Új Dunántúli Napló, 1999. március (10. évfolyam, 59-89. szám)
1999-03-24 / 82. szám
1999. március 24., szerda Politikai Vitafórum Dunántúli Napló 11 Mi lesz a vége? Nos, teljesült a politikusok szívé-vágya, Magyarország függetlenségét és semlegességét feladva csatlakozott a NATO-hoz. Evvel kapcsolatban jut eszembe egy gyermekkori emlékem. Valamikor a II. világháború elején a Magyar Rádió közvetítést sugárzott a Keleti pu.-ról, ahol a Berlinből hazatérő Teleki Pál miniszterelnököt és Csáky István külügyminisztert fogadták ünnepélyesen, akik akkor írták alá Magyarország csatlakozását a Háromhatalmi Egyezményhez. A tömeg, ahogy ma mondanák, eufórikus hangulatban skandálta: „Horthy, Csáky, Teleki, minden magyar szereti.” Csáky István ezt követően rövid idő múltán meghalt, Teleki Pál a németek áldozatává vált. A csatlakozás végeredménye az idősebbek előtt ismert, sőt sokan meg is tapasztalhatták (pl. a Don-kanyarban), de a fiatalabbak előtt sem lehet ismeretlen, hiszen döntő hatással volt Magyarország sorsára, és következményeit a mai napig érezzük. Ennek mi lesz a vége? Dr. Nádasi Zoltán PÁRTHlREK Tisztelettel megköszönjük Pécs és Baranya polgárainak, hogy az 1948-49-es dicső Forradalom és Szabadságharc évfordulóján együtt ünnepelhettünk Önökkel. Kívánjuk, hogy Magyarország demokratikus rendjének kibontakozásában a jövőben is együttműködjünk. Megköszönjük, hogy velünk vállalták nemzeti érzelmüket és megtisztelték az ünnepet jelenlétükkel és elhelyezték a kegyelet virágait. A FKgP Pécs-baranyai Szervezete A Munkáspárt Pécs városi Koordinációs Bizottsága március 9-i ülésén a 18. Kongresszus határozatának értelmében, a régi vezetőség mandátumának lejárta miatt, a tisztújítás keretén belül elnökének választotta Mor- vay Nándort, valamint négy reszortfelelőst bízott meg az aktuális politikai feladatok elvégzésére. A Magyar Igazság és Élet Pártja. valamint a Magyar Út Körök Mozgalom szervezésében megrendezésre kerülő Bocskai István Szabadegyetem következő előadása - A népi-urbánus kulturális küzdelem a XX. században címmel - március 26-án, pénteken 18 órai kezdettel kerül megrendezésre' a Pollack Mihály Szakközépiskola kupolatermében Pécs, Jókai utca és Dischka Győző utca sarok. Előadó: Szentmihályi Szabó Péter. (Legközelebbi előadó: Hegedűs Zsuzsanna református lelkész.) A Magyar Igazság és Élet Pártja pécsi szervezete márciusi taggyűlésén újjáválasztotta a városi elnökséget. A MIEP Városi Szervezete elnöke: Sashalmi György; elnökségi tagok: dr. Balázs Ferenc, Balogh János, dr. Deák Péter, Palotás Attila, Sipos Sándor, Székely Sándor. A MIEP a Széchenyi téri irodájában (7621 Pécs, Széchenyi tér 16. II. em. Tel.: 326-994) ügyeletet tart hétköznap 14-től 18 óráig. Párbeszédről párbeszédben Pécsett tartja következő Országirész)gyűlését az MSZP-frakció Ötvenezer civil szervezet van Magyarországon. Sok millió embert képviselnek, megjelenítik érdekeiket, segítenek, gazdagítják életüket. Meg lehet kerülni őket, szabad dönteni a fejük felett, lesöpörni véleményüket, elzárni előlük az információkat? Nem! A milliók és a maguk számára létrehozott civil szervezetek nélkül nincs demokrácia sem a településeken, sem az országban. Legyen szó szociális segítségről, oktatásról, művelődésről, sportról, városszépítésről, bármi másról. A Magyar Szocialista Párt úgy véli, hogy a civil szervezeteknek joguk van a mindenkori helyi és központi hatalomtól kérdezni és kérdéseikre érdemi választ kapni, joguk van az állampolgárok képviseletében, felhatalmazásával működő kormányzati és önkormányzati szervek munkájáról tájékozódni és arról véleményt formálni, azokat ellenőrizni, befolyásolni. Senki sem kapott, kaphat felhatalmazást, kizárólagos jogot annak meghatározására, hogy mi jó a köznek és mi nem. A társadalmi párbeszédről, a civil szervezetek jogosultságainak érvényesítéséről, a hogyanról, a megoldási módokról lesz szó március 31- én Pécsett. A munkavállalók milliói munkalehetőséget, biztonságot, tisztes megélhetést