Új Dunántúli Napló, 1999. március (10. évfolyam, 59-89. szám)

1999-03-02 / 60. szám

10 Dünántúli Napló Kisebbségek Baranyában 1999. március 2., kedd Az egyszerű többség is elég Az országos kisebbségi ön- kormányzatok elnökei nem értenek egyet azzal, hogy va­lamennyi kisebbségi szavazót nyilvántartsák, csak a jelöltek regisztrációját szorgalmazzák - közölte Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok országgyű­lési biztosa, miután tárgyalt az országos kisebbségi ön- kormányzatok elnökeivel. A találkozón megvitatták az országos és a helyi kisebb­ségi választások tapasztala­tait, és szót ejtettek a kisebb­ségi törvény tervezett módosí­tásairól is. Ezzel kapcsolatban több kisebbségi vezető is ja­vasolta: csak az lehessen je­lölt, aki beszéli az adott nem­zetiség nyelvét. Azt is szeret­nék elérni, hogy a következő' választásokon ne indulhassa­nak azok, akik nem tartoznak az adott kisebbségekhez. Kal­tenbach Jenő utalt arra, hogy az országos román kisebbségi önkormányzat megválasztása épp emiatt hiúsult meg. Az önkormányzati vezetők támogatták azt a javaslatot is, hogy az elektori gyűlések ha­tározatképességéhez a jelen­legi 75 százalékos részvétellel szemben az egyszerű többség is elég legyen. Az elnökök ugyancsak egyetértettek azzal a tervezett változtatással, hogy a jelölteket távollétük­ben is meg lehessen válasz­tani. A kisebbségi biztos je­lentését az országgyűlés ille­tékes albizottságával a na­pokban megvitatta. Mikrobusszal Európába MÁNFA-BRÜSSZEL A mániái Collegium Marti- neumba, a középiskolás roma fiatalok számára lét­rehozott bentlakásos diák­otthonba látogatott február 20-án Szemkeő Judit, az Oktatási Minisztérium köz- igazgatási államtitkára. Elmondása szerint a forráshi­ánnyal küzdő intézménynek a tárca olyan programokhoz tud támogatást adni, amelyek a kollégium tevékenységének továbbfejlesztését célozzák. A támogatás egyik jelentős forrása lehet a hátrányos helyzetű fiataloknak az óvo­dától a felsőoktatásig terjedő iskoláztatását segítő tizen- nyolcmilliárd forintos PHARE-támogatás, amelyre a minisztérium pályázott. Pályázatot írtak ki a kollé­gium további építésére, mondja Heindl Péter igazgató (képünkön), mert a jelen­legi harminc­fős intéz­ményt hat­vanfősre kí­vánják fej­leszteni úgy, hogy volta­képpen négy 15 fős kollégium működik majd. Fontosnak tartják ugyanis azt, hogy kis közös­ségek alakuljanak ki. Egy ilyen kis közösség, egy mik- robusznyi gyerek a kollégi­umból egy hónap múlva két­hetes túrára indul München, Párizs, Brüsszel útvonalon, amelyre pályázaton nyertek pénzt. Heindl Péter elmondta, hogy építkezésre és külön­böző programokra lehet pénzt kapni Magyarországon, de a kollégium rendszeres működ­tetésére nagyon nehéz. Pedig egy ilyen intézmény működ­tetéséhez jóval több pénz szükséges, mint a fejkvóta. Görögnek az események A Görög Országos Önkor­mányzat ismét Dzindzisz Jorgoszt választotta el­nökké, az alelnöki teendőket ezentúl Szkevisz Theo- dorosz és Szabó Kálmánné Caruha Vangelio látja el. Az elnökségbe bekerült a pécsi Mandzurakisz Vaszilisz is. Sok előnye származhat Pécs városának abból, hogy sike­rült bekerülni az elnökségbe, mondja Mandzurakisz Vaszi­lisz (képünkön), a hazai 18 görög kisebbségi önkormány­zat legfiatalabbikának, a pé­csinek az elnöke. Sokkal több információhoz juthatnak, to­vábbá folyói­ratokhoz, könyvekhez, utazási lehe­tőségekhez, s ami a legfon­tosabb: sok­kal hatáso­sabban tud­nak kapcso­latot teremteni és tartani Gö­rögországgal, mint a korábbi­akban. Fontos az is, hogy egy-egy kulturális rendez­vényt több görög önkormány­zat összefogásával is meg le­het valósítani, ami az ese­mény súlyát és színvonalát növelheti. Legfontosabb feladat a horvátság érdekeinek képviselete illusztráció: laufer László Megalakult a horvát kisebbségi önkormányzatok baranyai szövetsége Kisebbségi jelenlét megyei szinten A tizennyolc horvát kisebbségi önkormányzat február 19-én alakította meg a megyei szövetséget, amely az előző ciklusban még nem működött. A kisebbségi törvény ezt a szintet nem is­meri el önkormányzatként, ugyanakkor fontos szerepe lehet a helyi szervezetek munkájának összehangolásában. BARANYAI KÖRKÉP Az alakuló ülésen 13 település önkormányzati képviselői je­lentek meg. Abban valameny- nyien egyetértettek: az orszá­gos és a helyi önkormányzatok között hasznos tevékenységet tudna folytatni egy megyei szerveződés. Sok esetben ugyanis kevés kapcsolat van a községek, városok kisebbségi képviseletei között. A jelenlevők elfogadták a szervezők által kidolgozott alapszabályt és megválasztot­ták a vezetőséget. A szövetség elnökévé Sarosácz Mihályt (kis képünkön), alelnökeivé Horváth Fe­rencet és Ta- ragyia Györ­gyöt válasz­totta meg. A megyei szövetség fel­adata elsősor­ban abban áll, hogy képviselje a baranyai horvátság érdekeit a Megyei Közgyűlés kisebbségi bizottságában, koordinálja a he­lyi önkormányzatok munkáját, segítse a nagyobb rendezvé­nyek megszervezését, közre­működjön horvátországi test­vértelepülések megtalálásában. A hét végén tartotta első ülé­sét az országos horvát önkor­mányzat. A legfontosabb napi­rendi pont a vezetőség megvá­lasztása és a bizottságok kiala­kítása volt. Az elnöki tisztben továbbra is dr. Karagity Mi­hályt erősítette meg a testület, aki az előző években is vezette az önkormányzat munkáját. A három alelnök között lesz egy baranyai is: Dudás Gyula, a sellyei horvátok képviselője. Az országos önkormányzat 7 bizottságot hozott létre, ezek­ben két bizottsági elnöki poszt jutott megyénknek. A külföldi kapcsolatok és az európai in­tegráció bizottságának vezetője dr. Gyúrok János, a pécsi hor­vát önkormányzat tagja, míg a gazdasági-pénzügyi bizottság elnöke Gulyás Pál felsőszent- mártoni polgármester lett. Győrffy Z. A pénz elosztásának gondjai A pécsi kisebbségi önkormányzatoknak eddig nem volt okuk különösebb panaszra, hiszen leszámítva a fővárosi kisebbsége­ket, a vidékiek közül meglehetősen tisztességes pénzeket kap­tak a várostól. Idén azonban, túl azon, hogy a városnak is meg kell húzni a nadrágszíjat, a kisebbségi önkormányzatok is megszaporodtak. PÉCS Mindössze tízmillió jut a ki­sebbségeknek, terjedt el a vá­rosban a költségvetési vita előtti hetekben, mondja Bonev Jordán, a helyi bolgárok el­nöke. így aztán összehívták a kisebbségek képviselőit a Le­nau Házba, s készítettek egy beadványt a polgármester ré-. szére, amelyben azt kérték, hogy a pénzügyi nehézségek el­lenére kapják meg a két évvel korábbi koncepciónak megfele­lően a város költségvetésének 0,12 ezrelékét. Dr. Toller László polgármes­ter azonban, mondja Bonev Jordán, nem értette, miért hall­gatnak mendemondákra. Azt mondta, hogy meglesz a tizen­hétmillió. Tekintettel arra, hogy a mendemondák nem csitultak, újabb beadvánnyal készültek, de a Cigány Kisebbségi Ön- kormányzat elnöke, dr. Kosz- tics István ezt nem tartotta in­dokoltnak. Végül is, mondja Bonev Jordan, a kisebbségek tizenhárommilliót kaptak az önkormányzattól, hárommilliót a Kisebbségi Tanács, és megle­petésükre négymilliót a Rácz Aladár Közösségi Ház, a mű­ködésre. Néhány kisebbség úgy véli, hogy Kosztics Istvánnak azért nem fűződött érdeke az újabb beadványhoz, mert az ve­szélyeztette volna a Rácz Ala­dár négymillióját. A tizenhá­rommillió pedig kevés, hiszen megegyezik ugyan a tavalyi összeggel, de akkor öt, most pedig hét önkormányzat oszto­zik rajta. Dr. Kosztics István alapta­lannak nevezi a feltevést, hogy a beadvány hátrányos helyzetbe juttatta volna a cigányság kul­turális központját. Politikai, al­kut kötöttek ugyanis az MSZP- vel, amelynek eredményekép­pen a négymilliót mindenkép­pen megkapták volna a ház működtetésére, ezt a támogatást egyébként már Páva Zsolt is megígérte a ház átadási ünnep­ségén. Éppen a cigány kisebb­ség figyelmeztette a szocialista frakciót, mondja dr. Kosztics, akkor, amikor korábban szóba került, hogy tizenháromról tízre csökkentik a kisebbségi támo­gatást. Véleménye szerint a vá­ros helyzetéhez képest, s ahhoz képest, hogy az új kisebbségi önkormányzatok mögött, mint a görög és a lengyel, nem áll­nak éppen nagy tömegek, a mostani pénz nem mondható kevésnek. Oldalszerkesztő: Cseri László Hírcsatorna Német nemzetiségi vers- és prózamondó versenyt rendezett az elmúlt héten a Csorba Győző Megyei Könyvtár, amelyen Baranya 22 iskolájából 80 gyerek vett részt. Első lett Walter Bálint, a Magyar-Német Nyelvű Iskolaközpont tanu­lója, második Schultz Re­náta Szederkényből, a har­madik Réder Nóra Himes- házáról. Jutalmuk egy nyári németországi út lesz. Zlatko Prica horvát festő kiállítása Pécsett. A kortárs horvát képzőmű­vészet egyik legegyénibb személyiségének alkotásai­ból nyílt kiállítás a múlt pénteken szülővárosában, Pécsett, melyet Zvonimir Marie, a Horvát Köztársa­ság pécsi főkonzulátusának vezetője és Varga Imre, a zágrábi magyar nagykövet­ség első tanácsosa nyitott meg a Múzeum Galériában. A nyolcvanhárom éves Zlatko Prica kiállításán a művész több mint félszáz grafikai munkája látható március 17-éig. Millenniumi tervek a szekszárdi német szín­házban. A Deutsche Bühne Ungarn az ország egyetlen német színházában a millen­nium jegyében a következő évad meghatározó eseménye lehet az az előadás - egy ős­bemutató -, amelyet a társu­lat magyar nyelven a Vö- rösmarty-évfordulóra is em­lékezve ajánlott fel. A követ­kező évben - a Goethe-év- forduló jegyében - a színház tervezi egy országos német nyelvű középiskolai szava­lóverseny meghirdetését, amelynek döntője Szekszár- don lenne. Készülnek to­vábbá Goethére emlékezve az Ur-Faust (Ős-Faust) be­mutatójára is. Svájci horvát festőmn- vésznő kiállítása. Dusanka Jablanovic, Svájcban élő horvát festőművésznő alko­tásaiból nyílt kiállítás feb­ruár 25-én a magyarországi horvátok pécsi kulturális központjában, az August Senoa Horvát Klubban. A művésznő 1969 óta él Svájcban, a festőiskolát is Zürichben végezte. Alpok-Adria roma találkozó Az Etnikai Fórum Pécsi Szervezete az elmúlt évben több terü­leten is eredményesen tevékenykedett. Lapunk is hírt adott ar­ról, hogy a pécsi György-telepen az emlékezetes patkányinvá­zió után milyen környezetvédelmi és közösségszervező prog­ramot végeztek. A Rücker-akna esetében is eredményesen dolgoztak, mondja a szervezet elnöke, Várnai Márton (képünkön). Segítettek a leállított áramszol­gáltatás újraindításának meg­szervezésében, abban, hogy az önkényes lakásfoglalók ideig­lenes engedélyt kaphassanak az önkormányzattól. Közremű­ködtek a zámolyi romák ügyé­ben, akiket a helyi önkormány­zat művelődési házba költözte­tett. Februárban adták át a gilván- fai egészségház szociális blokk­ját, amelyre az Etnikai Fórum a Soros-alapítványtól kért támo­gatást. Az elmúlt évben sikeres tehetséggondozó tábort működ­tettek Alsóbélatelepen, ezt az idén is szándékoznak megren­dezni. Fontos feladatuknak tart­ják az idén a „Kooperatív ter­vezést”, amely a cigány mun­kaerő piaci integrációját előse­gítő program az Autonómia Alapítvány és a Baranya Me­gyei Munkaügyi Központ tá­mogatásával. Ezt szeretnék a későbbiekben megyei, majd re­gionális szintre kiteijeszteni. Az elmúlt ka­rácsonykor 500, idén kö­zel 1000 gye­reket vendé­gelnek meg a Nevelési Központban. 1999-ben a város külön­böző peremkerületében szeret­nének környezetvédelmi és kö­zösségszervező-fejlesztő prog­ramot megvalósítani, amelyhez a várostól is várnak segítséget. Mindenesetre 23 embert kíván­nak mindehhez foglalkoztatni. Az idei legnagyobb szabású rendezvényük az Alpok-Adria roma találkozó lesz, amely a megyei önkormányzat és az Autonómia Alapítvány által támogatott nemzetközi konfe­rencia lesz, amelyhez hasonlót Várnai Márton szerint eddig nem rendezett senki. Céljuk, hogy az ebben a régióban élő, egymástól elszigetelt romák ki­cseréljék tapasztalataikat. Úgy tervezik, hogy a jövőben min­den évben megismétlik a talál­kozót, mindig más és más tar­tományban, országban. Várnai Márton úgy tapasz­talta, hogy a civil szervezetek­nek igen nehéz a működésük­höz megteremteni a feltétele­ket, s még mindig könnyebb különböző programokhoz pénzt szerezni, mint önmaguk fenn­tartásához. A potenciális szponzorok közel 100 száza­léka visszautasít mindenféle támogatási kérelmet. Már hagyomány, hogy karácsonykor rászoruló gyermekeket vendégelnek és ajándékoznak meg illusztráció: laufer László

Next

/
Oldalképek
Tartalom