Új Dunántúli Napló, 1999. március (10. évfolyam, 59-89. szám)
1999-03-15 / 73. szám
1999. március 15., hétfő Oldalszerkesztő: Sarok Zsuzsa Hírcsatorna Az Agykutatás Hete. A PAB Neurobiológiai Munkabizottsága, a POTE és a JPTE közösen rendezi meg március 15-21 között az Agykutatás Hete című eseménysorozatot. Március 16- án 16 órakor a PAB székházban a megye általános és középiskolai biológiatanárainak tartanak előadásokat. Március 17-én 15 órakor az egyetemen PhD. programokban dolgozó „dokto- randuszok” mutatkoznak be. Március 18-án 17 órakor külföldi vendégprofesszor (Oxford, Anglia) tart előadást. Új sérvsebészeti módszer. A POTE I. sz. Sebészeti Klinikája volt a rendezője az elmúlt hét végén megrendezett tudományos ülésnek, amelyen a sérvsebészet aktuális kérdéseit tárgyalták meg. Itt mutatták be a legújabb sérvsebészeti módszereket is. Az allergiás légúti megbetegedések és a légszennyezettség kapcsolata lesz a témája a március 19-én, 13 órakor kezdődő tudományos ülésnek, amelyet az ANTSZ Baranya Megyei Intézetében rendeznek meg. (Pécs. Szabadság út 7.) Az előadások a gyerekkori légúti allergiás megbetegedések alakulásáról, a megye és Pécs levegőszennyezettségéről, pollenterheltségéről, a felnőtt, illetve gyermeklakosság allergiás légzőszervi betegségeiről szólnak. Cardiovasculáris Club. A szív- és érrendszeri betegségekkel foglalkozó klub rendezvénysorozatának első összejövetelére március 16- án, 18 órakor kerül sor, a Pécs-baranyai Orvosklubban. (Pécs. József u. 19.) Téma: Az ACE gátlás jelentősége a koszorúér betegségben. (A rendezvényen tesztírási lehetőséget adnak a kreditpontok gyűjtéséhez.) A Pécsi Orvosklub következő szakmai összejövetelén (március 18-án, 18 órakor) a Béres-készítmények helye a betegségmegelőzésben és terápiában címmel hangzik el előadás. Egészség - Életmód Új módszer a vékonybélhiányos gyermekek megmentésére Amerikai gyermeksebész előadása Pécsett Az elmúlt héten Pécsett járt az indianapolisi egyetem gyermek- sebész professzora, dr. Jay Grosfeld. Az egykori ismert és híres pécsi gyermeksebész, Pilaszanovich Imre tiszteletére rendezett emlékülésnek volt meghívott vendégelőadója. Dr. Jay Grosfeld a szakmán belül a világ egyik legismertebb gyermeksebésze. A csaknem 7 milliós lakosú Indiana állam egyetlen orvosegyeteme gyermeksebészetének, valamint az általános és baleseti sebészetnek is a vezetője. Hat szakkönyvet írt, a világ vezető szakmai folyóirataiban megjelent tudományos írásainak száma 400 felett van. A Gyermeksebészeti Társaságok Világ- szövetségének is elnöke. Pécsi látogatása alkalmából kértünk tőle lapunk számára interjút.- Professzor úr, ön egy magyar, közelebbről pécsi gyermeksebész tiszteletére rendezett esemény miatt tette meg ezt a hosszú utat, és vállalta az előadást. Miért?- Örömmel tettem eleget a meghívásnak. Az évek során a magyar gyermeksebészekkel, de különösen a pécsi kollégákkal nagyon jó kapcsolatot alakítottunk ki. Ezenkívül, bár személyesen nem ismertem Pilaszanovich tanár urat, de tudom, hogy úttörője volt a magyar gyermeksebészetnek, és szakmai tudásával nemzetközi elismertségre is szert tett.-Az ön előadása a rövid bél szindrómáról és kezelésének új lehetőségeiről szólt.- Sajnos gyakran fordul elő, hogy különböző okok miatt az újszülött csecsemő vékonybelének jelentős részét elveszíti. Ilyen ok lehet, amikor a méhen belül fellépő oxigénhiányos állapot következményeként bélelzáródások alakulnak ki, vagy ha a szülés után a bél megteke- redik,- és ezért egy részét el kell távolítani, vagy valamilyen fertőzés miatt szintén vékonybél csonkításra kerül sor. A táplálék felszívódása a vékonybélben történik, ezért jelentős vékonybélhiánnyal nem lehet élni. Van lehetőség, hogy vénán keresztül tápláljuk a csecsemőt, de hosszú távon ez nem megoldás. Az új módszer, hogy a mesterséges táplálékbevitel mellett lassan, fokozatosan adunk szájon át is ételt a csecsemőnek, ezzel késztetjük munkára a maradék bélszakaszt. A kezelést speciális gyógyszeres terápiával is kiegészítjük. Ezzel a bonyolult, lassú és nagy odafigyelést, törődést igénylő beavatkozással hozzá lehet „szoktatni” a megmaradt vékonybelet, hogy átvegye a funkciót. (A módszer kifejlesztésével vált híressé az amerikai professzor.)- Ön azt mondta, évek óta igen jó a kapcsolata a pécsi gyermeksebészekkel. Úgy tudom, szakmai tudásban nincs szégyenkezni valójuk a magyar szakembereknek, nemzetközi összehasonlításban sem. Elképzelhető- e, hogy Amerikában olyan körülmények között működjön egy klinika, mint ahogyan a pécsi gyermekklinika is?- Elképzelhetetlen. Azt tapasztaltam, hogy a magyar gyermeksebészek jól képzettek, az egyetemen igen magas az oktatás színvonala, azonban az anyagi természetű dolgok nem biztosítottak. Előző nap látogatást tettem a daganatos beteg gyermekek osztályán. Azt láttam, hogy a kezelésük, a szakmai ellátásuk korszerű, a körülmények azonban rendkívül mostohák. (Egy kis alapterületű kórterembe 4 súlyos beteg gyermeket kénytelenek bezsúfolni.) A véleményem, hogy mindent meg kellene tenni az illetékeseknek, hogy többet tegyenek a gyerekek - a jövő század nemzedéke - gyógyításáért, egészségéért. Jay Grosfeldről elmondták, hogy hihetetlen munkabírású, hajnali ötkor már benn van az intézetben, késő estig dolgozik, s csupán három órát alszik naponta. Amikor erről kérdeztem, elmondta, számára 21 munkaórából áll a nap, a maradék három elég alvásra. A paradicsom hatásos rákmegelőző Frissen fogyasztva, pizzán vagy spagettiszószban, de ketchup- ban is a paradicsom hathatós rákmegelőző - állapította meg 72, erre vonatkozó tanulmány kiértékelése után a bostoni Harvard egyetem tudósa, Edward Giovanucci kollégáival. A 72 vizsgálatból 57 azt mutatta, hogy a paradicsom drasztikusan csökkenti a prosztata-, a tüdő- és a gyomorrák kockázatát, és bizonyos védelmet nyújt a hasnyálmirigyeknek, a beleknek, a méh nyálkahártyájának, a szájnak és a nyelőcsőnek a tumoros megbetegedései, valamint a mellrák ellen. A paradicsomban lévő liko- pin olyan anyag, ami a sejtekben végbemenő káros oxidációs folyamatot fékezni tudja, és magas koncentrációban nyilvánvalóan meggátolja a rák keletkezését. A paradicsom rákmegelőző hatását állítólag nem csökkentik a feldolgozási folyamatok és a főzés sem. A li- kopin adja egyébként nem csak a paradicsom jellegzetes piros színét, de a csipkebogyóét is. Az egyik tanulmány szerint napi egyetlen paradicsom elfogyasztása felére csökkentette a szájrákban való megbetegedés kockázatát. Az amerikai kutatók csak azt találják aggályosnak, hogy a paradicsom - például pizzán - gyakran zsírban gazdag sajttal együtt fordul elő, mely utóbbi viszont fokozza a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek és a ráknak is a kockázatát. Egy egészséges táplálkozási tanácsadással foglalkozó szak- folyóiratban nemrég megjelent cikk szerint viszont, ha sok nyers paradicsomot eszünk, ez megvéd bennünket az érelmeszesedéstől, csökkenti a vér koleszterintartalmát. Lélegezni is tudni kell Bár a környezeti terhelés és a tüdőbetegségek közötti összefüggést még nem tisztázták végérvényesen, sorozatvizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy eddig a légzést - tévesen - túlságosan is testi reflexnek tekintették. Ötvenötezer emberrel végzett vizsgálatnál az orvosok több mint minden tizedik esetében azt állapították meg, hogy a tüdejük nem dolgozik teljes kapacitással. Miért? Normális körülmények között az emberi szervezetben az általa naponta belélegzett 20 ezer liter levegőből a por, a füst, a baktériumok és egyéb kórokozók legnagyobb részét egy szinte tökéletes rendszer kiszűri. Az orr és légcső nyálkahártyája folyamatosan regenerálódik. Állandó túlterhelés mellett azonban, főleg dohányzás vagy más káros anyagok által történő súlyos megterhelés következtében, a megújulás folyamata lelassul, vagy leáll. Ilyenkor a különböző, levegőt szennyező anyagok és baktériumok könnyen befészkelődhetnek a tüdőbe, és krónikus megbetegedéseket, például bronchitist okozhatnak. A hibás légzés is árt a természetes szűrőnek. Aki állandóan nyitott szájjal lélegzik, kiszárítja a nyálkahártyát, gátolva ezzel annak működését. Az orvosok a légzés háromféle fajtáját különböztetik meg, ezek az orrlégzés, hasi légzés és teljes légzés. Az orrlégzés elmélyíti és megnyújtja a légzés folyamatát, erősíti a rekeszizmot. Képes szabaddá tenni a krónikusan eldugult orrot, ha azt előtte alaposan kitisztították. Elősegíti ezt illó olajok inhalálása, vagy a jógik által gyakorolt orröblítés is. (Egy teáskanál sót fel kell oldani egy liter langyos vízben, és ferdén tartott fejjel váltakozva valamelyik ormyí- lásba önteni.) A hasi légzés a rekeszizom mozgásaival masszírozza a hasüregi szerveket, valamint a tüdőt és a szívet. Hasznos segítséget jelent székrekedés és menstruációs panaszok esetén, lazítja a hátizmokat, javítja a vérkeringést, és jótékony hatást fejt ki a nyirokpangás ellen. A hasi légzést legjobb kényelmes matracon fekve gyakorolni, párnával a nyak és a térdhajlatok alatt. A karok a test mellett v*agy a hason nyugszanak. A belégzés az orron keresztül történik, a hasizmok ellazulnak. A kilégzés szintén az orron át történik. Ezután várni kell, míg a tüdő levegőszükséglete ismét jelentkezik. A naponta legalább néhány perces tudatos légzésirányítás - váltakozó mellkasi, illetve hasi mély légzés végzése - előnye az eddigi, csak mechanikus légzéssel szemben: hatásosabb védelem a fertőzések ellen, több oxigén az izmok és az agy számára, gyorsabb ellazulás és mélyebb alvás. Ferenczy Europress Dunántúli Napló 9 A legjobb légtisztítók Azt már régóta tudjuk, hogy növények nélkül nem élhetnénk, mert táplálnak bennünket és oxigénnel dúsítják a levegőt. De hogy arra is képesek, hogy megtisztítsák az általunk belélegzett levegőt a káros anyagoktól, azt csak az elmúlt húsz év során bizonyították be a NASA kísérletei. A vizsgálatok nem a külső levegőszennyeződés közömbösítésére vonatkoztak, hanem arra, hogyan működnek a növények mint zárt terű helyiségek levegőszűrői. Azzal sem voltunk eddig tisztában, hogy a szobalevegő akár ötvenszer is szeny- nyezettebb lehet, mint a kinti levegő. Ennek oka, hogy a lakó- és munkahelyiségek kialakítása során az elmúlt évtizedekben mind több szintetikus anyagot használnak fel: ragasztók, műgyanták, szigetelőanyagok, lakkok, farostlemezek, falfestékek, padlószőnyegek stb. formájában. Ezek folyamatosan formaldehidet árasztanak magukból. A fénymásolókból ózon szabadul fel, a tetőfedő anyagokban benzol, xylol fordulhat elő. Amerikai álláspont szerint az ily módon károssá vált szobalevegő beletartozik az emberi egészséget leginkább fenyegető öt tényező közé. Nem kell azonban kétségbeesni: a NASA kutatásai szerint sok szobanövény alkalmas a rossz levegő megszűrésére, tisztítására. Vannak növények - mint például a csüngő csokrosinda, szobapáfrány, krizantém, törpepálma, dracéna, gumifa, borostyán -, amelyek a káros formaldehidet lebontani képes enzimeket tartalmaznak. A gumifa a cigarettafüstöt is közömbösíti. Az a lakás, amelyben szép és egészséges szobanövények díszlenek, sokkal egészségesebb, mint ahol hiányoznak. A szakemberek szerint különösen az irodákban lenne fontos minden négyzetméterre egy-egy zöld növényt állítani, hogy elnyeljenek minden egészségkárosító anyagot. A növények a maguk csendes és észrevétlen módján megtisztítják levegőnket. A növények azonban még többre képesek a kémiai anyagok semlegesítésénél, közérzetünkre is jó hatást gyakorolnak. A legtöbben jobban érzik magukat olyan helyiségekben, ahol növények vannak, ritkábban fáj a fejük, és kevésbé érzik magukat fáradtnak. Halláskárosító a légzsák? A légzsák felfúvódásának zaja tartós halláskárosodást okozhat - állapították meg brit orvosok. A légzsáknak az ütközés során bekövetkező villámgyors felfúvódása egyetlen századmásodpercre 170 decibeles zajszintet kelt, ami elegendő ahhoz, hogy csökkent hallóképességet és tartós fülcsengést okozzon. A szakemberek két konkrét esetet is említenek. Egy asz- szony 50 kilométer/órás sebességgel ütközött neki egy másik autónak, amikor a felfúvódó légzsák arcának jobb oldalába csapódott. Jobb fülére rosszabbul kezdett hallani, és azóta folyamatosan cseng a füle. A halláskárosodást műszeres vizsgálat is igazolta. Ugyancsak károsodott a hallása egy 68 éves férfinak is, aki a hátsó ülésen ült a szerencsétlenség bekövetkeztekor, és ő is folyamatosan fütyülő hangot hall azóta. Micsoda ráncos vénasszony! Természetesen nem a képen látható hölgy. És Ön már észreveszi az öregedés jeleit, amikor reggel tükörbe néz? A szaporodó szarkalábakat, a ráncosodó bőrt? Ha változtatni akar ezen, ne a tükröt törje össze, inkább látogasson el gyakran a Pécsi Hullámfürdő Egészségmegőrző Paradicsomába. Az uszoda, a szauna és a többi szolgáltatás lelassítja az öregedés folyamatát, ha pedig megerőltetés nélkül szeretné leadni kilóit és rugalmasabbá tenni bőrét, használja rendszeresen a fürdő infravörös hőkabinját... és lásson csodát reggelente. Az infravörös hőkabin egyes betegségek esetében - a hő ismert gyógyító hatásával - segítheti a felépülést. A hőmérséklet növekedésével aktivizálódik az immunrendszer, fokozódik a vérellátás és felgyorsulnak az anyagcserefolyamatok. Az izza- dás pedig eltávolítja a szervezetben felgyülemlett méreganyagokat. így a betegségek kialakulása is megelőzhető. A kabin sejtregeneráló hatását 40-60°C-on fejti ki a leghatékonyabban. Az infrasugarak 4 centiméter mélyen behatolnak a bőr alá, ahol hőenergiává alakulnak át. Az infravörös fény külső nyom nélkül jut a szervezetbe, gyógyító hatását természetes módon fejti ki. A hőkabin leglátványosabb eredménye a bőrön mutatkozik meg, melynek aktív működése egészségünk szempontjából életfontosságú. Egy 10-15 alkalomból álló kúra alatt akár 5-10 évet is fiatalodhat a bőr a pórustisztító és sejtregeneráló hatás következtében. A fokozódó vérellátás javítja a rugalmasságot, bőre fiatalos, lágy lesz. Ha rendszeresen használja a hőkabint, nem kell többé kilométereket futni, hogy leadja a súlyfelesleget. 30 perces izzadás után 900 kalóriát veszít szervezete, melyből csak 200-at vesz vissza folyadék fogyasztásakor. A zsírcsoportok átrendezésével a kabin kiveszi részét az alakformálásból is. (hirdetés) V } i V i