Új Dunántúli Napló, 1999. február (10. évfolyam, 31-58. szám)

1999-02-04 / 34. szám

1999. február 4., csütörtök Baranyai Tükör Dunántúli Napló 5 Gyakran csak a véletlen segíthet — Tribuszerné és Bathó: Németország vagy Pécs? Körözési technikák: képtelen helyzet A megyében jelenleg is csaknem félezer ember ellen folyik bűncselekmény miatt körözés, mellettük mintegy negyven el­tűntet keres a rendőrség. A statisztikák szerint a lista fele évente kicserélődik, a másik felén azonban hosszú ideje ugyan­azok szerepelnek. A körözés technikai háttere legalábbis kí­vánnivalót hagy maga után, ezért a rendőrök a hiányosságokat fokozott ellenőrzésekkel és sűrű razziákkal igyekeznek pótolni. BARANYAI KÖRKÉP A rendőrség jelenlegi körözési módszerei mellett egyáltalán nem lehet csodálkozni egy ta­valy év végi eseten. Az idős hölgyet a pécsi rendőrök talál­ták meg a pályaudvaron, de mi­vel az asszony sem beszélni nem tudott, sem iratok nem vol­tak nála, a pszichiátriára vitték. A nénit aznap - elvben - már országosan körözték, mivel el­tűnését családja Budapesten be­jelentette. Az országos körözés jelenleg azt takarja, hogy az elrendelő kapitányság a keresett főbb adatait, személyleírását, vala­mint vélhető fellelhetési és tar­tózkodási helyét betáplálja a központi számítógépes rend­szerbe. Az anyagot a kapitány­ságok minden nap lehívják a gépről. Fényképet vagy fan­tomképet csak kiemelt bűncselek­ményeknél kapnak az egységek, ak­kor is faxon, vagy rosszabb esetben levél­ben. A jelen­legi rendszer ugyanis nem al­kalmas arra, hogy ezek is ráke­rüljenek a számítógépre. így fordulhatott elő, hogy az emlí­tett asszony eltűnéséről a kapi­tányság elvben ugyan értesült, felismerni viszont, ha akarták sem tudták volna, mert egysze­rűen nem volt mi alapján. Az idős nő közel egy hónapot töl­tött a pszichiátrián.- A megfelelő technika hiá­nya miatt akár az is előfordul­hat, hogy egy posztoló rendőr mellett minden további nélkül elsétáljon - mondjuk - a másfél éve körözött Tribuszer Zol­tánná - erősíti meg kérdésünkre nem túl nagy örömmel Radó Antal Zsolt főhadnagy (képün­kön), a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság körözési előadója. A megyében bűncse­lekmény miatt több, mint 470 ember ellen folyik jelenleg is körözés, eltűnés miatt pedig mintegy 40 személyt keresnek. Évente a körözöttek felét fog­ják meg, a lista másik felén sze­replőket több éve szeretnék megtalálni - egyelőre hiába. A keresettek közül nagyjából minden ötödik személyt - az elkövetett bűncselekmény miatt - vélhetően több, mint nyolc évre ítélne a bíróság. A hivata­los körözés egyébként pontosan addig tart, amíg a tettért ki­szabható maximális büntetés ideje le nem telik. A legtöbb emberre razzia során találnak a rendőrök, de gyakori, hogy egy szimpla közúti ellenőrzésen akad fenn az elkövető. Persze csak akkor, ha az igazoltatók­nak valami gyanús, és adatait ellenőriztetik a központban. Radó Antal Zsolt a célraz­ziák eredményességében bízik. Miután a tavalyi év az ORFK- nál a „Személyi körözés éve” volt, a statisztikák jelentősen javultak. Bár a kiemelt ügyeken folyamatosan dolgoznak - így az összes bejelentést és az ösz- szes lehetséges nyomot ellen­Posztoló rendőr: elmehet mellette? fotó: Tóth l. őrzik - a legtöbb kapitányság e szempontból is túlterhelt. A legjobb segítség gyakran a véletlen. Nemrégiben arra is volt példa, hogy egy épp a Ba­laton mellett nyaraló pécsi rendőr ismert föl egy elkövetőt, majd - szaknyelven szólva - szolgálatba helyezte magát, és azonnal elfogta a férfit. Nem sokkal egyszerűbb a helyzet a nemzetközi elfogató­parancs esetén. A budapesti In- terpol-irodába ugyan a megyé­ből hamar fölér az anyag, de nem egyszer előfordul, hogy - finoman fogalmazva - a kül­földi irodában nem reagálnak megfelelő gyorsasággal. L. D. Tribuszeméék nyomában: végtelen történet Egy jobb szappanopera forgatókönyvírója is megirigyelhetné azt, ami Tribuszer Zoltánná és Bathó Erzsébet körözése ügyében az elmúlt fél évben történt. A tavaly júniusban beadott két perújrafelvé- teli kérelem közül a Baranya Megyei Bíróság csupán egyet bírált el: a dr. Falusy Gábor ügy­véd által szerkesztett kérelmet elutasították. Tribuszeméével nem tudnak mit kezdeni, mivel a jogerős döntéshez szükségük lenne tartózko­dási helyének ismeretére. Nincsenek egyedül, ez kellene a kisbefekte­tőknek, a rendőrségnek és most már az Inter- polnak is. Amint ugyanis dr. Wirth Béla, a me­gyei bíróság elnöke elmondta, mindkét ügyben kérték a nemzetközi elfogatóparancs kiadását az Igazságügyi Minisztériumtól, amely tavaly év végén, illetve idén januárban eleget is tett ennek. A bíróságnak jó oka volt most kérni a nemzetközi körözést, a rendőrségtől ugyanis megalapozottnak tűnő tartózkodási hely(ek)et tartalmazó hivatalos iratot kaptak. Lapunk úgy tudja, az információ nem Bara­nyából származott, a megalapozottságnak vi­szont némileg ellentmond, hogy azóta sem ta­lálták meg őket. A feltételezések szerint a két keresett sze­mély Németországban van, de az elmúlt hetek­ben Bathó és Tribuszerné a Yetihez kezdett ha­sonlítani: annyian és annyi helyen látják őket. Vannak, akik arra is esküsznek, hogy mindket­ten Pécsett tartózkodnak. Wölfinger László, az illetékes komlói rend­őrkapitányság körözési előadója kiábrándít: ilyen bejelentés sehová sem érkezett. Mind a két személy keresése folyamatos, a leggyak­rabban a családi és az ismeretségi kört ellenőr­zik. Egyelőre eredménytelenül. Mást és mást tudnak a szakemberek Folyik az olaj, vagy sem? SÁSD A város vezetősége aggódik a vízadó rétegek tisztaságá­ért. Nem véletlen, hogy a ba­jokat megelőzendő, szor­galmazza a veszélyes hulla­dékok szakszerű tárolását és rendszeres elszállítását. Legutóbb egy felszámolt au­tójavító telepről az önkor­mányzat vitette el a hordók­ban tárolt olajos vizet, miután az egykori tulajdonost már nem lehetett kötelezni erre. Az eset kapcsán Wéber Béla, a Dél-Dunántúli Kör­nyezetvédelmi Felügyelőség műszaki ügyintézője kérdé­sünkre az fejtegette: igazán szerencse, hogy a fél éven át elhagyottan álló hordók nem dőltek el. Ő maga egyébként nem tud a város területén más „olajforrásról”, így kezdődő talajszennyeződésről sem. Mint mondta, a lakosság sem jelzett ilyet. Más véleményen van Ju­hász Zoltán, az egyik pécsi környezetvédelmi mérnöki iroda vezetője.- Irodánkat az önkormány­zat kérte fel, hogy járjuk be azokat a területeket, ahol ár­talmas ipari melléktermék ke­letkezik. Láttunk olyan gép­műhelyt, ahol a tárolóból el­csorog a fáradt olaj, míg egy betonkeverő-üzemből régóta nem hordják el a kijelölt gyűj­tőbe az olajos rongyokat. Az iroda munkatársai a szennyező cégek és vállalko­zók figyelmét felhívták arra, hogy miként hárítsák el a kezdődő környezeti ártalma­kat. Csuti J. Energiaerdő és napfény - nem kellene emelni a távfűtés árát? A város 590 lakását és egy sor intézményét fűtéssel és haszná­lati melegvízzel ellátó, elavult húszéves fűtőrendszere idén majd’ 1200 tonna pakurát használ fel. Nemsokára fel kell újí­tani. Miért ne lehetne olyan energiahordozót használni, ami szinte helyben van, igen olcsó, környezetkímélő és a világpiaci áremelkedésektől is mentes? Mondjuk a fát és a napfényt. SZENTLŐRINC Mátis István polgármester ötö­dik éve foglalkozik ezzel a kér­déssel. Az általa bújt szakiroda- lom és az ausztriai tapasztalatai meggyőzték: hazánkban refe­renciaüzemként tető alá kellene hozni az első bio-solar fűtőmű­vet. Elvégre a napfény ingyen van, az éves faszükségletet biz­tosító ezer hektárnyi energia­erdő telepítése sem eget verő összeg. A térségben rengeteg a fafeldolgozás mellékterméke­ként keletkező kéreg, fűrészpor és faforgács, a növénytermesz­tés cellulóztartalmú hulladéka (szalma, napraforgó- és kukori­caszár stb.) és a szőlő- és gyü­mölcsfanyesedék. Mindez i?) képes összegért beszerezhető. Évente hatezer tonna bio­anyaggal kiválthatnák a drága és környezetszennyező pakurát, amit az EU-norma 2002-től már egyébként sem engedélyez. Fia még a kétezer négyzetméter felületű napkollektort is meg­építhetnék, nyaranta a szüksé­ges használati meleg vizet mi­nimális költséggel állíthatnák elő, s csak rásegítőként kellene beindítani a teljesen automati­zált biofűtőművet. A városban légköbméteren­ként a fűtési alapdíj 198, a hődíj 361,80 forint évente, a haszná­lati meleg víz díja köbméteren­ként 353 forint. Ez igencsak te­temes összeg. A bio-solar fű­tőmű hője a szükséges beruhá­zások miatt ha egyelőre nem is lesz olcsóbb, de hosszú távon mindenképpen kevesebbe kerül m új fűtőrendszer meg­építése tetemes kiadást jelen­tene - de a jelenlegi felújítása r V/, új energiaforrást haszno­sító fűtőmű esélyes hazai és külföldi pályázati pénzekre, egyéb támogatásukra. A bio-solar témában pénte­ken 17 órakor lakossági fóru­mot rendeznek a szentlőrinci If­júság úti Általános Iskola tor­nacsarnokában. B. M. L. Hírcsatorna Ál-adománygyűjtő járja Pécs uránvárosi és kertvá­rosi részét a szenvedélybe­tegekkel foglalkozó Gyöngyház Egyesület ne­vében. A jótékony szervezet feljelentést tett a rendőrsé­gen, ugyanis nem kért meg senkit, hogy pénzt szedjen a szegények étkeztetéséhez. Az adománykérő férfi ala­csony, fekete hajú, nincs nála igazolás, és elismer­vényt sem ad az összegek átvételéről. (cs) Cserbenhagyta áldoza­tát. Cserbenhagyásos bal­eset történt kedden reggel a 6-os főút Szigetvár-Barcs közötti szakaszán. Egy is­meretlen férfi személyautó­jával elütött egy merenyei fiatalembert, aki vele azo­nos irányban, egy zseblám­pával kivilágított kerékpár­ral haladt az úton. A biciklis az ütközéskor a vízelvezető árokba esett, és könnyebb sérülést szenvedett. A sofőr megállás nélkül továbbhaj­tott. (sn) A Zengő erdeiben őzeket hajtó kóbor kutyákat fi­gyelt meg az utóbbi napok­ban nem is egy alkalommal Vasvári Gyula természet- járó. A csapatba verődött 6-8 eb feltételezhetően a Dombay-tó környéki tel­kekről szabadulhatott ki, miután gazdáik nem etették őket. (cs) Termáltervek, ötletbörze SELLYE Baranya turisztikai szak­embereit hívta meg a vá­ros polgármestere tegnap, hogy ötleteik segítségével az önkormányzat minél profibb befektetési anya­got tudjon készíteni a ter- málkúttal kapcsolatban. Egy turizmusfejlesztési program már szinte teljesen elkészült, ennek része a meglévő strand korszerűsí­tése, továbbá a távlatokban a lovas- a kerékpáros- vagy a horgászturizmus terve. Az önkormányzatnál most úgy vélik: a leghasznosabb az lenne, ha részvénytársa­ságot hoznának létre, melybe a város apporttal szállna be, a tőkét pedig a leendő befek­tető hozná. Az önkormány­zat a termálvízhez kapcso­lódó előkészítő munkákra már különített el pénzt. N. F. Leckét veszünk a törököktől Mint az már korábban eldőlt, Magyarország a NATO déli szárnyához kíván csatlakozni márciusban. A csoportba tar­tozó államok között meghatározó szerepet és katonai erőt képviselő Törökország szárazföldi vezérkari főnöke, Atilla Ates tábornok tegnap a pécsi vegyes tüzérdandárnál járt. PÉCS, HONVÉDSÉG- Törökországot már régóta a NATO-tagállamok között jegyzik, és a csatlakozással mi abba a déli szárnyba kerülünk, melyben a török fél a maga háromszázezer fős szárazföldi hadseregével az egyik leg­meghatározóbb és legnagyobb erőt képviseli. Szeretnénk ta­nulmányozni az ő kiképzési rendszerüket, a szolgálati kö­rülményeket. A tervek szerint előbb tisztek, majd kisebb egységek utaznak Törökor­szágba, hogy módszereket, tapasztalato­kat gyűjtse­nek - mondta Preininger Ambrus (kis képünkön), a Magyar Honvédség szárazföldi vezérkari főnöke. Az altábornagy tegnap a pécsi vegyes tüzérdandárnál járt, ahová a Magyarországon tar­tózkodó Atilla Atest, a török szárazföldi vezérkari főnököt kísérte el. A magyar katonák elsősor­ban műszaki, gépesített lövész és harckocsizó alegységeket tanulmányoznának, hiszen mi ilyen alakulatokat ajánlottunk fel a NATO-együttműködésre idén és 2000-ben.- Mindig tiszteltem a ma­gyar katonákat, a magyar had­történetet, és fontosnak érez­tem, hogy ellátogassak ide. A látottak alapján elmondhatom, hogy a kiképzés színvonala jó, a katonák fegyelmezettek, és az általános NATO-követel- ményeknek megfelelő szinten végzik a munkájukat - mondta Atilla Ates. A pécsi török em­lékek megtekintése után a de­legáció tegnap Szigetváron is járt, ahol a vendégek megko­szorúzták Szulejmán szultán emlékművét. S. G. A törököknek lőbemutatót is szerveztek FOTÓ: TÓTH L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom