Új Dunántúli Napló, 1999. március (10. évfolyam, 59-89. szám)
1999-03-16 / 74. szám
1999. március 16., kedd Baranyai Tükör Dünántúli Napló 5 Egyre több a szennyezett kút megyei ÁNTSZ munkatársa ismételten elmondta, hogy a vízben lévő nitrát különösen veszélyes a csecsemőkre, ugyanis bizonyos koncentráció felett methemoglobinémiát - közismertebb nevén „kék baba”-betegséget - okoz. Ennek során a nitrát megváltoztatja a hemoglobin szerkezetét, amely képtelen lesz az oxigén felvételére, ez pedig fulladáshoz vezethet. Ez a betegség általában akkor fordul elő, amikor szoptatás helyett a nitrátos vízzel hígított tápszert kapja a baba. A felnőtteknél a bélrendszerbe kerülve, annak szerkezetét megváltozÁsott kutak vízminősége területi bontásban Baranya megyében (1998) vizsgálatok szama (—-s Megfelelő v— «an tatva növeli a gyomorrák kialakulásának veszélyét a nitrátos víz. A doktornő hozzátette, hogy sokakban él az a tévhit, miszerint forralással minden szennyeződés eltávolítható a vízből. A nitrátnál azonban ennek az ellenkezője igaz, ugyanis a párolgás során csak nő a koncentrációja. A vízdíjak növekedésével párhuzamosan egyre többen csatlakoztatják engedély nélkül kötjük vizét a vezetékes rendszerhez. Ez különösen veszélyes lehet az egész településre nézve, ugyanis a változó nyomásviszonyok között bármikor belekerülhet a kút vize a hálózatba. A vízmű ezt úgy tudja kiszűrni, hogy a „tartósan nulla köbméter körüli” fogyasztókat ellenőrzi. Nem árt elégszer elmondani: célszerű, ha mindenki megvizsgáltatja az ÁNTSZ laboratóriumában a fúrt kútja vizét, ha azt emberi fogyasztásra is használja. Ahol a csecsemők táplálásához is kútvizet használnak, a nitrát vizsgálata ingyenes. Szigeti Tamás A létminimum környékén és az alatt élők nagy része nem tudja megfizetni a közszolgáltatási díjak zömét. A vízdíjak emelkedésével egyre inkább megnő a saját, ásott vagy fúrt kutak használata, melyek vize sok esetben emberi fogyasztásra alkalmatlan. BARANYAI KÖRKÉP A legfelső vízadóréteg elszennyeződése már a hatvanas évek óta közegészségügyi problémát jelent Baranyában. A vezetékes vízhálózat kiépítettsége 1996-ra a megye városaiban 98, a falvakban 88%-ossá vált. A tavalyi adatok értékelése viszont meglepő eredménnyel járt: a vezetékes vizet használók között 8,5%-kal csökkent a vízfogyasztás. Ennek egyrészt a takarékosabb felhasználás az oka, másrészt azonban sokan a magas vízdíjak miatt áttértek a saját kút használatára. A megye egyes területein az ott élők jelentős része a mai napig a fúrt kutak vizét használja. A legrosszabb helyzetben az Ormánság van. Nincsenek ugyanakkor jobb helyzetben Pécs peremkerületei sem, ahol főleg az egyik legsűrűbben lakott rész, a Daindol vízellátása megoldatlan. A megyei ÁNTSZ felmérései alapján az itteni minőség az esetek többségében a csecsemők számára ivóvízül nem fogadható el. Több mint hatvan százalékában a nitráttartalom a 80 mg/ 1-es határértéket is túllépi. Dr. Bényi Mária (kis képünkön), a Igencsak riasztó a riasztóhelyzet, a Polgári Védelem is segítséget kér A lakosságot érintő vészhelyzet vagy katasztrófa esetén a gyors riasztás és pontos tájékoztatás emberéleteket menthet meg. A jelenlegi riasztórendszer elavult Sőt esetenként lehet, hogy működésképtelen. A korszerűsítésre csak lehetőség van, pénz nincs. A polgári védelem a gazdálkodó szervezetek segítségét kéri. Hontalan hon PÉCS Azon a Magyar Filmhéten, mely 17-21. között zajlik Pécsett, a vetített művek a társadalmon kívül rekedt, vagy előítéletektől sújtott emberek és népcsoportok életét mutatják be. Több mint 40 válogatott munka látható majd a Dominikánus Házban és az Apolló Klubmoziban. A munkák a zsidóság vagy a cigányság problémáiról éppúgy szólnak, mint a szexualitás tabuiról. A rendező Laterna Magica Egyesület többek között olyan vendégeket is vár, mint Jancsó Miklós, Heller Ágnes és Grunwalsky Ferenc. H. I. Gy. KOMLÓ A városban telepített tizenkét sziréna csak az egyezményes vészjelzések kiadására alkalmas, a lakossággal történő kapcsolattartásra nem - tudtuk meg Ságodi Pétertóí, a Polgári Védelem helyi parancsnokától. A készülékek hetvenévesek, és 1994-ben volt az utolsó karbantartásuk. Lehet, hogy nem is működnek. Megszólaltatásuk körülményes, ki kell menni a riasztást végzőnek. Lehetőség lenne - elvileg - új, korszerű lakossági riasztó és tájékoztató eszközök telepítésére. Ezek már a kapcsolat- tartásra is képesek. Tudja használni a rendőrség, a tűzoltóság, az ÁNTSZ és az ön- kormányzat. Egy új készülék 1,8 millió forintba kerül, amiből egymilliót a Szászországi Gazdaságélénkítő Intézet fizet. Az országos parancsnokság további 300 ezer forinttal járul hozzá, így az önkormányzatnak csak félmillióba kerülne a beruházás. Nyolc berendezéssel meg lehetne oldani a város lefedését. A németek ajánlata szerint, ha idén három eszköz telepítése megtörténik, a kedvezményt jövőre is megadják. Ezt az önkormányzat idei költségvetése nem teszi lehetővé. A polgári védelem a gazdálkodók támogatását kéri, a városházán várják a segíteni akarókat. Nemcsak azért, mert a polgármester egy személyben felelős a riasztó eszközökért. A katasztrófa „nem jelez” előre. N. L. Hírek Röviden Vérengző rotweiler Pécsett. Vasárnap egy kisgyerek a Maj- tényi utcai lakásukon a család fiatal rotweiler kutyájával játszott. Az állat váratlanul rátámadt a gyerekre, akit súlyos sérülésekkel vitt kórházba a mentő. (cs) Fuvolások sikere. Hazai eredmények is születtek a hét végén zárult II. Országos Amtmann Prosper Fuvolaversenyen, melyet a híres pécsi fuvolavirtuóz emlékére szervezett a pécsi Művészetek Háza. 27 jelöltből az első korcsoport harmadik díjasa Emmer Anita lett, míg a második korcsoport megosztott második díját Ádám Krisztina kapta. (ly) A nagynyárádi idősek régi hagyományokról emlékeznek ma a Téli Esték ismeretterjesztő sorozat keretében. Az Omá, mesélj ! című esten felelevenítik például a lakodalmas és a tavaszi portatakarítás szokásait, valamint a népi konyha sütés-főzési érdekességeit. (cs) Március 15-e ünnepén (Folytatás az 1. oldalról) Mohácson a 48-as tisztek sírjánál tisztelegtek elsőnek, majd á Hősök parkjában a kegyelet és hála virágait helyezték el. Dunaszekcsőn az ünnepséget az éneklő osztályok versenyével kötötték össze, míg Somberekén fáklyás felvonulás volt. Siklóson megkoszorúzták Batthyány Kázmér sírját, Nagytótfaluban pedig a Siklós és a település közötti emlékfutás résztvevőit fogadták. A legjobb sportolókat és edzőket is ünnepelték Szigetváron. Pécsi katonák adtak díszőrséget a sásdi Hősök terén, ahol a honismereti szakkör tagjai emléklapokat osztottak ki az egybegyűlteknek. Megnyílt a felfrissített helytörténeti tárlat, amelyben Noszlopy Gáspárra vonatkozó új iratok is helyet kaptak. Kárászon felszentelték az új községzászlót, és díszpolgári címet kapott a már elhunyt Szentes Károly esperes-plébános, aki sokáig vezette a fiatalok művészeti közösségeit. A Nobilis Rex Lokálpatrióta Egyesület rendezvényére, Szabadszentkirályra Pécsbagotáról, Gerdáról és Velényből is érkeztek ünneplők. Ä patapoklosi székelykapu avatására az erdélyi Gemyeszegről és Körtefájáról is jött küldöttség. A néma, gyertyás felvonuláson Komlón több mint félezren tisztelegtek a márciusi ifjak emléke előtt. A résztvevők elhelyezték virágaikat és gyertyáikat a Petőfx-szobor- nál. Á mánfai futóversenyen a felnőttek három kilométeres, míg a gyerekek ötszáz méteres távot teljesítettek. Berta M., Csuti J., Deák G., Kótány J., Nimmerfroh F. Az ünnepi műsor részlete Pécsett, a 48-as téren fotó: müller andrea Kitüntetések Dévényi Sándor építész Kos- suth-díjat, Lovas Pál balettművész Liszt-díjat, Gellért B. István festő, Boci Gyula szobrász, Valkó László festő Mun- kácsy-díjat míg Nagy Márta keramikus Ferenczy-díjat kapott. A Határőrség Országos Parancsnokának első helyettese dísztőrt adományozott dr. Herczeg József pénzügyőr alezredesnek, a VPOP Baranya, Somogy, Tolna megyei parancsnoksága vezetőjének. A pécsi határőr igazgatóság munkatársai közül a határőrség országos parancsnokságán jutalmat vett át dr. Várni Pál ezredes, Zámbó Péter ezredes, Sávosdi János alezredes és Balázs Tibor őrnagy. Milyen „tanya” lesz belőle? Bizonyos, hogy a harminc éven felüli férfilakosság néhai sorköteles tagjai sokszor emlegetik a pécsi Siklósi út-Málomi út közötti területet: az egykori Bajcsy-laktanyát. Majd’ egy évtizeddel a rendszerváltozás után nem nagyon ismernének rá. Kérdés, hogy mi lesz belőle? PÉCS Bárki láthatja, hogy a 200 ezer négyzetméternyi (20 hektár) terület körül lassan - önkormányzati rendelet nyomán - elbontják a betonkerítést, és így még jobban feltárul, hogy nem a legideálisabb állapotok uralkodnak ott, ahol valaha „kopaszok és öregek” csapkodták a surranót. Az a bizonyos ideális állapot azonban jelenleg még csak egyes fejekben, illetve tanulmánytervekben létezik. Kahutek Annamária (kis képünkön), a pécsi önkormányzat Vagyonkezelő Irodájának vezetője a városi lehetősé- gekről-ter- vekről a következőkben tájékoztatott: - Még 1991-ben az akkori kormány a Honvédelmi Minisztériumtól a Belügyminisztérium kezelésébe adta a laktanyát. Ezt követően a BM és az önkormányzat között létrejött egy telekmegosztás, melynek eredményeképp a város 52%-ot kapott, míg a BM kezelésében 48% továbbra is állami tulajdon maradt. Nekünk jelenleg egy kollégiumunk működik itt, valamint a Máltai Szeretetszolgálat raktára. Először a BM-mel közösen szerettük volna a területet értékesíteni, azonban ez a terv valamiért nem kapott zöld utat. így le is csúsztunk a nagy pécsi áruházépítési láz kínálta lehetőségekről, ám az eladásról természetesen nem tettünk le. Abban reménykedünk, hogy a Baranya Megyei Rendőr-főkapitánysággal - ugyanis január 1-jétől a BM nekik adta tovább a kezelői jogot - sikerül cserékkel egységesíteni a terepet, és egy teljes lefedettségű, legalább öt hektárnyi projektet beindítani. Tény, hogy addig a terület rendezésére, fejlesztésére nincs pénz. Még szerencse, hogy középütt foglal helyet egy rendőrőrs, ezzel legalább a felügyelet megoldott. Mi csak a közvetlen életveszélyeket hárítjuk el - ilyenek voltak a kilógó elektromos vezetékek -, és a romos részeket bontjuk le. A rendőrség részéről Szent- páli András gazdasági igazgató és hivatali elődje, Bagó Ottó arról szólt, hogy 1995-96-ban kidolgoztatták a várossal közösen a hasznosítási és beépítési tervet. Bár a valahai „városi park” terve rég a múlté, ebben szigorúan szabályozták a faállomány sorsát, prognosztizálták a zaj- és levegőszennyezettséget - 2000-ig. A terv szerint az út mellé maximum 2 szintes, szolgáltató tevékenységre alkalmas épületet lehet felhúzni, míg a belső, emberi felhasználásra értékesebb részen lennének az intézmények és a lakóövezet. Hogy mikor?- A terület értékesítése pályáztatással történik majd, de erre határidő nincs. Az építkezés mikéntje természetesen az új tulajdonostól függ. Addig még sok egyeztetésre lesz szükség, hiszen az 1995-ben létrejött területmegosztás utáni helyzet csak értékarányosan egységesíthető. Nem zárkózunk el ettől, de nem is sürgetjük - mondta Szentpáli AndMéhes K.
