Új Dunántúli Napló, 1999. február (10. évfolyam, 31-58. szám)
1999-02-13 / 43. szám
1999. február 13., szombat Kultúra - Művelődés Dunántúli Napló 11 * Elnöknők söprűvel, késsel Bemutatóra készül a Pécsi Harmadik Színház. A társulat Werner Schwab Elnöknők című darabjával a színház mindennapi élettel szembenéző hagyományait folytatja. A szenny és a tisztaság átvitt értelemben vett viszonya csak az egyik eleme annak a darabnak, mely az 1994-ben 35 évesen elhunyt osztrák szerző, Wemer Schwab első színműve volt. Az Elnöknők groteszk darab, amolyan „fekália-dráma”, az abszurd és a horror határán. Kortárs mű, szinte hazai is lehetne. A három takarítónő (vagyis az elnöknők) lecsúszott, szét- züllött életű emberek, akik már nem képesek felkapaszkodni a társadalmi ranglétrán, vágya- kozók, akik önnön fantazmagóriáikat növesztik óriásivá.- Ez a mű bemutatja az emberben lakó rosszat, az alantas ösztönöket, a közhelygondolkodást, a bigott elvakultságot s a kisszerűséget - mondta el az előadást rendező Vincze János. - Rendkívül nehéz darab, bár reméljük, a közönség nem így érzi majd. Nagyon meg kellett küzdeni azért, hogy közvetíteni lehessen. A realisztikus világból az egyre inkább szürreálisba forduló történetet Szilágyi Mária és Parti Nagy Lajos fordította. Erna szerepében Bódis Irént, Gréteként Barkóné Bereczky Júliát, Mariedl megformálójaként pedig Krasznói Klárát láthatja a közönség. A díszlet Horgas Péter, a jelmez Hammer Edit munkája. A bemutatóra február 18-án 19 órakor kerül sor. Hodnik I. Gy. Bódis Irén, Krasznói Klára és Barkóné Bereczkey Júlia, az előadás három szereplője fotó: Tóth László Hírek Röviden A Dominikánus Ház programjából. Február 16-án 18 órakor Straub Tamás (gitár) és Fodor Éva (zongora) koncertjét hallhatjuk a házban, a műsorban Bartók, Janacek, Tedesco műveivel. Február 17-én 19 órakor Morvay Judit (zongora), a JPTE Művészeti Kara ének-zene-karvezetés szakos hallgatójának diplomahangversenyét rendezik meg. Zsidó motívumok. Február 16-án 18 órakor a Művészetek Háza Breuer Marcel Termében ,,Zsidó motívumok Jancsó Miklós korai játékfilmjeiben” címmel dr. Stark András pszichiáter tart előadást, majd bemutatják a rendező „Jelenlét” című dokumentumfilmjét. Elmarad az előadás. Komlón a Színház és Hangversenyteremben a „Szabin nők elrablása” című darab február 18-i előadása, melyet a Tatabányai Játékszín mutatott volna be, Galambos Erzsi és Lehoczky Zsuzsa betegsége miatt elmarad. Maszkok bemutatója, fánkkóstolóval. Farsangi maszkokat, a tavaszi karnevállal kapcsolatos tárgyakat mutat be február 14-én, vasárnap 10 órától a Janus Pannonius Múzeum Rákóczi úti Néprajzi Múzeumában Burján István néprajzkutató. A fánk kóstolásával egybekötött foglalkozásra minden érdeklődőt szeretettel várnak. Magyarul - magyarán A magyar kiejtés védelmében Rejtő Jenő regényéből filmet forgatnak. A műsorvezető így ejti a szerző angol álnevét: Pí Hauard. Fonetikus átírással egypontos a-val és au kettőshangzóval (diftongussal). Az angol kiejtésnek megfelelő görcsös igyekezet további példái: BBC = bíbíszí, OECD = oiszídí, HBO = écs- bió, GDP = dzsídípí, PhD = piécsdí (az új tudományos fokozat neve), WHO = dablju- éjcs ou (Egészségügyi Világ- szervezet), A projekt helyett ejtett prodzsekt, az imázs helyett az imidzs már föl se tűnik. Az idegen nyelvek, közülük is az angol nyelv tudásának az anyanyelv használatában való fitogtatása az egyik legjellemzőbb megnyilvánulása a nyelvi sznobizmusnak. Az idegen nyelvek tudásával vagy legalábbis bizonyos elemeinek ismeretével (a mi esetünkben a kiejtésével) lehet a műveltség, előkelőség látszatát keltve hivalkodni. Néhány ritka kivételtől eltekintve (akik ritka nyelvtehetség birtokában két- vagy többnyelvűnek születtek, vagy azzá váltak), nem, vagy csak nehezen tudnak szabadulni anyanyelvűk artikulációs bázisának (a hangképzés tudati és szervi alapjának) meghatározottságaitól. Ezért nem tudott Illyés Gyula a gimnáziumban az áff (nagyon nyflt nyelvjárási ejf) helyett köznyelvi normál ejf-ti. mondani. Ezért ejtett Kolompár Jo- zsó az «-«helyett i-í-i. Vagy a németül tanulni kezdők ajkán így hangzik a szerelmi vallomás: Ik líbe dik. A tévé és a rádió műsorközlői még véletlenül sem ejtették a vaslédi nevét pontosan, ugyanis vagy Tecsör- nek vagy Szecsör- nek hangzott. Maribori magyar tanítványom, Győrök Laci mindig méregbe gurult, ha szlovén társai Gyerek-nek szólították. Miért is? Mert Ily- lyés Gyula anyanyelvjárási artikulációs bázisán nem volt és ma sincs normál e (L. Vászprém, Kászthály). Kolompár Jozsó roma anyanyelvében nincs m'-m hang, a németül tanuló magyarok anyanyelvében ismeretlen a ch-\al jelölt ichlaut vagy achlaut. A magyarból hiányzik az angol í/t-val jelölt hang, a szlovénokéból az ö-ó'. Eleink bölcsességét dicséri, hogy nem igazították a nyelvüket az angol főváros nevének hiteles kiejtéséhez, a francia főváros is Párizs maradt, a pénzük nevét is a magyarok többsége frank-nak ejti a modoros fran helyett. Ki tudja, mi indította Arany Jánosunkat, hogy az írjak? Ne írjak? című versében fittyet hányt a nagy drámaíró nevének szabályos, kiejtés szerinti formájára: „Hogy ő az apja lelkinek se vár./ Nem oly bolond ő, mint Shakespeár”. Valószínű, hogy a verselés törvényeinek rendelte alá A walesi bárdok angol neveinek, szavainak írását és ejtését. Edwárd király nevével kezdődik a vers, majd a 6. versszakban megismétlődik. Aligha vetemedik valaki is a vers megszólaltatói közül arra, hogy Eduó'd-nek ejtse az angol hangalakot megközelítő pontossággal. A továbbiakban hatszor Eduárd szerepel, és így is kell mondani, mert különben a szótagszám megváltozna, s vele a vers lelke, a ritmus is sérülne. Rónai Béla Jubilál a Komlói Pedagóguskórus Két évtizednyi aranykor A hazai zenei életben ritka, hogy egy kisváros kamarakórusa egyik napról a másikra a rivaldafénybe kerül, és ami ennél sokkal több: tartósan ott is marad. A Komlói Pedagóguskórussal pedig tt történt, és erre az sem ad igazán magyarázatot, hogy annak idején pezsgő kórusélet jellemezte a várost. Nemcsak a munkáskórus létezett már, de szinte minden iskolának számottevő, önálló diák énekkara volt - idézi föl megalakulásuk körülményeit Szabó Szabolcs karnagy, a kórus vezetője. Elődje, a Szivárvány Kamarakórus ugyanúgy a saját örömére énekelt klasszikus alkotóktól, mint a maiak. A zenebarátok - köztük a spirituálé együttes tagjai - 1973-ban hoztak létre egy baráti kört a mostani Sport Étterem hátsó traktusában, Gábos Zoltán odaadó segédletével, ahol egy-egy zsíros kenyér mellett hódoltak a muzsikának. Talán ebből adódott, hogy az újjászerveződő kórus 1979-ben Pécsett már az első regionális versenyről aranyéremmel térhetett haza! A Magyar Rádió meghívása sem késett - a vártnál is gyorsabban kerültek a közé a húsz együttes