Új Dunántúli Napló, 1999. február (10. évfolyam, 31-58. szám)
1999-02-03 / 33. szám
1999. február 3., szerda Oldalszerkesztő: In memóriám Somfai József Nyolcvankét éves korában elhunyt Somfai József, a Gyárvárosi Általános Iskola nyugalmazott igazgatója, a Kertmagyarország mozgalom egyik alapító tagja, a pécsi Kertkedvelők Klubja vezetőségi tagja, a szőlészet-borászat, a gyümölcs- termesztés és kertészet neves szakembere. Fáradhatatlanul okította az amatőr kertészeket, s ezért sohasem várt és fogadott el ellenszolgáltatást. Emlékét kegyelettel megőrizzük. TESZ Kertkedvelők Klubja Gazdahírek Vince-napi áldás. A pécsi szőlőtermelő gazdák kérésére Vince napon az ürögi kápolnában szentmise után megáldották a szőlőhegyet, a vesszőket és magukat a gazdákat is, akik ilyen előzmények után bíznak a jó termésben. (k) Növényvédő tanfolyam. II. forgalmi kategóriájú növényvédő szerek vásárlására és felhasználására jogosító tanfolyam és a lejárt engedélyek meghosszabbítására továbbképzés indul február 12-én 15 órakor a Baranya Megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomáson. Érdeklődni lehet a 72/512-144-es telefonon, (k) Szőlész-borász képzés. A kővágószőlősi Zsongorkő Baráti Kör szervezésében megkezdődtek a hagyományos borászati, szőlővédelmi előadások, amelyek zárásaként metszési bemutatót is tartanak. A tanfolyam iránt érdeklődni a 464-439- es számon lehet. (k) t Friss vetőmagok Lemososzerek: Ágról 1/1 545 Ft Nevikén 1/1 569 Ft Talajfertó'tlenítők kaphatók a legolcsóbban, a kertvárosi GAZDABOLTBAN Diana tér 22. h-p: 8-17 óráig, sz.: 8-12 óráig Kert - Szőlő - Balkon Olvasóink kérdezték - a szakember válaszol Mi okozza a szőlőlevél száradását? Mohácsi olvasónk oportószőlőjében a nyár végén néhány tökén megbámulták, elszáradtak a levelek. Orbánéra gyanakodott, mert a leveleken előbb vöröses foltok jelentek meg. Szeretné megelőzni a levélszáradást, ezért tanácsért fordult hozzánk. Az ÚJ DN hasábjain már több alkalommal foglalkoztam a kistermelők hasonló problémájával. A tisztelt olvasó levelében leírtak alapján véleményem szerint a lombszáradást hiánybetegségek, vagy - mint azt az olvasó is említi - szőlőorbánc okozhatta. A foszforhiány tünetei: a hajtások alsó levelei sötétzöld, kékeszöld színt vesznek fel a vegetáció kezdetén, később vörös, lilás, illetve barnásvörös színbe mennek át, amely a fo- náki részen mindig jobban kivehető. Az elszíneződés a későbbiekben fokozatosan a középső és felső levelekre is áterjed. Nagymérvű hiány esetén az alsó levelek elszáradnak, lehullanak. A magnéziumhiány tünetei: a foszforhiányhoz hasonlóan az idősebb leveleken jelennek meg. A leveleken a levélerek közti felület kisárgul - a főerek mentén hosszabb ideig zöld sáv marad -, később narancssárga, vörös, vagy bíborvörös elszíneződés keletkezik, amely barna, vagy sötétbarna nekrotikus foltokká alakul át. A levélcsúcson esetleg vöröses- bronzos színárnyalat is megjelenhet. A magnéziumhiány savanyú talajokon mangántöbblettel párosulva alakulhat ki. A hiánytünetek megjelenéséhez nagymértékben hozzájárul a sekély talajművelés és a levegőtlenné vált, tömörödött talaj. A füvesített területeken a két hiánybetegség gyakran előfordul. Foszforműtrágya kijuttatása csak abban az esetben ad viszonylag gyors eredményt, ha az a gyökérzónába kerül. A felületre juttatott foszfor csak nagyon lassan - évente 2-5 cm-t - mosódik lefelé. A tünetek pontosabb ismeretében gyors hatás az említett elemek lombtrágyaként történő kijuttatásával érhető el. A magnézium pótlása történhet talajon keresztül magnéziumnitráttal és egyéb, magnéziumtartalmú műtrágyával. Minden esetben ajánlatos a kijuttatott műtrágyát a gyökérzóna közelébe bedolgozni. Az olvasói levélben említett szőlőorbánc (gombabetegség) a fertőzés után a negyed-, ötöd- rendű erektől halad a nagyobb erek felé. A levelek fonákán felismerhető érbamulás következtében fellépő levéllemez színelváltozást a vörös fajtákon jellegzetes vörös szegély övezi. A védekezés: a lehullott levelek összegyűjtése, elégetése. Kémiai védekezésre megelőző jelleggel elsődlegesen a „hagyományos” Dithane M—45 (DG), a Vondozeb Plus, az Angtracol javasolható a virágzás előtti időszakban. Több egymást követő csapadékos évjáratban a kórokozó fellépésére számítani kell. A leírtak alapján a nyár végi lombvesztést feltehetően a magnéziumhiány okozhatta. Czigány Csaba Mikroöntözés: közvetlen a gyökerekhez A mikroöntözés új távlatot nyithat a mezőgazdaság fejlődésében - hangzott el azon a kaposvári tanácskozáson, amelyen a KÖR Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Fejlesztő Kft. felkérésére bemutattak egy víztakarékos, nagyobb terméshozamot biztosító izraeli technológiát. Somogy megyében két település, Osztopán és Somogyjád érdeklődik a mikroöntözés iránt. Terveik szerint több száz hektáron próbálnák ki az új eljárást. Reményeik szerint ez módot adna arra, hogy kedvező feltételekkel jó minőségű árut termeljenek, amelyre akár feldolgozó- ipart is telepíthetnének. A mikroöntözéssel - amelynek során a vizet közvetlenül a gyökérzethez juttatják - jobb eredményeket lehet elérni, mint a hagyományos öntözéssel, továbbá az időjárástól független gazdálkodás rendkívül fontos a piaci értékesítés szempontjából is. A termés mennyiségét és minőségét egyenletesen lehet tervezni, a gazdálkodás kiszámíthatóvá válik - állította a hazájában és más, vízkészletekben szegény országokban már elterjedt módszerről Gideon Spieler izraeli szakértő. A földrajzi adottságok Magyarországon sokkal kedvezőbbek, mint Izraelben - állapította meg a szakember. Ugyanakkor felhívta a figyelmet: számolni kell azzal, hogy vízkészleteink korlátozottak, a víz mind értékesebb lesz, amelyet mindinkább jól, hatékonyan kell felhasználni. K. E. Gyógynövényünk: az aggófű Gazdag tápanyagtartalmú talajon, kertekben, gyümölcsösökben, tarlón, ugaron keressük. Szára 21-40 cm hosszú, egyenes vagy elhajló, egyszerű, de bokrosodik is. Levelei 3-7 cm hosszúak, kerületük hosz- szan megnyúlt, fordított tojás- dad, egyébként öblösek, durván fogazottak, alul nyelesek, felül száron ülők, kékeszöld színűek. A virágok sárgák, gyorsan elnyílnak, a termések fehér bóbitások, jellegzetesek. Tavasztól őszig folyamatosan virágzik. Gyűjteni az egész föld feletti részt lehet, 7 kilogramm nyersáruból számítsunk egy kg szárazra. Fontos a gyors szántás, mert a száradás alatt a szedéskor nyílt virágok elnyílnak és beérnek a termések, melyek az árut tetszetőségi szempontból rontják. Legjobb a virágzás legelején gyűjteni. Erős görcsoldó, fájdalomenyhítő, vérnyomáscsökkentő hatású, de igen jó vérzéscsillapításra a rendellenes havivérzéseknél, ám csak az. ipar által előállított gyógyszer fórmájában! Házilag igen jó ülőfürdőként aranyeres fájdalmak ellen, óvatosan használható öblögetőszerként a vérző, érzékeny fogínyre. Buzássy Lajos Dunántúli Napló 7 Hajtatott díszcserjék a vázában Télen a magas fűtési költségek miatt drágábbak az üzletekben vásárolható virágok. A cserepes szobanövényeink közül kevés a télen virágzó. Hogyan tehetjük ilyenkor is barátságosabbá otthonunkat, munkahelyünket szép virágokkal, a tavasz hírnökével? A lombfakadás előtt, vesszőn virágzó díszcserjék télen nyugalmi állapotban vannak. Tápanyagaikat a fás részekben tárolják. Ha túljutnak a tél eleji fagyokon, a mély nyugalmi állapoton, már hajlandók lennének a virágzásra, amit a fagyott föld, a hideg levegő gátol. E kényszernyugalmi állapot egyszerű módon megszakítható. A vesszőn virágzó díszcserjéink virágrügyei tél vége felé megduzzadnak, láthatóvá válnak. Ilyenkor, ha 60-80 cm hosszú, virágrüggyel berakódott vesszőket, gallyakat vágunk le, bent a fűtött lakásban vázába, vízbe téve kivirá- goztathatjuk. Az átmenet fokozatos legyen. Kezdetben 10-15 C°-on rügypattanásig, majd kivirágzásig 18-20 C°- on, virágzáskor ismét alacsonyabb hőmérsékleten tartsuk a tartósabb virágzás érdekében. Könnyebben megindul a nedvkeringés a vesszőkben, ha lemetszés után néhány órára langyos vízbe tesszük. A fás növények vesszői, galy- lyai kis metszfelületen tudnák csak felvenni a vizet, ezért a vízbe kerülő részen 5-6 cinről hántsuk le héjukat, a vesz- sző végét pedig hosszában hasítsuk be. A vízbe kerülő részekről a rügyeket dörzsöljük le, mert azok könnyen rothadnak. A rügyek megpat- tanásánál a lehulló rügypikkelyeket takarítsuk fel. A virágrügyek - amelyek általában gömbölydedek - mellett hajtásrügyek is vannak, és ha kibújtak, igen sokat párologtatnak. A zsenge hajtások egy részét távolítsuk el. Hajtatni lehet a Mecseken gyakori, sárga virágú húsos somot, a kertekben, parkokban gyakori, pa- raszemölcsös vesszőjű aranyfát - amit aranyvesszőnek is neveznek -, a vékony, zöld vesszőjű, sárga virágú boglárkacserjét, a csíkos, zöld vesszőjű, illatos, sárga virágú jázmint, a rózsaszín, telt virágú szilvarózsát - babarózsának is mondják -, a rózsaszínű, egyszerű virágú - szimpla - törpemandulát, a piros, nagy virágú japánbirset, a barkás mogyorógallyat, a selymes- barkájú kecskefűzt. E két utóbbinál ne várjuk meg a sárga porzók kinyílását, mert a kiömlő virágpor beszennyezi a térítőt. A barkák kifejlődése után vegyük ki a vízből és szárazon tegyük vázába. Igen mutatós még a metszéskor lekerülő kajszi, őszibarack, mandula virágos gallya is, amiben néhány napig gyönyörködhetünk. A vázába tett vesszők, gallyak vizét rendszeresen cseréljük, metszlapjukat újítsuk fel. Ha vizükbe literenként 1-2 dkg cukrot teszünk - tápanyagpótlásra -, szebb virágokat kapunk. Elénkebb színűek lesznek a virágok, ha világos helyen tartjuk. Száraz, meleg levegőjű lakásban rö- videbb életűek a virágok, ezért előnyösebb a 14-16 C°- os helyiség. Búzás László A veteményeskert havonkénti hasznosítása B Közreadja: dr. Tamcsu József Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Korai szf, paradicsom Paradicsom Korai szf. uborka Tavaszi uborka Burgonya Másodvetésű uborka Dinnye, tök Szabadföldi dinnye, tök Áttelelő saláta Korai saláta Palántanevelés időszaka Szabadföldi tenyészidő Hónapos retek | Nyári retek Téli retek Nyári saláta Áttelelö saláta Zeller Zöldborsó Cékla Zöldbab Őszi zöldborsó Zöldhagyma Fokhagyma, vöröshagyma Korai karfiol Korai karalábé Korai fejes- és kelkáposzta T Áttelelő spenót Őszi karfiol Késői karalábé Téli fejes- és kelkáposzta Az őshonos fekete ribiszke Aki ősszel elmulasztotta, tavasszal még telepíthet gyümölcsfát. Ehhez kívánunk rovatunkban ötleteket adni. Az elmúlt héten a piros és a fehér, ezúttal a hazánkban őshonos fekete ribiszke ültetéséről lesz szó. Ellentétben a piros és a fehér ribiszkével, a nálunk őshonos fekete ribiszke nem a 2-3 éves, hanem az egyéves vesszőkön terem legtöbbet. Sokan 'nem szeretik, mert helyigényes cserje, viszont bogyóinak C-vi- tamin-tartalma a legnagyobb. Mindenképpen ajánljuk termesztését, még ha munkaigényesebb is. Két fajtából legalább 3-4 bokrot érdemes telepíteni a kertben. A legismertebb bőségesen termő fajták: a Silvergieter, a Brödtorp, a Wellington, a Pobjeda és az Al- tajszkaja deszertnaja. A fekete ribiszke abban is különbözik a pirostól és a fehértől, hogy nem öntermékeny, hanem idegen beporzású. Ezért mindig legalább két fajtát telepítsünk egymáshoz közel. Néhány éve elterjedt joszta, a fekete ribiszke és a köszméte hibridje. Mind a három növény nagy hozamú és jóval bővebben terem, mint a többi ribiszke. Ezért érdemes velük foglalkozni. Remek lekvár, zselé, szörp és bor készíthető a josztából, de a fekete ribiszkéből is. A fekete ribiszkét mindig egyenként álló cserjeként termesszük, mert kordonos művelésre alkalmatlan. Úgy vágjuk vissza, hogy a hajtások zöme a talaj magasságában vagy alóla törjön elő. A törzsgyökeret 5 centiméterrel mélyebbre ültessük, mint amilyen mélyen a faiskolában volt. Csak ezután vágjunk vissza minden vesszőt a talajszintig. Legjobb gyökérlabda nélküli szaporítóanyagot vásárolni, és ősszel két méteres sor- és másfél méteres tőtávolságra telepíteni. A fekete ribiszke félámyék- ban is megterem, azonban napos helyen nagyobbak a hozamok. Kedveli a tápanyagokban (nitrogénben) gazdag, jól előkészített, a 6,5 pH értékű talajt. A második évtől számítva a le- termett vesszőket feltétlenül vágjuk vissza. Király László r v Miklós vári Zoltán
