Új Dunántúli Napló, 1999. február (10. évfolyam, 31-58. szám)
1999-02-20 / 50. szám
Festett szárnyak nélkül 14. oldal» Teljes szívvel a kultúráért 15. oldal Örömben is, bánatban is együtt 15. oldal Hol táboroznak a diákok? 16. oldal Kulturális melléklet Egyetemi (köz)életKutatói perspektíva: többet a dzsídípíből Oldalszerkesztők: Ma már hiába remek egyetemi oktató valaki, hiába imádják a diákjai, ha nem végez komolyan vehető kutatómunkát, a nagy összegeket ígérő pályázatokon a „futottak még” kategóriába sorolják. A kereseten felüli pluszpénzek pedig ráférnek a tudós oktatókra, reálbérük ugyanis nyolc év alatt nem kevesebb mint 16 százalékkal csökkent. A felsőoktatásban dolgozók nominális havi átlagkeresete 1991 és 1998 között 3,1 szeresére nőtt, az emelkedés viszont nem volt képes kompenzálni az inflációt. Ez azt jelenti, hogy ha mai bérüket csökkentenénk a végbement pénzromlásnak megfelelő mértékben, ugyanakkor az általuk fogyasztott javak az 1990-es árakon lennének megvásárolhatók, akkor 16 százalékkal kevesebbet tudnának vásárolni, mint kilenc éve az akkori bérükből. Nem véletlen hát, hogy aki csak tud, pályázik különböző pénzekre. Kollár László (kis képünkön), a JPTE Természet- tudományi Karának dékánja az elmúlt évek nagy problémájának azt látja, hogy a kutatásfejlesztésre szánt pénzeket túl sok részre osztották szét. Ennek következtében csak kisebb ösz- szegekhez lehetett hozzájutni, Idén késhet a Széchenyi- ösztöndíj Ebben az évben 1500 oktató-kutató részesül Széchenyi-ösztön- díjban, nekik egy év alatt 2 milliárd 808 millió forintot juttat az állam. Január elsejétől 11 százalék egészségügyi hozzájárulást - összesen 309 millió forintot - kell fizetni a Széchenyi után is. Ennek fedezetét a költségvetés nem tartalmazza, ezért az Oktatási Minisztérium (OM) levelet intézett a Pénzügyminisztériumhoz, hogy az teremtse elő ezt az összeget. Lapzártánkig válasz nem érkezett az OM-hez. Előfordulhat, hogy emiatt egyes intézmények nem fizetik ki az ösztöndíjat, annak ellenére, hogy az megérkezett a számlájukra. A 2000. évi pályázati csomag elérhető az OM Ügyfélszolgálati Irodájában (Bp., Szalay utca 10-14.), a Felsőoktatási Pályázatok Irodájában (Bp., Ajtósi Dürer sor 19-21.), illetve letölthető az internetről (www.fpi.hu/szpo). melyekből az eredeti kutatási terveket gyakran nem lehetett megvalósítani. Ma már viszont nem ritka, hogy a pályázatoknak csak 10—15 százaléka nyer, így a befutóknak néhány évig nincs gondjuk. A pályázati összegek megemelése és a mainál nagyobb mértékű differenciálása várható az elkövetkező években. Az nyilvánvalóan tarthatatlan helyzet egy, az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országban, hogy a GDP mindössze 0,6-0,7 százaléka fordítódik kutatásfejlesztésére. Aktuális politikai kurzustól független cél, hogy néhány év alatt legalább 1 százalékra emelkedjen ez az összeg. Ellenkező esetben az eddig is aggasztóan jól működő „agyelszívás” tovább erősödik. A Széchenyi professzori ösztöndíjat, amely tisztes jövedelmet biztosít a kiemelkedő kutatóknak, a 24. órában hozták létre, de hosszú távon természetesen ez sem jelenthet megoldást. Nehezen elképzelhető ugyanis, hogy míg Pécsett maximum ezer, néhány száz kilométerrel arrébb tízezer márkát keressen egy tudományág jeles képviselője. Holott mindketten egy Európai Unióhoz tartozó, vagy a közeli országban tevékenykednek, képzettségük és eredményeik azonosak. Baranya egyébként jelentős szellemi potenciállal rendelkezik. 1997-ben 129 kutatási-fejlesztési helyet tartottak nyilván, ezekben 1875 ember dolgozott, költségvetésük 1 milliárd 301 millió forint volt. A megye tudományos elméi ösz- szesen 804-féle témával foglalkoztak, magyar nyelven 184, idegen nyelven 46 könyvük jelent meg, 1270 cikket írtak hazai, 627-et külföldi folyóiratokba. Nimmerfroh F. Nimmerfroh Nyaka Ferenc Szabolcs Nem középiskolás fokon FOTÓ: TÓTH L. ÜNI-HÍKEK Szakosztályülés a POTE-n. Február 22-én 16 órakor a POTE Elméleti Tömbjének III. számú tantermében a tudományos szakosztály tartja soros ülését. Előadók: dr. Szeberényi József és dr. Török Béla. (ns) A 2000. évről. Szerdán 14 órakor workshopot tartanak a JPTE Közgazdaságtudományi Karán, a téma a 2000. esztendő számítógépes problémája. (ns) Egyetemi tanács. Csütörtökön a Rákóczi úti aulában tartja ülését a JPTE Szenátusa. (ns) Szántó Károly könyve. A napokban jelent meg a Pedagógiai Főiskola volt igazgatójának, Szántó Károly- nak az új könyve, A nemzet napszámosai régen és ma címmel. (ns) Mesterkönyv az építészetről A JPTE PMMFK egyetemi építőművész-képzésének támogatására, de a hazai építészet neves személyiségeit bemutató almanach céljára is megfelel az a nagyszabású, Pécsett szerkesztett munka, amelyet a héten mutattak be a közönségnek. A „Könyv az építészetről” hiányt pótló mű. Olyan építészek vallanak benne munkájukról, nézeteikről, akik az elmúlt évtizedekben meghatározói lettek épített környezetünknek, A 23 mester-tanár ír többek között elméleti kérdésekről, de konkrét példák segítségével bemutatják a történelmi épületek rehabilitációját éppúgy, mint a paneles lakóházak, vagy a szín- házépítés problémáit. A JPTE Kiadói Irodájának igazgatója, dr. Majdán János azt az összefogást emelte ki, amellyel a hazai építészek legjobbjai a pécsi szerkesztők kérésére minden ellenszolgáltatás nélkül felkínálták munkáikat, ezzel is segítve az 1998-ban indult egyetemi építészképzést. A könyv érdekessége, hogy személyes hangvétele és stílusa miatt bárki számára hasznos olvasmány lehet, a pécsieknek különösen, hiszen a bemutatott anyagnak vagy 40 százaléka helyi vonatkozású. A kötethez kapcsolódva a Dómmúzeumban állandó kiállítás is nyílt. H. I. Gy. A POTE külföldi diákjai gyakran nyúlnak droghoz Egyetemes probléma Egyes becslések szerint az egyetemisták legalább negyven százaléka kipróbált már valamilyen drogot. A POTE külföldi hallgatóinak 10 százaléka hetente legalább egyszer használ valamilyen kábítószert.- Nagy az „anyázás” a leendő drogtörvénnyel kapcsolatban, de szerintem március 1-jé- től ugyanúgy nyomja majd mindenki az anyagot, mint eddig - mondta lapunknak egy természetesen neve elhallgatását kérő egyetemista a JPTE-ről. Figyelemre méltó, hogy a POTE hallgatói is pontosan tudják: ha kellene nekik „cucc”, melyik diáktársukhoz fordulhatnának. Róka Antaltól (kis képünkön), az orvosi egyetem hallgatói önkormányzatának elnökétől megtudtuk: egy, a POTE angol programjának résztvevői között végzett felmérésből kiderült, hogy a külföldi diákok 40 százaléka kipróbált már valamilyen drogot, tíz százalékuk pedig hetente legalább egyszer használ kábítószert. Döntő többségük marihuánában - pontosabban marihuánától - utazik. A magyar hallgatók között egyébként sokkal kevesebb a drogfogyasztó - véli Róka Antal. Információink szerint Pécsett jelenleg egy gramm fű 1000 forintba kerül, egy „három emberes” bélyegért (LSD) 1700-2500 forintot kell fizetni, a speed grammja 3000-nél, a kokainé 10 ezernél kezdődik. N. F. Dr. Donhoffer Szilárd 1902-1999 Idős emberek eltávozásakor a nagy veszteségen kívül, amit haláluk miatt érzünk, az a kérdés is felmerül, hogy miért nem értek meg még több évet, hiszen a hosszú, velünk töltött évtizedek alatt szinte természetesnek tartottuk, hogy ők mindig velünk lesznek. így vannak ezzel munkatársai, tanítványai Donhoffer Professzor váratlan halálakor, mivel ő a legutolsó napokig megőrizte aktivitását, napotna láttuk az intézetben, beszélgettünk vele és fogadtuk értékes tanácsait nemcsak szakmai kérdésekben, hanem az élet szinte minden területével kapcsolatban. A Professzor Úr 1999. január 12-én, életének 97. évében csendesen elment Donhoffer Szilárd 1902. július 3-án született Budapesten.. Orvosdoktori diplomát a Pázmány Péter Egyetem Orvosi Fakultásán szerzett miközben egy szemesztert a Bécsi Egyetemen is eltöltött. A néhány évvel korábban Pécsre telepített Pozsonyi Egyetem, az akkor már Erzsébet Tudományegyetem néven működő intézményhez tartozó Belgyógyászati Klinikán kapott állást 1926-ban és azóta - egyéves Aberdeen- ben (Skócia) töltött tanulmányútja miatti megszakítással - összesen 73 évig volt alkalmazásban egyetemünkön, legutóbb tudományos tanácsadóként. A Nobel- díjas Macleod Professzor intézetében eltöltött idő nyilván hozzájárult ahhoz, hogy már igen fiatalon a magas szintű klinikai orvosi ténykedése mellett erős tudományos érdeklődést mutatott, a Magyar Élettani Társaság Alapító tagja volt és még a háború előtt előadó a Gyógyszertani és Kórtani Intézetben is. Az orvosi ténykedés évekig hézagpótló hazai műveként jelentette meg A belgyógyászati diagnoszüka alapelemei“ című kézikönyvét, már akkor jelezve magas szakmai képzettségét és lényeg- megragadási képességét Felesége, dr. Mittág Margit, aki 1990-ben hunyt el, már a 4(Les években jelentős klinikai dietetikus szakértőnek számított és évtizedekig használták e tárgykörben írt könyvét Donhoffer Professzor címzetes rendkívüli tanárként közel negyedszázados belgyógyász tapaszalattal pályázta meg a létesítés alatt álló Kórélettani katedrát, amelyet 7 más pályázó ellenében nagy fölénnyel nyert el. Az akkor új elméleti orvostudományi diszciplína pécsi megalakítójaként és a Kórélettani Intézet alapítójaként személye ideális volt, hiszen nagyon gyorsan oktatókat- kutatókat gyűjtött maga mellé és az akkor már Pécsi Orvostudományi Egyetemként működő intézmény egyik legdinamikusabban fejlődő intézetét hozta létre eleinte a Kossuth téren, majd mai helyén, az új Elméleti Tömb épületében. A két teljesen átdolgozott kiadást megért nagyívű Kórélettan tankönyve mai napig szinte egyetlen példa hazánkban egyszerzős tankönyvként és orvosoknak is hasznos kézikönyvként, nemcsak az akkori ismereteket foglalta össze sajátságos stílusával, hanem a feldolgozott többezres irodalmi forrás felhasználásával előre meglátta több részterület lehetséges fejlődési irányát is. Ennél fogva tudományos monográfia értékű tankönyve - a mindenkori gyors szakkönyv- elévülési tendenciával szemben - 15-20 évvel később is modernnek számított. Az egyébként is híres, nagy pécsi orvosprofesszori generációk tagjaként híresek voltak tantermi előadásai, amelyekben a tökéletes mondatok által kifejtett gondolatait követve a hallgató nemcsak a legújabb szakmai ismereteknek jutott birtokába, hanem retorikai élményben is része volt. Tudományos kongresszusokon ismert volt kíméletlen logikája, amellyel igen komplikált összefüggéseket tudott megvilágítani és sokszor meglehetősen gunyoros, egy-két mondatos hozzászólásával mások gyarló hibáit, tévedéseit „helyretenni“. Ez utóbbi képessége, tulajdonsága bizony nem volt kellemes azoknak, akik éppen terítékre kerültek, de csak azt a fegyelmet és pontosságot követelte meg másoktól, amit maga is egész életében rendszeresen gyakorolt. Anyanyelvi szinten beszélt, írt németül és angolul, mindig az adott nyelven godolkozva, ennél fogva nem meglepő, hogy mindkét nyelvterület vezető kutatóival hamar megtalálta a gyümölcsöző kapcsolatot, amiből mi, fiatal munkatársai profitáltunk, mivel már a 60-as évek kezdetétől ki tudott küldeni minket hosszabb nyu- gaü tanulmányutakra. Bizonyos gáncsoskodások következtében relatíve későn választották a Magyar Tudományos Akamdémia levelező, majd rendes tagjává 1964-ben, illetve 1973-ban, ez utóbbi évtől viszont két periódusban a MTA Orvosi Osztályát is vezette. Haláláig rendszeresen látogatták intézeti szobájában az akadémia fiatalabb és idősebb tagjai, valamint korábbi klinikai és kórélettani intézeti munktársai, kikérve tanácsát különböző szakmai és más természetű ügyekben. Kereken negyedszázados intézetigazgatói tevékenysége alatt egy periódusban rektorhelyettese, majd rektora volt a POTE-nek. Ebbéli minőségében kezdeményező szerepe volt az oktatókórház-hálózat kialakításában, amely alapra a későbbi rektori vezetés építhetett, amikor 1990-ben egyetemünk Egészségtudományi Karát megindította és a pécsi tagozaton kívül létrehozta a kaposvári, zalaegerszegi és a szombat- helyi főiskolai tagozatot is. Nemzetközi tudományos ismeretségének volt köszönhető, hogy intézetünk munkatársai rendezhették meg Pécsett a budapesti Élettani Világkongresszushoz csatlakozó Hőszabályozási Szimpóziumot. Ugyanebben az évben jelent meg kutatói munkásságának talán legfontosabb területét összefoglaló monográfiája, könyv alakban, angol nyelven. Közel 300 eredeti tudományos közleménynek volt szerzője, amelyek nagyrészt angol és német nyelven jelentek meg. Utolsó egyszerzős cikke 84 éves korában jelent meg egy jónevű nemzetközi folyóiratban, jellemző módon egy betű változtatás nélkül fogadták el angol nyelvű kéziratát A 60-as években kezdeményező szerepe volt a Kórélettani Intézetben a pécsibaranyai bányászat által közel 3 évtizeden át támogatott és igényelt légzésfunkciós és keringési vizsgálati laboratórium kialakításában. Évtizedekig elnökölte az ezen tevékenységet koordináló országos akadémiai-interdiszciplináris bizottságot Egyetemünk mindig nagyra értékelte Donhoffer Professzor klinikai, oktatói és tudományszerevezői tevékenységét amit több egyetemi kitüntetés után a néhány éve neki adományozott Honorius Causa Díszdoktori cím tetőzött be, amelyet rajta kívül eddig csak egy pécsi orvosprofesszor kapott meg a POTE-n. Ugyancsak az utolsó néhány év során nyerte el az Akadémiai Aranyérmet, a budapesti Alma Mater Rubin diplomát adományozott részére orvosdoktori működésének 70 éves évfordulója alkalmából. Mindezek a 60- as években elnyert Kossuth díjjal és más szakmai elismeréssel együtt bizonyítják, hogy Donhoffer Szilárd Professzor halálával-a nemzetközi, hazai és pécsi kutatás és felsőoktatás egy eredeti, nagyformátumú egyéniségét veszítette el, akire mindig szeretettel és tisztelettel fogunk emlékezni. Pécs városa, ahol életének nagy részét és szakmai életének egészét töltötte, elismerését azzal fejezte ki, hogy PÉCS DÍSZPOLGÁRÁVÁ választotta. Donhoffer Szilárd Professzort, akit az MTA saját halottjának tekint, kívánságának megfelelően szűk családi körben temették el február 16-án, hamvait az MTA kolumbáriumában helyezték el a budapesti Farkasréti temetőben. Szeretett családja - két leánya, hét unokája, valamint 13 dédunokája - mellett a Pécsi Orvostudományi Egyetem minden polgára és mi, a Kórélettani Intézet munkatársai kegyelettel őrizzük mesterünk és tanácsadónk emlékét. Dr. Szelényi Zoltán egyetemi tanár a POTE Kórélettani Intézetének igazgatója Dr. Bellyei Árpád egyetemi tanár a POTE rektora > t 4 » *
