Új Dunántúli Napló, 1999. március (10. évfolyam, 59-89. szám)
1999-03-25 / 83. szám
1999. március 25., csütörtök Környezet- Es Természetvédelem Dunántúli Napló 9 Szélvíz „Miénk a Föld!” A Föld napja - április 22. - alkalmából gyermekrajzpályáza- tot hirdet a Duna-Dráva NP Igazgatóság. A szabadon választott technikával készült munkákat óvodásoktól, alsó- és felsőtagozatos kisdiákoktól várják április 10- éig a pécsi Szivárvány Gyermekház címére (7633, Dr. Veress Endre u. 6.). Jönnek a gólyák. Elindultak Afrikából, téli szálláshelyükről a gólyák. A több ezer kilométeres utat átrepülő madarakat április elejére várják. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei 4800 pár gólya megérkezésére számítanak. A WWF Magyarországon. A Világ Természetvédelmi Alap (WWF) az egyik leghatékonyabb természetvédelmi szervezete. Tevékenysége szinte az egész élővilágot átfogja, céljaikhoz, programjaikhoz mind többen szeremének Magyarországon is kapcsolódni. A WWF-nek Budapesten is van képviselete, címe: 1124 Németvölgyi út 78/B. Garéi felhívás A kormány február végi döntése alapján 2000. december 31 -éig véglegesen ártalmatlanítani kell a Ga- réban felhalmozott tetra- klórbenzol-származéko- kat. Várhatóan még március vége előtt a hulladék elszállítására, a további környezetszennyezést kizáró technológiával történő megsemmisítésére közbeszerzési eljárás keretében ajánlati felhívást bocsátanak ki. A munkálatok fedezésére - a kormányhatározat szerint - a Budapesti Vegyi Művek Rt. által felveendő 1,8 milliárd forintos kamatmentes banki hitel, valamint a 900 millió forint vissza nem térítendő környezetvédelmi célú támogatás eddig fel nem használt része szolgál. Klubszerda. A Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub minden hónap első szerdáján tartja - nyílt rendezvényként - klubdélutánját. A találkozók délután 5-7 óra között vannak a Pöttyös-étteremben. Időjárás és egészség. A meteorológiai világszervezet - tagja Magyarország is - 49 éve működik. Az idei meteorológiai világnap központi témája az időjárás, a klíma és az egészség. Tavaszi kupa. Tájékozódási túraverseny lesz szombaton, március 27-én. Az országos bajnoki forduló rajtja és célja a mecseki Gu- bacsos-kulcsosháznál lesz. Lerakó-stop. A kiemelt balatoni üdülőkörzet védelme érdekében tilos a part menü és part közeli településeken a hulladéklerakók létesítése. Az elképzelések szerint 2002. december 31-éig a már meglévőket is fel kell számolni. Hasonló tilalom vonatkozik a védett természeti területek alövezeteire is. Üvegufó. A Pécsi Biokom Kft. folyamatosan helyezi ki az üveggyűjtő konténereket, a város 70 pontján. Az edényeket kéthetente ürítik. A radartól a mikrohullámú sütőig Akárhol vagyunk, elektromágneses mezőket keresztezünk. Pontosabban elektromágneses térben élünk. Körbeölel bennünket a lakástól a munkahelyig, az utcától a lakott területektől távol futó nagyfeszültségű elektromos távvezetékekig. Az elektroszmog elfogadott közkeletű kifejezés, a tudomány a jelenséget nem-ionizáló sugárzásként határozza meg. önmagában a mágneses tér nem okoz rákos megbetegedést. A II. világháború - a radar bevetése - óta kell számolnunk a jelenséggel, s ma már a mosógépen át a mobil telefonig, a televíziótól a mikrohulSokan félnek a feltételezett elektromágneses kisugárzástól BARANYAI KÖRKÉP Az egyik pécsi ház lakói aggódnak. Az épület tetejére egy cég antennát szeretne telepíteni - ám ők félnek a feltételezett elektromágneses kisugárzástól. Amikor a pécsváradiak hangosan és hosszan tiltakoztak a Zengő csúcsára telepítendő radarállomás miatt, hasonló félelmek formálták véleményüket. Ma már nagyon sokan különböző panaszaikat - a rendszeres fejfájást, a rákos megbetegedések valószínűségét - az elektroszmognak