Új Dunántúli Napló, 1999. február (10. évfolyam, 31-58. szám)
1999-02-22 / 52. szám
12 Dunántúli Napló Európai Unió - Melléklet 1999. február 22., hétfő UTUNK EURÓPÁBA ☆ ☆ ☆ ^ üt w ^ ☆ ☆ ☆ Hírcsatorna Nem lesz egységes EUadó. Az Unió belső reformjai nem irányulnak az adózás összehangolására, habár a tisztességtelen adóversenyt szükséges lenne megállítani, vélekedett Oscar Lafontaine, a soros elnökséget betöltő Németország pénzügyminisztere. A legfontosabbnak a közösségi költségvetés szilárd alapokra helyezését tartotta, hogy többek között az EU képes legyen finanszírozni a közeli bővítést. Gáz- és áramliberalizáció. Az EU és a Világbank közös programot indított, amelyben a kelet-európai tagjelölteket és Ciprust segítik a gáz- és árampiac szabaddá tételében. Elsőként a magyarországi akcióterv készült el, amely alapján megkezdődtek a kétoldalú egyeztetések. Az EU-ban jelenleg 60 százalékos az árampiac liberalizáltsága, hazánkban az ágazat 30 százalékát szeretnék áthelyezni a versenyszférába. Osztrákok a bővítésről. A sógorok 62 százaléka a lassú és óvatos bővítés híve, derült ki a tavaly decemberben végzett felmérésből. A megkérdezetteknek mindössze 7 százaléka tartja fontosnak a gyors bővítést, míg 40 százalékuk emiatt kedvezőtlen változásoktól tart személyes életében is. Az osztrákoknak mindössze 21 százaléka vélte, hogy a „keletiek” csatlakozása számára előnyöket is hozhat. Agrárreformban. Az EU külügyminiszterei vasárnap Luxemburgban tartottak ülést, hogy előbbre lépjenek a reformokat igénylő területek némelyikén és előkészítsék a pénteki kormányfői értekezletet. Az EU-tagálla- mok az unió korszerűsítéséhez és bővítéséhez elengedhetetlen reformoknak szentelik a jövő hetet. Fontosabb telefonszámok Európai Bizottság Magyarországi Delegációja (Budapest) 2099-700, fax: 3664-221 Euro Info Központ (Pécs) 507-132, fax: 507-152 JPTE Európa Központ (Pécs) 501-554, 501-555 Mellékletünk a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma támogatásával készült. Szerkesztette: Gyórffy Zoltán Bemutatjuk az Európai Unió tagállamait: Nagy-Britannia A Elet a csatornán túl: nem csupán angol pázsit Nagy-Britannia, pontosabb nevén Nagy-Britannia és Észak-ír- ország Egyesült Királysága az Európai Unió egyik legmeghatározóbb tagja. Az 58 milliós ország sajátos földrajzi adottságai mellett egészen érdekes kultúrával és hagyományokkal rendelkezik. Az egykor csak ködös Albionként ismert ország ma az egyik legfejlettebb területe az uniónak. Anglia, Wales, Skócia és Észak-írország közös királysága számos népből (keltákból, rómaiakból, skótokból, vikingekből, normannokból) forrt össze. A kereszténység a hatodik és hetedik században terjedt el és azóta uralkodó vallás maradt. A modern ország kialakulásában kulcsszerepet töltött be az ipari forradalom 1760 és 1830 között. Nagy-Britannia volt a világon az első iparosodó állam, számos technológia és a tömegméretű termelési folyamatok kialakításának úttörője. Az Európai Unióhoz 1973-ban csatlakozott. A britek meglehetősen büszkék demokráciájukra, amely nagy múlttal rendelkezik és a szabad választásokon, a szólás- szabadságon, valamint a törvény előtti egyenlőségen alapul. A parlament 1215, a Magna Charta aláírása után alakult meg, és idővel egyre több jogot vett át a királyi családtól. Ma Nagy-Britanniában