Új Dunántúli Napló, 1999. február (10. évfolyam, 31-58. szám)

1999-02-23 / 53. szám

1999. február 23., kedd Baranyai Tükör Dunántúli Napló 5 Hulladéktárolók: illegalitásban Az egész megyét érinti az illegális, vagy a környezetvédelmi elő­írásoknak nem megfelelő hulladéklerakó helyek kérdése. A nagyobb városok hulladéklerakói sem mentesek a gondoktól: míg Pécsett és Szigetváron lassan betelik a jelenlegi telep, addig a komlói létesítmény egyesek szerint nem felel meg az előírá­soknak. Hulladékgazdálkodási törvény hiányában csupán irányelveket érvényesíthet a Környezetvédelmi Főfelügyelőség. helyen, ahol az összes környe­zetvédelmi feltételnek az meg­felel. Ez előreláthatólag 300-500 millióba kerülne.- Szigetváron idén telik be a hulladéktároló - mondta el Maul József, a Városháza mű­szaki irodájának vezetője. Az új méteres tároló, mely további tíz évre oldja meg a pécsi kommu­nális hulladék elhelyezését - tá­jékoztatott Karagitsné Bajzár Márta önkormányzati környe­zetvédelmi referens. A várható EU-csatlakozási időpontra az előírásoknak valószínűleg nem ____- . t ______________tom - Wi —^aa...^a8u------------31^------------22 Ga rén egyelőre marad a szemét Baranyában évente huszonkétezer tonna veszélyes hulladék ke­letkezik - mondta el dr. Bóna István, az égetőművet építeni szándékozó Hungaropec Rt. vezetője. A BVM által Garéra szállí­tott tetraklórbenzol mindössze egytizedét vitték eddig Dorogra, de az ottani hulladékégetést - környezetvédelmi okokból - azóta felfüggesztették. A maradék tárolását egyéb eszközökkel igyek­szenek megoldani. Az itt tervezett hulladékégető nem veszélyes - állítja dr. Bóna István; ezt alátámasztandó elmondja, a légszeny- nyezettség mértéke az égető ötszázméteres környékén is mind­össze a megengedett érték 2-10 százaléka lenne - egy forgalma­sabb budapesti utcán ennek többszörösét, akár a maximális szint 45 százalékát is mérik. Más kérdés, hogy egy égetőmű mit jelentene a villány-siklósi borvidéknek vagy a harkányi gyógyturizmusnak. A garéi ügyben folyó közigazgatási per tárgyalását a mai napig nem tűzték ki. BARANYAI KÖRKÉP A megye településeinek 62 százalékában ugyan megvaló­sult a rendszeres szemétgyűjtés és a szállítás - derül ki a Dél­dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség beszámolójából -, a hulladékok kezelése azon­ban a régen várt törvény hiánya miatt máig megoldatlan. Mint azt lapunknak Kosztolányi György (kis képünkön), a fel­ügyelőség munkatársa el­mondta, kénytelenek a Környe­zetvédelmi Minisztérium által meghatározott irányelvekre tá­maszkodni. Közel százra tehető a me­gyében azoknak a hulladéktáro­lóknak a száma, melyek nem az elvárásoknak megfelelően mű­ködnek - a régi szabályozás szerint kije­lölt szemétte­lepek mára gyakran nem felelnek meg az elő­írásoknak. A kisebb telepü­lések meg­oldhatatlan feladat elé kerülnek: céltámo­gatást csak akkor kaphatnak, ha garantálják a korszerű tárolók kiépítését - ennyi tőkét azon­ban képtelenek mozgósítani. Komlón a közelmúltban ki­alakított településszerkezeti terv készítői véleményezték a Mecsekjánosiban lévő hulla­déklerakó állapotát. A kommu­nális szeméttelep több szem­pontból is bírálható: nem meg­oldott az ott fakadó forrás-, il­letve a csapadékvíz elvezetése. Meg kell oldani a telep bekerí­tését, el kell készíteni az üze­melési szabályzatot. Emellett védőerdő létesítése is javasolt. A tulajdonos Városgazdálko­dási Rt. elnöke, Prohászka Ist­ván szerint viszont a talaj- és forrásvíz elvezetése megfelel az előírásoknak. A működtetés az európai normákat is figye­lembe véve legalább a megtűrt kategóriába tartozik. A városüzemeltetési iroda vezetője, Polics József úgy véli, a térségnek 3-5 éven belül új kommunális hulladéklerakóra van szüksége, ráadásul olyan telep - mely legalább öt évre megoldaná a gondokat - 17-18 millió forintba kerül.- A kökényi szeméttelep ki­bővítésével - nettó négyszáz­milliós befektetéssel - készült el az a mintegy 620 ezer köb­felel majd meg a magyar hulla­déktárolási rendszer. Ennek el­lenére szelektív hulladékgyűjté­sével, hulladékosztályozójával Pécs - és Baranya - az egyik legfejlettebb területnek mond­ható. Deák G. - Tibay G. Hírek Röviden Szigetvári civilek. A Szigetvári Civil Szervezetek Szövet­sége ma 18 órakor a Városi Könyvtárban tart érdekegyeztető fórumot a térség hatvan civil szervezete részvételével. (gy) Védett helyen a pécsi Pénelopé. A József Attila utca parkjá­ban lévő köztéri alkotást 1990-es avatása óta csaknem harminc­szor gyalázták meg, a legtöbbször befestették, illetve telefirkál­ták. A napokban elszállították a szobrot, amelyet a felújítása után zárt területen állítanak fel. (cs) Karbiddal kergetnek Pellérden. A pellérdi Berekben egy csaknem félezres varjúcsapat rendszeresen rászáll a búzaveté­sekre, és a zsenge szálakat csipegetik. Van hogy csóka, vadliba és sirály is csatlakozik hozzájuk. Néhány gazda karbiddal kelt nagy robajt, hogy elkergesse a hívatlan vendégeket. (cs) Vízállások a Dunán és a Dráván. Mohács 304 cm, áradó, 2,3 fok, Őrtilos -41 cm, apadó, 3,5 fok, Barcs —42 cm, áradó, 4,1 fok, Drávaszabolcs 82 cm, áradó, 3,8 fok. Üdülés a vár árnyékában SZIGETVÁR Az önkormányzat a gyógy­vízre alapozott termáltu- rizmus fellendítésével is sze­retné növelni a bevételeit, e célból gyógyüdülőszállóhoz telket kínál, de akár üdülő­telkeket is kialakít. A város rendezési tervében szerepel az a vár nyugati olda­lán lévő, a belvároshoz közeli hathektáros terület, amelyen a városatyák lelki szemei előtt már évek óta telt házzal üze­mel a négy-ötcsillagos gyógyüdülőszálló. A kórház osztályai és szakemberei kü­lönféle kezelésekkel fokoz­nák a gyógyvíz előnyös hatá­sait, és a különféle nyava­lyákkal érkezők elégedetten és gyógyultan távozva adnák át az újonnan érkező hazai és külföldi gyógyulni vágyók­nak a kilincset. Ez egyelőre csak álom. Mint ahogy az is, hogy a vár­tól északra a rendezési terv ál­tal üdülőfejlesztési területnek kijelölt helyen üdülőtelkeket alakítanak ki. A tanulmány- terv ugyan még a tavasszal elkészül, ám a városlakók ké­telkednek, kik vesznek majd ott a közművesítési munkák (út, víz, szennyvíz stb.) el­végzése miatt ugyancsak nem olcsón kis üdülőparcellát. S a közművesítés költségeit mi­ből előlegezné meg a város? A leggyorsabban megvaló­sítható idegenforgalmi fej­lesztésnek a Sziget-Víz tulaj­donába került kemping bőví­tése tűnik. Ha találnak rá üzemeltetőt és olyan magán- személyt vagy befektető cé­get, amelyik hajlandó áldozni a kemping fejlesztésére, bőví­tésére. A kempingnek annak idején csak az első üteme ké­szült el. B. M. L. Büntetés a parlag után A megyében ötezer hektár föld hever parlagon. Vejti határá­ban legkevesebb félszáz olyan földrészről tudnak, amely hosz- szú évek óta gondozatlan, hiába szólítják fel a gazdát. Nem vé­letlen, hogy a megyei földhivatal ismét bevezeti a hajdan jól bevált határszemlét. SELLYE-PÉCS Koós Zoltán, a sellyei körzet fa­lugazdásza kérdésünkre el­mondta, hogy ő hiába szól a fő­városi és az alföldi tulajdono­soknak, egyik sem szívleli meg a tanácsát. Hasonló esete van Kisszentmártonban, ahol má­sodik esztendeje gaz veri föl az egy család kezelésében lévő öt­ven hektár határrészt. Baksán pedig egy férfi harmadik esz­tendeje nem töri le a kukoricát több hektáron. A falugazdász szívesen vállalná, hogy bírsá­goljon, amire azonban nincs törvény adta lehetősége. A megyei földhivatalban megtudtuk, hogy üdvözlik a gazdász ötletét. A hivatal idén már nagy erővel folytatja a ha­tárjárásokat, ezeknek a terve te­lepülésekre lebontva már elké­szült. Ács László munkatárs ar­ról tájékoztatott, hogy elsőként a gazdaságilag kiemelten fon­tos határokban indul a szemle. Sokszor figyelmeztetik a ha­nyag gazdálkodókat, s ha mindez nem használ, akkor kö­vetkezik a pénzbüntetés, ami­nek az összege pár ezertől több tízezer forintig terjed. Emellett az egyéni panasztevők bejelen­téseit is szívesen fogadják. A Baranya Megyei Növény- egészségügyi és Talajvédelmi Állomás igazgatója, Nyíró La­jos azt hangsúlyozta kérdé­sünkre, hogy talajvédelmi bír­ságra tehetnek javaslatot a jegyzőségeken. Tavaly csak­nem tízszer éltek ezzel a lehe­tőséggel, főként a Pécs kör­nyéki falvakban, ahol nem tö­rődtek a tulajdonosok a gazzal. Úgy értesültek, hogy harminc­ezer forintos bírság is született. Mellesleg aki nem műveli a tábláját, az is köteles évente egy-kétszer tárcsázni. Csuti J. Salátaszezon - Szedik a fejes salátát a megye üvegházaiban, fűtött fóliasátraiban. Las­sacskán csak-csak beköszönt majd a tavasz. fotó: laufer l. Borúiban lenne a vigasz? PÉCSVÁRAD Kiránduljon a Keleti-Me- csek erdeiben, kóstolja meg a Zengő-vidék zamatos bo­rait! Ez lehetne a mottója a megye említett „magterüle­téhez” rendelt turizmusfej­lesztési programnak. Pécsváradra invitálta tegnap a Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ a térség önkormányzatainak tu­rizmussal foglalkozó szak­embereit. A megyei közgyű­lés megbízásából készült el tavaly a megye turizmusfej­lesztési programja, mely nyolc, úgynevezett turisztikai magterületre osztotta Bara­nyát. A program összecseng a megyei területfejlesztési el­képzelésekkel - mondta dr. Aubert Antal, a tanulmány egyik szerzője. A megyébe irányuló bel- és külföldi turizmus 70-75%-át Pécs, Orfű és Harkány mond­hatja magáénak, csak a fenn­maradó 25-30%-a jut a me­gye többi részének. Ezen az arányon változtathatnának a Keleti-Mecsek és a Zengő-vi­dék vendégfogadói kellemes szálláshelyekkel, ötletes ki­ránduló és kulturális progra­mokkal, valamint az egyre népszerűbbé váló borutak szervezésével.- Célszerű lenne a villány- siklósi borút bevált tapaszta­latait felhasználni - fűzte mindehhez Szabó Géza, a ta­nulmány másik szerzője. Koha Zsuzsa (Äi Kommentár az 1. oldalon) Hajléktalanok is kaphatnak jövedelempótló támogatást Ami otthon nélkül is megjár Az érintettek közül sem mindenki tudja, de bizonyos feltételek mellett a hajléktalanok is megkaphatják a munkanélküliek jö­vedelempótló támogatását. A legnagyobb problémát esetükben az okozza, hogy milyen címre kézbesítsék a hivatalosan megál­lapított járandóságot, hogy az el is jusson hozzájuk. BARANYAI KÖRKÉP Az állástalanok a munkanélküli járadék lejárta után igényelhe­tik a jövedelempótló támoga­tást a lakóhelyük szerinti ön- kormányzattól. Baranya me­gyében jelenleg mintegy 8150 ember él ezzel a lehetőséggel. A támogatási formát igé­nyelhetik az otthonukat elvesz­tett, hajléktalan emberek is. Létszámuk a megyeszékhelyen 1500-1800 között mozog, kö­zülük 500-600 áll állandó kap­csolatban az ellátó hálózat­tal. Lapunk információja szerint jelen­leg 27 hajlék­talan részesül jövedelem- pótló támoga­tásban, holott többen is kaphatnának.- A hajléktalanok részére is a települési önkormányzatok ál­lapítják meg a támogatást, ugyanakkor regisztrációjukat országosan a fővárosi főjegyző végzi. Esetükben a leggyako­ribb probléma, hogy állandó lakcím hiányában nehezen, vagy nem jut el a pénz a jogo­sultakhoz. Ha valaki három hó­napig nem veszi fel a támoga­tást, a további folyósításról ugyancsak az önkormányzat dönt - tájékoztatott a felmerült nehézségekről dr. Takács Jó­zsef (képünkön), a Baranya Megyei Munkaügyi Központ jogi osztályvezetője. Problémát okoz magának a lehetőségnek az ismertetése is, hiszen a hajléktalan emberek ritkán néznek tévét, olvasnak újságot. A munkaerőpiaci szer­vezet a segítőhálózattal össze­fogva szórólapokon kíván több információt nyújtani a szá­mukra. K. E. Biztonság kettő és négy keréken MOHÁCS A járművezetők és a kerék­párosok kimondottan veszé­lyesek egymásra, ha a Dó­zsa György úton közleked­nek. Ä nagy forgalmú bel­városi szakaszon a jövő­menő autóbuszok, az áru­szállító járművek, személy­autók, aztán az útmentét el­foglaló, parkoló gépkocsik között kénytelenek manőve­rezni a kétkerekű járművön utazók is. A biztonságosabb körül­mények kialakításához az önkormányzat pályázni kí­ván, hogy még idén egy ke­rékpárutat építhessenek a Széchenyi tértől a Kossuth utcai kerékpársávig. B. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom