Új Dunántúli Napló, 1999. február (10. évfolyam, 31-58. szám)
1999-02-22 / 52. szám
4 Dünántúli Napló Baranyai Tükör 1999. február 22., hétfő Hírcsatorna Egy volt raktárból tornaszobát alakított ki Komlón a Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Kollégiuma és Gyermekotthona. Az új helyiségben a speciális órákon a pedagógusok mintegy másfél száz alsóssal és korai fejlesztésre járó mozgáskorlátozott gyerekkel foglalkoznak. (cs) Két teherautó vezetője parkot rongált Pécsett az Építők útjai iskolánál rakodás közben. Az egyik kocsi megsüllyedt, a másik pedig próbálta kihúzni, és ekkor károsult a gyepes terület. A szállítók vállalták, hogy pénzt adnak a zöldterület felújítójának. Egy négyzet- méter rész füvesítése most már kétezer forintba kerül. (cs) A Pécsi-víz töltéseit és árterét megtisztítják a kivadult növényzettől. A szennyvízteleptől kiindulva kivágják a felesleges fákat és bokrokat, hogy könnyebb legyen a víz folyása. A munkát a környezet- és természetvédelmi előírások szerint végzik, a Berek ősmocsár pangó vizei így nem veszélyeztetik a földeket. (cs) A hegyháti illatos csapda. Egy sásdi gazda vágott emberi hajjal riasztja el a betolakodó és kárt okozó vadakat a földjein, így Abaliget, Döbrököz és Szakály határában. Azt tapasztalja, hogy a földre szórt haj maradványok erős emberszagot árasztanak, és ettől maradnak távol a bor- zak, a szarvasok és a vaddisznók, ha más vadakat nem is félemlít meg az illatos csapda. (cs) Vízállások, vízhőfokok a Dunán és a Dráván. Mohács 295 cm, áradó, 2,0 fok, Őrtilos -120 cm, apadó, 2,2 fok, Barcs -53 cm, áradó, 4,1 fok, Drávaszabolcs 47 cm, áradó, 1,7 fok. Néhány száz ideiglenes okmány ajándékba - Nincs döntés a kedvezményekről Diákigazolványok: küszöbön a teljes káosz? Már csak egy hét, és beköszönthet a teljes káosz, március elsejétől ugyanis nem érvényesek a jelenleg forgalomban lévő diák- igazolványok. Megyénkben már több iskolának is postázták a kártyákat, a felsőoktatási intézmények pedig e héttől vannak soron. A legyártott igazolványok között azonban sok a hibás, az egyetemisták és főiskolások fele pedig nem is igényelt új okmányt. A közlekedési vállalatok egyelőre csak abban egységesek, hogy hivatalosan semmit sem tudnak. BARANYAI KÖRKÉP Diákigazolvány-ügyben ma csupán egyetlen dolgot lehet biztosan tudni, azt, hogy március elsejétől nem érvényesek a- jelenleg forgalomban lévő okmányok. Mint ismert, hosszas vajúdás, és többszöri időpontmódosítás után dőlt el, hogy a füzetecskét modem, a felsőoktatásban tanulók számára ráadásul chippel ellátott kártyára cserélik. Nem kis munkát nyert el az Állami Nyomda: a közoktatásban tanulóknak 1,6 miihó, a felsőoktatásban tanulóknak 200 ezer kártyát kell gyártania. Az iskolák többségéhez már megyénkben is megérkezett a jövevény, de a kártyák között nem kevés hibás vagy hiányos is akad. A problémákat az illetékesek a csak nagyon precízen kitölthető adatlapok mostoha sorsával magyarázzák. Ha például valakinek a tolla az adatok beírása során véletlenül rászaladt a szöveg helyét jelző keretre, akkor azt a számítógép már nem tudta értelmezni. Kié lesz a több milliárd után járó kamat? Egy kártya közel ezer forintba kerül, ennyit fizetnek azok is, akik csak ezután igényelnek. Akik már megtették, azok pénze tavaly május óta az Állami Nyomdánál van, a gépek viszont decemberig meg sem moccantak. A több milliárd forint után járó kamatért most nem kis harc dúl, egyelőre azonban kérdéses, ki is kapja meg a testvérek között is 360 millió forintnyi kamatot. A hallgatói önkormányzatok már benyújtották a számlát. FOTÓ: MÜLLER ANDREA Jóval nagyobb a gond a felsőoktatásban. A pécsi hallgatók közel fele ugyanis nem is igényelt új igazolványt. Ennek oka lehet a nem megfelelő tájékoztatás, a teljes bizonytalanság, de akár a trehányság is. Igaz, a hallgatóknak amúgy is „kártyacsömörük” van, mivel az elmúlt néhány évben többfélével is kecsegtették őket. Chipkártyát kaptak is, igaz, a nagy reményekkel induló, intelligens, adathordozó funkcióra is képes igazolványt ma már semmire sem használják. Novák Sarolta (képünkön) a Janus Pannonius Tudomány- egyetem Tanulmányi Osztályának (TO) vezetője szerint is teljes lesz a káosz. Bár mától Budapestről kocsival hordják le a kari TO-kra az igazolványokat, sem azt nem lehet tudni, hogy miként osztják szét azokat a hallgatók között, sem azt, mi lesz azzal a kilencezer hallgatóval, aki nem is igényelt új okmányt. Úgy tűnik, ezzel a minisztérium sem törődik különösképp, az Állami Nyomda ugyanis intézményenként csupán néhány száz ideiglenes igazolványt küld - igaz, ezeket viszont ajándékba. Az ideiglenes kártya ugyanúgy néz ki mint a rendes, csak szükséges hozzá egy másik is, amely a tanuló adatait tartalmazza, és amelyet Igazolás vagy zűrzavar? az intézmény hitelesít. Az azonban könnyen megjósolható, hogy tülekedés lesz értük. Lengvárszky Attila, a Bölcsészettudományi Kar TO-veze- tője nem tudja, hogy kinek osztják majd ki ezeket, az azonban valószínű, hogy elsőbbséget élveznek majd azok, akik hibásat kaptak, és azok, akik igényeltek ugyan kártyát, de nem kaptak. Továbbra sem tudható, hogy a boldog igazolványtulajdonosok mekkora kedvezményeket vehetnek igénybe jövő hétfőtől. Az erre vonatkozó kormányhatározat ugyanis még nem jelent meg, így a közlekedési vállalatok sem tudnak semmit. A cégek azonban csak ebben a tekintetben egységesek. A Pannon Volán március 1. után - ideiglenesen - mindenfajta igazolást elfogad majd, akár egy pecséttel hitelesített papírt is. A MÁV-nál egyelőre az a hivatalos álláspont, hogy március elsejétől a régi igazolványt nem fogadják el, arra azonban érdemben nem tudnak válaszolni, hogy mit igen. Hasonló a helyzet a helyi tömegközlekedési vállalatokkal is. Vannak, akik abban reménykednek, hogy a kormány az utolsó pillanatban mégis visz- szakozik, és ebben a félévben még elfogadja a régi típusú okmányokat is. Ezek többségét ráadásul az egyetemek - biztos, ami biztos - erre a félévre is érvényesítették. Lendvai D. (äi Kommentár az 1. oldalon) Nyomortanyán munkahely címén A Baranya Megyei Munkavédelmi Felügyelőség tisztában van azzal, hogy főképp kisebb, nem túl sok hasznot termelő cégeknél elképesztő körülmények között dolgoznak emberek. Sokszor mégse mernek szólni az érintettek, mert mindennél többet ér, hogy van munkájuk. BARANYAI KÖRKÉP Az egykor illusztris autószerelőműhelyben jelenleg már csak tízen dolgoznak. Azonban az ő életüket is alaposan megkeserítik a körülmények. Az inkogni- tót kérő szakmunkások arról panaszkodtak, hogy miután három éve kikapcsolták a fűtést, a meleg teljesen kiköltözött az épületből, pedig az autószerelő munkához nem kellene több, mint ideálisan 14-15 Celsius fok.- Cicanadrágban, melegítőben, vesevédőben dolgozunk, dermedt kézzel - mesélte egyikük. Az épület beázik, és a hidegtől függően vagy vizet mernek a fékpadból vagy jeget törnek reggelente. Az öltözőben egyetlen dibdáb kályha ég, ahol a cégvezető az ide beosztott, szakmai gyakorlaton lévő tanulókkal fáradt olajat égettet. Mosdó csak a portásfülkében található, ami napközben - portás híján - zárva van, egyetlen vécé üzemel, ezt használja férfi-női személyzet és kuncsaft egyaránt. Kérdés, mit tehetnek, hiszen szakszervezet, üzemi tanács, érdekvédelem nincs. És a munkahelyet, bármilyen vacak és megalázó is sokszor, a legtöbben féltik. Legalábbis ez a tapasztalata Wágner Bélának (kis képünkön), a munkavédelmisek helyettes vezetőjének:- Sokszor kapunk jelzést a munkavállalóktól, külső személyektől szóban és levélben is. Sokan félnek, pedig a munkáltató felé sose áruljuk el, ki tett bejelentést. Persze, előfordul „bosszúállás” is, hiszen sokan akkor pakolnak ki, mikor már összerűgták a port, és nem is dolgoznak az adott helyen. Mindenesetre utánajárunk a dolgoknak. „Feljelentettek” egy pécsi multit is, hogy nincs fűtés, de mint kiderült, csak néhány napon át rendetlenkedett a berendezés. Sajnos, a tendencia negatív, a gazdasági helyzet kis vállalatoknál nem nagyon enged meg fejlesztést, nincs mit visszaforgatni, így aztán jellemző, hogy zsúfolt helyiségekben, elavult, öreg gépekkel, egyáltalán nem biztonságos körülmények között kell dolgozniuk sokaknak. Bár ez „adott helyzetnek” tűnhet, a szigorítás nem maradhat el, tudtuk meg. Létezik helyszíni bírság, a leggyakoribb a szabálysértési bírság, és van a munkavédelmi bírság, ami 50 ezertől 3 millió forintig terjedhet. Nemrégiben egy fémbútorüzemet félmillióra büntettek, mert a felületkezelő veszélyes anyagokkal nem megfelelően bántak. Ezt be is fizették. Ám sokszor nem a tulaj, hanem egy olyan megbízott „tejel”, aki csak a saját fizetése erejéig felel a cégért. M. K. Belvizek - Az enyhe idő következtében megkezdődött az olvadás megyeszerte. A termőföldeket ismét víz borítja. Szigetváron (felvételünkön) a családi házak kertjeit is elérte az ár. fotó: müller andrea------------------------------------------- PORTRÉ ---------------Mi ntha meg lett volna írva Vannak élettörténetek, melyeket ért ugyan az ember, de fölfogni mégsem képes. Pedig Timo Nakari számára vélhetően minden a lehető legtermészetesebb. Röviden eléggé profánul hangzik: egy finn fiú Magyarországon találta meg a helyét. Nem életrajzot hallok tőle. Persze mégiscsak azt, élete történetét meséli, a finnországi Lee Cooper farmergyár kőmosó részlegétől a Nokia pécsi és komáromi gyárának PR-jéig. Szeret emberekkel foglalkozni. Ezt az is tudja, aki csak egyszer találkozott vele. Erre akkor jön rá, amikor először utazik egyedül messzebbre, mint a városától negyven kilométerre lévő gimnáziumba. Addig ikertestvére mellett ő a visszahúzódó fiú. A vonatúton viszont vadidegenekkel is szóba elegyedik, és már tudja, hogy mivel szeretne foglalkozni. Szállodarecepciósnak tanul, és dolgozik is egy hotelben, majd két év számító- gépes szak következik a Kereskedelmi Főiskolán. Ezután viszont csak bizonytalanság jön, kihívás nem, és egy egri tábor élményének hatására úgy dönt, nálunk keres munkát. Legnagyobb meglepetésére kap is. Először a budapesti Volga Szállóba kerül, ahol rögvest megismerkedik a magyar valósággal. Nem véletlen, hogy boldogan megy át a sokak által legjobbnak tartott Fórumba. Ekkor már egészen kitűnően beszél magyarul. (Persze az angol, a német és a svéd mellett, ezek ugyanis a finn gimnáziumokban kötelező nyelvek.) Majd jön az igazán nagy kaland, a bútorimport. Egy finn cég alkalmazottjaként kft.-ügy^ vezető. Itt tanulja meg, hogy a főnökkel sosem érdemes vitatkozni. Akkor kerül utcára, amikor Egerben megismert magyar származású amerikai feleségével és egyéves gyermekükkel egy kis albérletben élnek. Dönteni kell: Finnország, vagy a teljes bizonytalanság. A Biblia, és Mózes második könyve dönt helyettük, Timo egy éjjel azt olvassa ki belőle: neki Magyarországon kell megtalálnia a célt. Maradnak. Timo Nakari 1963-ban született a finnországi Keitelében. ’88-ban jön először hazánkba, szállodai recepciósnak, '91-től négy éven át bútort importál. A Nokiával ’95-ben találnak egymásra. A pécsi monitorgyár mellett a készülő komáromi telefongyár PR-menedzsere is. Nős, két gyermek (Kira, 5, Alan, 3) édesapja. Mintha meg volna írva, rá pár hónapra találkozik az épp Pécsett gyárat nyitó Nokiával. Előbb importőrként üzletet kötne velük, majd tolmácsolni segít, hamarosan pedig ő a PR- menedzser. Tanul a közgázon, és január óta heti két napot Komáromban tölt. Kisebbik gyermeke, Alan már Pécsett született. L. D. Veszélyes fészkek OROSZLÓ, RÓZSAFA A természetvédők külföldi példák nyomán arra intenek, hogy a hidroglóbuszon lévő gólyafészek ürüléke kikezdi a fémborítást, és veszélyezteti a víz minőségét. Ezért a madártanyákat máshová telepítik. Ez történt a Sásd melletti Oroszlón, az ormánsági Rózsafán, valamint Magyarmecskén, s új gólyacsalogató oszlopot állítottak. Az Ormánságban nem is oly rég a templomról is leverték a fészket - attól tartva, hogy környékén tönkremegy a tető és a sisakfedés. Azóta mind több községben tesznek ki magas helyre fészeképítésre alkalmas fémkosarat. Cs. J. i i 1 k