ötévente tartanak alsóházi választásokat, amelyen 21 év feletti állampolgárok indulhatnak, akikre 18 év feletti állampolgárok voksolhatnak. Emellett igencsak szervezett a helyi demokrácia is. Fejlettségi színvonal tekintetében az ország a tizedik helyen áll a világranglistán, London pedig az egyik legfejlettebb és Krikett: még mindig kedvelt legjelentősebb európai főváros címét viseli. A polgárok többsége családi házba vagy sorházba tér haza, lakásokban mindössze 20 százalék él. Jóllehet a tradicionális étkek (mint például a sült marhahús vagy a Yorkshire-puding) még ma is népszerű, egyre többen helyeznek hangsúlyt az egészséges táplálkozásra. Sokan kedvelik a bevándorolt kisebbségek, kínaiak, indiaiak, görögök éttermeit is. Az alkoholfogyasztás terén viszont nincs változás: legkedveltebb továbbra is a sör. GyőrfTy Zoltán A britek élete számokban # Nagy-Britannia lakosságának túlnyomó többsége, 49 millió ember Angliában él. Skóciában 5 millióan, Walesben majd 3 millióan, Eszak-írországban másfél millióan laknak. A népsűrűség jóval meghaladja az EU-átlagot, az emberek többnyire kis- és nagyvárosoknak élnek. Jellemző tény, hogy az első gyermeket vállaló nők életkora 28 év fölött van. A férfiak várható életkora 73, a nőké pedig 78 év (a század- fordulón a férfiaké 49, a nőké pedig 52 év volt). Az exporttámogatás nem automatikus Biztosíték a gabonaexportra Az Európai Unióban támogatják az agrártermékek kivitelét, ugyanakkor az importot - ha a belföldi ár a világpiaci ár alá süllyed - nemegyszer korlátozzák. Az exporttámogatásért ugyanakkor rendszeresen pályázatokat kell benyújtani, amely első látásra meglehetősen bonyolultnak tűnik. BRÜSSZEL A gabona közös piacszervezésének eredményeképpen a termékek exportálása és importálása is engedélyhez kötött. Ennek kiadása biztosíték letétbe helyezésével történik, amely garantálja, hogy az importot vagy exportot az érvényességi időn belül végrehajtják. A biztosítékot részben vagy egészben elkobozzák, ha az ügyletet nem, vagy csak részben bonyolítják le. Az export- engedélyek a gabonafélékre általában a kibocsátás hónapját követő negyedik hónap végéig érvényesek. • A támogatás mértékét több tényező is befolyásolja: az EU-n belüli ellátás biztonsága, az unió piacán a jelentős áringadozások elkerülése, a közösségen belül és más exportáló országokban uralkodó árviszonyok, a szállítás költségei, valamint a WTO (világkereskedelmi szervezet, a GATT utód- szervezete) szembeni elkötelezettségek. Az exporttámogatások megállapítása az EU-ban nem automatikus, túlnyomó részének odaítélése pályázattal történik, míg a gabonafélék kisebb mennyiségére és az elsődlegesen feldolgozott termékekre adható támogatás összegét előre meghatározzák. Békéssy G. Európainak lenni Az Europa Mozgalom Lengyel Tanácsa adja ki az Eu- ropejczyk (Európai) nevű lengyel nyelvű ingyenes folyóiratot. A Nemzetközi Európa Mozgalom égisze alatt működő lengyelországi Európa-szer- vezet kéthavonta megjelenő folyóirata mutatkozott be február 16-án Pécsett a JPTE rektori épületében. Jaroslaw Petz, az 1992-óta létező Európa Mozgalom Lengyel Tanácsának titkára elmondta, hogy civil szervezetként működnek, ennek természetes következménye a szabadság, de az is hogy anyagi gondokkal küszködnek. Elsődleges feladatuknak tekintik az európai egyesítés „eladását”, amely nem sokban különbözik a egy mosóporétól, mivel a kérdés itt is az, hogy eltűnik-e a folt, azaz az osztrák csatlakozáshoz hasonlóan a lelkesedés kiábrándulásba fordul át a hiányos információk miatt. Az „Európai” folyóirat márciustól már tizennégyezer példányban jelenik meg, a fiatalokat és az értelmiségieket célozzák meg, mint olvasóközönséget promóciós célzattal. Az európai egyesülés eszmeiségét terjesztik, az integrációt, mint a lehetőségek egyikét jelenítve meg. Elsősorban nem az EU működéséről szól a lap, hanem a jövőről, elképzelésekről, vitákról, arról, hogyan kellene működnie az EU-nak. Az „Eurobus” program keretében 16 előadó kistelepülésekre látogattak el mikrobuszokkal, többórás előadásokat tartottak kis-, és középiskolásoknak, tanároknak. Az Europejczyk megtalálható az összes európai klubban, az e tematikában oktató egyetemeken, iskolákban. Balogh R. Játék és ismeretszerzés Az Európa 2000 a Demokráciáért Alapítvány február 12-én szervezett vetélkedőt Pécsett középiskolai diákcsapatok között. Az alapítvány célja, hogy a 14-18 éves fiatalokat megismertesse az EU alappilléreivel, hasznos és fontos információkat juttatva el a tagországokról, az integrációról, az unió hétköznapokban is megjelenő működéséről. A pécsi vetélkedőn 17 csapat vett részt. A tesztekből, rejtvényekből, játékos foglalkoztató feladatokból összeálló vetélkedőt szoros küzdelemben a Ziper- nowsky Szakközépiskola 4/E osztályának csapata nyerte meg. Vetélkedve tanulnak FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ Litván látkép - a magyar segítő kézre is várnak fotó:W. t. A magyar elnökség vezetésével Novembertől hazánk tölti be az Európa Tanács (ET) elnöki posztját, s ez a cím nemcsak kötelezettséget, de elismerést is jelent Magyarországnak. A közelmúltban Martonyi János külügyminiszter tartott beszámolót a tanács plenáris ülésén, ahol néha igencsak kemény kérdésekre kellett választ adnia. STRASBOURG Az Európa Tanács soros elnöki tiszte jelenleg Magyarországé, így a küldöttségvezető elnökre, Martonyi János külügyminiszterre hárult az a feladat, hogy az Európát manapság leginkább érdeklő témákról beszámolót adjon. Szó esett a koszovói válságról, a FÁK-álla- mokat sújtó politikai és gazdasági nehézségekről is. Emellett- mivel a képviselők kérdéseket is intézhetnek az elnökhöz- előkerült a magyarországi és európai kisebbségi helyzet - éppen a szlovák résztvevők érdeklődtek erről.- Úgy vélem, Magyarország nemzetközi tekintélyét mindenképpen növeli a mostani elnökség - mondta Kurucsai Csaba országgyűlési képviselő (kis képünkön), akit éppen az ülésen választottak az ET regionális és helyi önkormányzati albizottságába. - Természetesen komoly feladatok is várnak ránk, a részletes munkát a bizottságokban is a napokban Párizsban és Stras- bourgban tervezzük meg. Nemcsak a bizottságok magyar tagjaira hárul nagy teher, hanem az ország vezetésétől is sok mindent vár az Európa Tanács. A közeljövőben elsősorban a hátrányos helyzetű kelet-európai államok (pl. Románia, Bulgária) és a volt FAK-ál- lamok (Grúzia, Ukrajna, egyes balti országok) felzárkózásának segítését, az európai szervezetekbe való zökkenőmentes beilleszkedésüket kell hazánknak felvállalnia. Erre van példa: Grúzia mostani ET-felvételében a magyar lépviselők aktívan közreműködtek. Ny. Sz.