kívánnak. A fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtéséért, a gazdasági növekedésért, a rendszer- váltásért, Magyarország modernizációjáért nehéz áldozatokat hoztak. Nem zárhatók ki a haszonból. A munkaadók célja a profit, s ennek feltételeként a versenyképesség. Lehetőséget kell kapniuk a felhalmozásra, a beruházásra, az innovációra. A vállalkozások fejlődése az országot gyarapítja. Az érdekek mégis összeegyeztethetők. Csak folyamatos és érdemi érdekegyeztetéssel, megállapodással tartható fenn a társadalmi béke. A diktátumok, az önhitt és egyoldalú döntések mindkét oldal céljait veszélyeztetik. A Magyar Szocialista Párt meggyőződése szerint az érdekegyeztető fórumok hatáskörének megállapításakor egyértelműen rögzíteni kell, hogy mely ügyekben van egyeztetési kényszer és így lehetőség a felek megállapodására, és mikor, mely ügyekben nélkülözhetetlen az együttes, közös döntés. A társadalmi béke fenntartható, ha a kormányzat nem gyengíti, hanem erősíti az érdekegyeztetést is magában foglaló demokratikus intézmény- rendszert, ha a résztvevőket a konszenzuskeresés szándéka vezéti. A Magyar Szocialista Párt javaslatai a jó megoldást szolgálják. Erről lesz szó Pécsett március 31 -én. Európaiak vagyunk és a fejlett, a szociális biztonságot nyújtó és garantáló Európához kívánunk csatlakozni. Mert az integráció nem csak a gazdaság fejlődését, munka- és humán kultúránk szabad gazdagodásának lehetőségét jelenti, de a demokrácia kiteljesítését, és ezzel együtt és legalább ilyen mértékig az egyéni és kollektív jogok Európában szokásos, teljes körű érvényesülését. A Magyar Szocialista Párt kötelességének érzi, hogy ezeket a követelményeket itthon megfogalmazza, érvényesülésüket elősegítse. Ez is célja a március 31-i, pécsi Országi rész) gyűlésnek. A tanácskozáson ott lesz a megye, a régió, az ország számos kiváló szakembere, és a szocialista képviselők - a 134 tagú parlamenti frakció - többsége. A tanácskozást követően az MSZP, a frakció vezetői, a képviselők Pécsett és Baranya más városaiban, községeiben 19 fórumon találkoznak a lakossággal. Civilek vagy polgárok? Január végén a pécsi Városházán a Civil Kerekasztal alakuló ülésén vehettek részt mindazon civil szervezetek, akiknek nem kerülte el a figyelmét az Extra hasábjain megjelenő felhívás. Városunk tudósainak egy jól tájékozott csoportja kimunkált egy tervezetet,, amely szeretné egy akolba terelni az elbitan- golt civil báránykákat. Elvégre civil vagy nem civil, ne szervezkedjen itt össze-vissza senki, jobb az, ha rajtuk tartjuk vigyázó szemünket. Civilnek indul, aztán polgárrá talál válni, s hipp-hopp már ott is áll a kormány oldalán. Vigyázni kell az ilyesmivel, annál is inkább, mert a várost kormányzóknak megvannak a maguk civiljei, s szeretnék, ha csak ők látszanának. Ha megalakul jogi személyként a Civil Kerekasztal, senkinek nem lesz semmilyen külön gondolkodni valója, mindenki helyett mindent elintéznek majd. Kiválóan legitimálják majd a kormányzók fontos döntéseit, a régről jól ismert „mű társadalmi viták” levezénylésével. Kicsit kollektivista ízű a dolog, de hátha nem veszi észre senki. (A civil kerékasztal akár a társönkormányzat szerepét is betöltheti, ügyesen kivásárolva az ellenzék szerepét. A helyben rekonstruált civil népfront segítségével végre a várost vezető koalíció maga lehet öpmaga ellenzéke.) Tudományos oldalról is megtámogatva e bájos összeterelő hadműveletet a minap „Civil Társadalom” címmel konferenciát is szerveztek ideológusaink. Miközben megtudtuk, hogy az Európai Unió országainak felfogása bizony-bizony nem testesíti meg éppen a civil ethoszt, ráadásul azt sem tudjuk igazán, hogy az mi fán terem, egyet viszont tudunk, hogy az önkormányzatok szerepe ennek kialakításban kimagasló, főleg a miénk jár ebben az élen, csak a polgári jelzőt szeretné elkerülni, még az ethosz tekintetében is. Ugyan nem tudtuk meg, hogy mi is az a civil társadalom, még a legbátrabbak sem mertek erre direkt választ adni, csak azt tudjuk, hogy valami olyan, amelyben a polgárok ön- szerveződéseinek nagyobb szerep jut, mint a félkatonai vagy a katonai társadalmakban. Most akkor polgári vagy civil? Azért nem polgári, mert az a fogalom már foglalt? Valóban, a civil kifejezés még felhasználható a demokrácia szocialista és a köréjük szerveződő szabad csapatok számára. Azért van egy kis baj. A civil szervezetek nincsenek tisztában saját ideológiai jelentőségükkel, csak szerveződnek összevissza. Vannak, akik az állatokat akarják védeni, vannak, akik az embereket. Aztán: az 1300 civil szervezet közül csak 50 képviseltette magát a január 27-i jeles alkalommal. Valahogy a jelenlévők nem szerették ezt az egészet, nem akartak tömörülni-, jogi személlyé válni, megboldogítva lenni és tagdíjat fizetni. A civilek már csak civilek szeretnének maradni, a maguk partikuláris érdekeivel, legfeljebb polgárrá válnának még, ha hagynák őket. Dr. Gáspár Gabriella pécsi önkormányzati képviselő, Fidesz-Magyar Polgári Párt Napirend előtti felszólalás A Mecsek-oldali agónia Mint területileg érintett ön- kormányzati képviselő újból és újból szóvá kell tennem az elmaradt Mecsek-oldali vízközmű beruházást, és újból és újból kérem a várost vezető koalíciót, hogy gondolja át újra e beruházás megvalósításának a lehetőségét. Már régóta terv volt a Bá- lics, Szkókó, Donátus, Dain- dol területének közművesítése. Az itt élők már eddig is komoly forrásokat mozgósítottak nemcsak a házak építéséhez, hanem a kerítés, a járda, az úttest kialakításához, és most is hajlandók lennének jelentős anyagi áldozatot vállalni a vízközmű beruházás megvalósítására. Több ezer ember reménykedett, és ezt a reményt táplálták önök is a január 21-i döntésükkel, amikor a beruházás megvalósítása mellett foglaltak állást. Pécs városa nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy az elnyert címzett és cél- támogatásról lemondjon, vagy hogy az elnyert Vízügyi Alap- támogatást elveszítse. E beruházás nyereség lenne a város számára, már a kivitelezés is munkahelyeket teremthetne. Pécs településszerkezetét különböző tájak egysége határozza meg: hegy- és dombvidék a síkvidéki városrészekkel szemben. Ezeket a részeket korábban lakóterületté nyilvánították, s ehhez hozzátartozik a vízvezeték- és a csatornarendszer. Nem lehet dísz- kriminálni azokat az embereket, akik ezt az egykori szőlővidéket lakják, és még ma is értékes kertművelést, gyümölcstermesztést, szőlő- művelést folytatnak. Ők az igazi pécsi tükék. Ha jól tudom, az MSZP és az SZDSZ is támogatja Magyarország EU-s csatlakozását, sőt azt is, hogy Pécs regionális központ legyen. Az EU-hoz csatlakozva fontos környezetvédelmi követelményeknek is meg kell felelnünk. Kérdezem a tisztelt városvezetést, Pécs nitrátos, emésztőgödröktől szennyezett Mecsek-oldali vízzel megy Európába? Kérdezem továbbá: hogy kívánják biztosítani az egészséges ivóvizet? És ha lajtos kocsival, zacskóval vagy palackkal, akkor kiszámították-e már ennek a költségét és költségvetési von- zatát? A polgármester úr mit kíván tenni az ÁNTSZ-határo- zat végrehajtása ügyében? Végezetül nyomatékosan kérem a várost vezető koalíciót, hogy helyezkedjen az igazságosság és egyenlőség talajára, és foglaljon állást a beruházás megvalósítása mellett. Füredi Péter Miért nem történt meg? A lap március 10-i számában Sík László képviselő fontos dolgokat ír a „Mecsek-oldal közműfejlesztése” tárgyában, így igaz: előkészületlen a dolog. De miért? A Pécsi Vízmű tervező csoportja 1992-ben nekilátott az önkormányzat megbízásából a tervek elkészítésének. A tervtárgyalásokon hatóságom képviseletében részt vettem. Minden szakasz ismertetése alkalmával elmondták a jelenlevő illetékeseknek, a Város- fejlesztési Iroda és Közüzemi Rt. képviselőinek, hogy a víz- és szennyvízhálózat kiépítése milyen plusz feladatokat hoz magával, mely nem az ő tervükben szerepel - arra csak felhívhatják a figyelmet -, hanem külön tervezési feladatot igényel. Vajon miért nem történt meg ez? Másrészt: miért érezte magát kényelmes helyzetben az éppen illetékes önkormányzat, hogy a régen elkészült tervek alapján a kivitelezésbe az utolsó percben kezdett? Aztán a folytatást lefújta! Nincs megyénknek községe, mely vízellátás tekintetében olyan elhanyagolt lenne, mint városunk több területe. Lehet mutogatni visszafelé, attól a feladat m a i marad. A privatizációról is ír Sik László. Mi, kívülállók nem tudjuk megítélni, hogy ezek a belső ügyek mikor miként alakultak, került-e hasznos is közéjük. Ezt az illetékes képviselők tudhatják! De arról van ismeretünk a sajtó útján, amikor illetékes vezetők csalafinta módon szereztek vagyont. Vajon hol vannak azok a pénzek? Hogy nem a mostani vezetők a felelősek? így igaz: de ezekkel a terhekkel együtt vállalták és vették át - megfelelő ígéretekkel fűszerezve - a város vezetését polgármesterként vagy valamely párt képviselőjeként. Dr. Meláth Ferenc nyugdíjas tisztiorvos Meddig tart a csütörtök? Avagy: a csendes iskolabezárás receptje A város közgyűlésének 8 éves történetében kialakultak bizonyos viselkedésformák, szokások a tisztségviselők és képviselők részéről, melyeket nem volt szükséges írásba foglalni, mert a józan ész és egymás emberi mivoltának tisztelete garantálta azokat. Eddig! Toller polgármester úr azonban egy olyan stílust és munkamenetet erőltet a közgyűlésre, ami nemcsak a képviselők és az irodák munkatársainak teherbíró képességét teszi próbára, emberi önérzetét sérti, de alapvetően azok számára a legveszélyesebb, akik nincsenek a teremben. A választópolgárok számára, akik a maguk képviseletében felelős döntések meghozatalára választották meg képviselőiket. Az utóbbi időben azonban azt kell tapasztalniuk, hogy a közgyűlés fontos, a város polgárainak életkörülményeit befolyásoló döntéseket az éjszakai órákban hoz meg. Mint pl. március 18-án, csütörtökön, amikor éjfél előtt kettő perccel döntött úgy 25 képviselő (MSZP, SZDSZ, Civil Koalíció), hogy az eredetileg nyilvánosságra hozott előterjesztéssel szemben egy, az MSZP frakcióvezetőjétől, Gonda Tibortól érkező módosító indítványt szavaz meg, mely szerint az istenkúti iskolát márpedig be kell zárni. A fent említett többség nyilván képesnek érezte magát arra, hogy a tárgyalás 13. órájában minden körülményt megfelelően mérlegeljen. Vagy csak úgy gondolták, mivel megvan a kellő szavazatszám, vannak 25- en, tehát nem kell tekintettel lenni az Új DN-ben egy nappal korábban nyilvánosan is megjelent ígéretre, miszerint kap egy év haladékot az ottani lakóközösség (amely az elmúlt években ékesen bizonyította szervezőképességét és ragaszkodását az iskolához), hogy alapítványi iskolát szervezzen? Nem bezárásról szóltak a törvényekben kötelezően előírt egyeztetések, nem ezt a változatot véleményezte a még érdekvédelmet ellátó PDSZ. S mivel a VTV közvetítése kb. 2 órás csúszásban volt, az iskolaátszervezésben érintettek többsége feltehetőleg nem kísérte figyelemmel a késői órában hozott döntést, hisz az emberek többsége nem éjszakai közgyűlések nézésével tölti éjszakáit. Meg aztán talán már megnyugodtak az előterjesztésben foglaltakban, remélve, hogy ennél rosszabb már nem lehet. Lehetett! S hogy még az ismétlésnél se győződhessenek meg, hogy mi is történt valójában, azt is valamikor hajnaltájt közvetítették. Lehetne még számos más, közérdeklődésre számot tartó napirendi pontot említeni, amelyekről az éjszakai, hajnali órákban döntött a közgyűlés. Pedig józan fejjel belátható, hogy nem szabad komoly döntéseket hozni 12-16 órás közgyűléseken, az éjszakai órákban! (Éppen ezért javasoltam, hogy vissza kell térni az elmúlt évek gyakorlatához: kéthetenként kell közgyűlést tartani! Ami azonban az iskolaátszervezési előterjesztéssel történt, az majdnem példátlan! Az előterjesztéssel szemben az éjszakai órákban előhozott bezárási indítvánnyal megváltoztatni mindazt, amiről korábban szó volt, ez nem más, mint a választópolgárok átverése. Mi jöhet még? Dr. Révész Mária önkormányzati képviselő ; y )
