Új Dunántúli Napló, 1999. március (10. évfolyam, 59-89. szám)
1999-03-17 / 75. szám
1999. március 17., szerda Háttér - Riport Dünántúli Napló 9 MATAV Én nem szobrozok itt tovább! FOTÓ: WÉBER TAMÁS pedig erős és önmagában bízó Adám maradhasson. Hodnik Ildikó Gy. intelligenciatesztek kidolgozója úgy találta, hogy az általános intelligencia terén a nők fölényben vannak a férfiakkal szemben. A labirintusfélada- tokban azonban az erősebb nem bizonyult jobbnak. Talán a régi vadászösztön maradt fenn ma is, ezért a fiúk a térbeliséggel összefüggő képességek terén mutatnak jobb eredményeket, jobban tájékozódnak, és ügyesebben állítanak össze kétdimenziós tervrajzokból épületeket, mint a lányok. A nők két agyféltekéje között azonban erősebb és kiterjedtebb a kapcsolat. A férfiakkal szemben ők mindkét agyféltekéjüket használják például a beszéddel összefüggő feladatokban, jobban kommunikálnak, nyelveket hamarabb tanulnak, és anyanyelvűket is kifejezőbben használják. A mai modem világban a „barlanglakó” férfiak gyakran tapasztalják, hogy a „csicsergő” nők lepipálják őket a hivatali előmenetelben, mert a mai, csapatmunkán alapuló tevékenységek a női típusú, erős kommunikációt igénylik. Egy amerikai felmérésből 915 vezető vizsgálata alapján az derült ki, hogy a nők szavahihetőbbek, szívesebben alkalmaznak új, ötletes megoldásokat, jobb helyzetfelismerők, kevésbé önfejűek, és demokratikusabbak, mint a férfikollégák. A férfiak csak két területen bizonyultak ügyesebbnek: jobban viselik a stresszt, és kevesebbet lelkiznek. Nem kell azért egyelőre a machók és a nőket szinte örökbe fogadó, birtokolni akaró férfiak világát félteni, még akkor sem, ha van olyan jogvédő szervezet az USA-ban, mely a feminizmus ellen indított harcban azt követeli, hogy férfiak is lehessenek titkárnők. A férfivilág tartja magát. A nőket köny- nyebben építik le, hazánkban például az aktív női keresők aránya az elmúlt jó tíz évben 20 százalékkal csökkent. S ha ilyen könyörtelen idők járnak, még fontosabb megértenünk egymást. Úgy, hogy a nő izgalmas, sugárzó Eva, a férfi Bár évezredek óta párban járnak, néha az az érzésünk, hogy férfiak és nők még ma is alig tudnak valamit egymásról. Olykor, s éppen a legfontosabb kérdésekben annyira eltérően gondolkodnak a dolgokról, mintha más-más világban élnének, vagy külön bolygókon laknának. Pedig, ha más nem is, de az összetartja őket, hogy változatlanul egy fáról csemegéznek. egy férfi azt mondja, „szeretlek”, akkor arra gondol, hogy szeretne ágyba bújni a hölgygyei. Ha azt kérdezi, „tényleg?”, az van mögötte: „Fogalmam sincs, miről beszélsz.” Ha a nő arra kíváncsi, tetszik-e az új ruha, az izgatja, kövérnek látszik-e benne. Ha viszont azt panaszolja, hogy rossz napja volt, akkor nem akar szerelmeskedni a párjával aznap. Persze vannak komolyabb félreértések is. A férfiak ugyanis, ha baj van, azonnal indulni akarnak a helyzet megoldására. Egy nő ilyenkor inkább csak kibeszélni szeretné magából a fájdalmat, de a férfi ezt sürgős vészjelzésnek értékeli, megoldást javasol, vagy lekicsinyli a nő problémáját, esetleg megkérdőjelezi az érzéseit, azzal, hogy túlzásnak, vagy hisztérikus reakciónak tartja ezeket. A nő megsértődik, mert ő támogató együttérzésre számított. Ha a férfi kerül stresszhelyzetbe, gyakran elvonul, hogy rendezze gondolatait, és tervet készítsen. „Barlangja” sokszor valóságos is, a kert, a garázs például, de érzelmileg is elhúzódhat, s ilyenkor a „baj van, szivem?” kérdésre csak egy morgás a válasza: „A, dehogy.” Ha a nő tovább próbálkozik, a férfi csak idegesebb lesz, egyrészt, mert időre van szüksége a barlangjában, másrészt pedig, mert azt hiszi, párja azért akar neki mindenáron segíteni, mert őt alkalmatlannak tartja. Sokáig azt gondoltuk, férfi és nő azért más, mert a kislányokat babázni tanítják, a kisfiúk pedig katonásdit játszanak. Pedig a legfrissebb kutatások szerint a két nem agyának jellege is eltér. Az ötvenes években az amerikai Wechsler professzor, a ma is széles körben alkalmazott A tévhitek, az előítéletek és a félreértések ma is tartják magukat a két nem csatájában. A „szeretve és lesajnálva” kategóriában jó néhány sommás megállapítást idézhetünk. Például: „A nők visszaélnek gyengeségükkel. A férfiak mindig csak azt akarják. A férfit nem érdekli a nő lelke. A nők ostoba libák. Egy nő nem alkalmas vezetőnek. A férfiak agresszívak, buták és büdösek. Egy nő helye a konyhában van. A férfiak tizennégy éves korukig fejlődnek, utána csak nőnek.” Úgy látszik, néha valóban szótár kellene ahhoz, hogy jobban megértsük egymást. A női és a férfi kommunikáció ugyanis eltér egymástól. Ha ... akkor eláruljuk, hogy az ISDN akár háromszor gyorsabb adatátvitelt tesz lehetővé, mint az analog vonal. így az oldalak letöltése helyett inassal töltheti idejét, es akár telefonálhat vagy faxolhat is közben. Március 31-ig' ISDN PC csomag (ISDN2-csatiakozas ISDN-kártyával). bevezető áron netto 89 000 Ft (bruttó 111 250 Ft): ISDN PC MAX csomag (ISDN PC csomag bruttó 25 000 Ft adatforgalmi kedvezménnyel) mindössze netto 99 000 Ft (brutto 123 750 Ft). Fenti csomagokhoz ISDN2+ is választható, melyhez az analóg eszközök plusz beruházás nélkül csatlakoztathatók. Bizonyára érdekli, hogy az ISDN mied az egyik leghatékonyabb kommunikációs megoldás.... . Ü * '-i: ämt M MII >111 i7*:.... A megrendeléseket a MATÁV ügyfélkapcsolati pontjai es hivatalos viszonteladói is fogadták. Ingyenes információs Zöld szám: Internet-cím . w w-w. matav. hu : Egymás közt Dunai Imre jegyzete Volt is, lesz is ország Feljegyzések szerint gróf Széchenyi István igencsak utálta a Kossuth által reáragasztott „a legnagyobb magyar” állandó jelzőt. Egyes visszaemlékezők szerint a reformok atyja leginkább azért bosszankodott, mert az elnevezéssel összekapcsolódott az is, hogy a pesti ifjúság ugyanazon estén adott tisztelgő fáklyás zenét neki és az általa veszedelmes felforgatónak tartott „keresztapjának". Bizony volt ilyen, amikor a nemzet vezérei nem fértek össze. Az pedig még gyakoribb, hogy különböző korok történelmi személyiségeit egymással összebékíthetetlen érdemekért tisztelünk. Szent István és gróf Széchenyi István emlékezete között nincs efféle disszonancia, ám ennek ellenére - vagy épp ezért - meglepő, hogy a legnagyobb magyar életéről készülő film lesz a legnagyobb összeggel támogatott műalkotás a millenniumra készülők közül. Az ember azt hihetné, hogy az emlékbizottság a sajátos logikája alapján végre Pécs uszályába került. Hiszen itt a Szent István téren Kodály szobra áll, a 48-as térre telepítették az 56-os emlékművet, és a Széchenyi téren Hunyadi János lendíti lováról a buzogányát; a főtér névadójának pedig nincs is köztéri szobra a városban. Ám azt olvasván, hogy a Kincsem csodaló is filmet kap az ezer év alkalmából, már kezd motoszkálni a gyanú - a Lovakrúl miatt -, hogy mégis van valami Szé- chenyi-apropó is. Aztán jön a megvilágosodás: 2000-ben lesz 175. éve annak, hogy felajánlotta birtokainak egy évi jövedelmét a magyar tudós társaság magalapítására. Közönséges években nem emlékezünk meg az államalapítási aktus évfordulójáról, mert mindkét változatában más ünnep nyomja el: vagy karácsony, vagy újév napja. De hogy az ezredikben is háttérbe szorul István alakjával együtt, az mégiscsak furcsa. Még akkor is, ha a magyar államiság ezer éve nyilvánvalóan nem azonosítható a koronázási szertartással. Sajátos kitüntetésén talán még a legnagyobb magyar is csodálkozna. Hiszen népszerű szállóigéje - a „Magyarország nem volt, hanem lesz!” - pillanatnyilag csak 50 százalékban illően időszerű szlogen. Ha azt kívánjuk tudatosítani a világgal, hogy ezer esztendeje csatlakoztunk az európai kultúrkörhöz, akkor magától értetődőnek látszik nagyobb súlyt juttatni a kezdeteknek. Ám, az íróasztalfiókból feltámasztható forgatókönyvek hasznosítása magasabb szempont. Elvégre már Széchenyi is megmondta: Kelet népe vagyunk. A vérségi, eszmei, rokonsági, osztálytársi, a „mi kutyánk kölyke” jó haveri kapcsolatok államérdekűek. A négyszögletű kerék A 47 éves Mária három fiú édesanyja. Rendezett házasságban él negyedszázada. Négy férfi mellett a legmegdöbbentőbb tapasztalata az volt: a férfiak sokkal lassabban gondolkodnak a nőknél, s ha valamit a nő nagyobb logikai ugrásokkal akar nekik megmagyarázni, egyszerűen nem értik meg.- Egy régi történelmi paródiafilm jut eszembe - meséli -, amelyben az ősemberek feltalálták a kereket, csak az sajnos négyszögletűre sikeredett. Amikor menekülésre kellett fogniuk, ezzel döcögtek nagy huppanásokkal. Mellettük azonban hamarosan elszáguldott egy római harci kocsi, normális kerekekkel. Hát ilyen a különbség a férfiak és a nők gondolkodása között. Mária szerint, ha két nő beszélget, nem kell, hogy minden részletbe belemerüljenek, viszont ha egy férfi ilyenkor figyeli őket, azt hiszi, csak összefüggéstelen hülyeségeket hall. Ugyan, ugyan, kicsikém! Péter 29 éves fiatalember. Jól boldogul a nőkkel, de házasodni egyelőre nem akar. Tünde, a párja, nem sietteti, vezető beosztásban dolgozik, többet keres és befolyásosabb is, mint Péter.- Tünde néha még az én időmet is beosztja - mondja Péter -, sőt régebben még kötelező olvasmányokat is kijelölt. Persze én csak azt csinálom meg, amit akarok. Mindig határozottnak látszik, de én tudom, hogy nagyon is vágyik a kényeztetésre és a védelemre, mint minden nő. Ha valami baja vagy gondja van, csak annyit mondok neki: „ugyan, ugyan, kicsikém”, és többnyire megnyugszik már ennyitől is. Persze, ha nagyon dühös, a kicsikémet nem szoktam hozzátenni. Évák és Adámok külön világban * < j *