közé, amely máig kétévenként egy alkalommal élő koncertet adhat a rádióban. A röpke két évtized egy tucat, vagy annál is több díjjal jutalmazta a légies, őszinte, tiszta hangzást, amely produkcióikat jellemzi; de mint a kórusvezető hangsúlyozza, számukra a közönség tapsa, a megtelő széksorok jelentik a legnagyobb elismerést, és abban az örömben a legteljesebbek, amely a közönségből sugárzik vissza rájuk. Noha a férfiakat általában nehéz megnyerni a közös éneklésnek, gondjuk sem a kórus összetételével, sem az utánpótlással nincs. A „hangverseny kórus” kitüntető címet is kiérdemlő együttes vonzerő. „Valahonnan mindig jönnek emberek” - fogalmaz vezetőjük. A legidősebb köztük talán közelebb van a hatvanhoz, mint az ötvenhez, a legifjabb egy közös éneklésre érett nyolcadikos diák. Nem kényeztették őket mecénások, de az Ifjúsági Ház mindig segítségükre volt. Az önkormányzat is ereje szerint, hogy a Zeneakadémián, a Mátyás templom koncertjein, a szombathelyi, esztergomi, szekszárdi találkozókon emlé- * kezetessé tegyék Komló pedagógusainak a nevét. Korábban a KOT A segítségével, utóbb gyakran saját zsebből fizetve eljutottak Ausztriába, Olasz- és Franciaországba, sőt Finnországba is. Az ausztriai Spittal- ból két, díjat díjra halmozó, profi együttes mögött lettek harmadikok, a finn út Pécs és Lahti testvérvárosi kapcsolata révén született. De büszkék lehetnek a békéstarhosi nemzetközi kórustalálkozó nagydíjára és a kamarakórusok budapesti fesztiváljáról elhozott első díjra Elsősorban a magyar zeneművészet alkotóinak munkáit szólaltatják meg, köztük olyan elfeledett értékeket, mint Mo- sonyi Mihály „Ave Máriája”. 1981-ben megjelent első műsoros kazettájuk Pécsett, a József Attila Művelődési Házban zajló felvétel során rögzítette a madarak élénk csipogását is... Most akár egy újabb CD-ka- zetta összeállítására is készen állnak. Bár - hangsúlyozzák - nem céljuk halmozni a kazettákat és a díjakat sem. B. R. Jelenkor, február A Jelenkor februári száma Szijj Ferenc (Utolsó napló) című versével kezdődik, majd Tolnai Ottó monumentális Pilin$zky-versével és Schein Gybor munkáival folytatódik. A prózarovatban Robert Walser svájci német író A séta című elbeszélését olvashatjuk, mellette Zeke Gyula és Franki Aliona A másik város című fotó-szöveg sorozatának újabb darabjai kaptak helyet. A tanulmányrovatban Német G. Béla a Sorsunk című, a negyvenes években Pécsett megjelent, Várkonyi Nándor által szerkesztett folyóirat működését, míg Vámos Dominika Mítosz és józanság címmel a tavaly bemutatott, a város építészetét száz év előttről szinte napjainkig követő kiállításokat elemzi. (Az utóbbi írást épületfotók illusztrálják a fekete-fehér műmellékleten.) A szám jelentős részét teszik ki azok a lap körkérdésére adott válaszok, melyek az elmúlt év jelentősebb irodalmi műveit, eseményeit, jelenségeit mutatják be tablószerűen, mintegy harminc kritikus és irodalomtudós tollából. A kritikai rovatban Karátson Endre az Erotika a huszadik századi magyar regényben, 1911-1947 című tanulmánykötetről olvashatunk, ezt Krommer Balázs Csema- Szabó Andrásnak Fél négy című novelláskötetéről és Rácz /. Péter Tálamon Alfonznak Sámuel Borkopf: Barátaimnak, egy Trianon előtti kocsmából című prózakötetéről írt bírálata követi. IS. Szabó Szabolcs karnagy, kórusvezető (jobbról) a kórussal Nemecsek, a kedves csibész Nemecsek nem áldozat. Sokkal inkább kedves, melegszívű gyerek, csibész, mint a többiek. De komolyba fordulóbb is, pirulós és érzékeny. A Pécsi Nemzeti Színház Pál utcai fiúk című előadásában a pécsi Művészeti Szakközépiskola 16 éves, Nemecseket játszó diákja, Czár Gergő' maga is ilyen fiatalember. Bár vele még sohasem fordult elő, mondja, hogy kirekesztett lett volna egy közösségből, az érzéseket megpróbálja előhozni magából a játék közben. A Lengyeltótiból való fiút a jogászpálya érdekelte, de mert néptáncolt is (mostanra már hetedik éve), a művészetibe is felvették. Mégis csak egy évnyi gimnáziumi vargabetű után került ide a tánctagozatra, s már az első évben felfigyeltek rá a színészmesterség órákon. A színházat, ahogyan meséli, mindig is érdekesnek találta, s nagyra becsüli a színészeket, amiért estéről estére nem félnek megmutatni magukat. Most maga is fellép, és ez fárasztó is, az érdeklődés meg szokatlan. Persze, jó érzés a siker, a színészek támogató segítsége, de Gergő nagyon figyel rá, hogy ne veszítse el a fejét mindettől. Tovább akarja képezni magát, maximalitásra törekszik, s ahogy elnézem határozott egyéniségét, meg is teszi. Vigyáznia is kell önmagára, (és barátainak őrá), hiszen ismerünk olyan kiskorú sztárokat, akik néhány évnyi csillogás után kihunynak, mint a gyertyaláng. Aki azonban megőrzi józanságát, és egyre tökéletesebbre csiszolja a tudását, felnőve érett művésszé válhat. Úgy tűnik, ez lehet Czár Gergő útja is. H. I. Gy. * Építészek szerzői jogai A Magyar Építészek Szövetsége a szakmai kamarával közösen lép fel a kortárs magyar építészet művészi értékeinek védelméért - hangoztatta Pato- nai Dénes, a szövetség elnöke, a szervezet pénteki éves közgyűlését megelőző sajtótájékoztatón csütörtökön, Budapesten. Az építészek abban bíznak, hogy a szerzői jogról szóló törvény keretében megoldható lesz a kortárs építészek szerzői jogának rendezése, ami azért is fontos, mert az alkotóművészek nagy értékű épületei a nemzeti vagyon részét képezik. Jelenleg az építés ügye hét minisztériumhoz is tartozik valamilyen formában, és ez a megosztottság nem kedvez a szakmának. Mindig szép ajándék Ötödik éve jelenik meg a Szép Literatúrai Ajándék című irodalmi és bölcseleti lap. A JPTE BTK a Virág Benedek-alapítvány égisze alatt országos orgánummá tudott nőni - továbbra is Pécsre építve. A Szép Literatúrai Ajándék hivatalos postacíme az Irodalomelméleti Tanszék, így nem is kell csodálkozni, hogy a főmunkatársak sorában ott találjuk az egyetem neves professzorait, Aknai Tamást és Kulcsár Szabó Emó't. Ám a valódi szerkesztési munkát fiatal oktatók és irodalmárok végzik: Mekis D. János, Nyáry Krisztián, P. Horváth Tamás és Szalay Tamás. A némi csúszással megjelent 1998/1. és 1998/2-3. számok a komoly szándékról győznek meg elsősorban. 1848 jubileumára tematikus összeállítással jelentkezni mai tanulmányokkal és irodalmi művekkel már-már merész vállalkozásnak számít. Ugyanez az igyekezet látszik a 2-3. szám kiemelt témájának, a „Nyelv, beszéd, dialógus” boncolgatásában. Kétségtelen, hogy a borítón is szereplő bölcselet ugyancsak megköveteli magának a teret a lap hasábjain, de talán ez rendjén is van egy olyan korban, ahol az újat-alkotás háttérbe szorul a meglévő folytonos (újra)értelmezésében. Ettől függetlenül a találóan „Újabb literatúrai jelenségekének titulált vers- és prózaanyag e két számban is tartogat meglepetéseket. M. K. í )
