Új Dunántúli Napló, 1999. március (10. évfolyam, 59-89. szám)
1999-03-07 / 65. szám
Duna 1999. MÁRCIUS 7., VASARNAP X. ÉVFOLY/ ■MB A Rejtélyes halálok a pécsi ANK-ban Maga az igazgatónő is utánajárt már, vajon jelent-e veszélyt az Apáczai Nevelési Központ épülete? Az utóbbi néhány évben rákos megbetegedésben elhunyt három vezető beosztású munkatárs halála vetette fel a kérdést. Bebesiné Túri Katalin utánajárt, hogy van-e valami „helyi” oka annak, hogy hivatali elődje, majd a könyvtárigazgató, illetve a gazdasági igazgató is viszonylag gyors egymásutánban rákban halt meg. A dolgok olyan értelemben megnyugtatóan tisztázódtak, hogy bizonyossá vált: a fenti esetekben döntően örökletesnek mondható okok játszottak szerepet. Az egykori építtetők is egybehangzóan állítják, hogy az ANK épületeiben nem használtak olyan anyagot a ‘80-as évek elején, ami az emberi egészségre káros lenne. Keresztes József építész szerint az épületegyüttes inkább a repedéseiről „híres”, mint bármiféle sugárzásról. Szilágyi Tibor, aki hajdanán a kerületi építészirodán dolgozott, arra emlékszik, hogy a bauxitcement már akkor tiltott volt. Az azbeszt tudomása szerint szintén nem szerepelt a szigetelőanyagok között, se szórt, se lap formában. A mátrai gázbeton építőelemet (mely a benne lévő pernye miatt radioaktív anyagot is tartalmazott), legfeljebb pincék tömedékelésére használták Pécsett. Dr. Kóbor József, a POTE biofizikusa szerint a betonépítményekben nem nagyon valószínű a radonsugárzás. Az egri kórházügy után sok helyen aggódnak, ám nagyon nehéz eldönteni, hogy egyes haláleseteknél van-e mögöttes ok, vagy csak véletlenszerű halmozódásról van szó? Az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézetben egyébként a nemzetközi Kopernikusz Pályázat keretében vizsgálják az azbesztózis betegséget, de egyelőre csak a fővárosi eseteket. A pécsi ANK-t tekintve a 600 főre jutó 3 haláleset bőven meghaladja a megyei és az országos átlagot. M. K. A legveszélyesebb anyag, ami egy épületben előfordulhat, az azbeszt. Ma Magyarországon nincs jogszabály, ami korlátozná a felhasználását. Nem ratifikáltuk az azbesztre vonatkozó nemzetközi egyezményt sem. Azt se tudja senki, hol és mennyi azbesztet használtak az építményekben szigetelésre. Előrejelzés Dél-Dunántúl terseeere Készítette: ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Média Kapcsolatok Osztálya Várható időjárás vasárnap estig: Hosszabb-rövidebb napos időszakok mellett többször erősen megnövekszik a felhőzet, többfelé valószínű eső, zápor, néhol zivatar is kialakulhat. Időnként megélénkül a déli, délnyugati szél. A hőmérséklet délután 10,12 fok között alakul. Országos előrejelzés (5 napos): 06-90-304-631 A szolgáltatás Orvosmeteorológia: 06-90-304-612 díja: 88 Ft/perc Faxbank info: 06-90-304-100 Élöszavas tájékoztatás: 06-90-504-001 díja: 180 Ft/perc Az egész Mecsek tele van őstani kincsekkel, bárhol ejtenek egy kapavágást, krétakori és jurakori leletek kerülnek elő. Hetvehelyen egy kapafogú őselefánt „pihen” a vasúti sínek alatt; annak idején az építést felügyelő katonák nem engedték, hogy kiássák! Klaj Sándor az általa kiásott és összerakott ősdelfin-csontvá- zat odaajándékozta a Nemzeti Múzeumnak, de garázsában azért megtalálható egy kb. 1,5 méteres dinoszaurusz-lábnyom, Danitzpusztáról való cápafogak és -csigolyák, valamint levél- és bogárlenyomatok tömkelegé. És persze ki- sebb-nagyobb kagylók. Az egyik kecskekörömszerű kagy- lócska neve a szakirodalomban Congeria Nagyarpadus - a lelőhely után. Mint mondja, a Mecsek ilyen szempontból egy kincsesbánya, hiszen - csak amit már tudnak - a tekeresi részen 100-180 millió éves hallenyomatok vannak, a Herman Ottó-tó környékén akár 500 millió éves növényi emlékek. De a környék is gazdag, hiszen Komlón és Bonyhádon is akadnak jó néhányan, akik az őslény-ásatásnak szentelik idejüket. A belvíz- helyzet egyre fokozódik Orbán Viktor tegnap rendkívüli készültséget rendelt el Részletek Monica Lewinsky könyvéből A világ leghíresebb gyakornoknője megtörte némaságát Üj milliomos Komlón Hegedűs Lászlóné az elmúlt vasár nap hiába noszogatta férjét, hogy ugorjon már el újságért, az nem volt hajlandó. Úgyse nyerünk mi soha semmit, mondogatta. Mióta a Dunántúli Napló létezik, minden számot megvesznek, meg is őrzik, öt évre visszamenőleg valamennyi megvan szép rendben. Most ráadá sül még a hátsó oldalon olvasható Milliomossá tesszük felirat is izgatta Hegedűsnét, úgyhogy félbehagyva a vasárnapi ebédkészítést maga szaladt el a lapért. Mikor megtudta, hogy ő nyerte az egymilliót, alig akart hinni a fülének. Este el is sírta magát, aztán egész éjjel csak hánykolódott. Egyszer nyert vagy háromezret a Lottón, azon kívül semmit. Már öt éve rokkantnyugdíjas, miként férje is, akire eddig kétszer szakadt rá a bánya a 34 év és 256 napi vájárkodás közben - le is bénult egy időre.- Úgy látszik, megsegített minket az Isten - mondja az asszony -, meg hát a Napló, mert ilyen szerencse még sohasem ért. - Ugyanis épp azon morfondíroztak a napokban, hogyan és miből építsék át fejük fölött a tetőt, mert állandóak a beázások. A nyereményt tehát erre költik, s a maradékot elosztják a két gyerek között, akiknek már saját családjuk van.- Ha legközelebb nyerünk, azt már teljesen magunkra költjük, rám és a papára - mondja Hegedűsné mert a játékot nem lehet abbahagyni sohasem. Azt az oldalt pedig, amely rólam szól, bekereteztetem. Cs. L. - Fotó: W. T.