tulajdonítják. A jelenséget azonban még a tudomány sem tisztázta. Éppen húsz éve készült egy amerikai felmérés, amely a magasfeszültségű távvezetékek környékén élők különös megbetegedéseit regisztrálta. Dr. Szabó D. László sugárbiológus azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a felmérés közben semmi egyéb tényezővel - például más kémiai hatásokkal - nem számoltak. Azt az orvostudomány ugyanis tényként kezeli, hogy lámú sütőig számos, a mindennapi életben használt tárgy szerepel a gyanúsítottak listáján. Ez esetben azonban - véli a kutató - tudni kell azt is, hogy az elektromágneses hullámzás a távolság négyzetével fordított arányban csökken. Azaz minél messzebb vagyunk például a villanytűzhelytől, a monitortól, annál kevésbé ér bennünket a kisugárzás. Van egyéb egészség- ügyi „ellenlépés” is. Az elektroszmog hatással van immun- rendszerünkre is. Ez utóbbit kell tehát egészséges életmód révén védenünk a láthatatlan köddel szemben. Amire érdemes figyelemmel lenni O A televíziót a képernyő átmérőjének ötszörös távolságából nézzük. O A régi neoncsövet cseréljük le modernebb változatra. O Hálózatra kapcsolt rádiós ébresztőóra helyett inkább elemeset használjuk. O Ne álljunk hosszabb ideig a villanytűzhely, a mosógép mellett. O A mobiltelefont ne hordjuk a szív feletti zsebben, ne tartsuk túl sokáig a fejünk mellett, jobb kihangosítva vagy fülhallgatóval használni. Az uránbányászat eltűnő nyomai BARANYAI KÖRKÉP Az urántermelés végleges befejezését követően, a rekultivációs tevékenység folytatásaként múlt év januárjában indult a környezeti károk felszámolását célzó beruházási program. A Mecsekére Környezetvédelmi Rt. 1998-ban a rekultiváció során mintegy 2,5 milliárd forintot fordított a beruházási program feladataira. Többek között felgyorsult a földalatti térségek felhagyása, a külszíni üzemi területeken elvégezték a részletes kárfelmérést, elkészültek a továbbhasznosításra alkalmatlan épületek bontási tervei, a III. számú meddőhányó tájrendezési terve, illetve Még sok munka van vissza működik már az olaj szennyezett talajokat kezelő létesítmény, a központi uránipari hulladéklerakó is, csökkentették a zagytározók vízének sótartalmát. Ebben az évben a Mecsekére Környezetvédelmi Rt. közel 3,5 milliárd forintot fordít a környezeti károk felszámolására. A pénz egy része a már megkezdett munkák folytatásához kell - épületbontás, zagytározók -, másik részéből új feladatokat oldanak meg. Elkészülnek a kisebb meddőhányók és a perkolációs területek tájrendezési tervei, a zagytározók só- és rádiummentesítésének részletes kivitelezési tervei, megépül a bányavíz hosszú távú uránmentesítése érdekében a bányavízkezelő üzem is. A bányabezárási folyamat március 31-éig befejeződik és megkezdődik a külszínre nyíló aknák felhagyása. Mészáros Attila jegyzete A csapok kompromisszuma Túl vagyunk - ismét - a Víz világnapján. Március 22-én évek óta és szerte a Földön felhívják a figyelmet a víz elképesztő méretű szennyeződésére, a készletek végességére. Amikor a világ egy eldugott barlangjában kamerával felszerelt búvárok a mélybe merülnek, a tv-né- zőknek elakad a lélegzete: ilyen átlátszó?! Mármint a víz. A jó Isten a megmondhatója, mi folyik a csapokból. Gyaníthatóan nem más, mint kompromisszum. Akárhol és akármilyen mélyről is jön ma az ivóvíz, tisztítani kell. Mangántól, esetleg arzéntól, vastól, urambocsá’ fekáliától. Fertőtlenítésre szorul, vegyszerekkel vagyunk kénytelenek kezelni, hogy iható legyen. Mindent megiszunk, amit immár kikerülhetetlenül bele kell tenni. Egy röpke 30 kilométeres út bármelyik baranyai úton, s a mellettük lévő apró tavak, vízfolyások drámai módon jelzik, még ma is, annyi figyelmeztetés után sincs semmi értéke a víznek. Pedig már egy pohárnyiért is fizetnünk kell. És zúgolódunk, lázadozunk a díj miatt - majd a szeméttel tele zsákot belevágjuk a patakba. Nosztalgiáról - régen akár egy patakból is ... - már szó sem lehet. A jelennel kell birkózni. Persze a jelen érdekében is, de döntően a jövőért. Ilyen iramban a vizek nem mehetnek tönkre. Vagy belátjuk, vagy kiürítjük a magunknak kevert méregpoharat. A denevérektől a hüllőkig BARANYAI KÖRKÉP Nagyszerű eredményekkel zárulnak a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Baranya megyei csoportjának különböző kutatási és állatvédelmi programjai. Idén változatlanul a figyelem középpontjában vannak többek között a denevérek, a hüllők és a kétéltűek is. Az előbbiek az emlősök második legnépesebb rendjét alkotják a világon előforduló közel ezer fajukkal. Nálunk ezek közül 26 él, és valamennyi védett. Vannak közöttük fokozott oltalom alatt állók is - a csonkafülű, a nagyfülű és a pisze denevér -, amelyek eszmei értéke 100 ezer forint. Egyes fajokkal minden lakott területen - még a panelek között is - találkozhatunk. Mind rovarral táplálkozik, az évszakokhoz igazodva vándorolnak telelő és szaporodó helyeik között. Van olyan denevér, amely eközben akár 2000 kilométert is vonul. A baranyai Denevérvédelmi Munkacsoport minden nyáron denevérgyűrűző akciókat szervez, ennek köszönhetően kiválóan ismerik ezeknek a kis állatoknak a telelőhelyeit, szaporodását. Ugyancsak védettek a hazai hüllők és kétéltűek. A nálunk élő 16 kétéltű és 15 hüllőfaj között is van olyan - a Szársomlyón is élő haragos sikló -, amelynek eszmei értéke 100 ezer forint. Az MME baranyai csoportjai immár köztudottan szervezi meg ezekben a hetekben például az Orfűi-tónál a forgalmas úton átvonuló békák érdekében mentőakcióját. A Mecsek gazdag denevérfajokban Elfolyatott szennyvíz MINDSZENTGODISA Drága az udvari szennyvízderítők kiszippantása és a kiemelt mennyiség elszállítása. Nem véletlen, hogy tíz falu godisai kezdeményezésre központi gyűjtő- és tisztítótelepet épít. A térségből a szippantósok Magyarszékre és Sásdra fuvaroznak alkalmanként 1 500-2 000 forintért, de van úgy, hogy az összeg duplájáért is. A kisbesztercei polgármester, Kiss József kérdésünkre közölte, hogy ők nemegyszer figyelmeztették a fuvarost, mert az a célba érés előtt a községük feletti dombon ürítette ki a járműve tartályát. Jelenleg ugyanis senki sem ellenőrzi, hogy a szállító valóban eléri-e a fogadó létesítményt. Nagy László kishajmási polgármester is tud zugkiürítő területekről. Bár emiatt - mint arról Ravasz Vince szágyi alpolgármestertől értesültünk - eddig nem kerültek veszélybe a vízadó rétegek. Bimbó István mindszentgo- disai polgármestertől (kis képünkön) megtudtuk, hogy a társuló helységek akarják a környezetkímélő szennyvíztisztító kialakítását egy jól elérhető részen. A pályázat elindításához szükséges tőkét a községvezetőségek előteremtik. Csuti J. Vita a horvátokkal a Dráva fölött BUDAPEST Egy héttel ezelőtti ülésén a kormány foglalkozott a drá- vai vízierőművel is. Tíz éve állapodott meg ennek építéséről Magyarország és Jugoszlávia. Az azóta bekövetkezett politikai változások - Horvátország kivált az akkori Jugoszláviából - ellenére déli szomszédunknak változatlanul szándékában áll a 'létesítmény megépítése. A magyar fél azonban - derült ki a kabinet ülésén - nem kíván a határfolyón vízierőművet építeni. A Drávának azonban van egy 25 kilométeres szakasza, amely csak horvát területen folyik. A horvátok itt szeretnék az erőművet megépíteni. Ha a beruházás megvalósítása mellett döntenek, a magyar kormány a nemzetközi szerződések alapján igényt tart arra, hogy részt vehessen az erőmű megépítését megelőző hatás- vizsgálatok elkészítésében. Az egyik hátrány a vízszintingadozás lenne
