Új Dunántúli Napló, 1999. február (10. évfolyam, 31-58. szám)

1999-02-14 / 44. szám

•• 1999. február 14. , NINCS SZUKSEGI TOLERANCIÁRA” Arckép Vasárnap Reggel: - Mi az, ami kihozza sodrából, amit nem tud elviselni? Gheorghe Funar: - Politikus­ként nem vagyok elnéző, és nem hiszek abban, hogy jelen­leg a román politikában szük­ség lenne toleranciára. Romá­nia problémáira sokkal inkább az erős kezű vezetés jelenthet megoldást, mintsem az elnéző magatartás. VR: - Polgármesterként sokkal sikeresebb, mint politikusként. Gheorghe Funar: - Mint min­denkinek, nekem is van jó és rossz oldalam. Nem tartom célszerűnek, hogy akár az egyikről, akár a másikról bár­mit is feltárjak. Polgármester­ként immár másodszor talál­tak Kolozsvár lakói megfelelő­nek a posztra. Mint politikus, mindenféleképpen a románok egységére törekszem. VR: - Önről Magyarorszá­gon azt mondják, ki nem állhatja a magyarokat. Gheorghe Funar: - Magyaror­szágon hamisan mutatják be azt, amivel polgármesterként és politikusként foglalkozom, így aztán önöknél országos szinten hatalmas ellenszenvvel viseltetnek velem szemben. Romániában az alkotmánynak és egyéb törvényeknek kö­szönhetően sajnos gyakorlattá vált, hogy a magyar kisebbség tagjai előnyöket élveznek a többi 17 kisebbséggel, meg a többségi románokkal szem­ben. Ez igazságtalan, és ha majd lehetőségem lesz, min­dent elkövetek azért, hogy Ro­mániában ne létezzenek elő­nyöket élvező állampolgárok, és ne éljenek kedvezőtlen hely­zetben a magyar etnikumúak- kal szemben. Számtalan esetet hozhatnék fel, amelyből kitűn­ne, hogy a romániai magyar et­nikum előnyöket élvez. Közü­lük a tanügyi helyzetet emelem ki. A világon sehol sem történ­hetne meg, hogy külön iskolák létezzenek faji ismérvek alap­ján. Sajnos ez is csak nálunk fordulhat elő, és csak rossz ha­tása lehet. VR: - Milyen kapcsolato­kat ápol a magyarokkal? Csak politikusként van dolga velük? Gheorghe Funar: - Milyen magyarokra gondol? VR: - Elsősorban az itt élő magyarokra. Gheorghe Funar: - Akik Ro­mániában élnek, mind romá­Hivatalában bírtuk szóra a kolozsvári polgármestert. Gheorghe Funar eleinte nehezen állt kötélnek. Aztán hidegtálra és sörre invitált. A félórás vendégség után irodájában válaszolt a Vasárnap Reggel kérdéseire. exkluzív nők. Itt csak akkor léteznek magyarok, ha turistaként jön­nek Magyarországról, akik egyébként élvezik a román ha­tóságok figyelmességét. Téves, ha egy nemzeti kisebbség tag­jait nem nevezik románoknak. Nem tartom természetesnek, hogy például a cigány nemzeti­ségű román állampolgárokat azzal sértegessék, hogy cigá­nyoknak nevezik őket. Nem tartom szépnek azt sem, hogy a magyar etnikumhoz tartozó román állampolgárokat azzal sértegetjük, hogy magyarok. Magyarok a magyarországiak. Volt alkalmam beszélgetni ma­gyar etnikumú amerikai állam­polgárokkal, akkor azt mond­tam nekik: Önök Amerikában magyarok. Ők azt válaszolták: „Tévedés. Mi nem magyarok vagyunk, hanem amerikaiak.” Ugyanez megtörtént Németor­szágban is. Ők is azt válaszol­ták: „Ne sértsen meg minket, mi németek vagyunk.” VR: - Mi jut az eszébe ar­ról, hogy Magyarország? Gheorghe Funar: - Egy or­szág, amely történelme során számtalanszor bizonyította, Gheorghe Funar (49) kolozsvári polgármester, a Nagy Romá­nia Párt főtitkára. A román forradalom után különböző szélsőségesnek, magyarel­lenesnek tartott pártok - pél­dául a Vatra Romeasca és Ro­mán Nemzeti Egységpárt - tagja, vezetője. A kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem mező- gazdasági szakának oktatója, lektora. 1994 - Az RMDSZ és a magyar nyelvű lakosság egyöntetű til­takozása ellenére a kolozsvá­ri Mátyás-szobor talapzatán olvasható Mathias Rex fel­iratot kicserélteti a román nyelvű Mátéi Corvinul szö­vegre. 