Új Dunántúli Napló, 1999. március (10. évfolyam, 59-89. szám)
1999-03-10 / 68. szám
1999. március 10., szerda Oldalszerkesztő: Gazdahírek Almatermesztők részére növényvédelmi szaktanács- adási napot tartanak március 11-én, délelőtt fél tíztől Má- gocson, a Művelődési Házban, a Baranya Megyei Területi Agrárkamara szervezésében. (k) Salátahajtatás. A kora tavaszi időszakban a jó minőségű fóliás salátahajtatáshoz szakemberek szerint 20-22 fokos nappali, 7-10 fokos éjszakai hőmérséklet a legjobb. Naponta szellőztessünk és lehetőleg a déli órákban öntözzünk. (k) Mezőgazdasági vásár. Március 18-21-én Kaposvárott, a Városi Sportcsarnokban rendeznek mezőgazda- sági és élelmiszeripari szakvásárt. A rendezvény nemcsak a nagyüzemek, hanem kistermelők számára is tartogat újdonságokat. (k) Szaktanácsadás. A Kertészek és Kertbarátok Egyesülete kedden és csütörtökön délelőtt szaktanácsadást tart Pécsett, a Nagy Lajos király u. 9. alatt, az Agrárkamara székházában. (k) Biogazdálkodás. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az idén is pályázatot írt ki a biogazdálkodásra áttérő gazdák támogatására. A lehetőség iránt érdeklődni lehet a Földművelésügyi Hivataloknál. (k) Agro+Maschexpo. Március 10-14-én 9-17 óra között gazdálkodási mérettől függetlenül fogadja érdeklődő látogatóit a budapesti vásárközpontban az Agro+Maschexpo. A vonattal utazók részére a MÁV menettérti kedvezményt biztosít. (k) A gombák védelmében. Hazánk EU-csatlakozása kapcsán várható, hogy nálunk is szigorítják a gyógynövény- és gombagyűjtés szabályait. Első lépésként még idén megkezdődik a legveszélyeztetettebb fajok védelme. Az intézkedés azért vált szükségessé, mert az utóbbi években nagy károkat okoztak a gyűjtők, (k) Az idén is rengeteg szőlősgazda vett részt a szentmiklósi metszési bemutatón fotó: Tóth l. Nem károsodtak a rügyek, a korai fajtáknál megindult a nedvkeringés Kezdődhet a szőlő metszése A hosszú, kemény hideget hozó tél nem károsította a szőlővesz- szőn lévő rügyeket - legalábbis ez derült ki a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet eddigi felméréséből, amelyet a hétfői, szentmiklósi metszési bemutatón ismertettek a résztvevőkkel. BARANYAI KÖRKÉP Évek óta „rájár a rúd” a szőlő- termesztésre, az idén viszont - legalábbis ami az időjárást illeti - talán az eddigieknél is kedvezőbb termés várható. Dr. Dió- fási Lajos, a pécsi kutatóintézet igazgatója ezt a véleményét arra alapozta, hogy a február és a március eleje rendkívül csapadékos volt, a szőlőtelepek talaja átázott, ennek következtében elegendő tartalék áll rendelkezésre a nyári száraz időszakra is. A vízzel tehát csak akkor lesz baj, ha a második negyedévben az égi áldás nagy mennyiségben áztatja a telepeket. Ekkor ugyanis már többnyire csak a gombafertőzések elterjedését segíti, a minőséget nem javítja. Az idén tízezer, a dél-dunántúli térségből megvizsgált rügy alapján a kutatóintézet arra a megállapításra jutott, hogy a hosszú, kemény tél nem okozott nagy károsodást a termőcsúcsokon. Arra azonban figyelmeztet Diófási Lajos, hogy sok vessző az elmúlt évben nem érett be, a szőlősgazdák nehogy ezeket metsszék meg, hiszen abból biztosan nem lesz termés. Az ilyen ágakat fel lehet ismerni a külső burkolat színéről, vagy arról, hogy a vágás után nem levedzik a vessző. A korai fajtáknál a kedvező időjárás hatására már megindult a tápanyag körforgás, a vesszők „izzadnak”. Ha a rügyre kerül ez a tápanyaglé, termőképességét is elveszti. A nagy tekintélyű tudós azt ajánlja: ha ezt tapasztalja a gazda, azonnal kezdjen el metszeni, mert akkor megelőzheti a bajt. Ugyancsak érdemes elkezdeni az átázott talajból kimosódott nitrogén pótlását, vagyis a műtrágyák kiszórását. És nem árt előkészíteni a növényvédő szereket sem, ugyanis tavaly a nedves időjárás hatására szinte minden gombabetegség megtámadta az ültetvényeket. A spórák csak a megfelelő körülményekre várnak, hogy a belőlük kifejlődő gombák ismét elpusztíthassák a termést. Békéssy G. Német nemzetiségi borászok versenye A pécsi Lenau Egyesület a német nemzetiségi borászoknak versenyt hirdetett, melyen a baranyai termelők mellett a móri, a szekszárdi, a dombóvári és a várdombi gazdák is jelen voltak boraikkal. A beküldött száznyolcvanhat mintából huszonnégy arany, hatvannégy ezüst, hatvannyolc bronz és harminc okleveles minősítést kapott. A verseny zsűrijének elnöke Csepeli Zoltánná, a Pannónia-Cé- zár Kft. Pezsgőgyárának vezetője volt; tagjai Fekete Péter, az Országos Borminősítő Intézet borászati felügyelője és Havrán István, a Szőlészeti- és Borászati Kutató Intézet pincemestere. A iegjobb fehér borral, egy „Királyleánykával” Kandela István móri termelő büszkélkedhetett. A legjobb vörös a pécsi Tölgyesi Ferenc kékfrankosa lett. A „legjobb borosgazda” címet a várdombi Grósz János kapta, akinek két bora arany, két bora ezüst, egy bronz minősítést kapott. A győztesek értékes, a szőlőben és pincében hasznos tárgyjutalomban részesültek. Olvasónk írja Kertészcsaládból származom, tizenöt évig a komlói Kertbarátok Klubja elnöke voltam. Évek óta igyekszem felhívni az érdekeltek figyelmét a csonthéjas gyümölcsök telepítésére. A meszes talajokon mandulát, az agyagoson diót, a parlagon meggyet, mogyorót kell termeszteni. Mandulából igen sok fajta létezik, ugyanígy dióból, meggyből és mogyoróból is, és ezeket a termékeket a nyugati államokban is keresik. Ugyanígy ajánlom a körteféléket, amit inkább el lehet adni, mint az almát. Nagyobb propagandát kellene kifejteni annak érdekében, hogy minél többen és minél nagyobb területen termeszszék az említett gyümölcsféléket! Dr. Berényi István Dtinántúli Napló 7 Itt a palántanevelés ideje! A naptári tavasz beköszöntővel jött felmelegedés előcsalogatta a kertészkedőket. Elkezdődtek a metszések, a lemosó permetezések, a talajelőkészítések a korai növények vetésére. Megtörténtek az előkészületek a palánták nevelésére. Ebben az időszakban szükségesnek tartom néhány olyan, a palántaneveléssel kapcsolatos problémára felhívni a figyelmet, mely az előző években komolyabb gondot okozott. A zöldségtermesztés problematikája a vetőmagvak kiválasztásánál kezdődik. A vásárláskor már tudnunk kell, milyen termesztéstechnológiát kívánunk alkalmazni. Nem mindegy, hogy fűtött, vagy fűtetlen hajtatást, szabadföldi, intenzív (folyamatos öntözéssel és tápanyagpótlással), vagy hagyományos termesztést kívánunk ha a szedés előtt meggyőződtünk az anyanövények károsító mentességéről. Nem érdemes elvetnünk a hibrid növényekről szedett magvakat sem, mert legtöbb esetben még véletlenül sem hoznak olyan termést, mint az első termesztési ciklusban. A palántanevelésre már beszerezhetők a különböző talajkeverékek, melyeket a növényfajok igényei szerint állítottak össze a nagytermelőknek. Ezek sajnos a kiskereskedelmi forgalomba, kis tételben nem kerülnek ki. Kis- és hobbikertészeknek ajánlható a „B” kategóriás virágföldkeverék - melynek pH-értéke 6-6,5 közötti -, a kiskertekben nevelhető növények (paprika, paradicsom, káposztafélék, uborka stb.) palántáira alkalmas. Ha a földkeverék erősen kötött, javasolható 10-15%-nyi homokkal keverni a cserepesedés és a túlöntözhe- tőség elkerülése miatt. folytatni. Szabadföldi, „külterjes” termesztésre semmiképp nem javasolhatók a hajtatási és intenzív fajták. Vetőmagvakat csak fémzárolt csomagolási egységekben vásároljunk! A vásárláskor győződjünk meg a szavatossági idő lejártáról is, mivel két évnél idősebb magvaknál a csírázási erély csökkenhet. Nem javasolható a piacokon, vásárokon árusított kimért vetőmag, hagymagumók vásárlása. Saját fogású szaporítóanyagainkat csak akkor vessük, ültessük el, A palántaneveléshez jó minőségű, növényi maradványoktól mentes kertiföld és homok keveréke is használható. Nem alkalmas palántanevelésre a tőzeg és a félérett vagy éretlen trágyából készült földkeverék! A földkeverékekhez ne adjunk műtrágyát, mert ez a talaj sótartalmát növeli, a csírázást gátolja. (Jövő szerdai számunkban a magvetés idejére és a palánta kelése utáni teendőkre adunk tanácsokat.) Czigány Csaba Irtsuk a cserebogárpajort Az elmúlt évben igen nagy károkat okoztak a rajzó cserebogarak, amelyek helyenként felhőkben szállták meg az erdők és a kertek fáit, s roppant falánk állatok lévén, tarra rágták a lombot. A cserebogarak ellen igen nehéz védekezni, még a legeredményesebb az, ha a hajnali hűvösségben megdermedt bogarakat lerázzuk és nyomban elégetjük őket. A védekezést azonban már tavasszal elkezdhetjük. Aki a talaj ásásakor, kapáláskor cserebogárpajort talál, ne feledkezzen meg arról, hogy ezekből fejlődnek ki a bogarak, tehát semmisítse meg őket. Azokban a kertekben, ahol sok pajor él a földben, vetés előtt feltétlenül fertőtleníteni kell a talajt. A kaktuszok tavaszi átültetése A sivatagi származású kaktuszok nyáron szabadban, tűző napon kertben, vagy déli fekvésű ablakban, teraszon tarthatók, rendszeresen öntözve, míg télre hűvös, fagymentes, világos helyre vigyük, és csak nagyon ritkán, kevés vízzel öntözzük, akkor, ha már kezdenek fonnyadni. Az erősen szőrös-tövises kaktuszokra cseppenő víz télen a pusztulásukat okozhatja. Az erdei kaktuszok nyáron keleti ablakban, vagy szabadban árnyékolva tarthatók, rendszeresen öntözve. Télre ugyancsak hűvös helyre tegyük. A karácsonyi kaktusz, a vesszőkaktusz télen, a húsvéti kaktusz, a barkácskaktusz, a levélkaktusz tavasszal virágzik. Virágzás előtt ezeknek egy szárazabb, pihenő szakaszra van szükségük - néhány hétig -, de virágzáskor rendszeresebben öntözzük. Virágzás után visszavágva az új hajtásokon a következő évben gazdagabban virágzanak. A kaktuszoknak igen apró a magjuk, arról is szaporíthatok, de egyszerűbb és gyorsabb a leválasztott sarjakról. Ezeket homokos földbe ültetés előtt egy-két napig szikkasszuk. A kaktuszokat tavasszal kell átültetni, de nem minden évben, elég 2-3 évenként is. A tavasszal virágzókat virágzás után ültessük át. Ültetéshez homokos, laza földet használjunk, idősebb növényeknél kevés agyagos földet is keverjünk bele. A cserép csak 1-2 cm-rel legyen bővebb az előzőnél. A cserép alján a lyukra tört cserepet, arra homokot, kevés földet tegyünk, erre helyezzük a földlabdás növényt. Csupasz kézzel ne fogjuk meg a kaktuszt, hanem kesztyűben, vagy csipesszel! Nem minden kaktusz fog rendszeresen virágozni, azoknál elégedjünk meg, hogy igénytelenségük és formájuk adja értéküket. Búzás László A jó gazdák a kellő időben alakítják ki gyümölcsfáik koronáját FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ
