Új Dunántúli Napló, 1999. február (10. évfolyam, 31-58. szám)

1999-02-13 / 43. szám

1999. február 13., szombat Utazás Dunántúli Napló 7 Útravaló Megyeatlaszok. Egy vál­lalkozásban megjelent soro­zat megyénként kötetekbe gyűjtötte az ország összes településének térképét, ma­gyar, angol és német nyelvű ismertetőjét. A térképek nemcsak nyomtatott formá­ban, hanem számítógépes változatban is elkészültek. Jobb minősítés. Kedvezd kilátásokkal kezdte meg az idei szezon előkészítését a Ba­latontourist Rt., a legnagyobb német autóklub, az ADAC idei katalógusában ugyanis kempingjeinek többsége jobb minősítést kapott, mint tavaly. Lavinariadók. Európa szinte minden síterepén a napok óta tartó havazás mi­att lavinaveszéllyel kell számolni. Az utazók figyel­jék a helyi hatóságok felhí­vásait, a nagyobb tapaszta­laté helyi lakosok figyel­meztető tanácsait. Érzékeny veszteség. A "világ legnépszerűbb légi- társaságának" hirdetett Bri­tish Airways a tavalyi utolsó negyedévben elszenvedte egyik ritka veszteségét: az összeg 75 millió font, adó­zás előtt. Egy évvel koráb­ban a társaság adózás előtti profitja 80 millió font volt. Múzeunutyitás. Bereczki Imre egy életen át gyűjtötte Dévaványa környékének néprajzi értékeit, s magán- gyűjteményét szülőfalujára hagyta. A Sárrét régi vilá­gának értékeit őrző időszaki kiállítás a tervezett múzeum megnyitásáig csak bejelen­tésre látogatható. Új terminál. A Ferihegy 2A terminál immár csak a Malév járatait fogadja és in­dítja, a külföldi légitársasá­gok gépei néhány hete már a nemrégiben átadott Feri­hegy 2B terminálra érkez­nek és onnan indulnak. Vendégigazító. Az ide­genforgalmi szezonra több nyelven is kinyomtatják a ma még csak magyarul meglévő kiadványt, amely Szekszárd történelmi múlt­járól ad rövid ismertetőt, fo­tókkal, s a város nevezetes látnivalóinak címlistájával. Brugge télen is megtelt Ilyenkor télen csak kevesen veszik a bátorságot, hogy külföldre merészkedjenek téli pihenőre. Pedig kihasználva a kedvezmé­nyes árakat, ilyenkor igazán üdítő kikapcsolódásra tehetünk szert egy-egy gyönyörű európai város meglátogatásával. A várostúrák egyik gyöngy­szeme lehet néhány nap a fla- mand Brugge-ben. Az észak Velencéjeként is emlegetett, 50 ezer lakosú kisváros minden egyes utcája, épülete, csator­nája valósággal elvarázsolja a nézelődőt. Szinte mindegy merre járunk, hiszen itt a belvá­ros és a külváros egyformán szép. Az útikönyvek természete­sen a főbb látványossá­gokat, ezen belül is leg­inkább a piacteret és a politikai teret favorizál­ják. A politikai téren minden hatalmi ágnak megtalálható az épülete, a jogászok házától az egyházi elöljárók házán át a városházáig. Ez utóbbi turisták által is lá­togatható lenyűgöző gó­tikus nagytermében a fi­gyelmes szemlélő a ko­rona nélküli magyar cí­mert is felfedezheti a be­járat fölötti falszakaszon. Az egykori világhírű ke­reskedőváros igazi köz­pontja a néhány percre található piactér, melyet az óriási magas őrtorony ural, negyedóránként a legkülönbözőbb dalla­mokat lejátszva harang­jain. A helybeliek szerint ez a harangjáték adja tud­tára a világnak, hogy Brugge szabad város. A téren körbe-körbe hangu­latos, kandallós éttermek talál­hatók, amelyekbe az utcáról csalogatják be a pincérek az éhesnek kinéző turistákat. Nem is eredménytelenül, a februári időszakban is mind tele van. Érdekesség, hogy a torony előtt álló két gyorsbüfékocsi tulaj­donosai évente másfél millió frankot fizetnek azért; hogy ott állhassanak ahol. És úgy látszik megéri nekik. A vendégszeretet egyébként igen hasonló a magyarhoz, an­nál szimpatikusabb a vendég, minél többet eszik. A helyiek szívesen beszélnek magukról, A lovas kocsizás 900 belga frankba kerül de élénken érdeklődnek a más országokból jöttek iránt is. An­golul mindenki beszél, túlzás nélkül bárkit megszólíthatunk e nyelven. A flamandoknál má­sodik nyelv a francia, így ezen a nyelven is könnyen tudako­zódhatunk, és a német sem ide­gen számukra. Az egykori kereskedelmi nagyhatalom mára csakis a tu­rizmusból, és az igen nagy számban rendezett különféle konferenciákból él. A csoda­szép városba nem meglepő, hogy mindenki szívesen jön tu­ristaként vagy hivatalos ven­dégként. A varázslatos hangulat a brugge-iek önbizalmát is megszállta, lépten nyomon hangoztatják ugyanis, hogy 2000-re Brugge lesz Európa kulturális fővárosa. Manapság már a magyarokat sem lepi meg külföldön a vásárlási láz, lévén, hogy itthon is megkaphatunk