1997 - Levélben kö­veteli Románia kül­ügyminiszterétől a kolozsvári ma­gyar főkonzulá­tus azonnali bezárását, és VR: - Járt már valaha Ma­gyarországon? Gheorghe Funar: - Nem, még nem voltam, de remélem, hogy az idén lesz alkalmam Magyarországra látogatni. Ko­lozsvár testvérvárosa Pécs. Abban bízom, hogy a város polgármesterétől érkezik majd meghívás. Jelenleg azonban még úgy tetszik, a polgármes­ter elfelejtette határon kívüli barátait. (Dr. Toller László pol­gármester válaszát lásd keretes írásunkban - a szerk.) Funar szerint a vezető magyar politikusok románellenesek hogy Európa robbanóanyaga. Ezeréves történelme során, az­óta, hogy a magyarok letele­pedtek a Balaton körül, sok esetben került sor konfliktusra köztük és a szomszéd népek között. Magyarország történet- írása sem tükrözi a valóságot, különös tekintettel a román te­rületekre. Hamis az a világszer­te terjesztett nézet, amely sze­rint Erdély magyar föld. VR: - Ön többször kije­lentette, hogy Romániát veszély fenyegeti Ma­gyarország felől. Konkré­tan mire gondol? Gheorghe Funar: - Veszélyez­teti. A kifejezés helyes, mert Magyarország mindig is ne­hézségeket próbált kelteni Ro­mánia nemzetközi megítélése­kor. Beleértve Románia felvé­telét az Európa Tanácsba, a NATO-ba, vagy az Európai Unióba. Magyarország egyet­lenként ellenezte Románia fel­vételét az Európa Tanácsba. VR: - Van bizonyítéka? Gheorghe Funar: - Egyetlen európai ország sem tiltakozott Románia csatlakozása ellen az Európa Tanácshoz, csupán Magyarország. Milyen barát tehát Magyarország? Köztudo­mású az is, hogy a magyar köztársasági elnöktől kezdve Orbán Viktor miniszterelnö­kön át kormánytagokig, ro­mánellenes politikát folytat­nak. Göncz Árpád Erdély - múlt, jelen, jövő című kötete például nagyon is tükrözi az ország régi és új vezetésének románellenes politikáját. VR: - Ön ellen, ha Jól tu­dom, többször is merény­letet kíséreltek meg. Kik törtek az életére? Gheorghe Funar: - Meglepő módon a merénylet elkövetői mindig magyar etnikumú ro­mánok voltak. Remélem, több­ször nem folyamodnak hason­ló merényletekhez. VR: - Ön szerint létezik különbség nemzetek, je­len esetben románok és magyarok között? Ké­rem, magyarázza meg, milyennek látja a nemze­tek közötti kapcsolatot! Gheorghe Funar: - A romá­nok részéről a kapcsolattartás mindig is jó volt. ,A magyar et­nikumú románok részéről vi­szont nem mindig érkezett ha­sonló válasz. Szomorú tény, hogy egyes magyar etnikumú román állampolgárok 80 év után sem hajlandók elfogadni az 1918-as Gyulafehérvári Egyesülést. Az egyszerű ál­lampolgárok körében nem lé­teznek problémák, csupán az RMDSZ szélsőséges vezetői akarják a magyar etnikumú román állampolgárokat a ro­mánok ellen uszítani. VR: - A Nagy Románia Párt elnöke nemrég ezt nyilatkozta: ha ő nyeri meg a választásokat, önt nevezik ki kormányfő­nek. Milyen döntéseket hozna a magyar kisebb­séget illetően? Gheorghe Funar: - A román állampolgárok körében nem fogok megkülönböztetéseket tenni. Ha esélyem lesz rá, tá­mogatni fogom a magyar etni­kumú román állampolgárokat, és segíteni fogom, hogy a ro­mánokkal megegyező jogaik legyenek. Természetesen vál­toztatásokra is szükség lesz, például két román megye (Har­gita és Kovászna) egyesítésére, új nevük Avram láncú lesz. azt, hogy a konzulátus ma­gyar nyelvű személyzetét - a főkonzullal az élen - nyilvá­nítsák nem kívánatos sze­mélynek. 1997 - Ismeretlen tettesek lelop­ják a kolozsvári főkonzulátus épületére kitűzött magyar zászlót. Funar nyilatkozatában kifejti: emberei valóságos hős­tettet vittek végbe, ezért a vá­ros díszpolgára címe jár nekik. 1998 - Újabb táblakihelyezés ez­úttal az ún. Biasini-ház homlok­zatára, amely Petőfi Sándor lá­togatásáról ismert. A tábla szö­vegében a költő így szerepel: „Alexandru Petrovici szerb köl­tő, akinek nevét magyarosítot­ták.” További szövegrészek: „A románok szentséges eszmé­nyeinek szorgalmazása rob­bantotta ki a magyar nemesek által vezetett ama véres meg­torlást, amelyben 40 ezer ro­mánt gyilkoltak le, 230 falut perzseltek és dúltak fel.” ■ Számíthat-e Gheorghe Funar pécsi meghívásra? - érdeklődtünk a város első számú vezetőjétől. A polgár- mesteri hivataltól az alábbi üzenetet kaptuk: „Toller úrnak nagyon sok barát­ja van. Kolozsvári barátait nem felejti, de Gheorghe Funar nem tartozik közéjük.” PERC Hirdetési üzletkötő Ha a másodfokú bíróság jóváhagyja a Fővárosi Bíró­ság tocsikügyi döntéseit, Boldvai László bevonul a magyar parlamentarizmus történetébe. Az újkori de­mokráciában ugyanis még nem fordult elő, hogy or­szággyűlési képviselőt végrehajtandó szabadságvesz­tésre ítéltek. A kétes dicsőség mellett az MSZP egyko­ri pénztárnokának még azzal a szomorú ténnyel is szembe kellene néznie, hogy megfosztják mandátu­mától, hiszen akit a bíróság jogerősen eltilt a köz­ügyek gyakorlásától, az nem lehet honatya. Ez eset­ben áprilisban időközi választást kell kiírni, hiszen Boldvai egy Nógrád megyei egyéni választókerületből jutott be az Országházba. Addig betöltetlen lesz a mandátum. De, hogy tényleg ez történik-e, arra még hónapokat kell várnunk. A Legfelsőbb Bíróság ugyan­is ősszel hozza meg döntését, miután az ítélet ellen fellebbezett Boldvai és védője, Orosz Balázs, aki sze­rint megalapozatlan az ítélet, mert alkalmatlan bizo­nyíték alapján állapították meg a bűnösséget. Az ügyész viszont a büntetés súlyosbítását szeretné. Boldvai persze hallgat, és pártja sem tud annál sok­kal okosabbat mondani, mint hogy nem örülnek a döntésnek, de meg kell várni a jogerős ítéletet. POKORNIZOLTÁN Kínos kioktatásban volt része a héten az oktatási miniszternek, Pokorni Zoltánnak, akinek az Országgyűlés nem fogadta el egy inter­pellációra adott válaszát. Ebben a parlamenti ciklusban ilyen még nem fordult elő. A tárca vezetője azt mondta, a kormány még nem döntött arról, valóban integrációra kényszerítik-e a keszthelyi agrár­egyetemet a kaposvári főiskolával. A fideszes képviselők közül a keszthelyi választókerületből bejutott honatya, Gyuga Pál érthető okokból tartózkodott, Horváth János pedig nemmel szavazott. La­punknak elmondta: a felsőoktatás reformja nem megfelelően ala­kul. Az intézmények tervezett összevonása inkább a minisztériumi bürokráciának felel meg, mint az egyetemeknek, főiskoláknak.- Nem fél, hogy szavazata miatt a frakciójában felelősségre vonják?- kérdeztük.- Egek ura! Miket feltételez? - válaszolta. - Én felesküdtem, hogy a legjobb tudásommal dolgozom, és ha meg vagyok győződve az iga­zamról, vállalom a véleményemet. Az MDF fegyelmezett volt, a kisgazdák közül azonban tucatnyian le­szavazták Pokornit, és többen tartózkodtak. Az FKgP már többször kifejtette, az agrárintézmények védelme érdekében nem ért egyet az integrációval. Az oktatási miniszter szerint ugyanakkor ez nem le­het magyarázat Torgyánék ellenállására, hiszen ők is megszavazták a kormányprogramot, az pedig tartalmazta a felsőoktatás ilyen irá­nyú reformját. Az Axel Springer-Magyarország/Budapest Kft., Magyarország egyik legnagyobb lapkiadója keres hirdetési csoportja bővítéséhez olyan munkatársakat, akik szívesen látnának el hirdetési üzletkötői feladatkört. Elvárásaink: 9 kitartó és ambiciózus személyiség 9 jó megjelenés, határozott egyéniség 9 jó kapcsolatteremtő készség 9 felelősségérzet és megbízhatóság 9 csapatmunka iránti fogékonyság Ajánlatunk: 9 magas kereseti lehetőség 9 rendszeres továbbképzés 9 változatos munka 9 hirdetési és sajtóismeretek Az érdeklődést bemutató fényképes kísérőlevelet és a szakmai önéletrajzot kérjük a megjelenést követő 10 napon belül a következő címre küldeni: Dobák Zsuzsa, AS-B Kft., Városmajor u. 11., 1 (22 Budapest. o Axel Springer-Magyarország/Budapest Kiadói Kft. )

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom