Új Dunántúli Napló, 1999. február (10. évfolyam, 31-58. szám)
1999-02-18 / 48. szám
1999. február 18., csütörtök Gyerekekről - Felnőtteknek Is Dunántúli Napló 7 Oldalszerkesztő: Rozs Szilvia Szövegelő Érthetetlen. A házaspár negyedik házassági évfordulóján az esküvőn készült videofelvételt nézte. - Hú, de szépek vagytok! - lelkendezett legkisebb lányuk. Nemsokára azonban könnyek között reklamálta: - Engem miért nem vittetek el magatokkal? (T. Győző, Pécs) A látszat csal. Negyedliteres dobozos tejet szállítanak egy általános iskolába. Egy alkalommal kétliteres dobozok is kerültek a kisebbek közé, amelyeket egy önkiszolgáló étterembe vittek tovább a szállítók. Két kisgyerek meglátta a nagyméretű tejesdobozokat. - Hűha! - szólt az egyikük. - Ez biztos a hatodikosoknak lesz! (D. Kata, Pécs) Elég a jóból. Az anyuka visszatért a szomszéd városban lévő főiskolára, hogy doktori fokozatot szerezzen történelemtanításból. Minden csütörtökön délután elment otthonról, és csak éjfél körül ért haza. Amikor tudatta családjával, hogy ez így lesz több szemeszteren át, fia megkérdezte: - Szóval még hányszor fogunk pizzát vacsizni apuval, mami? (M. Miki, Pécs) Már késő. Mamája megkérdezte az ötéves Zsuzsikát, mit szólna, ha kistestvére születne. Zsuzsi végigmérte mamája jócskára nőtt pocakját, és szemrehányóan így felelt: - Na, mondhatom, te is jókor kérdezed! (N. Zsuzsi, Pécs) Ki következik? Az anyuka éppen azt magyarázta Ist- vánkának, hogy újabb kisbabája fog születni. Kis gondolkodás után megkérdezte a kisfiú: - Anya! Most a te pocidban vagy apa pocijában lesz a kisbaba? ( P. István, Pécs) Micsoda probléma! - Már fél órája az ágyban lenne a helyed! - szólt biciklijén száguldozó gyerekéhez mamája. - Nem látod, anyu, hogy már tíz perce parkolóhelyet keresek? (K. Bernadett, Mohács) A 17. számú Köztársaság téri bölcsődében 1993 óta egy speciális csoport működik, ahol sajátos módon foglalkoznak a fogyatékos gyerekekkel. PÉCS Egy részlegesen integrált csoportról van szó: két egymás melletti szobában vannak az egészséges és a sérült gyerekek, és a két szobát egy ajtó segítségével napközben egybe lehet nyitni. Ilyenkor a gyerekek együtt vannak, együtt játszanak, így az egészségesebbek mindenképpen húzóerőt jelentenek a fejlődésben a sérült gyerekek számára - tudtuk meg Szabó Iréntől (kis képünkön), a bölcsőde vezetőjétől. Természetesen a játékidő alatt csoportosan vagy egyénileg gyógypedagógus is foglalkozik velük. A gyerekek először csodálkoznak a sérültek másságán. Ha ez szembetűnő, megkérdezik az okát, és ezt megértve elfogadják őket. Sőt segítenek nekik. így már kis korban hozzászoknak a velük való együttléthez. Az egészségesek csak akkor kerülnek ebbe a csoportba, ha szüleik beleegyeznek. Ez általában így is szokott történni, hiszen látják, hogy a kicsik jól érzik magukat együtt. A sérült gyermekek szülei eleinte idegenkednek a bölcsődei elhelyezéstől, de feloldódnak, látva a kicsi és gondozója közötti jó kapcsolatot. Sokat jelent számukra ez a lehetőség. Megnyugtató, hogy az ő gyermekeikkel is lehet foglalkozni - és hogy egyáltalán foglalkozik velük valaki. Másrészt saját életvitelük is megváltozik, sokan vissza tudnak menni dolgozni. Nem utolsósorban az is fontos, hogy az „egészséges” szülőkkel találkoznak, és megbeszélhetik gondjaikat, problémáikat. A cél az, hogy normál óvodai csoportba mehessenek tovább a gyerekek. Mivel itt enyhébben sérült és mindenképpen közösségben fejleszthető apróságokról van szó, a tapasztalat azt mutatja, hogy öt-hat éves korban óvodába kerülnek, ahol megállják a helyüket. E kezdeményezés egyedülálló a városban, aminek remélhetőleg lesz folytatása a közeljövőben. Dr. Komlósi Ákos Hazudik a gyerekem? Nevelési tanácsok a Derűs gyermekkor Alapítvány munkatársától Témánkat ezzel a kérdéssel folytatjuk: hogyan kerülheti el, hogy gyermekét hazugságra kényszerítse. Gyermekével szemben legyen őszinte és nyílt. Ön se folyamodjon kényszerhazugságokhoz, ha valamit el akar hallgatni, vagy vissza akar utasítani. Döntéseit, és viselkedését indokolja meg gyerekeinek. Ne térjen ki a konfliktusok elől. A viták nem kínos incidensek, hanem alkalmasak a félreértések tisztázására és a felhalmozódott, elutasított igények, kívánságok egybehangolására. Törekedjen egy mindkét fél számára megfelelő megoldás keresésére. Megoldásokat kell keresni a kategorikus kijelentések helyett. Ne ígérjen olyat gyerekének, amit nem szándékozik teljesíteni, csak azért, hogy pillanatnyilag megvigasztalja, vagy átsegítse kedvetlenségén. Az igazságnak és gyermeke értelmi képességeinek megfelelően válaszoljon kérdéseire. Szókincséből törölje ki a „Te ezt nem értheted” kifejezést. Szeretettel mindent meg lehet beszélni és érteni. Ne vezesse félre (tévessze meg) gyerekét hamis információkkal. Pl. ha este szórakozni megy, mondja meg, hová. A családi asztalnál mellőzzék a titkolódzást, beszéljenek nyíltan arról, ami Önöket felkavarja. így a gyerekek is megtanulnak őszintén nyilatkozni. Ha a partnerükkel meg kell beszélni valamit, ami csak kettőjüket érinti, válasszanak ehhez más időpontot és helyet. Ne bujtsa fel gyerekét tisztességtelen dolgokra azáltal, hogy pl. telefonon letagadtatja magát. Ne adjon mintát a hazugságról gyermekének! A pofon butít Azok a szülők, akik időnként „makarenkói pofonnal” teszik emlékezetessé a gyermeknevelést, épp a szándékukkal ellentétes hatást érik el. A pofon és általában a testi fenyítés ugyanis legföljebb megfélemlíti, ám nem győzi meg a gyereket - derült ki a New Hampshire-i Egyetem tudósainak a vizsgálatából. Murray Straus és munkatársai 900, egy-négy év közötti gyermek és családja életmódját elemezték négy éven át. Kiden tették: azok a gyerekek, akiket soha egy újjal sem bántottak, vagy a legritkább esetben alkalmazták a fizikai „meggyőzést” nevelésükben, az intelligenciavizsgálatok során sokkal jobb eredményt értek el, mint ütlegelt társaik. A szakemberek alapvető felismerése: azok a szülők, akik nem pofozással, elfeneke- léssel vagy egyéb fizikai kényszerrel „nevelték” lányukat, fiukat, eleve mindig is több időt fordítottak családjukra. Megbeszélték gyermekeikkel a gondokat, meggyőzték őket a helytelen viselkedésről, egyben időt és lehetőséget adtak a gyereknek is az érvelésre. Murray Straus szerint vannak szülők, akik a gyermekeikkel folytatott beszélgetést időpazarlásnak és felesleges tevékenységnek tekintik. Csakhogy bizonyítható: a szülő és gyermek párbeszéde, véleménycseréje mindennemű „makarenkói pofonnál” (értsd: fizikai erőszaknál) meggyőzőbb. Ferenczy Europress Türelem a nevelésben Ha pedagógusok, pszichológusok írnak könyvet vagy tartanak előadást a gyerekekről, szinte kivétel nélkül hangsúlyozzák: intenzív, mély és tartós szülői szeretet kell ahhoz, hogy egészséges lelkű gyermekek nőjenek fel körülöttünk. Bontsuk fel színeire ezt a sze- retetet, hogy megismerjük a családi nevelés lényegét: azt, hogy valahogy így kellene nevelnünk. zepén egy kövér dáliabimbót gyömöszöl. - Hát te mit csinálsz itt? - csattant rá. - Segítek neki kinyílni! - hangzott az ijedt felelet. A szeretet a legfontosabb Montecuccoli, a hadvezér mondta, hogy a háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz, és pénz. Gyermekünkhöz is három dolog kell: türelem, türelem, türelem. Mégpedig jóságos és szerető türelem. A türelem csak úgy lesz szerető és jóságos, ha empatikus, azaz beleérző. Illusztráljuk néhány példával ezt. Édesapja azon kapta rajta kislányát, hogy a virágágyás köFOTÓ: MÜLLER ANDREA Az empatikus szeretet beleéli magát a gyerek gondolkodásába, érzésvilágába, és ezt a szót hallja meg: segítek. Van ideje és türelme alkalomszerűen a virágzás csodájáról is mondani valamit. Fél év múlva bimbózó hóvirágok között találta kislányát az édesapa. Leguggolt melléje, kis ujjával rámutatott az egyikre, amelyik bontogatta a szirmos főkötőt. - ő már nyílik. Kisgyermek a szülői ágyban Együtt vagy egyedül? A vitatott téma régi és jól ismert: bemászhat-e a kisgyerek éjjel a szülei ágyába? A séma szinte valamennyi gyermekes családban jól ismert. Éjjel egy óra. Csendes neszezés hallatszik, két kis lábacska léptei koppannak. Aztán halkan kinyílik a hálószoba ajtaja, és egy kétségbeesett hangocska kiabálja bele az éjszakába: „Mami, mami nem tudok aludni”. A kicsi minden vágya, hogy bebújhasson szülei mellé az ágyba. A szakemberek szigorú álláspontot képviselnek. A gyereknek a saját ágyában a helye! A szülőknek már a kezdet kezdetén igen következetesen kell viselkedniük. Még akkor sem tehetnek kivételt, ha a kicsi megbetegszik. A szülő álljon ott a gyerek ágyánál, ha az ápolásra szorul vagy fél, de ne vegye maga mellé az ágyába. Kétségtelen, hogy a pici gyerekek több testi kontaktust igényelnek a nagyobbaknál, amit meg is kell kapniuk. De semmi sem indokolja azt, hogy a helyszín a szülők ágya legyen. Az együtt alvásról később igen nehéz leszoktatni a gyermeket, hosszú távon pedig önállótlan- ságra nevel. Abba, hogy mit enged meg egy szülő a gyerekének, természetesen senki sem szólhat bele. De talán érdemes hinni mégis a szakembereknek: a kicsi érdekében jobb, ha esténként mindenki a saját szobájában és ágyában tér nyugovóra. Sok terhes nő figyelmen kívül hagyja a gyermekét fenyegető veszélyt illusztráció: müller a. Szegény baba Amerikai tudósok újabb bizonyítékot találtak arra, hogy a dohányzó anyák veszélyeztetik gyermekeiket - akkor is, ha jelenlétükben nem cigarettáznak. Rájöttek, hogy a dohányzó anyák tejének dohányfüst szaga és íze van. A philadelphiai Monell Chemical Senses Center kutatói meglepő kísérletet végeztek a témával kapcsolatosan. Mintát vettek olyan szoptató anyák tejéből, akik 20 perccel korábban egy vagy két cigarettát elszívtak. Azután a mintákat hét felnőtt kísérleti személy elé helyezték, akik megkóstolták azokat, és a legtöbb esetben a dohányzó anyák tejét azonosítani tudták. „Az a tény, hogy az anyatejnek cigarettaszaga és íze van, még eggyel több ok arra, hogy az anyák, amíg szoptatnak (és a terhesség alatt és utána a baba jelenlétében), ne dohányozzanak” - jelentették ki a tudósok, akik kísérletükről a New England Journal of Medicine-ben számoltak be. Korábbi vizsgálatok már kimutatták, hogy az anyatej tartalmazhat nikotint. Mégis sok nő figyelmen kívül hagyja a gyermekét fenyegető veszélyt, és dohányzik a terhesség alatt és utána is. így az Egyesült Államokban a terhes nőknek 13,6 százaléka él a káros szenvedéllyel. A tizenéves anyáknál ez az arány eléri a 17,2 százalékot. Közülük minden harmadik beismeri, hogy naponta legkevesebb fél doboz cigarettát szív el. Pedig még egy fél szál is sok volna! A farsangi mulatságon is együtt játszottak a gyerekek FOTÓ: WÉBERT. Elfogadják őket, segítenek nekik
