Új Dunántúli Napló, 1999. március (10. évfolyam, 59-89. szám)
1999-03-08 / 66. szám
2 DUnántúii Napló Világtükör 1999. március 8., hétfő Boldoggá avatás A pápa Barré képe előtt fotó: feb/reuters II. János Pál pápa vasárnap a Vatikánban tíz új boldogot avatott, köztük a spanyolországi polgárháború nyolc halottját. A vasárnapi szertartással 819-re emelkedett a II. János Pál által oltárra emelt boldogok és 276-ra a szentek száma. A katolikus egyház kétezer éves történetében egyetlen más pápa sem avatott ilyen nagy számban boldogokat és szenteket: az 1605 óta létező 1611 boldog több mint fele immár a húsz éve uralkodó II. János Pál pápa nevéhez fűződik. A szentek száma várhatóan még tovább növekszik, mert a katolikus egyházfő többször is jelezte, hogy „időszerű és hiteles” tanúkat akar a végéhez közeledő évszázadnak ajánlani. A pápa vasárnap hét hittérítő spanyol Ágoston- rendi szerzetest és egy Manuel Martin Sierra nevű papot avatott boldoggá, akiket 1936 nyarán öltek meg Granada mellett. A Szentatya eddig a spanyol polgárháború 221 áldozatát emelte oltárra. A katolikus hit dicsfény övezte új „tanúi” között van Nicolas Barré, egy francia oktatórend XVII. századi alapítója, és az 1923-ban elhunyt Anna Schaffer stigmatizáló német szerzetesnővér, akinek életét szenvedések kísérték. Belgrad a Brcko városáról hozott döntés felülvizsgálatát kéri Nincs megegyezés Koszovóról A jugoszláv kormány a boszniai Brcko városról hozott döntő- bírósági határozat felülvizsgálatát követeli, mert megítélése szerint az veszélyeztetheti a térség stabilitását. A határozat semleges, nemzetközi felügyelet alatt álló körzetnek minősítette a volt jugoszláv köztársaság északi részén, a boszniai Szerb Köztársaság két része közötti szűk „folyosón” lévő várost. Milorad Dodik ügyvezető boszniai szerb kormányfő tiltakozásul benyújtotta lemondását, Zivko Radisic, a boszniai kollektív államelnökség szerb tagja és a boszniai parlament szerb képviselői felfüggesztették mandátumukat. A jugoszláv kormány úgy véli: a döntés'a boszniai háborút lezáró daytoni szerződést és a boszniai alkotmányt tekintve is alaptalan. Belgrád hangsúlyozta, hogy a daytoni egyezmény értelmében a brckói körzeten belüli etnikai határok képezhetik döntés tárgyát. A jugoszláv kormány szerint a döntés lényegében egy harmadik államalakulatot hoz létre Bosznia-Hercegovinán belül, noha az az alkotmány alapján csak kettőből, a boszniai Szerb Köztársaságból és a mu- zulmán-horvát föderációból áll. Belgrádi keltezésű az a hír is, hogy vasárnap megöltek két szerb rendőrt Pristinában. Egyelőre csak annyi ismeretes, hogy az incidens a város szélén, a vasútállomás közelében történt. A kettős gyilkosságnak nincs köze a szerb-albán konfliktushoz. A koszovói átmeneti autonómiaegyezményt egyébként a februárban folytatott tárgyalások március 15-re kitűzött folytatásakor kellene ellátniuk kézjegyükkel a koszovói albánok és a belgrádi vezetés képviselőinek. Az elmúlt napokban azonban több hír látott napvilágot a korábbi albán aláírásról; ilyen értelmű kijelentést tett Bob Dole volt amerikai szenátor is, aki közvetítő szerepet vállalt a térségben, de a jugo- szlávoktól nem kapott vízumot. A Rugóvá nevével fémjelzett albán parlament szombaton támogatásáról biztosította a tervezetet, de ez az albán tárgyaló csoport mérsékelt részének támogatását jelenti csupán. NATO: vétójoggal is élhetünk Magyarország szerepe a védelmi szövetségben „Magyarországot a NATO-ban konszenzusépítő országként ismerik, és bár a teljes jogú tagság életbe lépésének napjától vétójoga is lesz, célunk az, hogy ez a kép ne változzék” - mondta Simonyi András, magyar NATO-misszióvezető. Terv az EU-bővítés finanszírozására Veszélyben a kedvezmény Hírcsatorna Szlovák parlamenti küldöttség vendégeskedik Budapesten. A tárgyalásokon elsősorban a határmenti eurorégiók kialakítását célzó elképzelésekről lesz szó. Hazánk a visegrádi együttműködés felújításával kapcsolatban elhangzott szándéknyilatkozatok megvalósítását is szorgalmazni szeretné. Ingatlanokat keres az osztrák Creditanstalt ingatlanközvetítő Közép-Európában. Az idén körülbelül egymilliárd schillinget akar a térségben befektetni. Spanyol gazdák ezrei tiltakoztak szombaton Madridban az Európai Unió tervezett agrárreformja ellen. A termelők plakátokon szólították fel a kormányt, ne fogadja el az EU mezőgazdasági költségvetésének megkurtítását. Kivonult Groznijból az orosz képviselet, miután az elmúlt hét végén a csecsenföldi főváros repülőteréről fegyveresek elhurcolták Gennagyij Spigun vezérőrnagyot, az orosz belügyminiszter képviselőjét. Szélsőséges iszlám fegyveresek támadásainak eset áldozatul vasárnap tizenhárom algériai állampolgár. Hat pásztort a fővárostól 200 kilométerre nyugatra fekvő Slef, erdővel bontott hegyvidéki térségében gyilkoltak meg, a legfiatalabb 13, a legidősebb 19 éves volt. Egy halálosztag rajtaütött a pásztorok csoportján, áldozataik torkát elvágták, az állatokat elhajtották. Iráni ellenzékiek tüntettek a római Szent Péter téren azért, hogy a pápa ne fogadja a Rómába látogató Hatami iráni államfőt. Transzparenseken hívták fel a katolikus egyházfő figyelmét arra, hogy a kormányzat alatt is folytatódik az emberi jogok lábbal tiprása, háromszázezer személy vesztette életét vagy tűnt el nyomtalanul. Törökországban vasárnap, a nőnapi tüntetések előestéjén a hatóságok őrizetbe vettek 330 személyt, akik egy kurdbarát párt nevében mintegy kétezer embert vártak a tömegmegmozdulásra, amelyen a nők jogainak védelméért emelik fel szavukat a résztvevők. Hadjáratot indít a franciaajkú belga közösség a „kártékony szekták” ellen. A kétnyelvű országban az elmúlt években különös figyelmet szentelnek a névleg vallási alapon szerveződő, de a demokratikus elvekkel és az alapvető szabadságjogokkal nehezen összeegyeztethető módszereket alkalmazó csoportoknak. Nyilatkozatában hazánk első NATO-nagykövete elmondta, hogy a belépés napjától kezdve minden jogosítvány megilleti Magyarországot, mint bármelyik más teljes jogú tagállamot. „Szélsőséges esetben Budapest akár vétójoggal is élhet, bár nem ez a cél, hanem a szövetségen belüli összetartás erősítése.” Simonyi András értékelése szerint a változás egyik bizonyítéka, hogy március 12-től a három új tag teljes jogú résztvevője az orosz-NATO állandó tanácsnak. ‘ Ekkortól nincs olyan terület - bizottság, munkacsoport, testület -, ahol Magyarország ne lenne jelen döntési jogkörrel. A nagykövet rendkívül sikeresnek értékelte azt a különleges jogállást, amely Magyarországot tavaly nyár óta megilleti a szövetségben. Ez a státus tette lehetővé a három leendő tagországnak azt, hogy „belenőjön” a szervezetbe. Ennek köszönhető, hogy március 12-étől nem lesz érzékelhető a különbség a régi és az új tagok között. A nagykövet hozzátette, hogy a NATO és az új tagok kidolgoztak egy olyan formulát, amely a következő bővítéseknél már könnyen alkalmazható lesz. „A tanulási folyamat a csatlakozással befejeződik. Ezentúl az üléseken úgyszólván kötelező az aktív részvétel, hiszen a tagjelölti viszony kényelmesebb szakasza után most a teljes felelősség szakasza következik” - mondta Simonyi András. Az Európai Bizottság elnöke új javaslatot terjesztett az Európai Unió tagországai elé. Az unió keleti bővítését megelőző vitát Jacques Sanier a brit kedvezmény rendjének megújításával kívánja előmozdítani. Az Európai Bizottság elnöke szeretné megreformálni a Londonnak visszatérített befizetés finanszírozását, mégpedig úgy, hogy mérsékeljék a Németországra és Hollandiára eső részt, de növeljék Franciaország és Olaszország részesedését. Santer azt is javasolta, hogy Londonnal ígértessék meg: 2003-ban lehetőséget ad a ma még jogosnak ítélt kedvezmény igazságosságának újbóli megvizsgálására. A britektől azt is várják, hogy a kedvezmény kérdését válassza el a keleti bővítés költségeire ma kalkulált, hét év Hervé Stephan francia vizsgálóbírónak állást kell foglalnia abban a kérdésben, vajon Fidel Castro kubai vezető nemzetközi kábítószer-kereskedőnek minősíthető-e. Lider Maximo ellen egy kubai tábornok Párizsban élő lánya indított keresetet. A hölgy állítása szerint a legfőbb vezető 1989 júniusában azért végeztette ki édesapját, mert túl sokat tudott arról, hogy a drogkereskedelem egy részének szálai Castro kezében futnak össze. A tábomoklány által elmondottak amúgy is terjedelmes dossziéját a minap tovább növelte a kubai belügyminisztérium igen magas beosztású és ugyancsak Franciaországba emigrált vezető munkatársának Elsüllyedt két, minden valószínűség szerint illegális bevándorlókat szállító hajó az Atlanti-óceánon, Dél-Florida partjainak közelében. Az egyik, 18 utassal haladó hajó vélhetően motorhiba miatt leállt. A másik hajó, amelyen 18-25 ember utazott, megpróbált a segítségére sietni, ám a közelítési manőver során ösz- szeütköztek, és mindkét vízi jármű elsüllyedt. A katasztrófa szombat éjszaka vált ismertté, amikor egy arra haladó teherhajó legénysége kétségbeesett kiáltásokat hallott a vízből. Az amerikai parti őrség helikoptere hajnali alatt összesen 59 milliárdnyi euró finanszírozásától. Másrészt Brüsszel azt is el akarja érni, hogy London számítsa be kedvezményébe azt a támogatásnövekedést is, amelyet az agrárreformok jóvoltából mezőgazdasági célokra kap. A 15 tagország a napokban tárgyalja az uniós költségvetés reformját, amely szinte valamennyi tagország eddigi helyzetét új alapokra helyezheti. A déli államok, Franciaország és Írország arra törekednek, hogy „ne érje bántódás” a parasztjaiknak, illetve régióiknak járó támogatást. Nagy-Britannia egyedülálló tagsági kedvezményének megvédését tűzte ki célul. Az egyéni elbánást még 15 évvel ezelőtt harcolták ki, arra hivatkozva, hogy az ország fogyasztáshoz igazított uniós befizetése szokatlanul magas. vallomása. Rodriguez Menier számos esetet sorolt fel és dokumentált. Ezekből kiderül, hogy Fidel a nyolcvanas években országa bevételi forrásainak jelentős hányadát úgy szerezte, hogy Kubát tranzitállomásnak használták fel azok a kolumbiai és más nemzetiségű drogbárók, akik áruikat elsősorban Marseille finomítóiba akarták eljuttatni. Megfigyelők egy adódó párhuzamra hívják fel a figyelmet. Amikor Pinochetet Londonban föltartóztatták, sok kubai emigráns úgy vélte, ugyanilyen alapon eljárást lehetne indítani Fi- dellel szemben is. Beadványukra akkor a párizsi igazságügy-minisztérium azt felelte, nincs jogalap a politikus felelősségre vonásához. FEB öt órakor fedezte fel az első túlélőt. Két másik hajótörött egy hordóba kapaszkodva élte túl a tragédiát. A megmenekült három férfi egyike sem viselt mentőmellényt, ami alátámasztja a parti őrség feltevését, hogy az alig öt, illetve hat méter hosszúságú hajók az éjszaka leple alatt illegális bevándorlókat próbáltak az Egyesült Államokba csempészni. A határőrizet helyi illetékese szerint a két jármű a csempészhajók szokásos útvonalát követte. A haiti menekültek miami központjának szóvivője szerint sokan 2000-3000 dollárt fizetnek az embercsempészeknek, hogy feljussanak hajóikra. Leszállt a hőlégballon. A Cable and Wireless nevű légi jármű a rossz időjárás miatt kényszerleszállást hajtott végre vasárnap reggel Japán partjai közelében. A két vállalkozó kedvű brit 9000 mérföld repülés után ereszkedett a Csendes-óceán vizére, fotó: feb/reuters Az Egyesült Államok „rossz társaságba” keveredett Halálbüntetés a világ országaiban Az ENSZ jelentése nemrég megállapította: az ezredforduló közeledtével alaposan csökkent azoknak az országoknak a száma, amelyekben még érvényben van a halálbüntetés. Nyugat-Európában Belgium volt az utolsó állam, amely 1966-ban búcsút mondott a legszigorúbb megtorlásnak. A Fülöp-szigeteken, Japánban és még néhány más országban csak elméletben létezik kivégzés, a gyakorlatban ritkán vagy sosem élnek vele. 1989 óta, egy évtized alatt több mint húsz állam búcsúzott el a halálbüntetéstől. Nem egy olyan akad, ahol érvényben maradt, alkalmazzák is, de korántsem oly mértékben, mint ahogyan azt korábban tették. A legjobb példa erre a kategóriára Irán. A Khomeinikorszak hajnalán Kalkali aja- tollah, a hírhedt vérbíró havonta küldte a halálba az elítéltek tucatjait. Ma a helyzet sokkal jobb. A számokat tekintve napjainkban Eszak-Korea, Nigéria, Belarusz, Burundi, Afganisztán és Kuba található a végrehajtott halálos ítéletek élbolyában. De egyik sem hasonlítható Kína gyakorlatához. Ott továbbra is rendszeres a legsúlyosabb ítéletek nyilvános végrehajtása, nem ritkán stadionokban. Minden kivégzés az áldozat és családja megalázásával kezdődik. A rokonságnak gyakran nemcsak a vádlott által állítólag okozott kárt kell megtéríteni, hanem a tarkóba eresztett golyó árát is, amely - átszámítva - mintegy hatvan forint. Kínában többször hoztak olyan párthatározatot, hogy kis tolvajok ügyében is példát kellett statuálni. 1996-ban négy hónap alatt egy, „a karrieristák ellen” meghirdetett pártkampány nyomán 1200 megvesztegetett funkcionáriust végeztek ki. Az USA Today című lap cikke a nemzetközi összehasonlítás során megemlíti, hogy az Egyesült Államok, ahol szintén érvényben van a legsúlyosabb büntetés, „nincs jó társaságban”. (harmat) Vádemelés Castro ellen? Floridai szerencsétlenség
