Új Dunántúli Napló, 1999. február (10. évfolyam, 31-58. szám)

1999-02-28 / 58. szám

Magyarország - Dél-Dunántúl NegyMKlM 1999. február 28. Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából ELEMÉR nevű kedves olvasóinkat. A Nap kél 6.28 nyugszik 17.27 órakor Hírek, tudósítások, események közölhetők 14-től 16 óráig az 505-039-es telefonszámon. Hírszerkesztő: Cseri László Egy magyar nábob Az Elemér régi magyar sze­mélynévből származik, me­lyet Vörösmarty a Zalán fu­tásában, Jókai pedig az Egy magyar nábob című regé­nyében újított fel. Egyesek szerint a név összefügg a finnek Ilmár nevű mondái hősével. Becézése: Eli, Elkó, Elinkó. Vízállások és hőfokok a Dunán és a Dráván. Moh­ács 706 cm, áradó, 3,0, Őrti­los nincs jelezve, Barcs 34 cm, apadó, 3,4, Drávasza­bölcs fok. 180 cm, apadó, 2,7 UH Mobil hívószámunk: 06-30/9505-550 A KAPCSOLAT Internet Napi szemelvények olvashatók az Új Dunántúli Naplóból az Interneten www.baranyanet.hu Az kétségtelen, hogy a hagyományosnak nevezhető látás­javító eszközök, mint a szemüveg vagy kontaktlencse nél­kül nehezen boldogulnánk a világban, de mindkettő sok kényelmetlenséggel jár. Egy különös eljárás révén azonban úgy tűnik, sokan eldobhatják szemüvegüket. Még a hetvenes években tör­tént, hogy egy lakatosmester elaludt olvasás közben a fotel­ban ülve újsággal az arcán. Amikor felébredt, a papíron lévő apró lyukon látta meg új­ra a világot, s azt tapasztalta, hogy azt szemüveg nélkül is élesen látja. Kidolgozott tehát magának egy szemüveget ott­honi használatra, amelyben nem voltak lencsék, csak apró lyukak. Aztán 1975-ben szabadal­maztatta. A találmány feledés­be merült, pedig a hetvenes évek végén Amerikában egy­milliót adtak el belőle. Most újra felfedezték itt­hon, s létrehozták az Éles Lá­tásért Program országos klub­hálózatát. Pécsett tavaly óta működik egy ilyen klub, mondja Fekete Lajos klubvezető, s azóta több, mint ötszázan fordultak meg itt. A látásjavító készülék azokat a szemizmokat moz­gatja meg, amelyek révén a tö­réshibából eredő rövid-, illet­ve távolbalátás, de a szem- tengelyferdülés és a tompalá­tás is javul, s napi negy­venperces használat során igen látványos eredményt pro­dukál. Nem kell mást tenni, mint olvasni vagy tévét nézni. A ta­pasztalatok szerint idős em­bereknél is gyorsan bekövet­kezik a javulás, néhány hó­nap alatt több dioptriával ki­sebb szemüvegre térhetnek át, de van, aki teljesen elhagy­hatta. Igen hasznos a szerkezet az internetezők számára is, mert nemcsak a látást javítja, ha­nem pihenteti is a szemet, mondja Fekete Lajos. S bár a szemorvosok jó része nem né­zi jó szemmel a lyukszemüve­get, az eredményesség min­denképpen meggyőzőnek lát­szik. Cseri László Kanizsai piaristák A Piarista rendnek Nagykanizsán 1992- ben nyílt lehetősége ismét megnyitni isko­láját. Az alapító okirat így fo­galmaz: az intézmény célja az általános isko­lai oktatás és nevelés katolikus szellemben, a piarista rend hagyo­mányai szerint. E hagyományok ápolására 1992-ben megalakult a Magyar Piarista Diákszövetség Nagykanizsai Tagoza­ta. Az öregdiákok „Ka­nizsai Piarista diák voltam” címmel prog­ramsorozatot rendez­nek. A szövetség újjáala­kulásának tizedik év­fordulóján májusban a Piarista Diákszövetség országos választmányi ülésének is a kanizsai­ak lesznek a házigaz­dái. Call-giil-liálózat Siklóson? Siklóson szóbeszéd tárgya egy olyan társaság léte, melyet call-girl-csoportnak is nevez­hetünk. A hír szerint gyerme­küket egyedül nevelő anyák, elvált, magányos nők telefon- hívásra házhoz mennek, mi­közben a gyerekre az éppen ráérő „csoporttársaik” vigyáz­nak. Még azt is tudni vélik egyesek, hogy e miatt nyo­moz a rendőrség, sőt már akad olyan anya, akinek gyermekét ezért állami gondozásba vették. Nos, a városban tényleg terjed a pletyka, de mint azt Schmidt Henrik rendőrka­pitány kérdésünkre elmondot­ta, legföljebb a még mindig féltékeny ex-férjek terjeszthe­tik a pletykát, akik észrevet­ték, hogy néhai feleségük új társ után nézett, s közben a gyerekre baráti babysitter vi­gyáz. Ha lenne call-girl-háló- zat, már tudnának róla, mond­ja a kapitány, hiszen oly kicsi a város, hogy mindenki min­denkinek rokona vagy isme­rőse. A város polgármestere, Má­té János tőlünk értesült a szó­beszédről, és gyorsan utána nézve leszögezte: kifejezetten prostitúció miatt még nem vettek el anyától állami gon­doskodásba gyermeket. Egyébként nincs semmi szükség erre a hálózatra, állít­ják mások, hiszen Siklós hölgy-felhozatala meglehető­■aaan mm -■ * mmmmm ■ Unatkozó magányos avagy elvált hölgyek a telefon mellett sen nagy, a választék széles, a szexuális szolgáltató piac meglehetősen telített. A felté­telezett örömtanyák száma sem kevés, és bőven akad a lá­nyokból. Bárki útbaigazítja a kérde­zősködő férfiembert az éjsza­kában. A legolcsóbb nőktől a legdrágábbakig mindenfé­le megkapható a határ­mente forgalmára és Har­kány közelségére építve. Ukrajnából például diplo­más örömlányok is érkez- »,*1 tek, akik között akad ta­nár, közgazdász, sőt a „jo­gaival tökéletesen tisztában lévő” jogászhölgy is. Mindezek miatt a telefonos házhoz hívás is meg van old­va, legfeljebb nem az unatko­zó háziasszonyok szorgalmá­Késésben a Phoenix A Phoenix, az első balato­ni vitorlásgálya hasonmá­sának megépítéséről szó­ló elképzelések immár öt­évesek. A legutóbbi információk sze­rint e tél végén kezdik építeni Keszthelyen a hajótestet - mások úgy tudják, szinte semmi sem történt eddig. Annak idején alapítványt hoztak létre az anyagi fedezet biztosítására. A helyi önkor­mányzat ebben nem vett részt, viszont - tudtuk meg a polgármesteri hivatal tisztvise­lőjétől, aki hangsúlyozottan csak magánemberként volt hajlandó beszélni - a gálya fel­állításához adott egy közel 300 négyzetméteres területet köz­vetlenül a tó partján. Az újabb hírre - hogy most már aztán tényleg elkezdődött a munka - 'felkapták a fejüket a téma iránt érdeklődők. Az alapítvány képviselője azon­ban a hír nyilvánosságra kerü­lése óta nincs Keszthelyen.- Valami kóc van a Phoenix körül - vélik az önkormány­zatnál.- Inkább késésről van szó - mondják a Balatoni Hajózási Rt.-nél, bár hozzáteszik, az építés ritmusa a pénz függvé­nye. A MAHART két szakem­bere készítette el a Phoenix terveit a hajót eredetileg építő olasz mester vázlata alapján. Egy hónappal ezelőtt a szere­lőcsarnoknak felállított sátor alatt ott voltak már a fő gerinc­elemek, hazai tölgyből. A Phoenix vízre bocsátás­nak 200. évfordulója három évvel ezelőtt volt. A jubileum­ra készült volna el hason­mása. Mészáros A. Aranycsempészek A nemesfémek közül az arany a legkurrensebb cikk Ma­gyarországon. A drog után az egyik legjobban fizető por­téka a feketekereskedelemben, a csempészetben. Ná­lunk a legdrágább Európában, ugyanis 35 százalékos adóterhet nyög minden grammja. Új nemesfémjelzéseket vezet­tek be Magyarországon janu­ár 1-jén. Ágoston László, a Nemesfémvizsgá­ló és Hitelesítő In­tézet gazdasági igazgatója az in­tézkedés legfőbb okát a hamisítás és a feketepiac el­leni fellépésben jelölte meg. Ideje ugyanis megálljt parancsolni az aranycsempé- szetnek. Bár meg­jegyezte: ha a környező orszá­gokhoz igazíta­nánk mi is az arany árát, az ille­gális kereskedelem szorulna. Ma ugyanis még a legjobb nevű ékszerházakban is fel­bukkan illegális áru - ez hoz­za a kereskedő hasznát vissza­nem beszélve a vásári alkal­mi árusoktól. (Ne feledjük a Pelikán-ügyet: a rendőrségi aranyboltot!) Európában a legnagyobb exportőr Olasz­ország (évi 450 tonna aranyat juttat a környező államokba) és a termék is megbízható. Utóbbi nem mondható el például a török aranyról, ami­vel valamirevaló kereskedő nem is foglalkozik. Ronthatja az ékszerész hite­lét. A piac pedig so­ha sem lesz telített: tavaly hivatalosan 3,8 tonna aranyat forgalmaztunk ide­haza, ami szerény becslések szerint is 15 milliárd forintot ér. (5,5 tonna volt hazánk ezüstfor­galma.) A feketepi­acot csak becsülni lehet. Az óvatosab­bak a hivatalos mennyiség 35-40 százalékának hi­szik, mások szerint a csem­pészárú felülmúlja ezt. Kozma F. MMMMR Aki 1922-es öreg cserkész, még nem vén cserkész Amikor Várnagy Viktor a mohácsi Duna-part- ról észrevette, hogy viszi a víz Pali bácsit, a pé­csi belvárosi templom káplánját, tá­borvezetőt és cserkészpa­rancsnokot, habozás nél­kül utána vetette ma­gát. A fuldokló ka­paszkodó kezét erőteljes mozdu­lattal leütötte a válláról, majd hátára fordít­va kiúsztatta a partra. A történe­tet persze, végighallgat­ta 1933-ban a gödöllői jam- boree-n a cser­készmozgalom alapítója, az an­gol Baden-Powell tábornok, aki kezet fogott a pécsi ifjúval, majd személyesen tűzte mellére az életmentő kitünte­tést. Be szép is volt az a nap! Vár­nagy Viktor mint a hatvantagú cserkész-zene­kar tagja vett részt a világtalálkozón, s ha szép időben kiül a pécsi szőlő kertjébe, időnként eszébe jutnak azok a csodálatos napok. És oly­kor mesél is róluk, az ifjabbaknak. Hi­szen magában hordozza a törté­nelmet ez a 94 esztendős em­ber, aki ma a legöregebb cserkész Magyarorszá­gon. Mint a Pécsi Fil­harmónia igazga­tója ment nyug­díjba; a munkás­évek békéjét, azt az őszinte, be­csületes légkört ami mindig kör­bevette, ma is a cserkészetből eredezteti. Hi­szen a mozgalom tartást adott az if­júnak, s egye­neslelkűvé tette. Adott sok jó barátot és sok elismerést. Szüle­tésnapjára keszthelyi barátai írtak neki; megválasztották Vár­nagy Viktort a „Simándy József Társa­ság” örökös tagjának. K. F. t «

Next

/
Oldalképek
Tartalom