Új Dunántúli Napló, 1999. február (10. évfolyam, 31-58. szám)

1999-02-22 / 52. szám

2 Dlmántúli Napló Világtükör 1999. február 22., hétfő #• Üzenet Erdélyhez „A széthullás Veszélye fenye­geti a román nemzetállamot” - hangoztatja „Erdélyhez intézett üzenetében” az erdélyi román­ság „egyedüli védelmezője”, a Román Nemzeti Egységpárt. A felhívás szerint „a magyar irre­dentizmus nagyarányú táma­dása” fenyegeti Romániában az alkotmányos rendet. A támadás abban nyilvánul meg, hogy „a román törvény­kezés és a román alkotmány nyílt megsértésével a kormány- koalíció törvénybe iktatta a kétnyelvű helységfeliratokat Erdélyben, a magyar nyelv használatát a közigazgatásban és magyar nyelvű egyetem ala­pítását tervezik”. Az üzenet le­szögezi: a párt szembeszáll a Romániai Magyar Demokrata Szövetség „törvénytelen köve­teléseivel. Erdélyben csak ak­kor nem lesz majd nemzetiségi probléma, ha az RMDSZ is megérti, hogy mindenki egyenlő a törvények előtt”. Hillary Clinton lakáskeresőben Az amerikai elnök felesége állí­tólag lakást keres. Nem azért, mert a First Lady külön köl­tözne hűtlenkedő urától. Csu­pán arról van szó, hogy két esz­tendő múlva ki kell költözniük a Fehér Házból. Meg nem erő­sített hírek szerint Hillary New Yorkban, a West End Avenue környékén szeretne letelepedni, különösen a 74. utca sarkán álló 290-es számú ház tetszik neki. Itt lakik többek között a Resz­kessetek betörők rendezője, Chris Columbus, és a közeli szomszédsághoz tartozik Ma­donna és a neves tévékomikus, Jerry Seinfeld is. Ráadásul a New York-i körülményekhez képest errefelé eléggé olcsók az ingatlanok, egy nyolcszobás la­kás már másfél millió dollárért megvásárolható. Internet és pornó Közismerten komoly problé­mákat okoz a világhálón bárki által hozzáférhető pornó. Egy amerikai cég most megtalálta a megoldást: internetes „műsorá­hoz” csakis felnőttek tudnak hozzáférni. Üzletfelei hitelkár­tyás azonosítása révén képes az életkort meghatározni, mi több, óriási bevételekre szert tenni. A Cybernet Ventures Inc. immár hárommillió fizető ügyfelet tudhat magáénak, a haszon ha­talmas. A pomóműfaj így sem „tiszta”, a vállalkozást rengeteg támadás éri. Az óriási profitot csökkentik az ügyvédi kiadá­sok, ám a cég sikerrel védeke­zik azzal, hogy a fiatalkorúakat képes kiszűrni. FEB Kedden háromig állnak az órák Meghosszabbították a Koszovó-tárgyalásokat Kedd délutánig folytatják a megbeszéléseket a rambouillet-i konferencián, ám - Cook külügyminiszter értékelése szerint - „senki nem garantálhatja, hogy megszületik a megegyezés a hathatalmi összekötő csoport koszovói béketervéről”. Az Egyesült Államoknak nem tetszik a megállapodás körüli huzavona. A The Washington Post veszélyesnek tartja, hogy a nemzetközi közösség egy sor elfogadhatatlan feltételt igyekszik rákényszeríteni a koszovói albánokra. A másik veszély a lap sze­rint az, hogy egy túlságosan Milosevics méretére szabott” megállapodás kezdettől fogva működésképtelenné tenné a koszovói autonómiát. A belgrádi vezetés ugyan­akkor a tárgyaló szerb küldött­ség eredményeként tünteti föl, hogy meghosszabbították az autonómia egyezmény eléré­sére adott határidőt. Milan Milutinovics szerb elnök Párizsban közölte: ja­vaslatainak köszönhetően a belgrádi küldöttség elérte a rambouillet-i tárgyalások foly­tatását, míg a koszovói albá­nok küldöttsége elutasította a politikai dokumentumot. Robin Cook brit külügymi­niszter a BBC-nek adott nyi­latkozatában hangsúlyozta: Belgrád egyelőre nem akarja elfogadni azt az alapelvet, hogy a megállapodást csak egy nemzetközi katonai erő je­lenlétével lehet maradéktala­nul megvalósítani. Arra a kérdésre, hogy vár­ható-e katonai csapás Belgrád ellen, ha kedd délutánig a felek nem fogadják el a béke­tervet a brit külügyminiszter rámutatott: a tervezett katonai akcióra csak akkor kerülhetne sor, ha az albánok feltételek nélkül elfogadták volna a megállapodás politikai részét. A Szovjetunióra emlékezve. Az egykori birodalom zászlaját lengette a szél Moszk­vában, a Kreml falánál, ahol ezrek éltették a hadsereg közelgő napja alkalmából a hajdanvolt pártvezért - Sztálint - és a jelenlegit, Gennagyij Zjuganovot. fotó: feb/reuters Hírek röviden Göncz Árpád Új-Zélandon A magyar államfő - helyi idő szerint - hétfő hajnalban Aucklandbe, Uj-Zéland legnagyobb városába érkezett. A 3,7 millió lakosú sziget- ország felkeresésével Göncz Árpád ösztönözni kívánja az államközi, illetve a kereskedelmi és befektetési kapcsolatokat. Tömegtüntetés Brüsszelben Az Európai Unió csaknem minden országából érkeztek tüntetők arra a tiltakozó akcióra, ame­lyet hétfőn rendeznek az unió termelői a refor­mok ellen. Az integrációs közösség korszerűsí­téséhez és az agrárközpontú kelet-európai or­szágok felvételéhez elengedhetetlen az elavult mezőgazdasági politika átalakítása. Elbocsátások a bankszférában A gazdasági válsággal küszködő Japánban a 15 legnagyobb bank a következő négy évben vég­rehajtandó átszervezések során 20 ezer munka­helyet szándékozik megszüntetni, hogy ennek fejében a kormánytól pénzügyi támogatást kap­jon. Ez az intézményekben foglalkoztatottak ál­lományának 13,8 százalékát jelenti. Leszerelési csúcs Bili Clinton kész arra, hogy márciusban Wa­shingtonban csúcstalálkozót tartsanak az észa­kír félkatonai csoportok fegyverbeszolgáltatá­sának megkezdésére. Az amerikai elnök sze­retné felhasználni befolyását az északír katoli­kusok körében arra, hogy egyezséget hozzon tető alá, így megkezdhetné működését a tarto­mány új, közösségek közötti kabinetje. Vatikáni közbenjárás A római kúria titkárságának vezetője azt kérte a brit kormányfőtől, hogy London bocsássa sza­badon Pinochetet, és akadályozza meg az idős tábornok kiadatását a spanyol igazságszolgálta­tásnak. A Vatikán emberiességi okokra hivat­kozva kérte Pinochet elengedését. Átvizsgálják Brüsszelben az igazságügyi joganyagot Előrelépés a határon A magyar határok ellenőrzé­sének kérdése, a vízumpoli­tika és más érzékeny témák kerülnek terítékre a héten az Európai Unió és az azzal tár­gyaló hat ország közötti jog­anyag-átvizsgáláson. A brüsszeli menetrend szerint most folyik a bel- és igazság­ügyi szabályozás összehango­lása. A terjedelmes fejezetbe olyan témák tartoznak, mint a rendőrségi együttműködés, a határok szigorú ellenőrzése és a vízumpolitika, az EU-tagorszá- gok közötti határok szabad át­járhatósága, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc. A korábbi rendnek megfele­lően most is először az összes tárgyaló országnak - köztük Magyarországnak -, bemutat­ják az uniós joganyagot, majd az Európai Ünió és az egyes tárgyalók közötti kétoldalú ta­lálkozón hasonlítják azt össze a társultakéval. Hazánk e terüle­ten eddig viszonylag jó „osz­tályzatokat” kapott, bár a brüsz- szeli központban azt is értésre adták, hogy akad még tenni­való. Legutóbbi országelemzé­sében az unió méltatta a mene­dékjogi és a határ-ellenőrzési területeken tett magyar előre­lépést. A legfontosabb feladatnak az uniós szabályok végrehajtására felkészített szakembergárda ki­építését, a külföldiekről szóló szabályozás megteremtését és az unióssal megegyező tar­talmú vízumpolitika kifejlesz­tését nevezték. A közelmúltban tett kormánynyilatkozatok sze­rint Magyarország a csatlako­zás idejére ugyan kész átvenni az EU vízumszabályozását, ám bizonyos országok esetében nem kívánja a belépésnél jóval előbb megváltoztatni azt. Öt év alatt nyolc igazgató Bírálják az amerikai titkosszolgálatot A CIA-nek az elmúlt öt évben nyolc igazgatója volt. A jelen­legi azt vallja, hogy napjaink „hideg békéje” költségesebb, mint a hidegháború. 1998 (sem) volt jó év az ameri­kai kémszolgálat, a CIA szá­mára. Mint kiderült, hónapok­kal korábban tudtak az afrikai amerikai nagykövetségek elleni gyilkos merényletek tervéről, ám mégsem tették meg a szük­séges intézkedéseket. Még sú­lyosabban nyom a latban, hogy méregdrága felderítő műhold­jaik ellenére „elaludták” pél­dául az indiai atomfegyver-kí­sérleteket, holott azokat nem is nagyon titkolták. A CIA az adófizetőknek évi hárommilliárd dollárba kerül. Ezért is különösen visszatetsző, amikor hosszú évek erőfeszíté­sei és rengeteg pénz elköltése ellenére sem sikerült bármit változtatni például Irakban. A kémszervezet bírálói sze­rint az a fő gond, hogy a Szov­jetunió eltűnése óta nincs igazi ellenfél, így a CIA-nek mester­ségesen kell igazolni létét. Má­sok viszont úgy vélik: a terro- ristaréndszerekből eredő veszé­lyek - mint Líbia, Eszak-Korea vagy éppen Irak esetében - ép­pen elég feladatot adnak a tit­kosszolgálatnak: el kell hárítani a veszélyt, hogy atom- vagy egyéb tömegpusztító fegyverek kerüljenek illetéktelenek ke­zébe. A Boszporusz kincse Egy Lipcsében most megje­lent könyv szerint 25 évig pi­hent a Boszporusz partján három láda, amelyeket 1965- ben a Dresdner Bank zürichi fiókjának továbbítottak. Amikor a nácik immár biztos veresége miatt a sokáig ügye­sen lavírozó Ankara 1944-ben megszakította diplomáciai kap­csolatait Berlinnel, a Dresdner Bank a saját provízióját, száz kiló aranyaidat, valamint húsz­ezer darab különleges arany­érmét kénytelen volt Isztam­bulban hagyni. Érthető, hogy a vereség után a vezetés sokáig nem mert hozzányúlni ehhez a kincshez. Még 1977 júniusában is ma­gabiztosan jelentette ki a bank szóvivője, hogy „a nehéz idők­ben is sikerült megőrizni a Dresdner Bank feddhetetlensé­gét”. Johannes Bahr műve e mondat kemény cáfolata. A történész többször is kije­lenti, a bank nagy mértékben részt vett a rabolt arany keres­kedelmében, és ebből a maga számára igyekezett a lehető leg­több hasznot húzni - maximális sikerrel. Amikor ez a német kancellár tudomására jutott, el is küldte miniszterét, Bodo Hombachot Washingtonba, hogy a holocaust-károsultak ot­tani konferenciáján kinyilvá­nítsa: igyekszik befolyásolni a Dresdner Bankot, hogy fizessen az áldozatok utódainak. A kancellár új meseautója Gerhard Schröder ragaszkodik a német gyártmányhoz Stuttgartban páncélozott Mercedes készül Gerhard Schröder számára. A rengeteg extrával ellátott gépkocsi ára borsosnak ígérkezik, legalább félmil­lió márkába kerül majd, de a végösszeg akár a 750 ezret is elérheti. A Daimler-Chrysler cég főnöke foga­dást ajánlott közeli munkatársainak: nemcsak meghívnia sikerül a kancel­lárt, hanem rá is beszéli egy szuper­autó megrendelésére. Jürgen Schrempp nyert: Schröder elment a le­gendás svábföldi üzembe, és vona­kodva bár, de ráállt a vásárlásra. Mindamellett kikötötte, az üzlet akkor esedékes, ha két autója közül le kell se­lejtezni az egyiket. Illetékesek időköz­ben jelezték, ez hamarosan meg is tör­ténik, mert a szóban forgó járgány már mintegy 500 ezer kilométert futott, és rozsdásodni kezdett. A Mercedesek új S-osztályának első páncélozott példánya akár egy fordula­tos James Bond-filmben is megállná a helyét. Körben mindenütt golyóálló üveg borítja (1): a biztonság magas fo­kára jellemző, hogy a Német Bűnügyi Hivatal kétszázszor lőtt rá kis távol­ságból, mielőtt engedélyezte volna be­építését. A hűtőház fedele alatt hang­szórót helyeztek el, hogy szót lehessen váltani a külvilággal (2). A tervezők gondolnak az esetleges üldözőkre is, az ő életüket keserítik meg az útsíkosí- tásra szolgáló olajfúvókák (3). Ha esetleg terroristák kerítenék ha­talmukba az 5 literes, V8-as motorral szerelt szuper kancellári autót, és tú­szul ejtett utasát a csomagtartóba zár­nák, Schrödemek lehetősége volna onnan is a segélyhívásra, sőt műszaki­lag is blokkolhatná az akciót (4). Stuttgartban nem takarékoskodnak a további ötletekkel sem: az utastér re- peszmentesítése végett policarbonát- bevonattal látják el a kabint (5), tűz­harc esetére pedig önvédelmi „lőré- sek” találhatók mindkét oldalon (6). Megerősített, különleges ajtózár (7) teszi lehetetlenné, hogy illetéktelenek feltépjék az ajtót. A külső történések, hangok észlelésére mikrofonokat he­lyeztek el a kocsi elejében (8). A krimikből ismert üldözéses jele­netek sem okoznának gondot a kancel­lári Mercedesnek. Ha a támadóknak sikerülne is célzott lövéssel átlyukasz­taniuk a gumit (9), a sérült kerekekkel levegő nélkül is, akár 80 kilométeres sebességgel lehet továbbhajtani. A ko­csiszekrény megerősítéséhez tartoznak az aramid ötvözetből készült sárhá- nyók, ajtók és az első fenéklemez (10). Ennek tesztelésére a kísérleti modell tetejére kézigránátot dobtak, majd a karosszéria mellett robbanószerkezetet hoztak működésbe. Az már csak hab a tortán, hogy a magától értetődő telefonon kívül fax­készülék is található a fedélzeten, s a kancellári Mercit klímaberendezéssel és fűthető ülésekkel látták el. Ez utóbbi nem hozta túlságosan lázba a kancellárt. Közönyösen csak annyit kérdezett: „Ki is lehet kapcsolni? A német autós társadalmat némileg meglepte Schröder pálfordulása. A kancellár ugyanis hivatalba lépését követően kijelentette: megtartja a tar­tományi miniszterelnökként megszo­kott Audiját: annyira hozzánőtt, hogy nem tart igényt más autóra. Újságírók kérdésére, hogy most akkor miért má­sította meg elhatározását a kancellár azt válaszolta: elvégre a Mercedes is német autó... (toronyi) i 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom