Új Dunántúli Napló, 1999. február (10. évfolyam, 31-58. szám)
1999-02-12 / 42. szám
2 Dunántúli Napló VILÁGTÜKÖR 1999. február 12., péntek Hírcsatorna A román-magyar kormányfői tárgyalásokon elsősorban a gazdasági kérdésekben történt haladás, de kevés konkrét megállapodás született és kisebbségi téren újat nem hozott ez a látogatás - hangsúlyozta Markó Béla. Az RMDSZ elnöke szerint a látogatás során elvi egyetértés alakult ki arról: a magyar befektetőknek, a tőkével rendelkező magyar vállalatoknak nagyobb súllyal kellene jelen lenniük Romániában. A legnagyobb mértékben Magyarországgal nőtt az Európai Unió kereskedelme tavaly januártól októberig. Brüsszeli jelentés szerint az uniós export tavaly az első tíz hónapban 13,9 milliárd, az import 11,8 milliárd euróra rúgott a hazánkkal folytatott kereskedelemben, és ez 26, illetve 25 százalékos növekedést jelent, amelyhez hasonlót az unió egyetlen más fontos kereskedelmi partnere sem tudott felmutatni. Enyhült a brit közvélemény ellenállása a közös európai valuta január eleji bevezetése óta az euróhoz való majdani brit csatlakozással szemben, bár a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint a többség, a megkérdezettek 52 százaléka még mindig úgy véli, Nagy- Britanniának nem szabad csatlakoznia a valutaunióhoz. Ismét dolgozott a hivatalában csütörtökön Borisz Jelcin orosz elnök, de a Kremlből már nem a Moszkva melletti Barviha szanatóriumba, hanem a Gorki- 9 rezidenciára tért vissza - jelentette be Dmitrij Jakuskin, az államfő szóvivője. Ez azt jelenti, hogy befejeződött Jelcin szanatóriumi utókezelése. Joschka Fischer német külügyminiszter, aki izraeli látogatáson tartózkodik, csütörtökön megtekintette Jeruzsálemben a Jád Vásem holocaust-emlékhelyet, majd felkereste a néhai kormányfő, az 1995-ben szélsőséges zsidó merénylő áldozatául esett Jichak Rabin sírját. Támadást intéztek amerikai F-15-ös vadászbombázók csütörtökön Moszul körzetében észak-iraki légvédelmi ütegek ellen - jelentette be az amerikai erők európai parancsnoksága. Bagdad szerint az „ellenséges” légicsapásban két iraki polgári személy életét vesztette, és többen megsebesültek. Újraválasztották ötödik alkalommal is Háfez Asszadot, aki így újabb hét évig lesz Szíria államfője. Asszad a szerdai referendumon leadott szavazatok 99,98 százalékát kapta. A 69 éves elnök 1970-ben, vértelen puccsal került hatalomra, s 1971 márciusában választották meg államfővé. Washingtoni tanácskozás a NATO-bővítés távlatairól Románia bírálja a késlekedést A NATO további bővítésének esélyeiről rendezett washingtoni tanácskozáson Zoe Petre, a román köztársasági elnök tanácsadója szenvedélyes hangon érvelt amellett, hogy Románia mielőbb kapjon meghívást az atlanti szövetségbe. A szerdai eszmecsere jelentőségét az adta, hogy Magyarország, Lengyelország és Csehország taggá válásának küszöbén az atlanti szövetségnek el kell döntenie: milyen formában adja tanújelét sűrűn hangoztatott állításának, miszerint a NATO ajtaja nyitva áll a további tagjelöltek előtt. Zoe Petre, a román államfő nemzetbiztonsági tanácsadója kételyét hangoztatta azzal kapcsolatban, hogy akár hosz- szú évekig el lehet halasztani a NATO-bővítési folyamat további lépéseit. Szerinte károkat okozott a NATO döntése, amelynek értelmében Románia nem kapott meghívást az első bővítési körbe. „Harcmezőn élünk” - fogalmazott Petre, és kifejezésre juttatta Bukarest azon vágyát, hogy legalább világos menetrendet vázoljon fel a nyugati szövetség: olyat, amely elérhető közelségbe hozza a csatlakozás lehetőségét. Hozzászólásában Zbigniew Brzezinski úgy vélekedett, hogy a bővítésre az egész euro-atlanti térség biztonságának átfogó kiterjesztése érdekében van szükség. A volt nemzetbiztonsági tanácsadó szerint Szlovénia tekintendő az egyes számú jelöltnek, rajta kívül leginkább Litvánia kerülhet szóba. Brzezinski olyan menetrendet javasol, hogy az áprilisi csúcson - a nyitott ajtó politikájának jegyében - meg kellene bízni a külügy- és a védelmi minisztereket: decemberre vagy jövő tavaszra tekintsék át a jelentkező országok felkészültségét, majd tegyenek javaslatot az újabb bővítési hullámra. A jövő ősszel sorra kerülő NATO-csúcson lehetne csatlakozásra meghívni az új államokat, és így ezek belépése legkorábban 2001-ben vagy 2002-ben megtörténhet. Találkozó a Gázai övezetben. Simon Peresz volt izraeli miniszterelnök hivatalában kereste föl Jasszer Arafatot, a Palesztin Hatóság elnökét. Az egykori kormányfő közölte: országa titkokban már a ’80-as években fölvette a kapcsolatot a PFSZ-szel. fotó: feb/reuters A hidegháború végnapjai Hogyan adták el Amerikának a „láthatatlan frontot”? A berlini fal leomlásának idején az amerikai titkosszolgálat állítólag vaskos dollárkötegekért vásárolta meg az Ügynök- névsorokat az NDK áliambiztonsági főhivatalnokaitól. Washington nemrég megszellőztette: James Atwood amerikai exalezredes, aki az NDK végnapjaiban szoros kapcsolatokat ápolt az elithez tartozó személyekkel, megszerezte a keletnémet titkosszolgálat dokumentációját. A Focus című német magazin szerint a teljes igazság másként fest. Amikor Werner Grossmann, a keletnémet felderítés utolsó vezetője felismerte, hogy kicsúszott lába alól a talaj, megbízta egyik helyettesét, aki a teljes ügynöklistát a KGB berlin-karlshorsti rezidenciájára szállította. Úgy gondolta, ott biztonságban lesz az anyag. Nem tudhatta, hogy az orosz tiszteket rövidesen hazahívják. Atwood még Berlinben megismerte „kollégáit”, jó kapcsolatot épített ki velük, mert több forrásból is tudta, náluk van a kincset érő anyag. Történészként, tudományos kutatás ürügyével többször az orosz fővárosba utazott, végül 1992 nyarán valahogyan hozzájutott az anyagokhoz. Hogyan, milyen ellenszolgáltatásért? Erfől nem szólnak a hírforrások. A CIA-nál jegelték a dokumentumokat, majd 1993-ban megkezdődtek a lebukások. A három egykori KGB-s vezető közül 1995 őszén és 1997 áprilisában ketten váratlanul - hivatalos közlés szerint szívinfarktus következtében - meghaltak. A német kormány most szívesen átvenne egy példányt az anyagokból, amelyek megszerzését a CIA a hidegháború végnapjai egyik legnagyobb dobásának tartja. FEB Hírháttér Illúziók nélkül „ Nem szerencsés egyetlen mondaton belül használni azt a két szót, hogy Balkán és optimizmus” - jelentette ki a minap, a Párizs közelében folyó rendezési tárgyalások nehézségeit is érzékeltetve Christopher Hill. A délszláv ügyekben közvetítő' amerikai diplomata keserű véleménye sajnos megalapozottnak hat: a pompás, XIV. századból származó rambouillet-i kastélyban csaknem egy hete folyik a kemény alkudozás, még sincs semmilyen biztosíték arra, hogy a delegátusok sikerrel állhatnak fel a tárgyalóasztal mellől. A lassú előrehaladás persze aligha csodálható, hiszen a Koszovó jövőjét valószínűleg hosszú időre eldöntő' megbeszéléseken két, egymással szöges ellentétben lévő' álláspont ütközik. A belgrádi küldöttség azt vallja, hogy Koszovó jugoszláv belügy, s hogy legfeljebb a déli tartományának adható autonómiáról lehet szó, annak elszakadásáról semmiképp. A Koszovó lakosságának 90 százalékát kitevő albánok képviselői viszont vagy az azonnali önállóság, vagy a széles körű önigazgatás bevezetése s egy, néhány év múlva esedékes függetlenségi népszavazás mellett kardoskodnak. Nehéz hát megjósolni, sikerre vagy kudarcra ítéltetett-e a tanácskozás. Ha a mereven szemben álló érdekeket, éles ellentéteket vesszük alapul, illúzió lenne áttörésben reménykedni. Ha a nemzetközi közösség fokozódó diplomáciai nyomását, no meg a NATO részéről nem is túl rejtetten kilátásba helyezett katonai csapások súlyát nézzük, akkor kedvezőbbek a kilátások. Vagyis, ha a derűlátás szót nem is, a kényszerű kompromisszum kifejezést talán mégis használni lehet a Balkánnal kapcsolatban. Szondy Gábor ,Las Vegas” a sivatag kellős közepén Kadhafi újabb rémálma A líbiai vezető nincs híján a különös ötleteknek. Legújabb terve, hogy a fővárostól több száz kilométernyire délre, a Szahara közepén várost építtet luxusszállodákkal, sportpályákkal, revüszínházakkal. Az átszámítva hatezermilliárd forintos költséget felemésztő építkezést 2001-ben kezdenék el és tíz éven át tartana. Természetesen nyugati befektetőkkel és nyugati vállalatok kivitelezésével valósítanák meg a tervet, amelyet két tényező máris irreálissá tesz. Líbia jelenleg nemzetközi bojkott alatt áll a Lockerbie- merénylet miatt, hiszen a két feltételezett tettest máig nem adták át a nemzetközi bíróságnak. Ez gyakorlatilag a légiforgalom tilalmát jelenti, de az üzleti partnerek is óvakodnak a kockázatoktól. Ha rendeznék a politikai problémákat, a gazdasági helyzet akkor is bizonytalan volna. Igaz, Las Vegas szomszédságában is ott a nevadai sivatag, mégis mekkora különbség! A szaharai szórakoztató központban ugyanis nem lennének rulettasztalok és félkarú rablók, hiába keresnének könnyűvérű hölgyeket, nem szolgálnának fel szeszes italokat. Igaz, víz lenne, Tripoliból vezetnék oda csőrendszereken. Ám ez aligha jelent majd vonzerőt, s az arab országok olajsejkjei inkább maradnak az ismert és bevált szórakozóhelyeknél. (réti) Szélsőséges időjárás Földünket mind gyakrabban sújtják természeti katasztrófák. Ráadásul évről évre nagyobb károkat is okoznak. Azóta, hogy nemzetközi biztosítási statisztikát vezetnek, az 1998. esztendő volt a leggyászosabb év a biztosítótársaságok számára. Tavaly 89 milliárd dollár - átszámítva: 19 500 milliárd forint - értékű elemi kár keletkezett a világon. Amióta jegyzik a hőmérséklet alakulását, 1998 volt a legmelegebb év; 54 országot árvíz és vízözön, 45-öt pedig katasztrofális aszály, szárazság sújtott. A földrengések, özönvíz- szerű esőzések, árvizek 1990 óta legalább 300 milliárd dollárnyi pusztítást okoztak, hatszor annyit, mint egy évtizeddel előtte. Lester Brown, a Washington Worldwatch intézet elnöke szerint „fennáll a veszélye annak, hogy a Föld bizonyos térségei biztosíthatatlanná válnak”. Az intézmény napokban nyilvánosságra hozott jelentése az üvegházhatást teszi felelőssé a természeti katasztrófák bekövetkeztéért, amelyek miatt tavaly 300 millió ember vált hajléktalanná. Jó részük máig átmeneti szállásokon húzza meg magát. Nagyon sokan örökre gyökértelenné, földönfutóvá válnak, ami mindeddig jóformán példa nélkül áll - mutat rá az említett intézet tanulmánya. (kulcsár) A nyúl Heng Su tajvani buddhista szerzetes pórázon sétáltatja Tajpej központi parkjában Bo-Bo nevű nyu- lát. Senki ne gondolja azonban, hogy a szerzetes agyával van valami gond - sokkal inkább a tapsifülesnek vannak identitási zavarai. Bo-Bo ugyanis azt képzeli magáról, hogy ő kutya, és ennek megfelelően is viselkedik. Megszaglássza a parkban őgyelgő többi kutyát; egyiküket-másiku- kat olykor meg is támadja, épp hogy csak nem ugat, harapni azonban tud. Ennek ellenére nem lép fel cirkuszi mutatványokkal, hanem hűséges társa Heng Sunak, aki minden nap elviszi egészség- ügyi sétájára. Mindez azért említésre méltó, mert a kínai holdnaptár szerint február 16-án kezdődik a nyúl éve, és kérdéses: Bo-Bo ennek az esztendőnek, vagy pedig A buddhista szerzetes és a nyúlkutya fotö: feb/reuters a kutya évének lehet a jelképe. eve Tvr Újság A legújabb műsorlap! Csak 38 forint! A család minden tagjának szól! A televízió- és rádióműsorok részletes, képes ismertetésén kívül gyógyító horoszkópot, heti időjárás-előrejelzést, orvosi tanácsot, rejtvényeket, vicceket, recepteket és rengeteg olvasnivalót is tartamaz. Tvr Újság Már szombaton kérje az újságárustól! k
