Új Dunántúli Napló, 1999. február (10. évfolyam, 31-58. szám)

1999-02-20 / 50. szám

2 Dunántúli Napló VILÁGTÜKÖ R 1999. február 20., szombat HÍKC§AfORNA A 2002-re remélt európai uniós csatlakozás után két év­vel hazánk tagja lehet az Euró­pai Monetáris Uniónak, illetve az euróövezetnek - mondta Göncz Árpád köztársasági el­nök Melbourne-ben a ma­gyar-ausztrál üzleti fórumon. Nem jelentek meg az Újvi­déki Forum kiadó nyomdásza­inak sztrájkja miatt pénteken a kiadónál készülő szerbiai napi­lapok, így az egyetlen vajdasági magyar nyelvű napilap, a Ma­gyar Szó sem. A lap szerkesz­tősége szerdán döntött arról, hogy a jövő héten kétnapos munkabeszüntetést tart, mert a kiadó közel öthavi bérnek meg­felelő fizetéssel tartozott a munkatársaknak. Tájékoztatást kért az ENSZ emberi jogi főbiztosának hiva­tala Törökországtól Abdullah Öcalan kurd felkelővezér fogva tartásának körülményeiről. A délkelet-törökországi Mardin közelében fekvő Kiziltepe vá­rosában a rendőrség feloszlatta azt a tüntetést, amelyen a rész­vevők Abdullah Öcalan kisza­badítását követelték. A karhata­lom beavatkozásának halálos áldozata is van. Rendeletet írt alá Borisz Jel­cin orosz elnök pénteken arról, hogy odaítélték a Szent András apostol érdemrend kitüntetést II. Alekszijnak, Moszkva és minden oroszok pátriárkájának. A magas állami kitüntetést az orosz pravoszláv egyház feje 70. születésnapján azért a ki­emelkedő munkásságáért kapta, amellyel - az indoklás szerint - „a társadalmi béke és egyetértés megőrzéséhez, Oroszország erkölcsi megúju­lásához” hozzájárult. A Vatikán megerősítette, hogy a Szentszék diplomáciai lépést tett a brit kormánynál Pi­nochet érdekében. A közbenjá­rás a jelenlegi, keresztényde­mokrata-szocialista összetételű chilei kormány kérésére történt, amely a különböző nemzetközi fórumokon igényt tart szuvere­nitására az igazságszolgáltatás területén is. Két rakétával támadtak dél­törökországi támaszpontjukról felszálló amerikai F-16-os va­dászbombázók pénteken egy iraki radarállomást, miközben szokásos járőrszolgálatukat vé­gezték az észak-iraki repülési tilalmi övezetben. Pénzcserét hajtanak végre Bulgáriában: a szófiai parla­ment pénteken második olva­satban is jóváhagyta az erről szóló törvényt. Az ezer mostani levával egyenértékű új levát jú­lius 5-én bocsátják ki. Kétségbeesett diplomáciai erőfeszítések a határidő lejárta előtt Belgrad nem fél a bombázástól Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada után Né­metország is felkészül a Jugoszlávia elleni NATO-légicsapá- sokra. A bonni külügyminisztérium pénteken felszólította a balkáni országban tartózkodó német állampolgárokat, hogy haladéktalanul hagyják el az országot. Külpolitikai elemzők felhívják a figyelmet arra, hogy hasonló evakuálás előzte meg mindkét alkalommal az Irak elleni be­avatkozást is. Emlékeztetnek: Javier Solana NATO-főtitkár változatlanul érvényes felha­talmazással rendelkezik, hogy bármikor kiadhassa a koszo­vói tűzparancsot. A szerb és az albán félnek adott határidő lejárta előtt egy nappal gőzerővel folytak a diplomáciai erőfeszítések, hogy a béketárgyalások si­kerre vezessenek, s a tűzpa­rancs kiadására ne kerüljön sor. Az ügyben közvetítő ame­rikai diplomata, Cristopher Hill pénteken Párizsból Belg- rádba utazott, hogy még egy utolsó kísérletet tegyen Szlo- bodan Milosevics meggyőzé­sére. A jugoszláv elnök azon­ban nem fogadta őt, viszont ki­jelentette: Belgrád a jugoszlá­viai célpontok „kilátásba he­lyezett bombázása árán sem adja” a tartományt. Rambouil- let-ba érkezett Robin Cook brit és Madeleine Albright ameri­kai külügyminiszter. A konferenciához közel álló források szerint bár a megál­lapodás szelleme változatlan maradt - autonóm parlament felállítása, helyi rendőrség, bí­róságok létrehozása, a jugo­szláv hadsereg kivonása a ha­tárok ellenőrzésének fenntar­tásával számos módosítást hajtottak végre elsősorban szerb kérésre a dokumentu­mon. Az albánok is áldásukat adták, hogy a szerb lakosság nagyobb képviseletet kapjon majd a koszovói alkotmányos testületekben. Nagyobb hang­súlyt kap Jugoszlávia területi integritása, hogy elejét vegyék Belgrád félelmének a tarto­mány majdani elszakadását il­letően. A külügyminiszterek ezen az alapon közvetítenek. Szentföldi meghívó a pápának. Jasszer Arafat a Vatikánban hivatalosan is megin- vitálta a papát a jubileumi 2000. évre Betlehembe, Krisztus születésének helyére. A Palesz­tin Hatóság vezetője és II. János Pál Jeruzsálem jogállásáról is tárgyalt. fotó: feb/reuters Nők háborúja Husszein udvarában Még javában tart az elhunyt uralkodó emlékére a gyász, ám az érintettek már „köszörülik” késeiket a várható nagy küz­delemhez. Annak ellenére, hogy a király idejében kijelölte utódját, egyúttal jelet is adott a jövő hatalmi küzdelmeire. Megfigyelők szerint az am- máni királyi palota a Jordán menti Dallasszá válhat. A drámai küzdelem főszereplője négy asszony. A legrámenő­sebb az 58 esztendős Muna hercegnő, Husszein egykori titkárnője, aki később a király második felesége lett. Miután elváltak, sokáig kegyvesztett­nek számított. Husszein király viszont nem sokkal a halála előtt közös fiukat, Abdalláhot nevezte meg utódjául. Muna hercegnő eleve ellen­szenvvel és féltékenységgel viseltetett Nur királynéval, Husszein utolsó, negyedik fe­leségével szemben. Igaz, Nur királyné hangulata sem lehe­tett mindig rózsás, mert férje mindvégig bensőséges kap­csolatot ápolt volt nejével, el­sőszülött fiának anyjával. Az özvegyek viszonya nagy valószínűséggel rövidesen to­vább romlik. Még akkor is, ha Numak sikerült elérnie, hogy fiát, Hamzah herceget trón­örökössé nyilváníttassa. Mindamellett Rania her­cegnővel is számolni kell. Ő Jordánia legújabb első asszo­nya, II. Abdalláh hitvese, aki a törvény szerint három hóna­pon belül megkaphatja a ki­rálynénak járó koronát, s így felválthatja Husszein özve­gyét. Nurt nem lehet azonban könnyedén félreállítani, mivel ha jogilag nem is, de erkölcsi­leg megőrizheti a befolyását az udvarban. Jordánia három asszonyá­nak küzdelmébe egy negyedik is bekapcsolódhat: a leváltott trónörökös, a megalázott Hasszán felesége, Sarvath her­cegnő. Az asszony nemrég még Jordánia kijelölt királyné­jának számított, most viszont környezete számolhat a bosz- szújával. (kulcsár) Fejlődő kapcsolatok Bonn kárpótolja az orosz hadifoglyokat Schröder és Primakov fotó: feb/reuters A Kremlben pénteken meg­nyílt a kibővített orosz-német csúcs, amelyen - akárcsak ta­valy júniusban Bonnban - a két kormány kulcsminiszterei is részt vettek. Borisz Jelcin orosz elnök és Gerhard Schröder német kancellár előbb szőkébb körben folyta­tott eszmecserét, majd orosz és német miniszterek is csat­lakoztak a megbeszélésekhez. A találkozó előtt Jevgenyij Primakov orosz kormányfő kü- lönmegbeszélést folytatott a német kancellárral. A két poli­tikus elégedettségét hangoztatta az orosz-német együttműködés dinamikus, szerteágazó fejlő­désével kapcsolatban. Prima­kov és Gerhard Schröder re­ményét fejezte ki, hogy a má­sodik orosz-német kibővített csúcs újabb lendületet ad a két­oldalú együttműködésnek. Az orosz kormányfő és a német kancellár elsősorban gyakorlati kérdéseket tekintett át, különös súllyal a gazdasági­kereskedelmi kapcsolatok, a német beruházások ösztönzé­sének lehetőségeire. A két poli­tikus megegyezett több konkrét terv megvalósításának beindí­tásáról az ipari kooperáció és a fejlett technológiákban. A Kremlben csaknem egy órán át tartott Borisz Jelcin és a német kancellár szűk körű eszmecseréje. Schröder, aki igazságosnak tartja az igénye­ket, ígéretet tett arra, hogy ál­lami szinten kezelik a második világháborúban németországi koncentrációs táborokba, il­letve kényszermunkára hurcolt orosz állampolgárok kárpótlá­sát. Moszkvai források szerint legalább 100 ezer orosz re­ménykedhet különböző ösz- szegű kifizetésekben. A gazdik felelősek az állatok viselkedéséért Törvény a kutyatartásra Napjainkban százezernél is több harci kutya tartja rémü­letben földrészünket; a nagy­városokban a dzsungel törvé­nyei érvényesülnek. A mai harci ebek őse a bulldog, amelyet a 15. századtól idomí­tottak a véres vásári szórakozta­tás céljából úgy, hogy még a legerősebb, legvadabb bikát is képes legyen harcképtelenné tenni. A 18. században keresz­tezték a terrierrel, s így alakult ki a pitbull, a brit kutya-küzdő- arénák marcangoló ördöge. Ma is sokan nem az ebet, hanem a gazdáját hibáztatják az állat ag­resszív magatartásáért. Elsőként a francia törvény- hozás ocsúdott föl és hozott törvényt még két hónapja a pit- bullok kiirtására. Szigorúan büntetendő ezen állatfaj te­nyésztése, adásvétele és aján­dékozása egyaránt. Hollandiá­ban még tovább mentek: rövi­desen várható a kormányrende­let, amely szerint a pitbullon kívül a Staffordshire terrier, a fila brasileiro, az argentin dog és a masztinó tartása is tilos. Bajorország és Baden-Würt­temberg külön hatósági enge­délyhez és a 18. életév betölté­séhez köti a harci ebek tartását, Majna-Frankfurtban évi 1800 márkára (havi csaknem 20 ezer forintra) emelték az ilyen „ter­mészetellenes élőlények” után fizetendő adót. Brandenburg tartomány 14 kutyafajtát minő­sített nem kívánatossá, köztük a bordeaux-i dogot és a különö­sen agresszív japán tosa inu-t. A német főváros illetékes szenátora a harci kutyák tartá­sát ugyanúgy akarja szankcio­náltatni, mint az engedély nél­küli fegyverviselést. Addig is: minden közterületről kitiltják a gyilkológépeket. FEB Emberi jogokat a majmoknak! De ki érteti meg velük, hogy kötelességeik is vannak? A korszerű génkutatás is megerősítette Darwin állítását: bioló­giai rokonság van a két lábra állt ember, a homo erectus és az emberszabású majmok között. Mára már jogászok és törvény­hozók is levonták a következtetést a darwinizmusból. Új-zélandi jogászok, természet- tudósok és filozófusok készítet­ték el azt a törvényjavaslatot, amely különleges jogi véde­lemben kívánja részesíteni az ember őserdei rokonait, a goril­lákat, a csimpánzokat és az orangutánokat. A demokratikus államok alaptörvényeiben ko­rábban megfogalmazott alap­vető és emberi jogok ily módon állatokra is kiterjednének. A wellingtoni parlament mostanában készíti elő azt az új állatvédelmi törvényt, amely külön paragrafusban írná körül az emberszabású majmok jo­gait. A távoli szigetország szakértői csoportjának nem tit­kolt szándéka, hogy az általa szorgalmazott jogszabály végül is az ENSZ közreműködésével nemzetközi érvényűvé váljék. Ha az új-zélandi törvényho­zás elfogadja a nem minden­napi törvényjavaslatot, akkor a jövőben nem zárhatják állat­kerti ketrecbe az emberszabású majmokat. A törvényjavaslat sürgetőinek vezetője, David Penney professzor szentül hiszi, hogy olyan paragrafust alkot­nak, amelyet bármely más ál­lam nyugodtan elfogadhat. A professzor legmeggyő­zőbb érve: az emberszabású majmok génjei 98,4 százalék­ban megegyeznek az emberé­vel. „E lények meglehetősen öntudatosak, egyedi személyi­ségi jegyeket viselnek, intelli­gensek, egyszerűbb szintű be­szédkészséggel is rendelkez­nek, és képesek érzelmileg kö­tődni egymáshoz.” A Sheba nevű csimpánz példáját említi a szakember: tavaly megtanult kilencig számolni, és tudását képes bizonyítani is. A New Scientist tudományos magazin meglehetősen gúnyo­san reagált a majomjogi vitára: „Ezek szerint ha egy csimpánz megöli a másikat, akkor ügyészt vagy ügyvédet is ki kell majd rendelni számára?” Tvr-hét ... a hét minden napjára! Témáiban is színes, naprakész családi műsormagazin Az Oscarért sem adná Brazil bestia Egérke nem úszik Csak színpadi szerelem A hét sztárja: Kabir Bedi Tvr-hét - a műsorújság r A t

Next

/
Oldalképek
Tartalom