Új Dunántúli Napló, 1999. február (10. évfolyam, 31-58. szám)

1999-02-02 / 32. szám

1999. február 2., kedd Baranyai Tükör Dhnántúli Napló 5 Új rendelet: érvénytelen lesz több tízezer távfűtési szerződés? A tavaly megjelent távhőtörvény idén január 1-jén hatályba lépett végrehajtási rendelete igencsak meglepte a távhőszolgál- tató cégeket és azokat a fogyasztókat is, akik megismerték tar­talmát. A szabályozás ugyanis két olyan rendelkezést tartal­maz, mely alapvetően felforgatná és megváltoztatná többek közt a pécsi díjrendszert is. PÉCS Egy évet kellet várni, hogy megjelenjen a távhőtörvény végrehajtási utasítása. Az át­meneti időszakban a régi kor­mányrendelet élt, ami már ön­magában ellentmondásos hely­zetet eredményezett. A szolgál­tatók arra számítottak, hogy a kormány a helyi sajátosságok figyelembevételével konkreti­zálja majd a törvény általános rendelkezéseit. Nem így lett. Két alapvető probléma me­rült fel a végrehajtási utasítás­sal kapcsolatban - tehát mielőtt az önkormányzatok megalkot­nák a helyi szabályozási rend­szerüket, tanácsos lenne min­denhol megoldani ezeket. A távhőtörvény kimondja, hogy a hőenergia csak mérten adható el, következésképpen át kell térni a mérés szerinti elszámo­lásra. Gasz Zoltán (képünkön), a Pétáv Kft. igazgatója lapunk­nak elmondta, a pécsi épülete­ket az elmúlt évek során a cég felszerelte hőmennyi­ségmérőkkel. Az alapvető rendelkezés­nek tehát a pécsi rendszer már régóta megfelel. A végrehaj­tási rendelet azonban nem min­den esetben fogadja el az épüle­tekben működő mérők szerinti számlázást, hanem kimondja: kizárólag a hőközpontban mér­hető meg az energia, az épüle­tekben lévő szerkezetek csak költségmegosztók lehetnek. Ha tehát egy hőközponthoz több ház tartozik, akkor a lakóknak nem az eddigi egzakt mérés, hanem költségmegosztás, arányszámítás alapján kellene fizetniük. Ez az előírás abszurd módon a törvénnyel is ellenke­zik, hiszen az úgy szól, hogy mind a hőközpontban, mind az épületben lehet mérni az ener­giát. Nemcsak a hőközponthoz kapcsolt épületekben lévő hő­mennyiségmérőket nem ismeri el számlázási alapnak az új szabályozás, hanem a lakások­ban lévő egyedi melegvízmé­rőket sem. A melegvíz számlá­zása Pécsett úgy történik, hogy a Pétáv megveszi a Vízműtől a vizet, felmelegíti, a fogyasztó pedig a vízért és a felmelegíté­sért is a hőszolgáltatónak fizet. A lakók vagy a főmérő, vagy a lakásban lévő mérők alapján fi­zetnek, attól függően, melyikre kötöttek szerződést. A végre­hajtási rendelet megalkotója azonban úgy döntött: nem fo­gadja el a háztartási mérőket, pontosabban azoknak is csak költségmegosztó szerepet szán. A számlázás alapja a hőköz­pontban lévő szerkezet által mutatott mennyiség lenne. Gasz Zoltántól megtudtuk, kö­rülbelül 35 ezer szerződést kel­lene felmondaniuk. - A válto­zás ellenkezést váltana ki a fo­gyasztók körében is, hiszen a rendszer elég jól működik — véli az igazgató. A Pétáv vezetője szerint egy „komfortos” rendszerről nincs értelme visszaállni egy primití­vebbre. Éppen ezért a pécsi cég, több nagyvárosi szolgálta­tóval karöltve, nemrég állásfog­lalást kért a kormánytól, hogy megtudják, mi a törvényalkotó véleménye a vázolt problémák­ról. Nimmerfroh F. A Evekig a „dzsungelben” A távhőszolgáltatást szabályozó törvényre sokáig vártak az érintettek. Éveken át helyi rendeletek és általános központi rendelkezések hálójában vergődött fogyasztó és szolgáltató egyaránt. Minden nagyvárosban rengeteg volt a gond, a pa­nasz, a vita, mindenki a saját, éppen időszerű érdekei szerint értelmezte a paragrafusokat. A távhőszolgáltatás az energiapiac egyik legbonyolultabb tényezője, többek között azért, mert mindenhol figyelembe kell venni a helyi viszonyokat. Ugyanakkor szükség van egy központi szabályozásra is, mely az alapdefiníciókat tartal­mazza: ki a fogyasztó, miért kell fizetni, mi legyen a számlá­zás alapja, stb. Hírek Röviden Nyílt nap Komlón. Az előre meghirdetett 3-ai időpont helyett a komlói önkormányzat ma délután 17 órakor, a városháza II. emeleti nagytermében tartja meg nyílt napját. A programon bármilyen, közérdeklődésre számot tartó kérdést fel lehet tenni, melyekre a város vezetői válaszolnak. (dg) Veszélyben a pécsi banán. A JPTE Tanárképző Kara pálma- és kaktuszházát is kikezdte a mostani hideg idő: az ideális +15 helyett alig 8 fok a benti hőmérséklet, és ezt lassan már kezdik megsínyleni a banánok, az orchideák, valamint a kávécserjék. (cs) Fütyülnek a szarvasokra. A Dél-Dunántúl szarvascsapás keresztezte vasútszakaszain, így Abaliget, Mecsekalja-Cserkút, Bicsérd, Mohács és Villány közelében dudálnak a mozdonyve­zetők, hogy elriasszák a népes csapatban érkező vadakat. Leg­utóbb Daránynál és Középrigócnál ütöttek el szarvast. (cs) A felültetett iparos SÁSD A szolgáltatóház főkapuját az egyik bérlő tönkretette. Egy vállalkozó később meg- javíttatta - bár nem lett volna a dolga. A kollégái megbízásából Fe- rencsics István hívta ki a sze­relőt, aki becsületesen elvé­gezte a helyreállítást - ám pénzt nem kapott a munkájá­ért. Nem fizetett a rongáló, annak az alkalmazottja, sőt az üzletrészt bérbe adó vázsnoki önkormányzat sem, pedig többször kérték őket. Tamás Ferenc, a felkért iparos kérdésünkre el­mondta, most már belenyu­godott abba, hogy elveszí­tette a neki járó munkadíjat. Nagyobb anyagi kellemet­lenség is érte már. Mellesleg a kapuval együtt a csatornát is meglazította árurakodás közben ugyanaz a bérlő. Olyannyira, hogyha esik, víz önti el az udvart, és áznak az épületalapok. A mestert azonban senki sem meri hívni, pedig menne. Ha rezignáltan is, de bízik abban, hogy most talán megkapná a járandóságát. Csuti J. Elindult a hátraléklavina SZIGETVÁR A 170 önkormányzati bér­lakásban élők 15 millió fo­rintnyi lakbér-, víz- és fűtés­tartozása miatt a város va­gyonkezelő cége napi fize­tési gondokkal küzd. A cég tavaly a lakók három­negyedének felmondta a bér­leti szerződését. Ők már jog­cím nélküli lakók - de lakók, akik egyelőre nem tehetők ki, még ha ezután sem fizetnek. A lakbérhátralékok a 3,5, a vízdíjak az 5,5 milliót is meg­haladják, a kifizetetlen fűtési számla 5,2 millió forint (1996. október közepéig még a cég szolgáltatta a távfűtést is). Az utóbbi években felgyü­lemlett családi tartozások el­érik a 150-200 ezer forintot. A kormány adósságkezelési programja keretében a tarto­zásokból már befolyt 1,2 mil­lió forint. Újabb, még hatéko­nyabb programban remény­kednek. A cég képtelen időre fizetni az áramot, a vizet, az egyéb anyagokat. És ha elfogy a ne­kik szolgáltatók türelme? Tavaly ősszel felmérték a lakók szociális helyzetét. Leg­többjük munkanélküli, az egy főre jutó havi nettó jövedel­mük a különféle szociális jut­tatásokkal sem éri el a 13-15 ezer forintot. Nem tudni, mikor temeti maga alá a pénzügyi lavina az ingatlanvagyon-kezelőt, és magát a várost. B. M. L. Százak búcsúztatták tegnap délután a siklósi katoli­kus temetőben Szabó Gergelyt, a kőszegi Jurisics gimná­zium első osztályos tanulóját, aki 15. születésnapján az ausztriai Deutschlandsbergben tragikus körülmények kö­zött vesztette életét. f Megújulhat az Árpád-kori templom A Kulturális Minisztérium a múlt év őszén értesítette a telepü­lés önkormányzatát, hogy az államalapítás millenniumára 12,5 millió forintot nyertek az Árpád-kori katolikus templom res­taurálására. Az összeg feltűnően nagy ahhoz képest, hogy or­szágos szinten erre a célra 300 milliót fordítanak. CSERKÚT-Láss csodát! - kommentálja Jónás József, a falu polgármes­tere a sikeres pályázatot, mert az összeg nagysága valóban meglepte őket, amikor szep­tember 24-én az Országos Mű­emlékvédelmi Hivatal értesíté­sét kézhez kapták. Hogy ez a gyakorlatban mennyit érhet, majd akkor derül ki, amikor konkrétan meghatározzák a szükséges és elvégezhető mun­kákat - tájékoztat Czeglédyné Levárdy Henriette, a hivatal vezető felügyelője. Oklevelek, levéltári adatok, pápai tizedlajstrom, a cserkúti templom építészeti stílusjegyei bizonyítják, hogy az Árpádok korában már állt az épület. A plébánia a hagyományoknak megfelelően kelet-nyugati tájo­lású, egyhajós, szentélye fél­köríves. Viszonylag karcsú sü­vegtetős tornyán nincs, és soha nem is volt ajtó. A déli oldalon lévő bejárata két oldalán is vél­hetően voltak régen freskók. A szentély belső falát is festmé­nyek díszítik, az első három magyar szentet, Istvánt, Lászlót és Imrét sejtik a szakemberek, illetve női szenteket ábrázol­nak. A felújítás - amelynek mun­káival 2001. augusztus 20-ára szeretnének elkészülni - érinti a templom vízelvezetését, szel­lőzésének megoldását, a hom­lokzat restaurátorszintű helyre- állítását, az értékes XIV. és XV. századi belső freskók le­tisztítását, a környezet rendezé­sét. Az önkormányzat összesen mintegy 200 ezer forint támo­gatást tud adni. A megkeresett közel húsz szponzor - cégek és magánemberek, közéleti sze­mélyek - által felajánlott támo­gatás 10-50 ezer forint között van. Először restaurátorok mé­rik fel, rögzítik a feladatokat. A polgármester reméli, hogy a helyreállítás munkája már ta­vasszal megkezdődhet. M. A. Rablás az utcán, «/ ' ;'Ö!' ■' + ' tenyes nappal PÉCS Pécs belvárosában, az egyik bank előtt raboltak ki egy hölgyet a napokban. A gyanúsítottakat már le­tartóztatták. ,i/i .••• í í rtf { rí Téved, aki azt hiszi, hogy egy biztonsági őrökkel vé­dett pénzintézet közelében nem mernek a tettek meze­jére lépni a bűnözők. Leg­alábbis a napokban történt eset nem ezt igazolja. Pé­csett, az egyik ismert bank előtt délután fél kettőkor tépték ki egy hölgy kezéből a táskáját, melyben az iratok mellett százhuszonötezer forint is volt. A sértett szerencsésnek mondhatja magát, mert a feljelentés után a központi rendőrőrs nyomozói elfog­tak három gyanúsítottat, akiknél megtalálták az elra­bolt értékeket. Mindhárom férfit letartóztatták. S. G. A falusi vendéglátás is tanulható A megye mediterrán világa, szelíd lankái, bortermő vidékei eszményi környezetet teremtenek a falusi vendéglátáshoz. A területen dolgozó szakemberekre egyre nagyobb szükség van. BARANYAI KÖRKÉP Mind szigorúbbak a feltételek a falusi vendéglátással kapcso­latban. Nem mindegy, milyen tudást mondhat magáénak az a vállalkozó, aki portáján hazai vagy külföldi turistát fogad. Házának az európai színvonal­hoz kell igazodnia, erre orszá­gos minősítési rendszer a ga­rancia, s ma már a legtöbb prospektusba is csak akkor ke­rülhet be valaki, ha megfelel a kívánalmaknak. Támogatáshoz, pályázati pénzhez is az juthat hozzá nagyobb eséllyel, aki legalább fa­lusi vendég­látó szak­munkás bizo­nyítvánnyal bír. A szakér­tők szerint ezt 1-2 év múlva már minden­kitől megkö­vetelik. Mindezt Zsifkovics Jó­zsefié (képünkön) mondta el, aki Nagynyárádon harmadik éve szervez falusi vendéglátó­képzést. Az első évben munka- nélküliek vettek részt a tanfo­lyamon, de közülük egy sem dolgozik a területen. Ma már inkább azok jönnek, akik meg­lévő birtokaik felhasználásával remélnek kereseti lehetőséget. Bár az utóbbi évtizedben most a legfogékonyabb a kor­mányzat a falusi vertdéglátás fejlesztése iránt, Zsifkovics Jó- zsefné úgy látja, országos vi­szonylatban kevés a támogatás. A legtöbb esetben az infrastruk­túra korszerűsítésére kellene a pénz, a nyugati vendég ugyanis a falusi címke alatt nem elha­nyagolt utakat és 30 éves für­dőszobát vár. Nagynyárádon jelenleg is közel félszáz résztvevővel zaj­lik a kurzus, de azt a képzést is sokan keresik, melyet néhány napon belül indít a Baranya Megyei Kulturális és Idegen- forgalmi Központ Szakiskolája. A jelentkezők itt tavasszal, 240 órányi tanulás után szakképesí­tést kapnak. Mint megtudtuk, Alsómocsolád, Mágocs és Bi­kái, illetve Liptód és Babarc, valamint Személy térségében is 10-10 érdeklődő van. Pécsi központú képzést is terveznek, hiszen több telepü­lésről könnyebb ide bejutni, mint a szomszédba elutazni. Lehetséges, hogy Villányban is indul kihelyezett kurzus. Mind­azok jöhettek, akik legalább a nyolc osztályt elvégezték, és betöltötték a 18. életévüket. A nyelvtudás nem volt kötelező, de azok, akik már néhány éve a vendéglátásban dolgoznak, ál­lítják, hogy valamilyen idegen nyelv alapszintű ismerete elen­gedhetetlen. H. I. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom