Új Dunántúli Napló, 1999. március (10. évfolyam, 59-89. szám)
1999-03-08 / 66. szám
6 Dünántúli Napló Gazdasági Tükör 1999. március 8., hétfő Elkészült az agrárkamarai javaslatcsomag Mentőöv az őstermelőknek Az őstermelők és a hátrányos szociális helyzetben lévők érdekében a Magyar Agrárkamara (MÁK) a közelmúltban javaslatcsomagot dolgozott ki. A köztestület szerint az intézkedések egy részét már az idén, a többit pedig 2000-től lehetne bevezetni. Mészáros Gyula, a MÁK főtitkára lapunknak elmondta: a kamarák által regisztrált egymillió őstermelőnek csaknem ötödé - mintegy 190 ezren - munkanélküliként, kényszerből végez őstermelői tevékenységet. Számukra gondot okoz, hogy nem kaphatnak agrártámogatást, mivel a regisztrációhoz szükséges évi 250 ezer forint árbevétel igazolása esetén nem jogosultak munkanélküli ellátásra. A jövedelempótló támogatásból pedig az igazolvány kiváltásával eleve kizárják magukat. A kamara szerint 1999-től a jövedelempótló támogatásra való jogosultság vizsgálatánál - összhangban a munkanélküli ellátásra való jogosultság szabályaival - keresetként figyelmen kívül kellene hagyni az évi 250 ezer forintot meg nem haladó, őstermelői tevékenységből származó árbevételt. Ugyancsak az idei évtől kezdve munkaerő-piaci eszközökkel támogatni kellene a főfoglalkozású mezőgazdasági őstermelők, egyéni vállalkozók közül azokat (számuk mintegy harmincezerre tehető), akiknek a bevétele nem haladja meg a kistermelői árbevételi határt. A javaslatcsomag szerint az állam esetükben ezen felül átvállalhatná a minimálbér alapján számított társadalombiztosítási befizetési kötelezettség összegének 50 százalékát. A munkahelyteremtést, a családi gazdaságok méretének kialakítását elősegítendő, hektáronként 20-40 ezer forint egyszeri forgóeszközpótló támogatást kellene adni azoknak a fiatal őstermelőknek, akik vállalják, hogy növelik a legalább öt éve saját tulajdonukban lévő vagy bérelt szántóterületet, és legalább ugyanennyi ideig mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. A főtitkár szerint 2000-től az őstermelők és a szociálisan rászorulók érdekében a földalapú támogatást fokozatosan át kell alakítani jövedelemkiegészítő és fejlesztési támogatássá. Előbbit a foglalkoztatási alapból, utóbbit az FVM foglalkoztatáspolitikai alapjából kellene finanszírozni. Szintén az ezredfordulótól kezdve kellene felemelni az adóalapot nem képező éves őstermelői árbevételhatárt 500 ezer forintra - mind a személyi jövedelemadó, mind pedig a helyi adók vonatkozásában. A főtitkár szerint ennek az intézkedésnek nem várható lényeges kihatása az adóbevételre. Végül ezzel összhangban a munkanélküli ellátás és a jövedelempótló támogatás szempontjából rendeletileg azt is biztosítani kellene, hogy évi félmillió forint árbevételig nem tekintendő kereső tevékenységnek a mezőgazdasági tevékenység. U. G. A vidék bankja vidéken erősít A takarékszövetkezetek évek óta aktívan részt vesznek a kis- és közepes méretű vállalkozások, családi gazdaságok hitelezésében. A jövőben vidékfinanszírozó pénzintézetté szeretnének válni - nyilatkozta lapunknak Szőke András, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnök-ügyvezető igazgatója. Az OTSZ vezetője elmondta: a kis- és középvállalkozásokhoz kihelyezett hitelállomány tavaly 40 százalékkal nőtt. Az egy adósra jutó hitel nagysága átlagosan 3,7 millió forint volt. Az agrárszektor támogatási konstrukcióihoz a takarékszövetkezetek még időben csatlakoztak. A pénzintézet által nyújtott összes agrárhitel 67 százaléka 1, illetve 3 millió forintnál kevesebb, úgynevezett mikrohitel. A gombamódra szaporodó termelői szövetkezetek többsége is a takarékszövetkezeteknél helyezte, illetve helyezi el részjegytőkéjét. Jelenleg tárgyalást folytatnak a gazdakörök szövetségével a családi gazdaságok számára nyújtandó, tízmillió forint alatti hitelkonstrukcióról. A szövetség terveiről szólva kifejtette: az agrárágazatnak folyósított hitelek arányát a jövőben szeretnék 25 százalékra növelni. Sonka nélkül nincs húsvét, ezért van a- Abraka dabra, mit hoz a sonka? is bizonyít, hogy tavaly húsvétkor minden negyedik magyar család ezeket a finom és egészséges készítményeket fogyasztotta. Minden bizonnyal ezúttal is a DÉLHÚS sonkái lesznek a legkeresettebbek. Az elmúlt évhez hasonlóan most is lesz DELHÚSVÉT, játékra invitálva a vásárlókat, a DÉLHÚS-sonkák barátait. Azok, akik március 8. és április 3- között ünnepi, nyuszis címkés DÉLHÚS terméket vesznek és április 15-ig visszaküldik a fókával együtt kivágott címkét, 1.000.000 forintos betétszámlát, 100 Schwinn Csepel kerékpárt, s rengeteg plüssnyuszit nyerhetnek az április 26-i sorsoláson. Címünk: DÉLHÚSVÉT, 1752 Budapest, PL: 117. Ingyenes információs telefonszám: 06 80 200-920 www.delhus.hu 0míÉ A DÉLHÚS Rt. Magyarország meghatározó húsipari cégeként nem csupán a legfejlettebb technikai, technológiai színvonalon, az ISO nemzetközi minőség- biztosítási szabványsorozat előírásainak és az Európai Közösség higiénés követelményeinek megfelelve állítja elő termékeit. A fogyasztók legnagyobb örömére ugyanis a DÉLHÚS a készítményeiben, így a sonkaféleségeiben is megőrizte a délvidéki fűszerezés, pácolás és füstölés hagyományait, így ezek a finomságok méltó örökösei a baranyai, bácskai tradicionális ízvilágnak. Arról nem is beszélve, hogy a sonkák, ezek a különleges ínyencfalatok különösen ilyenkor, húsvét tájékán - a héjában főtt kemény tojás és a frissen reszelt torma társaságában - szívesen látott vendégei az ünnepi asztaloknak. Persze manapság, amikor egyre többen fogalmazzák meg az egészséges táplálkozással kapcsolatos elvárásokat, nem elhanyagolható szempont, hogy a DÉLHÚS sonkái a különféle eljárásoknak köszönhetően nem csak ízletesek, omlósak, hanem kevesebb zsírt és sót, ugyanakkor több fehérjét tartalmaznak. Ennek köszönhetően azok sem csalatkoznak a DÉLHÚS sonkaféleségeiben, akik figyelnek az ételek nátrium-, illetve koleszterintartalmára. A DÉLHÚS sonkái rendkívül népszerűek, amit többek között az Csökkentek az agrárárak A mezőgazdasági termelői árak januárban 10,5 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban, viszont 3,8 százalékkal növekedtek decemberhez képest. A KSH adatai szerint a növényi termékek ára 11,4, az állati termékeké pedig 9,5 százalékkal csökkent. A növények közül januárban a gabonaféléket és zöldségféléket 16-17 százalékkal alacsonyabb áron adták el a termelők. Ezzel szemben az élelmezési burgonya, a gyümölcsök, a must és bor, a hüvelyes és olajos növények ára 1998 januárhoz képest 10-40 százalékkal emelkedett. Megosztják a felelősséget BUDAPEST-PÉCS Új hulladékgazdálkodási törvény megalkotására tesz javaslatot még idén a Környezetvédelmi Minisztérium. Dr. Horváth József, a minisztérium sajtófőnöke (képünkön) kérdésünkre elmondta, hogy a nyugat-európai mércéhez próbálnak igazodni már a megelőzés során. Tehát a gyártót és a kereskedőt úgy ösztönzik, hogy eleve ne rukkoljon ki olyan termékkel, ami a felhasználása, illetve fogyasztása során veszélyezteti az embert vagy károsítja a tájat. A legmagasabb összegű bírságot természetesen továbbra is arra, a főként ipari gyártóra róják ki, aki a hulladékaival közvetlenül okozza a károkat. A törvényjavaslatot előkészítő szakemberek a társadalmi ellenőrzés fontosságát is hangsúlyozzák. Azt szeretnék elérni, hogy a lakosok minden állami, önkormányzati és hatósági adathoz bármikor hozzájussanak, hogy felkészülve dönthessenek, amikor a véleményüket kérik ki, vagy ha épp ellenőrzik az ígérteket. Cs. J. Nem számolják fel a konzervgyárat A befőttekre külföldi vásárlókat találtak SZIGETVÁR Jelenleg ugyan nem termelnek, de a tulajdonosok ígérete szerint ahogy elkezdődik a gyümölcsszezon, ismét elindulnak a szalagok. A gyár, amelyet egy mohácsi gazdasági társaság működtet, tavaly nyár végén került nehéz pénzügyi helyzetbe. Az orosz gazdasági válság miatt az élelmiszer-ipari üzem „nyakán” maradt egy több ezer darabos szállítmány, ennek egy része mind a mai napig is a raktárkészletet növeli. A már előzetesen megrendelt, csak az orosz piacon eladható savanyúságot, a zakuszkát már el sem kezdték gyártani, emiatt kellett pár hónapos időtartamra bezárni a gyárat. A konzervüzemet működtető gazdasági társaság, mohácsi illetőségű Schenk és Társa Kft. egyik tulajdonosa Schenk János kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy a gyárat nincs szándékukban felszámolni, sőt a feldolgozási szezonra meg akarják erősíteni. Borsókon- zerv gyártására is reményekkel kecsegtető tárgyalásokat folytatnak, gyümölcsbefőttre (meggy, cseresznye, szilva) máris van német megrendelésük. A mohácsi tartósítóüzem termelését is áttelepítik Szigetvárra, úgyhogy mindenféleképpen szükség lesz az eddig is a gyárban dolgozó szerződéses munkásokra. B. G. Röviden Vállalkozói fórum. Szigetváron a kamarai tanácsteremben tart vállalkozói fórumot holnap, március 9-én 17 órakor a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara és a Baranya Megyei Kézműves Kamara. A köztestületek képviselői számolnak be az irodák működésének eredményeiről, a nemrégiben megalakult békéltető testületekről, az uniós csatlakozással kapcsolatos vállalkozói feladatokról. (I) Minőség az építőiparban. A JPTE Pollack Mihály Műszaki Főiskola végzős építőiparihallgatói ebben az évben Minőség az építőiparban címmel tartják meg szakmai napjukat. A március 10-én kezdődő kétnapos rendezvényen a megye és a környező térségek építőipari vállalkozásai is bemutatják újdonságaikat. Szimpózium keretében előadások hangzanak el az iparágban jelenleg forgalmazott termékekről, épület- szerkezetekről. A rendezvényen lehetőség nyílik üzleti megbeszélésekre is. (I) Szövetkeznek a vállalkozók. Megalakult a Vállalkozók Országos Szövetségének Baranya Megyei Szervezete. Március 4-i első ülésükön megválasztották a tisztségviselőket: elnök Kis Varga István lett. (/) Kérdések a számvitelről. Március hónapi klubnapját 10- én tartja a Magyar Könyvvizsgálói Kamara megyei szervezete. Az összejövetelen Nagy- pál Imre, az APEH Baranya Megyei Igazgatóságának ellenőrzési igazgatóhelyettese tart tájékoztatót aktuális számviteli kérdésekről, valamint a tavalyi mérlegbeszámolóval kapcsolatos tudnivalókról. (I) A Suzukinál szigorú a mérce KOMLÓ Nagy az árverseny a beszállítóknál, a programban részt vevő vállalkozóknak szigorú minőségi követelménynek kell megfelelniük. A komlói családi gazdasági társaság, a Rajnai Attila által alapított műanyagfeldolgozó cég a Magyar Suzuki indulása óta készít alkatrészeket az autógyárnak. A Magyar Suzuki legutóbbi, 2,5 milliárdos fejlesztése nyomán már egy év alatt 70 ezer autó fut ki az üzemből, jelentős részük a nyugat-európai piacon talál gazdára. A gyár kezdettől fogva arra törekedett, hogy az autó alkatrészei közül minél több legyen a magyar gyártmány. Jelenleg ez az arány körülbelül 25 százalékos, kezdetben viszont alig érte el a 10 százalékot.- Rendkívül magasak a követelmények - mondja ifj. Rajnai Attila, a családi vállalkozás, a Rati Kft. marketing menedzsere. - Amikor a kezdet kezdetén, a kilencvenes évek elején a Suzuki meghirdette a beszállítói programot, több százan jelentkeztünk ajánlatainkkal. Aztán az idők folyamán sokan kihullottak a rostán, a Suzuki a minőségi követelményekből egy jottányit sem engedett, sőt, az elmúlt években inkább szigorított a feltételeken. A komlói vállalkozó nem titkolja, voltak vitáik az autógyárral. A minőséget tudják tartani (műanyag alkatrészeket: oldalvédő csíkot, ajtóburkolatot, ajtókilincset gyártanak), ám az árban egyre neA minőségi követelmények folyamatosan szigorodnak hezebben egyeznek meg. A gyár természetesen szeretne minél olcsóbban hozzájutni az alkatrészekhez, Rajnaiék viszont az energiaárak növekedésére hivatkozva próbálják elismertetni költségeiket. Nem mindig sikerül. Az üzletet viszont nem szabad feladni, hiszen a cégüknek ez biztos piacot jelent.-Igaz, máshová is dolgozunk, azért továbbra is a Suzuki a legfontosabb partnerünk. Időközben közös vállalkozást alapítottunk egy osztrák befektetővel, ebben az üzemben gyártott alkatrészek (oldalvédők, lökhárítók) már megtalálhatók a BMW, a Ford és a Mercedes személyautókban. A szintén Komlón cégtulajdonos nagybátyám a Suzukinak gyárt autórádióan- tennfikat, két évvel ezelőtt elnyerték a legjobb szállítói címet - említi meg a családi vállalkozás sikereit nem kis büszkeséggel ifj. Rajnai Attila. B. G.
