: Jelcin elnöknek jelentették, hogy be­teg, majd munkanélkülivé vált. Tény, hogy az orosz átalaku­lásban bízó Nyugat rengeteg pénzt pumpált a roskadozó bi­rodalomba. A Der Spiegel című hírmagazin szerint több német kereskedelmi bank 55 milliárd márkát, a Nemzetközi Valuta­alap 20 milliárd dollárt, a Vi­lágbank 3 milliárdot hitelezett Oroszországnak. Szergej Alekszasenko egy­kori bankelnökhelyettes szerint a menesztett Szkuratov elszá­mította magát, de a Financial Management Company (FI- MACO) nevű cégen keresztül legalább 37,3 milliárd dollár szivárgott ki az országból. Viktor Gerascsenko, a köz­ponti bank korábbi vezére a módszert nem kárhoztatja: „Fennállt a veszélye, hogy a hi­telezők elkoboztatják a külföldi orosz tulajdonokat. A problé­mát a FIMACO oldotta meg.” Az orosz pénzvilág hatal­masságainak magyarázatai nem nyugtatták meg a dumát. A nagy kérdés továbbra is megvá­laszolatlan: gazdagabb lesz-e ezután az orosz állam, vissza- áramlik-e az ötvenmilliárd dol­lár a Moszkva partjára? Ferenczy Europress Sorompó a bevándorlóknak Szigorításokat vezet be az amerikai hivatal Az Egyesült Államokba évente bevándorlók milliói özönlenek, s további százez­rek jutnak be illegálisan a ha­táron: elsősorban délről, Me­xikóból, a közép-amerikai és a Karib-tepgeri országokból. Washington régóta próbál gátat vetni az emberáradatnak. A Bevándorlási Hivatal (INS) immár évi egymilliárd dolláros költségvetéssel, több mint ti­zenötezer fegyveres őrrel veszi fel ellene a harcot. Nemcsak az ellenőrzést erő­sítették meg a határokon, repü­lőtereken, hanem fokozottan lecsapnak azokra is, akiknek sikerült bejutniuk az országba. Építkezéseken, farmokon kér­dezősködnek a hivatal emberei: van-e tartózkodási és munka- vállalási engedélyük az ott dol­gozóknak. Ha nincs, kiutasítják őket, akárcsak a határon elfo- gottakat. A korábbi gyakorlattal ellentétben, amikor a befoga­dást kérő ügyvédet fogadhatott és bíróság hallgatta meg, most az INS emberei kezében van a döntés, s a kárvallott órákon be­lül ismét a határ túloldalán ta­lálhatja magát. Ezek táborában olyanok is akadnak, akik évek óta legáli­san dolgoztak, éltek az USA- ban. Ám ha törvénysértést kö­vetnek el, kiutasítják őket az országból. FEB A francia elnök sérthetetlen Főbenjáró bűn esetén a fran­cia elnököt csak akkor le­hetne bíróság elé állítani, ha lemondana a posztjáról. Párizsban nagy vihart kavart az alkotmánytanács döntése: esze­rint a legfőbb állami méltóságot nem vonhatja felelősségre a bí­róság olyan cselekedetekért sem, amelyeket hivatali ideje előtt követett el. A döntést nagyon is hétköz­napi okok miatt kellett meg­hozni. Jacques Chirac államfő 22 éven át, 1995-ig volt Párizs főpolgármestere. Az ügyészség most vizsgálja a korszak nagy korrupciós ügyeit, amelyekbe belebonyolódott Chirac korábbi miniszterelnöke, Alain Juppé, s megfigyelők szerint csak idő kérdése, hogy a vizsgálat elérje Chirac elnököt is. A francia alkotmány ki­mondja: az elnököt csak haza­árulás esetén vonhatják felelős­ségre, amennyiben a parlament mindkét háza titkos szavazással és abszolút többséggel így dönt. Ez gátolta meg, hogy eljárást indítsanak Mitterand elnök el­len, aki utasítást adott a francia titkosszolgálatnak 1985-ben: hajtson végre merényletet a Greenpeace környezetvédő szervezet hajója ellen Új-Zé- landnál. Ennek során egy fotós életét vesztette. Chirac esetében most a korrupciós vád ma- rad(hat) tisztázatlan. Ferenczy Europress

Next

/
Oldalképek
Tartalom