Új Dunántúli Napló, 1999. március (10. évfolyam, 59-89. szám)

1999-03-23 / 81. szám

1999. március 23., kedd Baranyai Tükör Dhnántúli Napló 5 Elhunyt Hegyvári Beatrix Huszonkilenc éves korában, autóbaleset következtében 1999. március 16-án elhunyt Hegyvári Beatrix, a Fordan-Zengő Rá­dió főszerkesztője. Halála óta immár nélküle szól a 101.2 MHz, a Város Rádiója, melyben jellegzetes, mindig derűt, életvidám­ságot sugárzó hangja örökre elnémult. Hegyvári (Bazsó) Beatrix 1970. április 26-án született Pé­csett. Gyermekkorában a tanári pályát tűzte ki célul, ezért a Leőwey Gimnázium elvégzését követően képesítés nélküli taní­tást vállalt. Később magyar-esztétika szakos diplomát szerzett, azonban igazi hivatását mégsem ezen a pályán találta meg. Váratlanul lépett életébe a rádió. 1994 őszén, az akkor induló Dráva Rádióban ismerkedett meg a műsorvezetői munkával, amely azután végleg rabul ejtette. Vállalta a nem kevés fáradt­sággal és veszéllyel járó napi utazást a háborús területekkel kö­rülvett Eszékre is. Élete nagy kihívásának érezte, amikor 1996 elején a Fordan- Zengő Rádió főszerkesztői feladatára kapott megbízást. Nevé­hez fűződik a máig kedvelt műsorrend kidolgozása, a munka­társak kiválasztása és ugyancsak személyiségének köszönhető, hogy a rádió a város életének része lett. Óriási energiával végezte feladatát és ugyanezt munkatársai­tól is elvárta. Segítségére mindenki számíthatott, önzetlensége másokat is ösztönzött. Boldog volt, hogy a rádió hallgatottsága egyre emelkedett és hogy a közszolgálati tevékenységben is részt vállalhatott. Munkája mellett a család jelentette élete má­sik felét. Akkor érte a halál, amikor még nagy feladatok várhattak volna rá. Temetéséről később történik intézkedés. A csatornalakó szanitécek PÉCS, MÁLOM „Ne etesse ablakunk alatt a cicáját, mert ideszoknak a patkányok!”. A feliratot Pé­csett, a Málomi úti garzo­nok egyik földszinti erkélye alá ragasztották, ahol elesé- get tesznek ki a kóbor ci­cáknak. Odébb lábas-etető csalogatja a galambokat, sőt a varjakat is. Karnyújtásnyira pedig a tucatnyi szemeteskonténer so­rakozik, melyet nemcsak a guberálók, de a madarak is felkeresnek napjában több­ször is. A patkányok is megje­lennek, időnként nappal is ötösével-hatosával, és amit meghagyott a macska, vala­mint a madár, és földre szórt a guberáló, - azt ők takarítják el. Elmerészkednek az abla­kok alá is. Első benyomásra úgy hat, hogy a sokszor utált csatomalakó állatok étel- és egyéb maradványokat eltaka­rító szorgalmas szanitécek. Valójában fertőzésveszélyt je­lentenek, és betegséget ter­jesztenek. Jogosan hívnak tehát az emberek gyepmestert, hogy vigye el a közös helyiségek gazdátlan macskáit. Cs. J. Határtalan szigorítások MOHÁCS A határátkelőhelyek állat­egészségügyi ellenőrzésének a szigorítása volt a fő téma az önkormányzat irodahá­zában tartott tegnapi ta­nácskozáson, amelyen hor- vát és magyar szakemberek vettek részt. Az udvari határátkelőhely fontosságát hangsúlyozta mindkét ország szakembere. Megegyezésre jutottak, hogy a kilépő és a bejövő forgalom esetén is ellenőrzik az árukat és állatokat. Az élő állatok esetében a papírokon kívül té­telesen megvizsgálnak min­den egyedet, hogy véletlenül se kerülhessen fertőzés az or­szágba. Áruszállítmánynál szúrópróbaszerűen ellenőriz­nek, illetve akkor, ha az ok­mányok nincsenek rendben.-A horvát fél megmutatta országuk állatvédelmi törvé­nyét, melyet átvizsgálva a szakembereink felhasználhat­nak. Ezenkívül átadták azok­nak a cégeknek a listáját, me­lyek hazánkba állategészség­ügyi szempontból fontos ter­mékeket szállítanak. Kölcsö­nösen megnyugtattuk egy­mást, hogy egyik ország ré­széről sem áll fenn semmi­lyen járvány veszély - tájékoztatott dr. Németh An­tal, a Földművelésügyi Mi­nisztérium főosztályvezető­helyettese, a magyar delegá­ció vezetője. Szigeti T. Iskola nélkül nincs közös jövő? Istenkút és Szentkút külön utakat kutat Miután a városi közgyűlés csütörtökön éjszaka megszavazta a Rácvárosi-Istenkúti Általános Iskola istenkúti épületének megszüntetését, az ott élők egy része úgy döntött: ismét életre kelti a korábban létrehozott kiválási bizottságot. Úgy vélik ugyanis, a város nem törődik velük kellő mértékben, nem partner a kezdeményezéseikben - a városrész jobban járna, ha különválna és önálló községként kezdene új életet. nák a terveik szerint alapítványi iskola szakmai és pénzügyi programját, majd a továbbiak­ban már ilyen módon működne tovább. A legutóbbi közgyűlés azonban éppen ellenkezőleg ha­tározott. A bezárás ellen egyébként az PÉCS A kiválás nem cél, csak a végső eszköz, amennyiben a városi önkormányzat a továbbiakban sem hajlandó együttműködni a térség civil kezdeményezései­vel, hangsú­lyozzák az érintettek. Pe­ták Péter, az Istenkúti Kö­zösségért Egyesület tagja (képün­kön) úgy véli, ők megpró­bálnak mindent megtenni azért, hogy az általuk elképzelt jövő megvalósuljon.- Nekünk nem csupán terve­ink vannak, de azokért folya­matosan teszünk is. Pályázunk, szakértőkkel egyeztetünk. Ön­erőből, saját munkánkkal sze­retnénk felvirágoztatni egy ma­gára hagyott, hátrányos hely­zetű városrészt, de ehhez az önkormányzat legalább mini­mális támogatására lenne szük­ségünk - mondja Peták Péter. Az istenkúti civilek nem pénzt akarnak: az iskolájukat szeretnék megtartani. Terveik alapját jelenti ugyanis a közös­ségi épület, amelyben eddig is­kola, óvoda, művelődési ház működhetett. Az egyesület ko­rábban már megkereste a köz­oktatási bizottságot, egyezségre is jutottak, hogyan kellene megvalósítani az iskola önfenn­tartását. Eszerint egyéves át­meneti időszak alatt kidolgoz­ellenzék, a szakszervezet, az iskolaszék és a helyi civilek is tiltakoznak, leveleket juttattak el az oktatási miniszterhez és a polgármesterhez is. Úgy vélik ugyanis: több törvényt vesz semmibe a megszüntetés. Ezt erősíti meg az a levél, amelyet az Oktatási Minisztérium jutta­tott el dr. Toller László polgár­mesternek. Ebben a döntés újra­tárgyalását megfontolásra ajánlják. Knyihár Éva, az iskolaszék elnökasszonya a közgyűlésnek írt nyílt levelében arra hívja fel a figyelmet: ha továbbra is el­zárkóznak a közös megoldástól, a kompromisszumtól, úgy is­mét működésbe lép a már meg­alakult kiválási bizottság. Ezzel pedig elkezdődhetne a Pécsről leválás folyamata. Ezt a helybe­liek sem szeretnék, de úgy gon­dolják: az igazukért a végsőkig hajlandók elmenni. Győrffy Z. Községalapítási kiskáté # Az önkormányzati törvény szerint új község alapítható az olyan elkülönült, lakott településrészből, amely képes az ön- kormányzati jogok gyakorlására, illetve a feladatok ellátására. A községalakítás feltétele a kiépült helyi közszolgáltatások, legalább alsó tagozatos általános iskola, körzeti orvosi rendelő fenntartása - a szolgáltatások színvonalának jelentős csökke­nése nélkül. ♦ A leválást bizottság készíti elő, ezt követi a népszavazás. Ha a lakosok mellette voksolnak, akkor már csak a köztársasági el­nök döntését kell megvárni a településrész különválásáról. A vendégcsalogató borösvény Az idegenforgalom révén a gazdaságot akarja fellendíteni a Hegyhát-Észak Térségi Egyesület tíz faluja. A múlt heti rend­kívüli ülésükön úgy döntöttek, hogy vállalkozók bevonásával mindegyik önkormányzat biztosítja a szükséges tőkét, hogy együtt palyazzanak, s meg idén HEGYHÁT-SÁSD Dr. Czinege Imre, a gazdasági társulás elnöke (képünkön) kérdésünkre elmondta, hogy csak a kisrégiós összefogás hozhat eredményt. Olyan si­kert, ami jó hatással lehet pél­dául Sásdra, ahol újjáalakult a elegendő pénzhez jussanak. város- és táj szépítő, valamint természetjáró civil közösség, ezenkívül átadás előtt a kolpin- gos vendégfogadó. A falusi turizmus fellendíté­sét tervező falvak, így például Mágocs, Mekényes, Szárász, Tófű nagyon bíznak abban, hogy a kisvállalkozók, köztük is főként a bikali Puchner-kas­tély gazdasági csoportja ko­moly tőkével segítenek. Egyházasko- zár határában csak így ké­szülhet el a horgásztó, Alsómocso- ládon pedig a lovarda, de így indulhat el útján a borösvény is. Mindez nem jelenti azt, hogy a községek vezetőségei koldul­nának, hisz a közös pénzva- gyont ők is gyarapítják. Cs. J. Hírcsatorna Ellenőrzik a sétáltatott ebeket Pécsett, a meszesi és a kertvárosi részen, ugyanis mind több gazda nem teszi fel kedvenc állatára a száj­kosarat és a pórázt. Az el­múlt pár napban tíz esetben tizenötezer forint helyszíni bírságot róttak ki a közterü­let-felügyelők. Kétszer eny- nyi személyt pedig figyel­meztettek a szabályok betar­tására. Begyűjtötték tizen­egy kóbor kutyát is. (cs) Megyeszerte az erős széllel is küzdöttek az el­múlt négy napban a tűzol­tók. Gyorsan beavatkoztak, így a lángok nagy területen nem pusztítottak. Az elmúlt négy nap alatt húsz hely­ségben harmincöt avar- és gaztüzet számoltak fel csaknem hetven hektáron. Például a pécsi Gerle utcá­ban két hektáron égett le a nádas. Tegnap pedig Abali- get és Hetvehely között több helyen is lángot fogott az erdő az elharapózó gaztüzek miatt. (cs) Sásdon a kortárs alko­tók munkáiból képzőművé­szeti kiállítás nyílt március 22-én a művelődési köz­pontban. Egy neves pécsi gyűjtőközösség vonultatja fel anyagát, láthatók többek között Kass János, Reich Károly és Takács Dezső munkái. A március 27-ig lá­togatható bemutatót Nádasi Éva galériavezető nyitotta meg. (cs) A komlói villámgyors autófeltörő. A hét végén az egyik utcában a tulajdo­nos hiába zárta be jól a par­koló járműve ajtaját, ha az ablakot nem‘húzta fel erő­sen. Rövid időre távozott, és ez alatt a lesben álló tolvaj kifeszítette az ablaküveget, és elemelte a rádiós magnót. (cs) Pollenjelentés. Az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézet pollenfigyelő szolgá­latának mérései szerint az elmúlt héten a sorozatos hi­degfrontok a fák és cserjék virágzását lassították. Az össz-szállópollen mennyi­sége ezzel egyenes arány­ban alacsony szintre süly- lyedt. Nem bővült az aller- gén virágport termelő növé­nyeink repertoárja. Az éger, a tiszafa, és a ciprusfélék pollenjének légköri kon­centrációja csak szombaton érte el a közepes pollenszá­mot, a hét többi napján a mogyoró, nyár, fűz, szil és kőris virágporával együtt minimális számra csökkent. Felmérték a kárt SZENTLŐRINC A tavalyi gázvezeték-fekteté­sek nyomán sok helyen meg­süllyedt a nyomvonal, meg­roggyant a padka, és főleg az Attila utcában zavarja a közle­kedőket az úttest aszfaltjába vágott sok-sok, 10-15 centire megsüllyedt, tengelytörő „ab­lak”. A tegnapi garanciális be­járáson az önkormányzat, a gázszolgáltató és a munkákért felelős fővállalkozó szakembe­rei felmérték a gázvezeték-fek­tetést követő károkat. Mivel mindkét baranyai aszfaltkeverő üzem április 1-jén nyit, a teg­napi kárfelmérés résztvevői megállapodtak, április végére minden, a gázhálózat fektetésé­vel kapcsolatos hibát, hiányos­ságot felszámol, illetve helyre­állít a kivitelező. B. M. L. Látásjavítás csodaszemüveggel címmel jelentettünk meg írást néhány hete a Va­sárnapi Dunántúli Naplóban. A rendkívüli érdeklődés miatt tegnap kora délután nyilvános előadásra hívtuk olvasóinkat a szerkesztőség tanácskozótermébe, melyen több százan jelen­tek meg. Képünkön Fekete Lajos, az Éles Látásért Program pécsi klubjának vezetője, és Cseri László, lapunk munkatársa, aki a vendégeket köszöntötte. fotó: wéber tamás Visszafogott felújítások SZIGETVÁR Intézményi felújításokra akár harmincmillió forintot is el- költhetne idén a város, de a költségvetésben ilyen célra csak 4,2 millió forint szerepel. A december óta használaton kívüli mozi érintés- és villám- védelmi, valamint a Tinódi Ál­talános Iskola érintésvédelmi munkáival nem lehet tovább várni, e két intézményre 750 ezer forintot költ a város. A Ti­nódi éttermi részének és vizes­blokkjának halaszthatatlan fel­újítására az utolsó pillanatban szavazott meg háromszázezer forintot a képviselő-testület, éspedig úgy, hogy az lesz a fel­újításhoz benyújtandó pályázat önrésze, amihez ugyanannyit szeretnének elnyerni. A CÉDA (céljellegű decentralizált támo­gatás) keretében 2-2 miihó fo­rintot is nyerhet a város és a zsibót-becefai részönkormány­zat, a szükséges 1,9 millió fo­rint önerő a költségvetés felújí­tási kiadásai között szerepel. A részönkormányzati ravatalozók igencsak megértek az állag- megóvásra és korszerűsítésre. A város Dózsa György utcai tagóvodájában két foglalkozta­tóterem parkettázása és a lapos­tető felének újraszigetelése, va­lamint a nyílászárók felújítása, és a zeneiskola vizesedő falai­nak utólagos szigetelése sem tűr további halasztást. A költ­ségvetési lehetőség az égető gondok megszüntetésére nem elég, a munkákhoz nélkülözhe­tetlen az elnyerhető pályázati pénz. B. M. L. >

Next

/
Oldalképek
Tartalom