Új Dunántúli Napló, 1999. március (10. évfolyam, 59-89. szám)
1999-03-11 / 69. szám
12 Dünántuli Napló Magazin 1999. március 11., csütörtök Mikor hamisítvány, mikor másolat? Nagy művészek is utánozták híres elődeik műveit Amikor egy festőnek életműkiállítást rendeznek, megnő az érdeklődés a művei iránt. így történt ez Rippl-Rónai József képeivel is. A tavalyi nagy sikerű Nemzeti Galéria-beli (és a téli franciaországi meg a mostani brüsszeli) tárlat után „felértékelődtek” az aukciókon amúgy is magas áron gazdát cserélő festmények. Ilyenkor szinte törvényszerűen megjelennek a hamisítványok a műtárgypiacon - mint a múlt héten napvilágot is látott. Rippl-Rónai egyenként is a hamisítók „kedvence”, csakúgy, mint Csontváry, Vaszary, Gulácsy, Egry, Koszta, Aha Novák, Szőnyi, Bernáth Aurél vagy Csók István. Valamikor, az időszámítás előtti 6. században kezdtek el műtárgyakat hamisítani, amikor a képzőművészeti alkotások elvesztették eredeti kultikus, vallási szerepüket és önálló esztétikai értékké váltak. A műtárgyak gyűjtése is az ókorra nyúlik vissza. Kezdetben uralkodók, királyok, egyházi hatalmasságok, főurak tettek szert gazdag gyűjteményekre. Később a példájukat jómódú polgárok is követték, a műkereskedelem - képek, szobrok, érmék, bútorok - adásvételét erősítve ezzel. S ahogy nőtt a gyűjtőszenvedély, úgy emelkedett a műkincsek ára, ezzel párhuzamosan pedig a hamisítók tevékenysége. Megtette Rubens és Rembrandt is Középkori festő- és szobrászműhelyekben még együtt dolgozott mester és tanítványa. Az alkotó személye így évszázadokon át gyakran homályba merült. A másolást nemcsak helyeselték, valósággal csodálták is. Leonardo da Vinci volt az első, aki figyelmeztetett: „Nincs az eredetivel egyenértékű másolat... a műalkotás csak egyedi létében értékes”. Nagy művészek is másolták híres elődeik műveit. Raffaello Peruginóét, Rubens Tizianóét, vezetik, azzal a céllal, hogy mint eredeti alkotást értékesítsék. Tudvalevő, hogy a kép valódiságának megállapításánál számottevő bizonyíték a művész névaláírása. Tudunk olyan esetről is, amikor ,jó szignó” hitelesített hamis képet, ha például az eredeti mű részben vagy egészében megsemmisült, csak az aláírás maradt meg, és a képet idegen kéz átfestette. Szerepelhet hamis aláírás valódi képen is, mint egyik-másik Mednyánszky-műnél, ahol a mester nem jelezte alkotását, és halála után barátja, Pál- may pótolta a hiányt. Egry József esetében is ez történt: olykor az elmaradt aláírásokat utólag kanyarították a kép alá, sőt nemegyszer festményeit „be is fejezték”. A hamisítás gyakori módja, hogy a szigná- latlan vagy eltüntetett jelzésű képet híres mester nevével fémjelzik, így került ismeretlen festők borongós erdőrészleteire Paál László, ködös, elmosódó tájakra Mednyánszky, bizarr kompozíciókra Gulácsy neve. A műtárgyak „iparszerű” hamisítása a 19. században kezdődött, és azóta a szigorú büntető intézkedések ellenére egyre nagyobb méreteket öltött. A régi képek hamisítói korabeli anyagot, fát, vásznat, festéket szereznek, vagy a többé-kevésbé új anyagokat változtatják ósdivá, átfestenek régi képeket, de más anyagot is felhasználnak (például régi szekrény hátIgazi Csontváry Rembrandt Dürerét. Ránk maradtak ókori görög szobrok korabeli római másolatai is. S hogy korunkhoz közelítsünk, ismerjük Barabás Miklós, Székely Bertalan külföldi tanulmányútjain készült, mesteri vízfestményeit, melyek Tizi- ano, Palma Veccio, Tintoretto, Giorgione festményeinek mesteri átköltései. A másolat - nem hamisítvány. Akkor válik azzá, amikor a művész nevét, szignóját is rálapját). A festéket, az alapozó anyagot receptek alapján teszik hasonlóvá az eredetihez. A pipás és a Kuglizók Túl az anyagismereten, a művész sajátos technikáját, ecsetkezelését, művészi törekvéseit is ismernie kell a hozzáértő hamisítónak, hogy elfogadható, megtévesztő képet festhessen. Ám a sokfajta, különféle technikai, kémiai vizsgálat, amely a ma művészettörténészének rendelkezésére áll, leleplezi a csalót. Még a megtévesztésig sikerült hamisítások is „színt vallanak” a röntgen-, a kvarc-, az elektronmikroszkópos, daktiloszkópos vizsgálat, vegyelemzés, színképelemzés, fényképezés, nagyítás, különböző fényadagolással készült felvételek segítségével. Nagyobb igényű vállalkozás a festő szellemében, több motívumának felhasználásával készült új kép alkotása. A Rippl- Rónai hamisítványok között gyakoriak a nagyobb kompozíciókból kimásolt és önállósított részletek. Sokáig volt forgalomban egy pipás portré, amely a jól ismert „Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett” című kép egyik részletét ábrázolta. A „Kuglizók” néhány alakja is eredeti összefüggéséből kiszakítva, mint vázlat jelent meg. Az ilyen és hasonló csalásokat leleplezi a szakértő, ha egyáltalán elé kerül a műtárgy. De ezeknek csak kis részük jut el a múzeumi bírálatra. A hamis képek meglehetősen szabadon mozognak, addig, amíg a hamisító vagy a magánkereskedő szabadságát nem fenyegeti a törvény. Kádár Márta Autósok dobálták kővel a francia farmereket az Angliába vezető alagúthoz tartó egyik szakaszon. A parasztok földdel zárták el az utat, így akartak tiltakozni az EU agrárpolitikája ellen. Az autósok pedig kődobálással adtak nyomatékot az útzár elleni tiltakozásuknak, fotó: feb/reuters Az intelligens hűtőszekrény felismeri a gazdáját A XXI. század frizsidere, amelyet az ICL komputertársaság és a háztartási gépeket gyártó Electrolux szakemberei fejlesztettek ki, egy beépített képernyő segítségével azonnal felismeri a gazdáját, mi több, számon tartja étkezési szokásait. A szuper hűtőgépben soha semmi nem fog megromlani, mivel az intelligens szerkezetnek saját vonalkód leolvasója van, amely érzékeli, ha valamelyik étel szavatossága lejár, hogy fogyóban van a tej vagy ideje vajat venni, és erre figyelmezteti is tulajdonosát. A jövő század frizsidere a vásárlást is elintézi, mivel telefonvonalhoz köthető, így számítógépes kapcsolatot tart a világgal: segítségével megrendelhető, sőt ki is fizethető az áru. Aki azt hiszi, hogy mindez utópia, alaposan téved: a két cég a hírek szerint már idén elkezdi az első intelligens hűtőgépek gyártását. FEB
