Új Dunántúli Napló, 1999. február (10. évfolyam, 31-58. szám)

1999-02-12 / 42. szám

2 Dunántúli Napló VILÁGTÜKÖR 1999. február 12., péntek Hírcsatorna A román-magyar kormányfői tárgyalásokon elsősorban a gazda­sági kérdésekben történt haladás, de kevés konkrét megállapodás született és kisebbségi téren újat nem hozott ez a látogatás - hang­súlyozta Markó Béla. Az RMDSZ elnöke szerint a látogatás során elvi egyetértés alakult ki arról: a magyar befektetőknek, a tőkével rendelkező magyar vállalatoknak nagyobb súllyal kellene jelen len­niük Romániában. A legnagyobb mértékben Magyarországgal nőtt az Európai Unió kereskedelme tavaly január­tól októberig. Brüsszeli jelentés szerint az uniós export tavaly az első tíz hónapban 13,9 milliárd, az import 11,8 milliárd euróra rú­gott a hazánkkal folytatott keres­kedelemben, és ez 26, illetve 25 százalékos növekedést jelent, amelyhez hasonlót az unió egyet­len más fontos kereskedelmi partnere sem tudott felmutatni. Enyhült a brit közvélemény el­lenállása a közös európai valuta január eleji bevezetése óta az euróhoz való majdani brit csat­lakozással szemben, bár a leg­frissebb közvélemény-kutatási adatok szerint a többség, a megkérdezettek 52 százaléka még mindig úgy véli, Nagy- Britanniának nem szabad csat­lakoznia a valutaunióhoz. Ismét dolgozott a hivatalában csütörtökön Borisz Jelcin orosz elnök, de a Kremlből már nem a Moszkva melletti Barviha szanatóriumba, hanem a Gorki- 9 rezidenciára tért vissza - je­lentette be Dmitrij Jakuskin, az államfő szóvivője. Ez azt je­lenti, hogy befejeződött Jelcin szanatóriumi utókezelése. Joschka Fischer német kül­ügyminiszter, aki izraeli látoga­táson tartózkodik, csütörtökön megtekintette Jeruzsálemben a Jád Vásem holocaust-emlékhe­lyet, majd felkereste a néhai kormányfő, az 1995-ben szél­sőséges zsidó merénylő áldoza­tául esett Jichak Rabin sírját. Támadást intéztek amerikai F-15-ös vadászbombázók csü­törtökön Moszul körzetében észak-iraki légvédelmi ütegek ellen - jelentette be az amerikai erők európai parancsnoksága. Bagdad szerint az „ellenséges” légicsapásban két iraki polgári személy életét vesztette, és töb­ben megsebesültek. Újraválasztották ötödik alka­lommal is Háfez Asszadot, aki így újabb hét évig lesz Szíria állam­fője. Asszad a szerdai referendu­mon leadott szavazatok 99,98 szá­zalékát kapta. A 69 éves elnök 1970-ben, vértelen puccsal került hatalomra, s 1971 márciusában vá­lasztották meg államfővé. Washingtoni tanácskozás a NATO-bővítés távlatairól Románia bírálja a késlekedést A NATO további bővítésének esélyeiről rendezett washing­toni tanácskozáson Zoe Petre, a román köztársasági elnök tanácsadója szenvedélyes hangon érvelt amellett, hogy Ro­mánia mielőbb kapjon meghívást az atlanti szövetségbe. A szerdai eszmecsere jelentő­ségét az adta, hogy Magyaror­szág, Lengyelország és Cseh­ország taggá válásának küszö­bén az atlanti szövetségnek el kell döntenie: milyen formá­ban adja tanújelét sűrűn han­goztatott állításának, miszerint a NATO ajtaja nyitva áll a to­vábbi tagjelöltek előtt. Zoe Petre, a román államfő nemzetbiztonsági tanácsadója kételyét hangoztatta azzal kapcsolatban, hogy akár hosz- szú évekig el lehet halasztani a NATO-bővítési folyamat to­vábbi lépéseit. Szerinte káro­kat okozott a NATO döntése, amelynek értelmében Romá­nia nem kapott meghívást az első bővítési körbe. „Harcmezőn élünk” - fo­galmazott Petre, és kifejezésre juttatta Bukarest azon vágyát, hogy legalább világos menet­rendet vázoljon fel a nyugati szövetség: olyat, amely elér­hető közelségbe hozza a csat­lakozás lehetőségét. Hozzászólásában Zbigniew Brzezinski úgy vélekedett, hogy a bővítésre az egész euro-atlanti térség biztonságá­nak átfogó kiterjesztése érde­kében van szükség. A volt nemzetbiztonsági tanácsadó szerint Szlovénia tekintendő az egyes számú jelöltnek, rajta kívül leginkább Litvánia ke­rülhet szóba. Brzezinski olyan menetrendet javasol, hogy az áprilisi csúcson - a nyitott ajtó politikájának jegyében - meg kellene bízni a külügy- és a védelmi minisztereket: de­cemberre vagy jövő tavaszra tekintsék át a jelentkező or­szágok felkészültségét, majd tegyenek javaslatot az újabb bővítési hullámra. A jövő ősszel sorra kerülő NATO-csúcson lehetne csat­lakozásra meghívni az új ál­lamokat, és így ezek belépése legkorábban 2001-ben vagy 2002-ben megtörténhet. Találkozó a Gázai övezetben. Simon Peresz volt izraeli miniszterelnök hivatalában kereste föl Jasszer Arafatot, a Palesztin Hatóság elnökét. Az egykori kormányfő közölte: or­szága titkokban már a ’80-as években fölvette a kapcsolatot a PFSZ-szel. fotó: feb/reuters A hidegháború végnapjai Hogyan adták el Amerikának a „láthatatlan frontot”? A berlini fal leomlásának idején az amerikai titkosszolgálat állítólag vaskos dollárkötegekért vásárolta meg az Ügynök- névsorokat az NDK áliambiztonsági főhivatalnokaitól. Washington nemrég megszel­lőztette: James Atwood ameri­kai exalezredes, aki az NDK végnapjaiban szoros kapcsola­tokat ápolt az elithez tartozó személyekkel, megszerezte a keletnémet titkosszolgálat do­kumentációját. A Focus című német magazin szerint a teljes igazság másként fest. Amikor Werner Gross­mann, a keletnémet felderítés utolsó vezetője felismerte, hogy kicsúszott lába alól a ta­laj, megbízta egyik helyette­sét, aki a teljes ügynöklistát a KGB berlin-karlshorsti rezi­denciájára szállította. Úgy gondolta, ott biztonságban lesz az anyag. Nem tudhatta, hogy az orosz tiszteket rövide­sen hazahívják. Atwood még Berlinben megismerte „kollégáit”, jó kapcsolatot épített ki velük, mert több forrásból is tudta, náluk van a kincset érő anyag. Történészként, tudományos kutatás ürügyével többször az orosz fővárosba utazott, végül 1992 nyarán valahogyan hoz­zájutott az anyagokhoz. Hogyan, milyen ellenszol­gáltatásért? Erfől nem szólnak a hírforrások. A CIA-nál jegel­ték a dokumentumokat, majd 1993-ban megkezdődtek a le­bukások. A három egykori KGB-s vezető közül 1995 őszén és 1997 áprilisában ket­ten váratlanul - hivatalos köz­lés szerint szívinfarktus kö­vetkeztében - meghaltak. A német kormány most szí­vesen átvenne egy példányt az anyagokból, amelyek meg­szerzését a CIA a hidegháború végnapjai egyik legnagyobb dobásának tartja. FEB Hírháttér Illúziók nélkül „ Nem szerencsés egyetlen mondaton belül használni azt a két szót, hogy Balkán és optimizmus” - jelentette ki a minap, a Párizs köze­lében folyó rendezési tárgyalások nehézségeit is érzékeltetve Chris­topher Hill. A délszláv ügyekben közvetítő' amerikai diplomata ke­serű véleménye sajnos megalapozottnak hat: a pompás, XIV. szá­zadból származó rambouillet-i kastélyban csaknem egy hete folyik a kemény alkudozás, még sincs semmilyen biztosíték arra, hogy a delegátusok sikerrel állhatnak fel a tárgyalóasztal mellől. A lassú előrehaladás persze aligha csodálható, hiszen a Ko­szovó jövőjét valószínűleg hosszú időre eldöntő' megbeszéléseken két, egymással szöges ellentétben lévő' álláspont ütközik. A belg­rádi küldöttség azt vallja, hogy Koszovó jugoszláv belügy, s hogy legfeljebb a déli tartományának adható autonómiáról lehet szó, annak elszakadásáról semmiképp. A Koszovó lakosságának 90 százalékát kitevő albánok képviselői viszont vagy az azonnali önál­lóság, vagy a széles körű önigazgatás bevezetése s egy, néhány év múlva esedékes függetlenségi népszavazás mellett kardoskodnak. Nehéz hát megjósolni, sikerre vagy kudarcra ítéltetett-e a ta­nácskozás. Ha a mereven szemben álló érdekeket, éles ellentéteket vesszük alapul, illúzió lenne áttörésben reménykedni. Ha a nem­zetközi közösség fokozódó diplomáciai nyomását, no meg a NATO részéről nem is túl rejtetten kilátásba helyezett katonai csapások súlyát nézzük, akkor kedvezőbbek a kilátások. Vagyis, ha a derűlá­tás szót nem is, a kényszerű kompromisszum kifejezést talán mégis használni lehet a Balkánnal kapcsolatban. Szondy Gábor ,Las Vegas” a sivatag kellős közepén Kadhafi újabb rémálma A líbiai vezető nincs híján a különös ötleteknek. Legújabb terve, hogy a fővárostól több száz kilométernyire délre, a Szahara közepén várost épít­tet luxusszállodákkal, sport­pályákkal, revüszínházakkal. Az átszámítva hatezermilliárd forintos költséget felemésztő építkezést 2001-ben kezdenék el és tíz éven át tartana. Termé­szetesen nyugati befektetőkkel és nyugati vállalatok kivitele­zésével valósítanák meg a ter­vet, amelyet két tényező máris irreálissá tesz. Líbia jelenleg nemzetközi bojkott alatt áll a Lockerbie- merénylet miatt, hiszen a két feltételezett tettest máig nem adták át a nemzetközi bíróság­nak. Ez gyakorlatilag a légifor­galom tilalmát jelenti, de az üz­leti partnerek is óvakodnak a kockázatoktól. Ha rendeznék a politikai problémákat, a gazda­sági helyzet akkor is bizonyta­lan volna. Igaz, Las Vegas szomszéd­ságában is ott a nevadai sivatag, mégis mekkora különbség! A szaharai szórakoztató központ­ban ugyanis nem lennének ru­lettasztalok és félkarú rablók, hiába keresnének könnyűvérű hölgyeket, nem szolgálnának fel szeszes italokat. Igaz, víz lenne, Tripoliból vezetnék oda csőrendszereken. Ám ez aligha jelent majd vonzerőt, s az arab országok olajsejkjei inkább ma­radnak az ismert és bevált szó­rakozóhelyeknél. (réti) Szélsőséges időjárás Földünket mind gyakrabban sújtják természeti katasztró­fák. Ráadásul évről évre na­gyobb károkat is okoznak. Azóta, hogy nemzetközi bizto­sítási statisztikát vezetnek, az 1998. esztendő volt a leggyá­szosabb év a biztosítótársasá­gok számára. Tavaly 89 milli­árd dollár - átszámítva: 19 500 milliárd forint - értékű elemi kár keletkezett a világon. Ami­óta jegyzik a hőmérséklet ala­kulását, 1998 volt a legmele­gebb év; 54 országot árvíz és vízözön, 45-öt pedig katasztro­fális aszály, szárazság sújtott. A földrengések, özönvíz- szerű esőzések, árvizek 1990 óta legalább 300 milliárd dol­lárnyi pusztítást okoztak, hat­szor annyit, mint egy évtizeddel előtte. Lester Brown, a Wa­shington Worldwatch intézet elnöke szerint „fennáll a veszé­lye annak, hogy a Föld bizo­nyos térségei biztosíthatatlanná válnak”. Az intézmény napok­ban nyilvánosságra hozott je­lentése az üvegházhatást teszi felelőssé a természeti katasztró­fák bekövetkeztéért, amelyek miatt tavaly 300 millió ember vált hajléktalanná. Jó részük máig átmeneti szállásokon húzza meg magát. Nagyon so­kan örökre gyökértelenné, föl­dönfutóvá válnak, ami minded­dig jóformán példa nélkül áll - mutat rá az említett intézet ta­nulmánya. (kulcsár) A nyúl Heng Su tajvani buddhista szerze­tes pórázon sétáltatja Tajpej köz­ponti parkjában Bo-Bo nevű nyu- lát. Senki ne gondolja azonban, hogy a szerzetes agyával van va­lami gond - sokkal inkább a tap­sifülesnek vannak identitási zava­rai. Bo-Bo ugyanis azt képzeli magáról, hogy ő kutya, és ennek megfelelően is viselkedik. Meg­szaglássza a parkban őgyelgő többi kutyát; egyiküket-másiku- kat olykor meg is támadja, épp hogy csak nem ugat, harapni azonban tud. Ennek ellenére nem lép fel cirkuszi mutatványokkal, hanem hűséges társa Heng Sunak, aki minden nap elviszi egészség- ügyi sétájára. Mindez azért emlí­tésre méltó, mert a kínai holdnap­tár szerint február 16-án kezdődik a nyúl éve, és kérdéses: Bo-Bo ennek az esztendőnek, vagy pedig A buddhista szerzetes és a nyúlkutya fotö: feb/reuters a kutya évének lehet a jelképe. eve Tvr Újság A legújabb műsorlap! Csak 38 forint! A család minden tagjának szól! A televízió- és rádióműsorok részletes, képes ismertetésén kívül gyógyító horoszkópot, heti időjárás-előrejelzést, orvosi tanácsot, rejtvényeket, vicceket, recepteket és rengeteg olvasnivalót is tartamaz. Tvr Újság Már szombaton kérje az újságárustól! k

Next

/
Oldalképek
Tartalom