mindent, amit akarunk, így kevés dolog van, amit vá­sárlásra ajánlhatunk. Ked­vesek a mini házacskák, ajánlható természetesen a híres belga csokik özöne vagy a népszerű belga sö­rök. Csak sörből mintegy 400-féle lelhető fel e kis országban. Ráadásul min­den mezőgazdasági bolt­ban árulnak házi sörké­szítő masinát, amellyel a család előállíthatja saját sörét. A gépezet által ter­melt heti 200 literből a he­lyi kocsmákba is jut. Ér­demes pillantást vetni a komolyabb boltokban ta­lálható csipkékre, hiszen Brugge erről is híres volt valaha. Létezett a tipikus brugge-i csipke, egy bizo­nyos virágos motívum, ami állítólag gyönyörű volt. Sajnos ezt már nem tud­hatjuk meg, mert a klisé elve­szett és azóta nem tudják azt a mintát utánozni. A bizsubolto­kat nem ajánljuk a csipkegyűj­tőknek, az árusított termékek többsége ugyanis taiwani. A turisták a tengerpartot kedvelik a legjobban A horvátok bíznak a folytatásban A horvát sajtóban megjelent adatok szerint 1998-ban 135 ezer magyar ember járt Hor­vátországban. A legnépsze­rűbb úticélok természetesen a tengerparti üdülőhelyek vol­tak, de sokan keresték fel a fővárost, Zágrábot is. A 4,7 milliós Horvátországban ta­valy 4,1 millió külföldi járt, azaz 7,2%-kal többen, mint egy évvel korábban. Déli szomszédaink bíznak az idei jó folytatásban, hiszen az ide­genforgalom a horvát gazda­ság legerősebb ágazata. Látványpark épül Zalában Látványpark épül Nagykani­zsa és Sormás közigazgatási határán, a 7-es főút melletti 37 hektáros területen. A léte­sítmény első részét májusban nyitják meg. Három ütemben, több százmillió forint költséggel öt évig épül a szórakoztató és szabadidőpark, amelyben elő­ször a hullámvasút, számos gyermekjátszóhely, üzlet ké­szül el. Ézeket követi két óri­áskerék, a csúszdaövezet és az erdős-rétes területhez iga­zodó állat- és vízivilágkert. A hatalmas park útjain elektro­mos meghajtású szerelvény­nyel közlekedhetnek majd a vendégek. Végül szállodák, fedett teniszpályák és mini- golftelep teszik teljessé a léte­sítményegyüttest. Tekintettel a Balaton, több gyógyfürdő és kirándulóhely közelségére, valamint a nem­zetközi főút menti fekvésre, a vállalkozás vezetői komoly idegenforgalmi vonzerőnek vélik a - német és olasz szakmai segítséggel épülő - látványparkot. Mi kerüljön a bőröndökbe? Télen is fontos a praktikus csomagolás Sok kellemetlenségtől meg­kímélheti magát az az utazó, aki megfelelően rakja tele csomagját. Ahogy a nyári bő­röndöknek, úgy a téli utazó­táskáknak is megvan a ma­guk titka. A sítúrákra utazók a saját bőrü­kön tapasztalhatják, milyen kel­lemetlen az, amikor az egyetlen öltözet ruhájuk teljesen átned­vesedik, másnapra sem szárad ki. Az ilyen esetek kivédésére praktikus tehát legalább két öl­tözet ruhát - legalábbis aláöl­töző garnitúrát - magunkkal vinni az útra. A téli sí-, illetve turistauta­kon talán kimaradhat a bőrönd­ből a vasaló, annál nagyobb ke­letje van viszont a meleg ru­háknak - pulóvereknek, zok­niknak, harisnyáknak. Mindkét esetben kiemelten fontos a ké­nyelmes, lehetőleg a vízhatlan lábbeli. Ilyenkor télen is érdemes odafigyelni néhány kényelmi cikkre. Talán kevéssé fontos, hogy a smink-, illetve pipere­eszközök teljes arzenálja beke­rüljön az utazótáskába, viszont a fényérzékenyek semmikép­pen ne feledkezzenek meg nap­szemüvegükről. A havon foko­zottan vakító napsütés ellen megfelelő védelmet nyújt. A napra és a szélre gondolva ér­demes megfelelő fényvédő fak- torú, illetve hidratáló krémet is magunkkal vinni. Népszerű hazai kastélytúrák Új divat hódít a hazai turisták körében, egyre több vendég keresi fel a magyarországi kastélyokban létesült szállo­dákat, panziókat. Az egykor szebb napokat látott kastélyok, kúriák állapo­tát alaposan lerontotta a rend­szerváltás előtti időszak, ami­kor szociális otthonok, isko­lák, tsz-irodák kaptak helyet a szép ingatlanokban. A piac- gazdaság és a privatizáció be­köszöntővel az idegenforga­lom volt az az ágazat, amely ismét méltó körülményeket te­remtett a múlt században vagy régebben épült kastélyok kör­nyezetében. A vendégek igényeihez iga­zodva az új tulajdonosok elő­szeretettel vásároltak ingatlant a nagy forgalmú gyógyfürdők A szépen felújított bikali kastély hallja FOTÓ: TÓTH L szomszédságában, és komoly összegeket költenek a fakulta­tív szabadidős elfoglaltságok- lovaglás, kocsizás, hegymá­szás, vadászat - lehetőségei­nek megteremtésére. Kaszás Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom