Új Dunántúli Napló, 1999. március (10. évfolyam, 59-89. szám)

1999-03-18 / 76. szám

1999. március 18., csütörtök Baranyai Tükör Dünántuli Napló 5 Génekből jósolják a jövőt PÉCS Az elmúlt évtizedekben a géntechnológiai ismeretek oly mértékben fejlődtek, hogy az orvostudomány mindennapjai, az egészség­ről és betegségről kialakított világkép át fog alakulni,-A géntechnika új tudomá­nyos ismeretei fölkészületle­nül érték a társadalmat, alig van olyan etikai, jogi keret, amelyben e lehetőségekre megfelelő választ lehet adni - mondta dr. Kosztolányi György, az MTA Orvosi Ge­netikai Albizottságának el­nöke. Tegnap, az MTA terü­leti székházában megrende­zett ülésen a szakterület ve­zető szakemberei arról ta­nácskoztak, hogy az orvosi diagnosztikában megnyíló le­hetőségek milyen etikai prob­lémákat vetnek fel, s ezeket miképpen lehet kezelni. Az egyén jövőbeni beteg­ségeit, vagy a születendő magzat betegségeit előrejelző diagnosztika már napjainkban is létezik. Az egyénnek és családjának tesztelését el le­het végezni - egyelőre kevés betegségnél -, de robbanás- szerű ütemű a fejlődés, nem­sokára meg lehet mondani, ki milyen bajra hajlamos. Az etikai kihívások óriá­siak: például mi az a betegség, amit az ember a gyermekének nem kíván, és ezért akár meg- szakíttatja a terhességet? A fölfedezett genetikai betegség nemcsak egy embert érint, ha­nem a családját is. Föl szabad- e világosítani valakit, még ha tünetmentes is, hogy ilyen és ilyen betegségben fog el­hunyni pár éven belül? A baleseti és környezeti ká­rosodást kivéve szinte minden betegségnek van genetikai összetevője. Az asztma, a cu­korbetegség, a skizofrénia, a rák, a szív- és érrendszeri be­tegségek már most előre földe- nthetők. Balogh R. Gráf Csilla és Fillár István fotó: Müller andrea Emberszívű isteni szeretők PÉCS Ha egy főisten a férj alakját ölti fel, a leghűségesebb asz- szonyt is elcsábíthatja. De talán akkor is, ha nem. Amphitryon nem felszarva­zott férj a szó igazi értelmé­ben, hiszen a hűséges Alkme- nét Jupiter, a legfőbb isten álalakban keresi fel. Ám az asszony végül rájön, hogy megcsalta a férjét - csak ép­pen nem mer ezzel szembe­nézni. Ráadásul Jupiter való­jában azt kívánja, hogy Alk- mene őt magát szeresse meg, s ne azt, akinek az alakját a csábításhoz kölcsönözte.- Emberi szerelem történe­tét akarjuk megmutatni ­mondta el a Heinrich von Kleist darabot színre állító Hargitai Iván, akinek ez az első rendezése Pécsett. - Az isteni figura inkább olyan, mint az a sztár vagy zseni, aki mindent megkap az élettől, de aki minden önzése ellenére is végül szerelmessé lesz. A kerti labirintus díszleté­ben a klasszikus kort és az empire hangulatát egyaránt idéző ruhákban Rázga Miklós (Amphitryon), Gráf Csilla (Alkmene), Stenczer Béla (Sosias), Füsti Molnár Éva (Charis), Fillár István (Jupi­ter) és Bajomi Nagy György (Merkur) játszik. A premierre holnap 19.30- kor kerül sor a Pécsi Nemzeti Színház szobaszínházában. Hodnik I. Gy. A hiány 53 millió - Nem lesznek elbocsátások a Természettudományi Karon Kitörés - vagy a süllyesztő? Vizsgálóbizottság alakult a Janus Pannonius Tudományegye­temen, miután kiderült, hogy a Természettudományi Karnak több mint 50 milliós hiánya van. A mélyrepülés fő okai: kevés hallgató, alacsony normatíva. Az illetékesek keresik a kitörési pontokat, és remélik, hogy az ország - egyes szakmai körökben - leggyengébbnek tartott természettudományi fakultása nem tűnik el a süllyesztőben néhány éven belül. főiskolai szinten tengődő sza­kok (matematika, kémia, tech­nika) egyetemivé minősítése. Lehet azonban, hogy ez sem je­lentene megoldást, a kormány­zat ugyanis a főiskolai norma­tívát az egyetemihez tervezi közelíteni. lentős része. A dékán elmondta, rövidesen nyugdíjba vonul több oktató, akiknek a helyére nem vesznek fel újakat, így próbál­nak spórolni. Nagy könnyebb­séget jelent majd számukra az is, hogy az egyetem valószínű­leg leveszi vállukról az arboré­tum kezelésének gondját. Felvetődhet a kérdés, miért nem bocsátják el a feleslegessé vált oktatókat? Kollár László Fizika­matek 1997/98 PÉCS, JPTE A tanári képzéssel kombinált természettudományos szakok nagy részére ma már szinte alig van kereslet. Az ELTE Termé­szettudományi Karának 400, a JPTE TTK-nak 53 millió a hiá­nya. Az oktatási piac változá­sához igazodva egy-két év alatt központilag 310-ről 248-ra csökkentették a Pécsre felve­hető hallgatók számát, és ezzel persze kevesebb lett az állami támogatás is. Ugyanakkor - ahogy azt dr. Kollár Lászlótól, a kar dékánjától megtudtuk - nagyobb lett a minősített okta­tók aránya, akiknek ennélfogva több fizetés jár. Kissé sarkítva tehát jelenleg az a helyzet, hogy kevés diákra sok professzor jut. A mostani normatív finanszírozási rend­szer pedig még az Oktatási Mi­nisztérium szerint sem jó, hi­szen nem vesz figyelembe spe­ciális tényezőket. Ä TTK-k ese­tében ilyen például a fokozott műszerigény. Kollár Lászlótól megtudtuk, az ígéretek szerint van rá esély, hogy még az idén kedvezően változzon a fej­kvóta. Pécsett jelenleg alig van ér­deklődés a kémia, a fizika és a matematika szakok iránt, vi­szont óriási a túljelentkezés a biológus (nem biológiatanár!), és nem sokkal kisebb a geográ­fus szakra. A kar vezetése szá­mára nyilvánvaló, hogy új, pi­acképes szakok (alkalmazott fi­zikus, informatikus, stb.) bein­dításával lefaragható a hiány je­úgy véli, ez a lépés katasztrofá­lis következményekkel járna a kar jövőjére nézve, hiszen a hullámvölgyből kilábalva a struktúrát csak hatalmas erőfe­szítések árán lehetne újra fel­építeni. Sokak szerint feldobhatná a hangulatot a hosszú évek óta A karon keresik a kitörési pontokat, és remélik, hogy a felsőoktatás irányítói nem dön­tenek majd úgy, hogy az ország négy természettudományi fa­kultása közül a pécsi - mely ob­jektív mutatók szerint jelenleg a leggyengébb - felesleges. Nimmerfroh F. Az ipari park területén két év alatt elkészülhetnek a közművek A turizmusban is hasznos a társulás A megyei önkormányzat területfejlesztési és területrendezési bizottsága kihelyezett ülésén tegnap az ipari parkról és a tu­rizmusról egyaránt szó esett. MOHÁCS Szekó József a bizottsági ülésen hangsúlyozta: a megye telepü­léseinek összefogása több szempontból is fontos. A nem­zetközi forrásokból elnyerhető pénzeket nagyobb eséllyel lehet megszerezni, ha a regionalitás dominál. Megjegyezte, hogy a területfejlesztési célok érdeké­ben egységesen kellene fel­lépni, függetlenül attól, hogy melyik településen melyik párt képviselői alkotják egy-egy elöljáróság többségét. Példának említette Pécset, melynek a polgármesterével konszenzusra jutottak a gyorsforgalmi út le­hetséges nyomvonalában. (Igaz, azóta az út kérdése jócs­kán „eltolódott”.) A polgármes­ter elmondta azt is, hogy Mo­hács ipari parkjához a terület belátható időn belül rendelke­zésre áll, és a közművesítése egy év alatt elkészül. A turizmussal kapcsolatos fejlesztési elképzelésekről Bo­kor Béla, a megyei közgyűlés alelnöke szólt. A bizottság egy cselekvési programot is megha­tározva kimondta, hogy a me­gye ötmillió forintot elkülönít a költségvetéséből a legfonto­sabb teendőkre. Mohács és tér­sége számára egyébként ked­vező lehetőségként jelölték a nemzetiségi hagyományokon alapuló „Fehér borút” népsze­rűsítését, ám e téren is az érin­tett önkormányzatok együtt­működésének fontosságát hangsúlyozták. Berta M. Hírcsatorna Besurranó tolvajok jár­tak két baranyai településen a keddről szerdára virradó éjszaka. Drávaszabolcson, az egyik nyitott garázsból horgászfelszerelést, egy pécsváradi családi házból pedig étkezési jegyeket vit­tek el. (cs) Rombolnak a szivárgó vizek Gödrén. Az elmúlt héten három pajta és istálló fala dőlt ki, beszakadt egy pince. Legkevesebb tíz por­tán most is naponta 5-6- szor szivattyúznak a túlfo­lyó udvari kutakból. Az egyik veszélyes ér a szőlő­hegy aljából indult meg, másutt a föld alatti létesít­mények oldalfalában forrás fakadt fel. (cs) Vízállások, vízhőfokok a Dunán és a Dráván. Mohács 705 cm, apadó, 6,8 fok, Őr­tilos -11 cm, apadó, 7,3 fok, Barcs -8 cm, apadó, 7,3 fok, Drávaszabolcs 102 cm, áradó, 6,3 fok. Fogolyszökés KOMLÓ, RENDŐRSÉG Tegnapra virradóra meg­szökött egy fogoly a Komlói Rendőrkapitányság fogdá­jából. Az előzetes letartózta­tásban lévő Cservenka Gá­bornak (képünkön) sikerült elmenekülnie. A szintén szökni szándékozó cellatár­sának nem volt ilyen sze­rencséje. A szökésnél kisze­relték a védőlemezt és a bu­kóablakot, majd egy kívülről felhúzott szerszámmal a rá­csot is elvágták. Cservenka ezután összekötözött lepe­dőkön mászott le a második emeletről. Cservenka Gábor 27 éves, 170-175 centiméter magas, erőteljes, sportosan kigyúrt testalkatú. Haja sző­késbarna, 1-2 centiméter hosszú. Szökésekor fekete pólót, fekete szabadidőnad­rágot és világos sportcipőt viselt. Németh L. Kodolányi emléke és a ma Ormánsága A múlt hét végét Vajszlón Kodolányi János, az Ormánság krónikása emlékének szentelték. Több évtizede, hogy az író drámai erővel hívta fel a figyelmet a térség kétségbeejtő hely­zetére. Ma a vajszlói polgármester változatlanul azért gyötrő­dik, hogy lesz-e, mikor és milyen irányba kiút? VAJSZLÓ Az iskola, a napközis óvoda most vette fel az író nevét. A gyerekek szép műsort adtak, helyi hagyományokat, tánco­kat, népdalokat mutattak be. A helytörténeti múzeumban em­lékszobrot avattak, Nagyfeny­vesi László - korábban Vajsz­lón tanított - munkáját. „A ta­nár úr vállalta, hogy az író szü­letésének 100. évfordulóján olyan szobrot farag, amely Kodolányi Jánosnak és az or­mánsági em­bernek méltó emléket ál­lít.” - mondta avatóbeszé­dében Lázár István (kis képünkön) polgármester. Az Ormán­ság - derült ki utóbb a polgár- mesterrel beszélgetve - cipeli magával múltját. Kilátástalan- ságra, munkanélküliségre, a tőzsgyökeres ormánságiak számának a kihalás és az el­vándorlás miatti csökkenésére panaszkodik.- Ez már nem is Ormánság - teszi hozzá dr. Szálai István, a vajszlói születésű ismert pécsi sportorvos. - Az ötvenes évek politikája, a tehetős református gazdaréteg elmenekülése meg­változtatta a korábban itt jel­lemző életet. Minden évben megszervezi a polgármester úr a Vajszlói Baráti Kör találko­zóját. Ilyenkor előjönnek a va­lódi ormánsági történetek, az igazi ormánságiakról az emlé­kek. Simon Dezsőről, Kodolá­nyi testvérbarátjáról, az egyke­jelenséggel legmélyebben fog­lalkozó Hídvégi Jánosról, az igazságtalanul elüldözött kör­orvosról. Az ormánsági bélyeget, az egykét megemlíti Lázár István is. A fájdalmas jelenség - mondja - ma is visszaköszön, gondozatlan sírok formájában.- Erő és hit kell a jövőbeni felemelkedéshez a sok hát­ránnyal szemben. Van itt olyan falu, ahol jószerével minden föld idegeneké lett. Talán a vi­dék polgármestereinek össze­fogása hozhat eredményt. Pél­dául felhívni a figyelmet több­szörösen hátrányos helyze­tünkre, ami talán egy külön kormányprogramot eredmé­nyez az Ormánság felzárkózta­tásához. Állandóan harcolnunk kell, a célokat azonban nagyon nehéz elfogadtatni. Amikor Kodolányival a múltat idézzük, a jelenünket is éljük. Mészáros A. Múzeumkerti csendélet FOTÓ: MÜLLER ANDREA )

Next

/
Oldalképek
Tartalom